Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-11 / 100. szám, kedd

Bratislava zenei ünnepségekre készül Bratislavában rövidesen több napig tartó zenei ünnepségeket rendeznek. Ebből az alkalomból Boráros Józseffel, a zenei napok egyik fő szervezőjével beszélget­tünk. • Az ez idei bratislavai ze­nei fesztivál miben különbö­zik az előzőktől? — Azt hiszem, nyugodtan ál­líthatom, hogy elsősorban a mi­nőségben lesznek lényeges vál­tozások. Ez idén valóban színvo­nalas hangversenyekkel és kivá­ló külföldi vendégekkel akarjuk bizonyítani, hogy Bratislava minden szempontból alkalmas nemzetközi fesztiválok rendezé­sére. Sikerült megnyernünk a megnyitó hangversenyekre — április 25—26-ra — a világhírű Cseh Filharmóniát Ludwig Hoff­mann nyugatnémet zongoramű­vész közreműködésével. Vendé­günk lesz a Leningrádi Filhar­mónia ls jevgenyij Mravinszkij karmesterrel az élen. A második hangversenyt Arvig Jamsos ve­zényli. A múlt héten fejeződtek be sikeresen tárgyalásaink a pá­rizsi Lamoureux zenekarral, mely Charles Munch vezetésével május 23-án és 24-én szerepel a zenei ünnepségek műsorán. Ezenkívül még számos világhírű karmester és együttes mutatko­zik be. • A műsoron csupán filhar­móniai hangversenyek lesz nek? — Operaházunk szintén be­kapcsolódik az ünnepségek mű­sorába. Sikerült három kiváló külföldi énekművészt szerződ­tetni. Május 13-án a világhírű Anna de Cavalierl énekel a Tu­randotban, 21-én Djurdjevka Ca­karevlč, a Belgrádi Operaház ki­váló mezzoszopránja mutatkozik be mint Azucena. Végül a leg­jobb magyar lírai tenor, Bartha Alfónz énekli Alfréd szerepét a Traviatában. Zenei életüoknek határozottan nagy érdekessége lesz az új szlovák opera, Bázlik­nak Romáin Rolland nyomán írt müve, a Peter és Lucia, mely­nek premierje fesztiválunk kere­tében április 29-én lesz. • Milyen érdekességei nyújt a fesztivál a kamaramu­zsika barátainak? — Lídia Grychtolovna, a kivá 16 lengyel zongoraművésznő ad recitált április 30-án. Műsorán Schumann, Chopin, Ravel és Vil­la Lobos művei szerepelnek. A korszerű zenei nyelvezet hívei­nek igényét elégíti ki a Muslca Viva Pragensis név alatt tevé­kenykedő prágai kamaraegyüt­tes. Az USA-ból érkezik hozzánk Bruce Abel baritonista, aki má­jus 16-án énekel. E fiatal ének művész egész rendkívüli hírnév­nek örvend, hangversenyének ér­dekes és sokszínű műsora bizto­san örömet szerez majd a dal­irodalom híveinek. Április 21-én a Slovenské Kvarteto hangverse nyezik egy matiné keretében. Ez a kiváló kamaratestület az ez idei világkiállításon ls fellép. Beszélgetésünk végén Boráros József megjegyezte, hogy a ka­marahangversenyek színhelye nem a Rádió Hangversenyterme, hanem a Primáspalota Hangver senyterme lesz. A 66-os csoport A DOSZTOJEVSZKIJ SORI Mű­vész Ház termeiben a 66-os cso­port alkotásai sorakoznak. Amint az elnevezés is mutatja, a múlt évben alakult meg az együttes, melynek öt tagja van. Közös a művészeti szemléletük, s kölcsönösen tisztelik egymás egyéniségét. Gyakori találkozá­saikon a művészet s az alkotás kérdéseit feszegetik. Miközben a maguk életérzését fejezik ki, egyúttal a körülöttük zajló élet­nek ls tolmácsolói. Elvira Antalová olajfestmé­nyeinek anyaga bőséges él­ményre, megélt tartalomra vall. Szépen hangszerelt absztrakció­val, kötetlen eszközökkel, fol­tokkal, vagy széles fekete kör­vonalak közé fogott színekkel alakítja át a látványt. Szól a kékfényű holdról, az alkony sö­tétbe olvadó színeiről, a város­ról, az alagútról, s a szenvedés feketeségében felizzó fájó vö­rösről. Ezekben a mai ember ér­zelmi életének összetettsége nyilvánul meg. Eduard Antal gondját térprob­lémák képezik. Racionális szer­kesztésű képei vonalzóval, kör­zővel felrakott idomokból áll­nak össze. Halvány zöld, kék és sárga három-, és négyszögek, körök és rombuszok, meg tra­pézok ötletes kompozíciójával érzékelteti a Változásokat, a Ke­ringést, a Találkozást. Fehér kartonlapokból és vászonból, kevés hamvas kékkel vagy na­rancsszínnel élénkített összeál­lításai kulturáltak, finom hatá­súak. Zuzka Rusková-Bellušová a nemzetközi képzőművészet nyel­vén, látomásos ábrázolással igyekszik a környező életet mű­vészi értékekre átváltani. A té­pelődő felületek, a gomolygó árnyalatok erejével érezteti a vészthozó fekete felhőt, köny nyező kékekkel a Bánatot. Ta­lányos, tűzszínű arccal néz ve­lünk szembe a Szfinksz, s tom­pán zeng a Hallgatás akkordja. Ján Švec vásznat absztrakt geometriai törekvéseket árulnak el. Egy részüket Mértani ké­peknek nevezi. Semleges, sötét­színű alapból élénk, telt színek­ben domborodnak ki gömbök és kockák, halvány árnyalatú tra­pézok. Közlekedési jelzései lele ményesek. A Vörös és Zöld fe­szültséget árasztó op-artos kom­pozíciója Vasarelli fogalmazását idézi. Marian Velba is figyeli az egyetemes művészet áramlatait. Elve nyilván az, hogy: „a műal­kotás nem passzív tükör." Egyéni víziói a természet jelen­ségeivel való belső kapcsolatát jelzik. Fő kifejező eszköze a le­tompított színárnyalatú foltok. Plasztikus elemekkel tünteti föl a filozófiai gondolatokkal átha­tott Biztonságot, Egyensúlyt, és Gazdagságot. A fiatal festők műveivel a né­zők leginkább úgy azonosulhat­nak, ha nem logikai megközelí­téssel, hanem érzelmi átéléssel igyekeznek befogadni azokat. BARKANY JENONÉ A Szlovák Kamarazenekar hangversenye A SZLOVÁK KAMARAZENE­KAR ebben az esztendőben új­jáalakulva Jelent meg a hang versenydobogón. Az együttes művészi vezetőjének, Bohdan Warchalnak teljesen elölről kel­lett kezdenie az összehangolás, a művészi ötvözés nehéz felada­tát. Warchal kiváló munkát végzett. Erőteljes zenei egyéni­sége eleve meghatározza az együttes szellemét. Kamaraegyüttesünk Corelll Concerto grossójával (op. 6. 9. sz.j nyitotta meg műsorát. Majd J. V. Stamitz B-dúr hegedűverse­nyét hallottuk szép előadásban. Stamitzot, aki a mannheimi is­kola egyik vezetője volt (szüle­tett 1717-ben), rendkívül von­zotta a hangulati ellentétek éles szembeállítása. Zenetörténeti feljegyzések szerint egy alka­lommal a közönség az újszerű zenekari beszéd, a meghökken­tően szokatlan fokozások halla­tára csodálkozásában és izgal­mában felemelkedett a helyé ről. Ez neuraszténial — botrán koztak meg az öregek. Ez szépség és szabadsági — lelke­sedtek a fiatalok. Szünet után tovább javult az együttes teljesítményének szín­vonala. Csak ekkor látszott meg, hogy a műsor első felében még kissé feszélyezetten ját szottak. De az első „félidő" me leg közönségsikere teljesen fel­oldotta a fiatal együttes kezdeti elfogódottságát. J. Zach gyönyö­rű A-dúr szimfóniája, J. K. Vari­hal dallamgazdag Zenekari kvartettje (C-dúr, 1. sz.J viruló, ízes vonóshangzással, eleven di­namikus formálásban hangzott el. HAVAS MARTA itiinif. Új gépek a modern irodában A párizst Louvre-ban egy óegyiptomi ülő írnokot ábrázoló szobor látható. Ha e szobor modellje feléledne, bizony elcso­dálkozna, hová fejlődött a mestersége. Az írnokok a mai tiszt­viselők ősei. A fejlődés hosszú útla vezet egyszerű feljegyzé­seiktől a mai tisztviselők sokrétű tevékenységéig. Meglepő, hogy az irodai munkák szerszámai alig fejlődtek az idők f o lyamán. Csak a századfordulón váltotta fel a kézírást a gépírás és a fejben való számolást a géppel számolás. Az irodai technika mai kora azonban csak az utolsó évtize­dekben kezdődött, amikor ttt is érvényesíteni kezdték a leg­újabb műszaki vívmányokat, s amikor az irodai munkák gépesí­tése és automatizálása nélkül már el sem képzelhető az egyre bonyolultabb s igényesebb ügyvitel és nyilvántartás. A nyugati cégek a Made in Publicity ügynökség közreműködésével az elmúlt héten Bratislavában is bemutatták az irodát gépek csa­ládjának legkiválóbb képviselőit, AZ ÍRÓGÉPEK HÁROM NEMZEDÉKE Az egyik legelterjedtebb iro­dai segédeszköz a múlt .évszázad vége felé született berendezés — az írógép. Bár még manapság is leggyakrabban a kézi billen­tyűzetű és mozgatású írógépeket használjuk, vannak fiatalabb és sokkal gyorsabb testvérei is. Ide sorolhatjuk a villamos hajtású és vezérlésű írógépet, a különféle berendezésekkel ellátott írógé­peket, a perforált szalaggal mű­ködő írógépet s a legújabban a betűgömbös, ugyancsak villamos hajtású írógépet is. Érdekes paradoxon, hogy bár az írógépet gépnek nevezzük, kézzel működtetjük. Technikai színvonala alig magasabb a kézi szerszámokénál. Ezért vált szük­ségessé villamosítása. A világ­szerte egyre jobban terjedő vil­lamos írógépekben kis villany­motor szolgáltatja az ütéshez szükséges erőt, a gépíró csak könnyedén érinti a billentyűket. A tapasztalat szerint ily mó­don a gépíráshoz szükséges energia 90 százaléka is megta­karítható. A gépíró a tizedrész­nyi erőkifejtés következtében kevesebb hibát követ el, és tel­jesítménye 25 —50 százalékkal növekszik. A sor végére érkezve a kocsit nem kell visszatolni, egy billentyű lenyomására a vil­lanymotor viszi vissza. Ezzel a géppel tizenötnél több másolat készíthető. A billentyűütés erős­sége 10 fokozatban szabályozha­tó, aszerint, hogy hány másolat szükséges. A villamos írógép másik faj­tája a szedőírógép. Az említett kiállításon a zürichi Robtnco AG mutatkozott be ilyen gépekkel. Ne tévesszük össze a nyomda­iparban használt szedőgéppel. A szedőírógéppel különösen szé­pen lehet írni. Titka igen egy­szerű: a betűi közötti távolság minden párosításban egyenlő, nem úgy, mint a hagyományos írógépen, ahol két 1 vagy i kö­zött sokkal nagyobb a távolság, mint két m vagy w között. A keskeny és széles betűk azonos térközritmussal követik egy mást. Az esztétikus hatás másik tit­ka az, hogy a sorok utolsó betűi ugyanúgy egymás alá kerülnek, mint a könyvekben. Ezt térköz­ritkító, illetve térközszűkítő be­rendezéssel érik el. Az ilyen gép előnye, hogy tetszőleges számú betűtípussál írhatnak rajta. A betűtípus kicserélése egyszerű: egy kézmozdulattal a betűket tartalmazó új szegmens helyez­hető be a gépbe. Beszélni sem kell arról, hogy a gép automa­tikus vezérlésű, lyukszalaggal is működtethető. Álljunk meg végül a gépírás utolsó vívmányánál, a betűgöm­bös írógépnél, amelyet az ame­rikai IBM társaság ausztriai képviselete hozott el Bratisla­vába. Az IBM 72-es modellel is­merkedhettünk meg, amelyen már nem szerepel a klasszikus 44 betűkar. Az összesen 88 betű­jel egy pirmnonglabda nagyságú műanyaggömbön helyezkedik el. A nagy- és a kisbetűket, a szá­mokat és a szükséges jeleket tartalmazó gömböcske felületét fémbevonattal látták el a na­gyobb tartósság és a könnyebb tisztíthatóság kedvéért. További lényeges újítás az, hogy írás közben nfem mozog az aránylag nehéz henger, helyet­te a betűgömíöt szállító könnyű kocsi mozog. A betűgömb két egymásra merőleges tengely kö­rül elfordulhat, úgyhogy mindig a szükséges betű fordulhat a papír felé. Az Ilyen írógép előnyeit így összegezhetjük: az írógép üze­meltetése aránylag kis erőt igé­nyel. A betűgömb mindössze 9 gramm súlyú. Egy-egy betű le­ütésekor a betűgömbnek alig 1 mm-es távolságot kell legyőznie az eddigi betűkarok hosszú pá­lyájával szemben. Elmarad a be­tűkarok egymásba akadásának veszélye is, tehát az írás gyor­sasága az eddiginél nagyobb le­het; állítólag 1000 betű írható le percenként. A gyártó cég további előnyö­ket ls felsorol: egy gépen tet­szőleges számú betűgömb is al­kalmazható, más-más betűtípu­sokkal. A csere mindössze 15 másodpercet igényel. A tisztítás is nagyon könnyű. A betűgömböt kivesszük a gépből és kefével, szappanai megmossuk. Az IBM 72 írógép az eddigi típusokkal szemben 30 százalékkal keve­sebb alkatrészből áll. Előnye az ls, hogy a kocsi pályája nem nyúlik túl a gép oldalain. A bil­lentyűk kiképzése pontosan megfelel az ujjak alakjának. HANGOS LEVÉL ­MANDZSETTÁN Hosszú, és nem ritkán viták­kal terhes megbeszélések, ta­nácskozások során a legéberebb jegyzőkönyvvezető figyelme is ellankad néha. Nagy segítségé­re szolgál, há a beszélgetést hangszalagon ls rögzíthette és a jegyzőkönyvet nemcsak feljegy­zései, hanem a hangfelvétel meghallgatása alapján állíthatja össze A főnök levelet szeretne toll­ba mondani, de géplrónője aka­A Microbox-Austria mikrofil­mes másológépe több szempont­ból is érdekes. Önműködően filmezi a beléje helyezett szö­veges kártyákat vagy más doku­mentumokat, 6 percen beiül au­tomatikus folyamattal kész a film, óránként 1,8 km/óra se­bességgel történik a filmezés, egy 16 m hosszú B mm-es film­tekercsre akár 2000 darab A4 formátumú okmány másolata is elfér. A betűgömb behelyezése at IBM 72 típusú írógépbe nagyon egyszerű. Az új írógép nagy előnye, hogy tetszőleges típusú és nagyságú betűkkel lehet raj­ta írni, s emellett egy gömb mindössze 9 gramm súlyú. dályoztatva van. Magnetofont)* diktálhatja tehát a levelek tar­talmát, és a gépírónő később, annak alapján elkészíti a leve­leket — itt' X. Y. távbeszélő állo­másának magnetofonja beszéL Kérem a hívót, mondja be az üzenetét... — így reagál a tele­fonnal összekapcsolt magneto­fon, amely üzenetfelvételre is alkalmas. Ezután felvételre kap­csol át, és meghatározott üzene­teket rögzít. A készülék kikap­csolása előtt jelzőhangot ad a hívó felé: tudtára adja, hogy to­vábbi üzeneteket nem rögzít... Ilyen és hasonló diktáló be­rendezések szerepelnek a mai modern irodai technikában, fel­becsülhetetlen szolgálatot nyújt­va a nagyvállalatok, szervezetek és hivatalok ügyvitelének. Lon­donban, Moszkvában, Helsinki­ben, Varsóban, Belgrádban, Bécsben s számos más európai és tengerentúli városban hasz­nálják például az Assmann GMBH nagyon célszerű diktáló készülékelt, amelyek nem sza­lagra, hanem mágneses bevona­tú műanyaglemezekre vagy fó­liákra rögzítik a hangot. Egy le­mezre akár 10 levél is ráfér, pil­lanatokon belül kicserélhető, vagy letörölhető, esetleg javítha­tó rajta a szöveg, a lemez akár százezerszer is felhasználható. A diktálás mikrofonon át törté­nik, a hangvisszaadás erősség® és gyorsasága szabályozható. Nagyon célszerű és praktikus a ROLS diktafon ls, amelyet a t Apparatenbau Stellingen gyárt. A táska nagyságú könnyű, s tel­jesen tranzisztorizált diktáió-be­rendezés mágneses fóliával mű­ködik, amelyen a bemondott szöveg hosszú időre rögzíthető, bármikor visszajátszható, s bár­mikor letörölhető. Dokumentum­ként szolgálhat, vagy szükség esetén borítékban levél helyett a címzettnek küldhető, aki visz­szajátszó készüléken át meghall­gathatja az üzenetet. Ugyancsak fóliára rögzíti A hangokat az IBM 224-es mand* zsettás diktáló-készülék is, amelynek legkisebb változata a zsebben is elfér, s tehát akár séta vagy utazás közben is hasz­nálható. Bármikor rögzíthetjük Így pillanatnyi ötleteinket, gon­dolatainkat, vagy egy beszámoló szövegét. Az elektromágnesei mandzsetta akár több ezerszer is használható, a kétszeri hang­rögzítés ki van zárva. Egy mandzsettán 140 írott sor fér el, fdll ÍM IV. As Assmann cég diktáló készülékének kezelése nagyon egyszerű.

Next

/
Thumbnails
Contents