Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-13 / 130. szám, szombat

CSALLÓKÖZ SZÍVE Beszélgetés Gyurcsik Józseffel, a Dunaszerdahelyi Városi Nemzeti Bizottság elnökével Duncszerdohelyt gyokrafi a Csallóköz szívének nevezik. Ennek a járási székhelynek, mezőgazdasági városkának va­lóban nagy a jelentősége. Mégis hosszú éveken keresztül elhanyagolt, poros, vagy sáros volt. Girbe-görbe> utcácskái­val bizony nem tett jó benyomást. Ai utóbbi években azon­ban szinte a felismerhetetlenségig megváltozott az arculata. Felkerestük Gyurcsik Józsefet, a Városi Nemzeti Bizottság elnökét, hogy a fejlődést nyomon követhessük, s betekintést nyerjünk a jövő terveibe. — Nem is olyan egyszerű felvázolni mindazt, amit az u­tóbbi nyolc évben épí­tettünk. A fejlődéssel egyidejűleg megvál­tozott a város jellege is. Az első mérföldkő a járási kórház és a Kukučín lakótelep fel­építése volt. Nem sok­kal később felépítet­tük az új középisko­lát és a [NB épületét. Fokozatosan rendbe ­szedtük az utakat, a gyalogjárókat és par­kosítottunk. A kórház melletti lakótelep be­fejezés előtt áll. A városnak ez a része valóban mutatós. • A városnak ez a része már szép, de mi lesz az úgy­nevezett Nemesszeggel, hiszen az már rég megérett a lebontásra? — Valóban. Újjáépítése rövidesen megkezdődik. Pár­kot létesítettünk a temető helyén, felépült az új alap­fokú iskola is. 1973-ig itt átadunk ötszáz lakásegységet, amelyekbe bevezetjük a földgázt is. De nemcsak Neinesszeg születik újjá, hanem több változást is eszközlünk, még rohamosabban építkezünk majd. A várost pillanatnyilag tízezren lakják. 1975-ig ez a szám tizenhatezerre növekszik. Néhány éven belül felépül a cukorgyár, s a környékbeliek közül sokan, akik itt munkát vállalnak, Dunaszerdahelyre költöznek. Bővül a zöldségfeldolgozó üzem, a közszolgáltatási háló­zat és a kisipari üzemek ls. A kulturális élet lehetőségei is gazdagabbak lesznek. A Május 1. téren ötszázférőhe­lyes szélesvásznú mozit építünk. A jövő hónapban itt állítjuk fel Hučko szobrászművész Hősök elnevezésű emlékművét. Befejezés előtt áll a szakszervezetek négy­emeletes háza, közvetlenül mellette megkezdjük a bank és a takarékpénztár építését. A jövő évben átadják a pósta új épületét is. A város ipari cikkeket árusító üz­lethálózata sem felelt meg a követelményeknek. Remél­hetőleg hamarosan ezt a problémát is megoldjuk. A Jed­nota fogyasztási szövetség ugyanis már most megkezdi a szolgáltatások házához hasonló áruház építését. • Ogy tűnik, mintha nem lenne semmilyen problé­májuk ... — Tény, hogy a felettes szervek és nem utolsó sorban lakosságunk megértése nagyban hozzájárul a fejlődés­hez. Gondot okoz azonban a tereprendezés. A magas­építő vállalat ugyanis az építkezésen otthagyja a renge­teg lim-lomot, s azt nekünk kell eltakarítanunk. Vagy: a Kukučín lakótelepen nemhogy játszótér, hanem a gye­rekek számára mégcsak mozgási lehetőség sincs. A szún­telep szinte az ablakok alatt van. A JNB képtelen elérni felszámolását, pedig ebben az évben 400 ezer koronát kaptak az áthelyezésre. Itt egy hektárnyi területen par­kot és játszóteret akarunk létesíteni. Á városnak nagy szüksége volna fedett uszodára. Szabad fürdőnk nagyon szép, de még mindig nem tökéletes. Az illetékesek már 1963-ban megígérték, hogy erre a célra pénzösszeget jut­tatnak a városnak, sajnos eddig egy koronát sem kap­tunk. Hasonló a helyzet az iskolaépületekkel is, mert még mindig kevés van belőlük. Háromműszakos tanítás fenyeget bennünket, ha hamarosan nem jutunk anyagi forráshoz. Végül bosszúsággal tölt el bennünket, hogy egyes üzemek semmibe veszik városépítési és szépítési törekvésünket. Például a lengyár az üzem előtti park­ban önkónyesen parkolóteret létesített. • A zöld sávok, parkok, rózsaligetek nagyban hozzá­járulnak ahhoz, hogy a város kellemes benyomást kelt... — Számokban fejezem ki magam. Parkjaink összterü­lete 35 000 négyzetméter. Létrehozásukhoz ötvenezer köbméter földet mozgattunk meg. 44 760 facsemetét ül­tettünk ki, 150 bádog virágtartót és 30 kő virágtálat he­lyeztünk el a város különböző részein. A közvilágítás és az útépítés terén is sokat tettünk. Ezt nagyrészt társa­dalmi munkával, az üzemek segítségével végeztük. • Ezek a szép eredmények nemcsak köteleznek, hanem további munkára sarkalnak. — Kívánságom csak annyi: ilyen ütemben szépüljön és épüljön továbbra is Dunaszerdahely — mondja befe­jezésül Gyurcsik elvtárs. OZORAI KATALIN ijiiiniiíiiiiii^ A házassági ajándékba /I kapott gyönyörű jénai f " üveg kávéskészletük­böl még egy darab sem tö­rött el, nagyon fiatalok még. Az életnek ebben az idő­szakában a legritkább a tár­sadalmi tevékenységet foly­tató ember. Elvégre a házas­ság első éveiben sok még a magángond: berendezked­nek, házat tataroznak, a kis fózsikával foglalkoznak, egy­másnak örülnek.-,. A f tatai vegyészmérnök érdeklődését erősen leköti a szakmája: analitikus, aki kutatómun­kát végez. Épp most fefez­te be három és félévi meg­feszített kutatómunka ered­ményeképpen megalkotott új dohány fermentálást eljá­rását. Óriási tét forgott koc­kán: sikerül-e a dohánygyár régi berendezésén három­szoros teljesítményt elérni. Más szóval: préselt "állapotban fermentálni — erjeszteni — a dohányleve­lek tonnáit. Kerti Antal vegyészmérnök az az ember, aki ilyen gaz­dag életei él. Am, aki gaz­dag, úgy véli, még gyara­píthatja gazdagságát: kidol­goz még egy újítást a do­hányerjedés mérésére jami eddig csak próbaszívással volt lehetségesf, könyveket Miért csinálja? olvas, drukkol a Slovannak, kőműveskedik a családi ház körül... Ügy látszik azonban, hogy még mindez sem elég ennek a 32 éves, mosolygó szemű fiatalembernek. A Ri­maszombati Városi Nemzeti Bizottságon a polgári véde­lem ügyel iránt érdeklődtem, s ott a Kerti mérnökkel lát­szólag semmiben sem össze­függő vonatkozásban hallot­tam a névét emlegetni: a polgári védelem leg­jobb aktivistáinak egyike. Előadásokat tart, gyakorlatokat vezet, tanfo­lyamokat bonyolít le. Ö így beszél erről: — A szakmába vágó dolog ez. Nem követel sok időt a felkészülés, hiszen vegyész számára természetes dol­gokról beszélek ott. Örülök, ha látom, érdekli az embe­reket a dolog. Többnyire idősebbek járnak a gyakor­latokra és az előadásokra, sokan amolyan obsitosok, akiknek szinte jól esik, ha felébresztjük bennük a régi katonát .. . Háborút átélt emberek, akik érzik, hogy a polgári lakosságnak is tudnia kell teendőit baj ese­tén. Nagy megértéssel talál­kozom náluk Ezért folyta­tom. — Különösen érdekli Ont ez a tevékenység? — Különösen nem. De ál­talában igen szükségesnek tekintem. — Szórakozásnak tartja? — Nem. Ez komoly dolog. — Pártfeladata, hogy ezen a vonalon dolgozzék? — Nem, nem vagyok párt­tag. — Mégis, miért csinálja? — Miért ne csinálnám? (vil) Q égi [KT ven ' x tal Annak idt tett embe ben, neve gyeri jári bt időben hallottam mosabb it a gondole Antal elv A kivár lajdonság Az egy non épp kalit, ho gyán. lMjos b tam. — Egy mentegető — Ť alá lődöm. Elmosol — Ni) bajom, c. A gyömre koctik eqi, jöttem Ki vostól. Al gipszkásái Szögről tudom, ho tézésétől el. Tagja zottság ta szociális fizetett f Vezérf onala: a humanizmus Ad NÉNI — Dunaszerda­hely, s a Csallóköz így is­meri. Mintha Ozorák Mi­hályné nem is léteznék — csak hivatalosan, az embe­rek számára mindig és min­denütt Aci néni... Őslakos, tanítónő. Generá­ciók kerültefí ki keze alól. Élete egybeforrt a nevelés­sel és az oktatással: a hi­vatásával. 1936-ban kezdte... De nem erről akarok most szól­ni. Mert Aci nénit nemcsak mint pedagógust, hanem mint „vöröskeresztest" is járásszerte ismerik. A KEZDET EGYBEFORRT: a tanítói oklevél átadása s a Dr. Miščina alapította du­naszerdahelyi vöröskereszt­csoport titkári tisztségének elfogadása szinte egy napra esett. Máig is mindkét sza­kaszon kiválót nyújt... A száraz tények: Éveken keresztül a járási szervezet­ben ő volt az ifjúsági bi­zottság elnöke. Később tagja lett a kerületi választmány­nak. Három ízben megkapta „Az önfeláldozó és példás munkáért" járó kitünte­tést. Az iratok között ott találjuk a Csehszlovák Vö­röskereszt Központi Bizott­ságának dicsérő és köszönő leveleit. A KEDVES BIZONYÍTÉ­KOK: Megszámlálhatatlan mennyiségű, gyermekkézzel írt magyar, angol, német, orosz nyelvű baráti levél, « Nagykőrösi II. Rákóczy Általános Iskola ajándék-al­buma, a gyermekek által ké­szített rajzok, kézimunkák, őrsbeszámolók. Amit már nem látunk, de gondosan vezetett naplóból mm megtudhatunk: A vöröske­reszt fennállásának 100. év­fordulójára Genfbe küldött, Szlovákia fürdőhelyeit tar­talmazó album, kézimunkák a Szovjetunióba, egészség­ügyi tematikájú rajzok a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba, iskolaszer gyűjtési­akció Afrikába, gyűjtés a vietnami gyerekeknek. Az évente megismétlődő első­segélynyújtási ifjúsági ver­seny. Ruhacsomagot a ma­gyarországi árvízkárosultak­nak, és így tovább. ÉS AZ EGYES AKCIÖKNÁL nevek: segített — Dr. Kub'^k, Dr. Hayd, Dr. Örzsik, Dr. Holub. Mert Aci néni tény­kedését sokan támogatják: propagációs anyagok, filme­ket kölcsönöznek. — Miért teszem? Szere­tem a gyerekeket, egészsé­ges életmódra, emberszere­tetre akarom őket nevelni. A barátság és béke gondola­tát már kis korban bele ikell plántálni a gyermekek­be — ezért rendezünk nem­zetközi akciókat. A vörös­keresztet is azért tekintem „magaménak", mert alap­gondolata a humanizmus — így vall magáról, munkájá­ról ... —ozo— Az emberek többsége ma már munk tudja képzelni az életét. Most azonb akarunk beszélni, akik a mindennapi, nánk, létfenntartási munkában érnek . ket, hanem azokról, akik számára a n vei még nem ért véget a munkanap, aí valamennyiünk kellemesebb, tartalm jövöféért fáradoznak és nem kérdezik Egyszerűen társadalmi munkasoknak őket. Munkatársaink az alábbiakban n sadalmi munkást mutatnak be: ember datból dolgoznak az emberért. Az ember Megérdemelt biz Bakó József huszonötéves zömök fiatalembe beosztását. Szorgos, rendszerető embernek fijvári Elektrosvit manipulálnia, i CSISZ bi Dolgozik, tanul, szervez Épült a trafóállomás, s az üzemi büfé, az venöt tagja brigádmunkában elkészítette az háromezer koronát kaptak. Harminchat CS1S2 Vyhnén. Sportpálya épült? A harmadik alap: tek ismét segíteni. Munkáinkért újból háron a markukat. Négy napot töltöttek a Počúva — Nem igaz, hogy a fiatalok nem érzik jú beír — mondja. — Ha jó a szervezés, mind menyeket érhetünk el, vonzóvá tehetjUk a Ai üzemben mintegy kilencszáz Hatal do veszi ki részét a CSISZ szervezetek munka szervez, aktivizálja a fiatalokat. Négy irjú! versenyez a jobb termelési eredményekért, kentéséért. Bakó Józsefet hol mint manipulánst, hol elnököt keresik. Fáradhatatlanul, nagy kedv Mindezek mellett Surányban a Gépészeti évfolyamát látogatja, tagja a CSISZ járási nak, párttag, kommunista. Kiérdemelte a belé helyezett bizalmat... Szívvel, lélekkel A A ég Mikinek becézték, W amikor Fiedler János ' V perbenyíki lengyárába került. Ott tanulta a gépész­mesterséget, ott ismerkedett meg az úri huncutság for­télyaival. Fiatalon megértet­te, hogy ez ellen csak egy orvosság van: a munkásság összefogásával megindított szervezett harc és ellenál­lás. Tagja lett a Vörös Szak­szervezetnek, aktív részt vál­lalt a munkások érdekeit védő mozgalomból. Egyike volt azoknak a bátraknak, akik kora hajnalonként ösz­szefogásra és harcra ser­kentő felhívásokkal ragasz­tották tele a gyárépületek falait. Kanda Miklós már segéd­gépész volt, amikor a ka­tyusák" a közeli Csapnál dörögtek és a gyár vezető­sége parancsot kapott a gyári berendezés leszerelé­sére. léhy Györggyel kocká­zatos feladatra vállalkozott. Közel négymázsa gépszíjat rejtettek a gyár nagykémé­nye alá, az elszállításra ke­rülő katonai ládákba pedig a szíj helyett ócska cipőket és követ raktak. Ezekkel a gépszijakkal kezdett aztán őrölni a királyhelmeci és bacskai malom ... A felszabadulást kővetően hosszú ideig fizetés nélkül, de szívvel-lélekkel munkál­kodott tömegpolitikai fron­ton. 1946 ban egyike az üze­mi szakszervezeti tanács megalapítóinak, később éve­ken át az elnöke, majd 1951 és 1955 között az üzemi pártszervezet elnöki tisztsé­gét látta el a lengyárban. Később szanatóriumi gyógy­kezelésre szorult... Amikor visszatért, újból társadalmi munkát vállalt. Kisiparoso­kat toborzott a Királyhelme­ci fárást Ipari Vállalatnak, a volt lengyár helyén létesített bútorkészítő üzeme részére, ahol ő maga ts karbantartó­ként dolgozik. Az 58 esztendős Kanda Miklós ma is egyik önkén­tes tisztségviselője a szak­szervezett mozgalomnak, te­vékeny szószólója a haladás­nak. Őszinte, szókimondó emberként tsmerik a mun­katársat, ezért szeretik és tisztelik ... KULIK GELLÉRT n rezn r\ Sici vü tika szak rülménye Nem csot fordító, : mélyben társadaln Azok kö közé tart faikra bí netelét a tudatos e kulturális elő. Két kultúra n nevelésbe dolgozik, hat éve. működött lett és rr zet elnök — Cé kapcsolat kola növ dok meg ségek I

Next

/
Thumbnails
Contents