Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-09 / 98 szám, vasárnap

A HORGOLT BLÚZ továbbra is nagyon divatos. A lyukacsos csipkemintával készült blúzt, pu­lóvert a tavaszi és a nyári idényben egyaránt kihasználhat juk. A képünkön látható két csi­nos modellt a kővetkező mintá val készíthetjük. ' 1. minta: 1. sor: a megje­lelő hosszúságú láncszemsoron 1 pálcával visszaöltünk a 6. láncszembe. A következő 5. alaplánepzembe 4 kétráhajtásos pálcát horgolunk, a pálcák kö­zött 1—1 láncszemmel, utána láncszem nélkül átöltünk a kö­vetkező 5. láncszembe 1 pálcá­val, majd 2 láncszem és 1 pál­ca az előbbi pálca mellé, ismét láncszem nélkül az 5. láncszem­be 4 kétráhajtásos pálcából álló csoportot horgolunk, a pálcák között 1—1 láncszemmel stb. A következő sorok hasonlóan ké szülnek, úgy, hogy a 4-es kétrá­hajtásos pálcákból álló csopor­tot az előző sor 2 pálcája között levő 2 láncszemes lyukba ölt­jük, majd láncszem nélkül az előző sor pálcacsoportjainak kö­zépső ívébe öltünk 1 pálcával, utána 2 láncszem és még egy pálca következik az előző pálca mellé. Ismét láncszem nélkül a 4-es kétráhajtásos pálcacsoport következik stb. 2. minta: A kezdő lánc­szemsorra 1 rövid pálcasort hor­golunk. 2. sor: 4 láncszem után 1 egyráhajtásos pálcával leöl­tünk a 3. pálcára, utána 3 lánc­szem, és 1 egyráhajtásos pálca az előbbi pálca mellé, majd 1 egyráhajtásos pálca a következő 3. kispálcára, 3 láncszem, ismét 1 egyráhajtásos pálca az előbbi pálca mellé stb. 3. sor: 1 lánc­szemmel fordulunk, 4 rövidpál­cát öltünk a háromláncszemes ívbe és 1 rövidpálcát a 2 egyrá­hajtásos pálca közé. 4. sor: 3 láncszemmel fordulunk, egyrá­haftásos pálcával leöltünk a 2. és 3. rövidpálca közé, 3 lánc­szem, egyráhajtásos pálca az elő­ző pálca mellé és egyráhajtásos pálca a következő ív 2. és 3. rö­vidpálcája közé, 3 láncszem, egyráhajtásos pálca az előző pálca mellé stb. Ezután ismét a 3. sor mintája következik. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Práca könyv­kiadó gondozásában egy fél év leforgása alatt már másodszor megjele­nő Üj szakácskönyvet, amelynek Mária Hájková a szerzője. Az Oj szakács­könyv első kiadása nagy sikert aratott, mivel a konyhaművészet minden ágával foglalkozik. Új­donság ebben a könyv­ben, hogy külön recepte­ket közöl a gőznyomásos kukta-fazék és a villany grillezőn készítendő éte­lekhez. —sik— II DIVATVETELKEDO Az aiábbi öt kérdésre postafordultával kell olvasóinknak vá­laszolniuk. Csakis a péntekig beérkező válaszokat fogadhatjuk el. A boríték vagy levelezőlap bal sarkára írják rá: „Család — otthon". A legjobb válaszokat beküldők közül hárman jutalom­ban részesülnek. KÉRDÉSEK 1. 2. Milyen kézitáska divatos az idén? Kinek előnyös a magas nyakú ruha és kinek a kivágott? O A hosszú vagy a rövid pongyola előnyösébb-e egészségi és • higiéniai szempontból? /i Milyen gyakran kell mosnunk a szilon (nylon, dederon stb.) fehérneműt? 5. Viseljenek-e a bakfislányok magas tűsarkú cipőt? A saláta után rendszerint a ka­ralábé jelenik meg a piacon. A zsenge karalábé nyersen fogyaszt­va nagyon egészséges, de főve is szívesen látott étel tavaszi étla­punkon. Töltött karalábé: A fiatal, zsen­ge karalábékat meghámozzuk, "és a tetejét néhány sziklevéllel együtt levágjuk. Belsejüket óvato­san kivágjuk, megsózzuk, majd a levágott kupakkal és a kivájt rész­szel együtt egy kevés vizben 10 percig pároljuk. A félig puhára főtt karalábékat gombás töltelék­kel megtöltjük, és a levágott ku­pakokat a karalábéra visszahelyez­zük. Az előre elkészített mártás­ban még 10 percig pároljuk. Mártás: v Világos rántásban re szelt hagymát fonnyasztnnk, bele­vagdaljuk a karalábéból kivájt ré­szeket, megsózzuk, és vízzel fel­eresztjük, majd egy kevés tejfölt teszünk hozzá. Töltelék: Bármilyen tavaszi gom­bát apróra vagdalunk és zsírban fonnyasztott vöröshagymán puhá­ra párolunk. Ha kihűlt, 1—2 eiha­bart tojással, sóval, feketeborssal, egy kevés vagdalt zöldpetrezse­lyemmel elkeverjük, ma|d egy ka­nálnyi zsemlemorzsát hintünk hoz­zá. Ezzel a töltelékkel megtöltjük a karalábékat. LAKASUNK MEGVILAGÍTASA A helyes válaszokat és a nyertesek névjegyzékét lapunk Jövő vasárnapi számában közöljük. A MÜLT HETI DIVATVETÉLKEDÖ KÉRDÉSEIRE A HELYES VÁLASZOK A KÖVETKEZÜK: n A hosszúnadrágot kiránduláshoz, utazáshoz, sporthoz hasz­• ' náljuk, nem pedig utcai öltözékként. O A hosszúnadrágot sportos ingblúzzal, pulóverrel, rövid vagy háromnegyedes sportkabáttal és alacsony sarkú cipő­vel egészítjük ki. O A divatos nadrágos kosztüm csakis a karcsú termetű lá­nyoknak vagy fiatal asszonyoknak való. rf A többrészes öltözék előnye, hogy egyes darabjait -színben hozzá illő holmival nagyon ügyesen kombinálhatjuk, és na­gyon jól kihasználhatjuk. C A széles öv csakis a nagyon karcsú, magas termetű nőknek ' előnyös. Keskeny övet arányosan teltkarcsúak is viselhet­nek. A túlságosan erős nők ne hordjanak övet. • • • KÖNYVJUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK: 1. Siska Ilona, Biel 180, okr. Trebišov 2. Zsufay Anna, Sládkovičovo 969, okr. Galanta. 3. Blaskó Magdolna, Čaňa, ül. Mieru 35, okr. Košice. A mai modern embernek a la kassal szemben támasztott igénye egyre nő. A berendezést illetően lassan nincsen különbség a városi és a falusi lakások között. Azon­ban a lakás korszerű megvilágí­tása terén falun még elég sok a pó­tolni való. — A lakás helyes meg­világítása elsősorban célszerűségi, valamint egészségi szempontból fontos. A rossz esti megvilágítás árt a szemnek. Ügyszólván min­den családban van iskolaköteles gyermek, vagy a szülők képezik tovább magukat, esetleg estén­ként akad valami Írásbeli munká­juk otthon. Ilyenkor elengedhetet len az íróasztal vagy a munkalap helyes megvilágítása. Ne felejtsük el, hogy a fénynek mindig bal ol­dalról kell az asztalra esnie, s nem szabad túl magasról vagy túl alacsonyról jönnie. A szabályoz ható karú asztali lámpát tény­tompitó ernyővel látjuk el, s olyan szögbe állítjuk, ahogy azt munkánk megköveteli. íráshoz, ol­vasáshoz, tanuláshoz, rajzoláshoz legmegfelelőbb az 1. sz. képen látható elhelyezés. Varráshoz, ol­vasáshoz nagyon jól megfelel a 2. sz. képen látható, szabályozha­tó asztali lámpa. A lámpának fénytompító ernyője van, s talpa­zat! megoldása olyan, hogy bár­hol elhelyezhető: varróasztalon, íróasztalon, éjjeliszekrényen stb. A pihenősarokba a 3. sz. képen bemutatott, két éeővel ellátott hangulatlámpát állíthattuk. Falu­helyen, ahol elsősorban mennye­zeti világítást használnak, s az asztal rendszerint a szoba köze­pén áll, nagyon célszerű a 4. sz. képen látható, a szükségnek megfelelően lehúzható függőlám­pa. AZ UTAZÁS ÖRÖMEI A hányszor elutazom vala­hova, és a vonat elindul velem, perceken át halad a vá­ros peremén. Ilyenkor mindig elfog egy kis büszkeség, olyas­féle érzés, hogy ez a szépen fejlődő város kicsit az enyém ls. Magántulajdonom, bejelentett lakásom van benne, szoba, ajtó, amit magamra zárhatok, ablak, ahonnét betekinthetek a szem­közti ház lakóinak magánéleté­be, balkon, ahonnét szidhatom a füstöt, a kormot, és a verebe­ket ... Szóval szilárd látószög, ahonnan csakis én nézhetem a világot. Olyanféle érzés ez, mint az anyáé... — „nem azért mondom, mert az én gyerekem, de ugye milyen gyönyörül" Megpróbálok az idegen szemé­vel „nézni" — de akkor sem találok hibát. El vagyok ragad­tatva, és nagyon sajnálom, hogy nem fejezhetem ki hangosan is érzéseimet, de útitársaim ilyen­kor még az elhelyezkedés prob­lémáival foglalkoznak. Első ta­lálkozáskor még nem is vagyok nagyon közlékeny, talán meg sem értenének ... Mire össze­barátkoznánk, s előhozakodhat­nék örömömmel, már idegen fák, idegen házak, hegyek, völ­gyek, mezők szaladnak tova, azokhoz pedig másnak is van köze. Így aztán akarva, nem akarva osztozom útitársaim gondjaiban, mert van nekik elég... Ez alkalommal mun­káskülsejű bácsi fordul feléin olyan nyíltan, mintha csakis tőlem kaphatna feleletet prob­lémájára. — Tessék mondani, hát lehet ilyesmit csinálni az emberrel? Szakképzésre megyünk vagy tí­zen, hajnalban indultunk. Bero­hant a gyors, a sötétben felug­ráltunk ... éppen csak, hogy fent vagyunk, indul is a vo­nat ... hát akkor vesszük észre, hogy nemzetközi vonatra száll­tunk, olyanra, amelyikre hely­jegy is kell. Fordulunk is rög­tön vissza, hat társunknak si­került még leugrani a mozgó vonatról, de közben előkerült a kalauz, négyünket visszatartott, mivel hogy a vonat erős moz­gásban volt. Magyarázkodtunk, de hiszen láthatta, hogy téve­dés történt . . Nem segített. A négy koronát a helyjegyért zú­golódás nélkül kifizettük, de miért vasalta be mirajtunk sze­mélyenként a negyven korona büntetést is? Egy félig üres szerelvényen? Mikor maga is láthatta, hogy tévedésről van szó? Tessék szíves lenni ezt né kem megmagyarázni. Jogos volt ez? Természetesen nem tudom ' neki megmagyarázni, ho­lott már sokat törtem a fejem ezen magam is. „Rendelkezés, szabályzat, előírás! ..." így igazi Ámde bárhogy is nevez­zük, hol rejlik benne a logika? Avagy a szabályzatokból, a ren­deletekből Ilyesmi nélkülözhe­tő? Mert hiszen — amennyiben valaki tudatosan kíván megke­rülni valamilyen rendeletet, ám fizessen. Lakoljon a csaló! De én már szemtanúja voltam olyan eseteknek is, amikor apró gyerekekkel szállt gyorsvonat­ra egy család. Mellékvonalról érkeztek, vonatuk késett, s nem jutott idejük arra, hogy hely­jegyről gondoskodjanak, önként jelentkeztek a kalauznál, meg­győzően vázolták helyzetüket, saját bajukon kívül történt mu­lasztásukat ... Oda se neki! Le­guberáltatták velük ls a tízsze­res bánatpénzt, a hatványozott kártérítést — holott szabad ülőhely volt elég. Aki tehát nem kívánja, hogy miatta nyílt pá­lyán leállítsák a gyorsvonatot, fizet mint a köles. C sodálatos módon nem fizet azonban az utas abban az esetben, amikor az egy és ugyanazon helyjegyet eladják két, esetleg három utasnak is. Nem rovunk meg senkit... té­vedni emberi dolog. Az ugyan­azon helyjeggyel rendelkező utasokat nem bírságolják meg, le sem szállítják a vonatról, utazhatnak, ha nincs ülőhely, akár állva, a folyosón ... Fon­tos, hogy eleget tettek az elő­írásnak. Zsebükben van az ülő­helyre jogosító jegy ... Ez esetben csupán azt nem értjük, illetve már megmagya­ráztuk világosan, mit nem ér­tünk. Tulajdonképpen nem is lényeges, hogy az utas értse ... aki fizet ... Fontos, hogy azok értik, akik inkasszálnak! Akik a szabályzatokat előírják .. Mindezekről persze csupán magamban meditálok, végre ls nem állhatok nyíltan pártjára olyan embernek, aki nem érti azt. amit én sem értek. Ú titársam félreérti némasá­gomat, s azzal a meggyő­ződéssel fordul el tőlem, hogy a világ személyes ellenségeitől nyüzsög. Bánatát perceken be­lül fokhagymás kolbászba fojt­1a. Az út további részén már er­ről morfondírozom . .. DÄVID TERÉZ KÖNYVKIADÁSUNK 1968-BAN A TATRAN Könyvkiadó n. v. Magyar Üzemének szerkesztő bi­zottsága a napokban — Turczel Lajos egyetemi docens elnökle­tével — ülést tartott. Az ülésen Dobos László, a magyar üzem vezető-főszerkesztője tájékoztat­ta a jelenlevőket az 1967-es ki­adói terv teljesítéséről, valamint az 1968-as tervelőkészületekről. Az említett tárgykört éppúgy, mint a sorozatkiadványok (MKBK, VBK) kérdését élénk vita követte. Az 1968-as kiadói tervben előreláthatólag 13 kö tet prózairodalmi alkotás sze­repel, köztük két tanulmánykö tet is. Fábry Zoltán és Csanda Sándor tanulmánykötetei mel­lett Szabó Béla. Ordódu Katalin. Mács fózsef, Szőke József re génnyel jelentkezik, Monoszlóy Dezső, Egri Viktor, Gál Sándor Petrőcl Bálint és Wurzel Gábor pedig novellákkal. Rácz Olivér ifjúsági tárgyú kötete mellett a kiadó az első köztársaság írói­nak műveiből egy prózairodalmi válogatással számol. A verseskötetek közül Csontos Vilmos és Bábi Tibor válogatott versekkel jelentkezik, s többek között Gyurcsó István, Zs. Nagy Lajos és Bárczl István nevével találkozhatunk a kiadó 1968-as tervjavaslatában. A hírek szerint a magyaror­szági kiadók ebben az évben Fábry Zoltán és Forbáth Imre műveiből válogatást készítettek. A szerkesztő bizottság javasolta, hogy az említett műveket a le­hetőségek szerint a közös könyvkiadásba besorolják, vagy nagyobb behozatallal lehetővé tegyék a hazai kö^vvpiacon va­ló árusítását. -dz— Dicsérendő kezdeményezés NYITRÁN, a CSEMADOK helyi szervezetében a pedagógiai főis­kola hallgatói és a közönség ré­szére dr. Gaál Dezső képzőmű­vész-tanár Népművészetünk cím­mel előadássorozatot indított arról, hogy a népművészet vo­nalán mit érdemes és hogyan kell gyűjteni. Az öt héttg tartó iskoláztatás után a résztvevők közül néhányan a Nyitra környé­ki falvakban néprajzi gyűjtést rendeznek. A kezdeményezést mind a helyi szervek, mind a pedagógiai Iskola vezetősége támogatja. í ö í

Next

/
Thumbnails
Contents