Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-13 / 130. szám, szombat

Május 17-re és 18-ra hívták össze a Nemzetgyűlés plénumát A Nemzetgyűlés legközelebbi, 15. plenáris ülésszaka napirend­jének legfontosabb pontja az 1367. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat jóváha­gyása, valamint az alkotmányjo­gi, s a terv- és költségvetési bi­zottság ezzel kapcsolatos közös Jelentése lesz. A törvényjavasla­tot B. Sucharda pénzügyminisz­ter adja elő és F. Tymeš képvi­selő indokolja meg. A továbbiakban V. Kučera és L. Dohnal képviselőknek a Nem­zetgyűlés munkarendjét szabá­lyozó törvény bizonyos intézke­déseire vonatkozó módosítási javaslatáról lesz szó. Ezzel kap­csolatban az alkotmányjogi, az élelmiszeripari, a közszükségleti Ipari, a helyi gazdálkodási, a kereskedelmi és a mezőgazdasá­gi bizottság közös Jelentést dol­gozott ki. A Javaslatot V. Ku­čera képviselő indokolja meg. A napirend következő pontjá­ban a Nemzetgyűlés bizottsá­gaiba történő kiegészítő válasz­tásokra kerül sor. Ezután B. las­tovička előterjeszti a Nemzet­gyűlés elnökségének jelentését az elnökség és a Nemzetgyűlés bizottságainak az elmúlt idő­szakban kifejtett tevékenységé­ről. A plenáris Ölés második nap­ján a délelőtti órákban megsza­kítják a tárgyalásokat. A kép­viselők ugyanis ebben az idő­ben eszmecserét folytatnak majd a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartóz­kodó küldöttségével. • A Nemzetgyűlés májusi ple­náris ülésével kapcsolatban tegnap megtartott sajtóértekez­leten O. Kučera, a Nemzetgyű­lés elnökségének titkára és 0. Bača, a terv- és költségvetési bizottság titkára az elnökség május 11-i Üléséről is tájékoz­tatta az újságírókat. A tárgya­lások során az elnökség Jóvá­hagyta a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottságnak mint a Nem­zetgyűlés és a kormány közpon­ti ellenőrző szervének ez idei tevékenységével kapcsolatos ter­vét. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság legfontosabb fel­adatai közé tartozik — a nép­gazdaság fejlesztésének támo­gatásával — a társadalmi érde­kek valóra váltása. A bizottság legfőbb célkitűzése a társadal­mi eszközök leghatékonyabb és leggazdaságosabb befektetésé­nek ellenőrzése. —km— Európai hídkülönlegesség Komáromban (Folytatás az 1. oldalról) a Doprastav végzi. A pályotest 7 méter széles, a gyalogjárók számára kétoldalt egyenként 2,30 méter széles járdák készül­nek. Az építkezést 1964 októbe­rében kezdték meg s a terv sze­rint a jövő év végéig kell be­fejezni, A szigeti oldalon a feljárónál magas töltés fogad. A 20 kilo­méterre fekvő Hetényből szál­lítják ide a homokos földet, eb­ből képezik ki az 5—7 méter magas „korridort" a közúti for­galom számára. A fő problémát nem is a tekintélyes földtömeg okozza, mint az, hogy a töltés alatt húzódik a városba vezeiő vízvezeték s ezt meg kell vé­deni a íöld nyomásától. A meg­oldás: 60 cm átmérőjű acélcsö­vekikel veszik körül a vízvezeté­ket. Üj vámhivatalt Is létesítenek a híd előtt, előtte |>edig széles teret a gépjárművek számára. A Magyarország felől Komá­romba érkezők nagyszerű „eszta­kádáfi", azaz pilléreken álló, 280 méter hosszú pályán jutnak le a hídról a város szívébe. Kilenc, csúcsára állított háromszög ala­kú pillér tartja majd a pályates­tet. Valamennyi pillér kilencmé­teres, földbe vert vasbetoncölö­pön fog állni. Alattuk zavarta­lon lesz a kikötőbe vezető vasúti közlekedés, úgyszintén a közúti forgalom. I- Eredetileg előregyártott ele­mekből kívántuk elkészíteni a feljárót — magyarázza az építés­vezető -. Am kiderült, hogy My módon nem biztosíthatnánk a plusz-mínusz 5 milliméteres mé­rettőrést. Ezért a helyszínen ké­szített, előfeszített betonkonstruk­cióra esett a választás. A pillé­rek s az egész feljáró esztétikai szempontból megkapó látványt fognak nyújtani, műkövei bont­juk őket, alattuk parkokat léte­sítenek. — Kevés embert látni az épít­kezésen. Be tudják fejezni ilyen gyér munkaerővel is határidőre az építkezést? - Körülbelül hatvan építőmun­kás dolgozik a hídon. Ez nem is okoz gondot, az ütemterv sze­rint folyik a munka. A feljáró pil­léreinek építése azonban nehéz­ségekbe ütközik. Későn készültek el a műszaki rajzok, aztán pedig a Nyitrai Villamossági Művek­nek már régen el kellett volna távolítania a felső villanyvezeté­ket hogy ne akadályozza a munkát. Zavarok vannak az épí­tőanyag szállításában is. A ce­mentet «- vagon-hiány miatt — nemegyszer gépkocsikon kell a távoli Ladceből ideszállítom. A zsaluzásra szolgáló gömbfa silány minőségű, a 26 kilométer­nyire fekvő Virtben fűrészelik számunkra deszkákká ... Ennek ellenére idejében készek leszünk a munkával s az 50 milliós be­ruházást a jövő év derekán át­adjuk rendeltetésének. DÓSA JÓZSEF Alexander Dubček elvtárs Dubnicán (CTKJ — Alexander Dubček, a CSKP Központi Bizottsága el­nökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára tegnap felkereste volt munkatársait a Dubnica nad Váhom-i Gép- és Kohóipari Özemben, hogy velük együtt ünnepelje meg az üzem fenn­állásának 30. évfordulóját. Alexander Dubček elvtárs az üzem megtekintése után ünne­pi nagygyűlésen Jött össze a dolgozókkal, akiknek megkö­szönte kitartásukat, derekas munkájukat, amelyet köztársa­ságunk elnöke ís méltányolt: néhány nappal ezelőtt Munka­érdemrenddel tüntette ki az üzemet. A jubileumi ünnepség alkal­mából az üzem 113 dolgozóját tüntették ki „A vállalat érde­mes dolgozója" díszjelvénnyel, és a minisztérium további 20 dolgozót a „Kiváló dolgozó" Jel­vénnyel Jutalmazott meg pél­dás munkájukért. Tanácskozik az Állami Műszaki Bizottság (CTK) — Az Állami Műszaki Bizottság plénuma tegnap dél­előtt kezdte meg Prágában ez idei — sorrendben harmadik — tanácskozását. A jelenlevők megvitatják az arról szóló ta­nulmányt, milyen szerep jut az automatizálásnak népgazdasá­gunk távlati fejlesztésében, ho­gyan nő a munkatermelékeny­ség gépiparunkban, s milyen el­vekhez kell igazodnia a munka­biztonság és a műszaki beren­dezések állami felügyeletével kapcsolatosan javasolt törvény­nek. Willy Stoph levele Kiesingernek Berlin (CTKJ — Mint már Je­lentettük, Willy Stoph, az NDK miniszterelnöke levelet küldött Kiesinger nyugatnémet kancel­lárnak, amelyben azt Javasolja, hogy kezdjenek közvetlen tár­gyalásokat a két német állam kapcsolatainak kérdéséről, va­lamint az európai biztonság problémáiról. Az NDK miniszterelnöke meg­hívta Berlinbe Kiesingert a tár­gyalások megkezdésére, de ugyanakkor arra is hajlandó­nak mutatkozott, hogy a kan­cellárral Bonnban találkozzék. A levélben azt javasolja, hogy a két német állam a következő pontokban állapodjon meg: 1. Az NDK és az NSZK nor­mális kapcsolatainak felvétele; 2. a két német kormány a kölcsönös kapcsolatok terén mondjon le az erőszak alkal­mazásáról; 3. ismerje el a jelenlegi eu­rópai határokat, elsősorban a két némét állam közti határt,< 4. az NDK és az NSZK ls 50 százalékkal csökkentse a kato­nai kiadásokat; 5. mondjon le az atomfegyve­rek tulajdonának valamennyi formájáról, és fejezze ki haj­landóságát, hogy csatlakozik egy közép-európai atommentes övezethez; 6. mindkét német állam kor­mánya valamennyi európai or­szággal létesítsen normális dip­lomáciát kapcsolatokat. Willy Stoph levelében felhív­ja az NSZK kormányát, hogy vegye figyelembe a valóságot, mivel a mai helyzet el nem is­merése ellentétben áll az euró­pai biztonság 'érdekeivel. A le­vél befejezésül közvetve felhív­ja a kancellárt, hogy válaszol­jon a felhívásra. TEGNAP IS HANOIT bombázták az amerikaiak Saigon (CTK) — Canberra típusú amerikai repülőgépek köteléke csütörtökön este táma­dást Intézett a VDK délnyugati részén fekvó M u G la szoros környéke ellen. Ugyanebben az időben Phantom típusú repülő­gépek Mu Glától északra levő területet támadtak, más gépek pedig Dong Hot város környé­két bombázták. Ugyancsak ame­rikai légitámadások érték a VDK központi részét Tegnap délután az amerikai légierő nehézbombázói ismét behatoltak Hancfl légiterébe és támadást intéztek a város egyes részel ellen. A mintegy 20 per­cig tartó légiriadó során a de­mokratikus hadsereg légvédel­mi ütegei két amerikai repülő­gépet lelőttek. Tegnapra virradó éjszaka a DNFF egységei aknatűzzel, ágyútűzzel és rakétákkal árasz­tották el a Bienh Hao-i ameri­kai légitámaszpontot. A támadás következtében hat amerikai éle­tét vesztette és 73 megsebesült Négy repülőgép teljesen meg­semmisült és legalább 30 ko­molyan megsérült. Aláírták a bolgár-—szovjet • ** J * M. i s z e rzo d est Megérdemelték a kitüntetést (CTK) — A žilinai Magasépí­tő Vállalatot eddigi eredményes tevékenységéért Munkaérdem­renddel tüntették ki. Az ez al­kalomból tegnap rendezett ün­nepi nagygyűlésen Michal Sa­bolčík, a CSKP Központi Bizott­sága elnökségének póttagja, az SZLKP Központi Bizottságának titkára tolmácsolta ünnepi be­szédében a CSKP Központi Bi­zottsága és az SZLKP Központi Bizottsága szerencsekívánatait. A kitüntetett vállalat dolgozói 16 év alatt több mint 4300 kü­lönböző épületet, több mint 21 ezer lakást, ezenkívül 1765 tan­termes 131 iskolát, több kórhá­zat, turistaszállót, kultúrházat és ipari üzemet építettek. barátsá (Folytatás az 1. oldalról) tarista és revansista erők elle­ni harc. Szófiában tegnap szovjet­bolgár barátsági gyűlés volt, amelyen beszédet mondott L. Brezsnyev. Hangsúlyozta, hogy a szovjet—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös se gélynyújtásl szerződés megerő­síti és fejleszti a sokoldalú bol­gár—szovjet együttműködést. Kiemelte a kommunista világ­mozgalom egysége megszilárdí­tásának fontosságát. Hangsú­lyozta, hogy ebben nagy szere­pet Játszanak a kommunista pártok nemzetközi értekezletei. A most megkötött bolgár—szov­jet szerződés is hozzájárul a szocialista országok egységéhez, valamint a kommunista mozga­lom felzárkózottságához. A Karlovy Vary-i értekezletet értékelve Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy valamennyi meg­tárgyalt problémával kapcsolat­ban egységes álláspontot foglal­tak. Az értekezleten kitűzték az európai béke megszilárdításá­nak konkrét útját. Meg vagyunk győződve arról, hogy az a prog­ram fontos határkő az európai biztonság és a világbéke meg­szilárdításáért folytatott harc­ban — mondotta Brezsnyev. Az európai béke megerősíté­sének elsőrendű akadálya ax NSZK reakciós köreinek politi­kája. Ha a nyugatnémet kor­mány elfogadná az NDK béke­szerető javaslatait, ez radikális fordulatot jelentene nemcsak a két német állam kapcsolataiban, hanem hozzájárulna az európai feszültség enyhítéséhez is. Leo­nyid Brezsnyev a továbbiakban elítélte az amerikai imperializ­must és a vietnami agresszió­ját. Befejezésül tiltakozott a gö­rögországi katonai rendszer el­len, és szolidaritását felezte U a görög népnek. A tavasz és a munka ünnepe Egyiptomban Kicserélték az okmányokat (CTK) — A prágai Cernln­palotában Václav Dávid külügy­miniszter és Wlodzimierz Janiu­rek, Lengyelország csehszlová­kiai nagykövete kicserélte az 1967. március elsején Varsóban aláírt csehszlovák—lengyel ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés ratifikációs okmányait A csehszlovák külügyminisz­ter és a lengyel nagykövet alá­írta a ratifikációs okmányok kicserélésének jegyzőkönyvét is, minek alapján május 12-t61 életbe lép a szerződés. Az ün­nepségen jelen voltak: Oldrich Kaderka, a CSKP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, dr. František Kriegel, a Nemzetgyű­lés külügyi bizottságának elnö­ke, valamint a Külügyminiszté­rium vezető képviselői és a prá­gai lengyed nagykövetség tagjai. II. SUBRA-EL-KHÉMA l/airó északi külvárosa, az ** EAK iparának egyik leg­nagyobb erődje. 350 üzemében több, mint 60 000 munkás dol­gozik. Az államosított, ún. közös­ségi szektor 77 gyárában 45 ezer, a magánszektor 273 üze­mében mintegy 15 ezer dolgozó termel. Subra-el-Khéma ipari be­ruházásainak értéke meghaladja a 300 millió egyiptomi fontot. A Nílus partján vezető útról modern lakónegyedeket, kivilá­gított ablakú gyárakat, füstölgő kéményóriásokat látnL S min­denütt, a fákon, a házak hom­lokzatán, a gyárak kapuján és kerítésein színes lámpafüzérek: a hagyományok szerint ez az ün­nepi kivilágítás. Az utcákon tö­meg hullámzik, az emberáradat a sportstadion felé hömpölyög: itt rendezi meg az Arab Szocia­lista Unió az 1967-es munkás­seregszemlét. Immár hagyomány, hogy a május l-l gyűlés ünnepi szónoka Nasszer elnök. Az EAK-ban két évvel ezelőtt nyilvánították elő­ször hivatalos ünneppé május elsejét. Először a kairói Gumhu­rija téren vonultak fel a főváros munkásai, másodízben a Nílus deltavidékének textilvárosában, Mehallael-Kobrában beszélt Nasszer a munkásokhoz. Ez volt első nagyüzemi beszéde. Ügy lát­szik, ezentúl ls így lesz: az Idén Subra került sorra. A sportstadionban az ősi ha­gyományoknak megfelelően fel­verték a nagy tanácskozósátrat. A sportpálya gyepét szőnyegek­kel borították, sok ezer oszlop tartja a tarka színekben pompá­zó sátorponyvákat, a lámpák száma meghaladja a háromez­ret. Ujjongás, viharzó „Ása Ga­máit" kiáltás köszönti az emel­vényen megjelenő államelnö­köt; kigyúlnak a televízió jupi­terlámpái, megkezdődik az ün­nepi gyűlés. Ugyancsak a hagyo­mányok jegyében először egy sejk lép a mikrofonhoz, a Ko­ránból idézi azt a versezetet, amelyben a próféta meghirdeti — ma úgy mondhatnók — a tár­sadalmi igazságosságért harco­lók igazát... Nasszer elnök egyszerű sza­vakkal, példabeszédekkel, az egész népef oktató tanár hang­ján társalffg a gyűlés hallgatói­val; felel a közbekiáltásokra, hol megnevetteti, hol tapsvihar­ra készteti a sokezres tömeget. Elmondja, hogyan épült fel a nyomorúságos kunyhók, a ko­szos kócerájok helyén a modern iparváros; azoknak az életéről beszél, akik hallgatják. A Mehálla-el-Kobra textilgyá­raiból kiselejtezett ócska gépe­ket a zsibvásáron megvették és Subrába hozták a tőkések, ahol sok volt az éhező és kevés a kenyér. Az első műhelyekben nem volt sem ablak, sem padló; álmodni sem lehetett munkás­biztosításról, munkavédelemről. A munkaidő 12 óra volt, de sok­szor ennél is tovább tartott. Az átlagbér napi 8 piaszter volt — nyolc vékonyka lepény ára. Az akkori statisztikák sze­rint 10—12-en laktak egy szo­bában. Egészségügyi ellátásról szó sem lehetett, a tüdővész megdöbbentő mértékben szedte áldozatait. A subraiak keserű szólásmondása ez volt: tüdőn­ket penész, gyomrunkat éhség rágja", Es a tőkések, Subra ural Pá­rizsból hozatták repülőgépen maguknak az előkeló éttermek ételkülönlegességeit. Az öreg munkások, akik már rég levetették a fellahok földig érő köntösét, a gallablját és va­donatúj kék overálban ültek az első sorokban, azt kiáltották az elnöknek: Emlékszünk, Ga máll" Az embertelen kizsákmányo­lás, a gyűlöletes igazságtalan­ság — ezek az elnök szavai — nagy gazdagság forrása volt: a kis harácsolók egyiptomiak, a nagyok külföldiek voltak. Az egyiptomi kormány 1954-ben megpróbálta államosítani Subra­del-Khéma üzemelt, de lemon­dott róla, mert ez azt jelentette volna, hogy le kell rombolni őket. Később, a szocialista tör­vények meghozatalakor, a 6Ö-as évek elején,' amikor az EAK-nak már megvolt a megfelelő ereje, Subra nagyüzemeit is államosí­tották: földig rombolták a szűk, piszkos, nyomorúságos műhelye­ket, helyükbe korszerű csarno­kokat építettek. Földgyaluval csináltak rendet. A nyomorta­nyák helyén ma kórházak, is­kolák, lakóházak, munkásklubok állnak. Az elnök és a gyűlés együtt jut közös következtetésre. Az ei­ső az, hogy a tőkés uralom a munkástömegeknek nyomort, betegséget adott, a kizsákmá­nyolóknak pedig milliós vagyo­nokat. A második: Subra-el-Khé­ma ipara nem az ország fejlődé­sét, nem a társadalom jólétét szolgálta. A kapitalista iparosi­tők nem törődtek a munkások­kal és csak arra törekedtek, hogy minél hamarabb meggaz­dagodjanak a munkások kárá­ra. Az egyiptomi forradalom új utat nyitott. A Szuezi-csatorna után Subra-el-Khéma is megvál­Jozott. 1952-ben, a forradalom évében a város doTgozóinak ki­fizetett bér elérte az egymillió fontot. 1966-ban a subrai bérek meghaladták a 23 millió fontot, vagyis meghúszszorozódtak. A munkaidő ma 7 óra. A munká­sok részt vesznek a gyárak igaz­gatásában, és részesülnek a Jö­vedelemből. Sok probléma még megoldásra vár, így például ke­vés a lakás. S az igények itt gyorsabban nőnek, mint a lehe­tőségek. De minden háznak van Ivóvize; senki se éhezik; s mc már nem a nagy csecsemőhalan­dóság, hanem a nagy gyermek­áldás okoz gondot. Subra-el-Khéma éppúgy jelkép, mint Sam-el-Nesszim: az ünnep a tavasz szimbóluma az egyipto­miak számára, a Nilus-menti iparváros pedig a nép felemel­kedéséé, az ország megújhodá­sáé.

Next

/
Thumbnails
Contents