Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-08 / 97 szám, szombat

o o .<u > >o o M 1967. IV. 8. n „Thrilling" — Irta előttem a 86. emeleten elhelyezett vendégkönyvbe a kuncogó kis angol lánycsoport „szóvivője", s ezzel summásan elintézték véleményüket e „leg"-e

k országának legmagasabb épületéről. „Thrilling" — szenzációs , „hátborzongató" , avagy egyszerűen „izgató" a szó iJelentése. Hogy az lskolarnhás angol girlök pontosan mire gondoltak, nem sikerült megtudni, mert váratlanul egy helikopter közelített a világ (Jelenleg még) legmagasabb épületéhez, s mindannyian kiszaladtunk a tágas teraszra, hogy szemtanúi legyünk ennek a szokatlan Jelenetnek. EGY BOMBÁZÓ NEKIÜTKÖZÖTT... Magam hirtelenjében a baedecker iegyik mondatára gondoltam, miszerint 1945-ben egy B—26-os bombázógép nekirepült a kolosszusnak, de bem az Empire State Building húzta a rövidebbet, hanem a vasmadár... Nem kellett attól tartanunk, hogy a 102 emeletes acélkolosszus mellett szúnyognak tűnő helikopter kárt tehetne az épületben, ám mindenki szeretett volna felkerülni a képre, amelyet a kis gép ajtajában ülő fotoriporter készített rólunk a levegőből. Azután Ismét szétszéledt a nép, s « 86. emeleti terasz korlátjánál végre minden kíváncsi számára maradt egy talpalatnyi hely, ahonnan a mélyben rohanó, dübörgő, füstölgő, versengő várost bámulhattuk. Az igazat megvallva, az odalent fülsiketítőnek /tűnő zaj és dübörgés itt fent csupán monotőn zümmögésnek tűnt — a 86. emeleten, 1050 láb, azaz 320 méter magasságban. Pontosan 65 másodperc alatt röpített fel ide bennünket a 34. utca felőli bejárattól a hetvenkét lift egyike. És a csinos gulde — az idegenvezető — már hadarta Is a „Ieg"-ek számait: — A liftaknák hossza csaknem 15 kilométer, de gyalog is felmászhatunk a tetejére, csak tüdő és szív kell hozzál Pontosan 1860 lépcső vezet fel az 1472 láb, vagyis 448 méter magas tetőre. A liftek — átszállással — a 102. emeletig repítik a látogatókat. AHOL EGYKOR TEHENEKET FEJTEK ... Az Empire State Buildinget századunk húszas éveinek végén, pontosabban, 1929-ben kezdték építeni, azon a helyen, ahol 1799-ben John Thompson farmja volt, majd később a régi Waldorf-Astorla szálló. A világ legmagasabb épületének helyén tehát eredetileg tehenet fejtek, disznót hizlaltak. Thompson farmernek alighanem Jól jövedelmező gazdasága volt a régi Manhattan izigetl kikötővároskában, de bizonyára tíz esztendő alatt sem keresett annyit, mint amennyi manapság akárcsak egyetlen percnyi bérleti díj az épületőriás Irodáiért... Szóval 1929 végén Manhattan sziklaágyába vájták az Empire State Building alapköveit és a földszinttől kezdve az építkezést —• tizenhárom hónap I

a'att elérték a 102. emeletet. A földszint Indiánál mészkőből készült, a falakat — egészen a tetőig — rozsdamentes acéllal és alumíniummal borították. Az épület vázát alkotó 60 ezer tonna acél elegendő lett volna egy 300 kilométer hosszú, kétvágányú vasútvonal építéséhez. SEBES TIBOR NEW YORK-I RIPO TJA ~ AZ EMELETEK REKORDERE 5600 KM TELEFONKÁBEL A guide tovább sorolta a lélek nélküli „leg"-eket: — 90 kilométer hosszú a vízvezeték-hálózat, 5600 kilométer a telefonkábelek hosszúsága ... Állandóan kétszáz takarító gondoskodik az épület helyiségeinek tisztán tartásáról, az Empire State Building 6500 ablakát havonta kétszer mossák le kívülről... Az Empire State Building Évente tízezernél több postai levelezőlapot adnak el a 86. emeleti kilátóhelyiségben ... Tizenhatezer ember dolgozik az Irodákban, a rádió- és a televízió-stúdiókban.,. Naponta átlag 35 ezer ember keresi fel az épületet ... A látogató szédül a számoktól. A „leg"-eknek Ilyen méretű halmozása közhellyé válik, s a gulde a következő percben egyedül marad... A látogató ugyanis elsősorban nem ls erre a kolosszális épületre kíváncsi, hanem a látványra, ami szeme elé tárul a 86. emeletről. A guide azt bhhbhbíhí^H BB 0) C o c o s >5 u. JÜ aj E (U >o co •D -Jl S2 mondta, tiszta időben a tenger felfl hatvan kilométerre is ellátni s szabad szemmel fedezhetjük fel az óceánról New York felé tartó hajók füstjét. A 102. emeleti kilátóból — de onnan már csak ablaküvegen át! — kedvező látási viszonyok mellett állítólag 120 kilométer távolságra kukkolhatunk, természetesen csak távcsővel. Ám innen, a 86. emeletről ls jól látni a harminc kilométer hosszúságban elnyúló Manhattan sziget csaknem minden „porcikáját". Délre Brooklynt, a Wall Street körül magasodó pénzügyi negyed felhőkarcolóit és balra a földhöz ragadt Bowery szegény, földszintes és egyemeletes nyomortanyáit. A Bowery közelről siralmasabb látványt nyújt, mint a négerek negyede, a Haarlem: a Bowery Amerika elesettjeinek menedékhelye, amelynek utcáiról — polgármesteri rendeletre — reggelenként összeszedik a névtelen halottakat... Távolabb, délre, a bevándorlókat fogadó Staten Islandon túl emelkedik a franciák ajándékozta Szabadság-szobor, Jobbra pedig New Yersey dokkjai. EGY „FORRÓ KUTYA" A 88. EMELETEN A teraszról érdemes visszamenni az üvegfalú kilátóterembe. Hogyan is nevezhetnénk másként ezt a tágas helyiséget, ahol emléktárgyakat és csecsebecséket árusítanak, sok giccset és kevés művészi portrékat, levelezőlapokat és filmeket, frankfurtert — Itt is hot dog-nak, „forró kutyának" nevezik —, az automaták pedig Jeges hűsítőket, forró kávét kínálnak. Pénzváltó automata is működik a 86. emeleten, sőt afféle kis automata bank, amely elismervényt ad a benne letétbe helyezett pénzért. Egy jeges eperszörp után a Manhattan északi részét csodáltuk. A lenyűgöző felhőkarcolókat, a Rockefeller Center, az ENSZ és a Socony-Mobil magasba törő gyufaskatulyáit, a Pan American tetejére leszálló helikoptereket, a Chrysler Building hegyes csúcsát, a West Stde házrengetegét, a lludson folyón méltóságosan úszó őceánjárókat... És közben mintha senki sem gondolt volna az épületkolosszusra, amely ezt az egyedülálló kilátóhelyet nyújtja a látogatóknak. Évente másfél millió ember néz le innen New Yorkra, királyok és egyszerű halandók, akik — amíg a magas rács nem állta útját — innen vetették magukat a mélységbe. Ez volt New York legdivatosabb öngyilkossági „ugróhelye" ... Érdemes egyet felfelé Is pillantani, az 1954-ben az épület csúcsára szerelt 64 méter magas acélárbocra. A hatvan tonna súlyú televízió-antenna a metropolis valamennyi tv-adó jának műsorát sugározza nyolcmillió tv-készülék számára. MEDDIG TARTJA A REKORDOT? Ez hát a világ nyolcadik csodája, amelyről regényeket és színdarabokat Írtak, erről mondta az angol anyaklrálynő, hogy „lélegzet-elállító" — breathtaklngl — s erről írta az angol Iskolás girl, hogy „hátborzongató". A liftkezelő, aki a magasból egy perc alatt a földszinti kijárathoz „süllyesztett" bennünket, egészen mást tartott „hátborzongatónak". Például azt, hogy az 1970-re elkészülő New York-1 World Trade Center Ikerépületel 110 emeletesek lesznek, Moszkvában — Osztanklnóban — pedig egy annál ls magasabb torony épül... •0 CQ O I— < tn O < O CQ O "—1 < to O «< —J > < O CQ O I— < <S) O TIZENHATEZER háborús bűnös SZABADLABON Simon Wiesenthal, a bécsi zsidó dokumentációs központ vezetője kijelentette, hogy még 16 ezer háborús bűnös él szabadlábon, köztük Martin Bormann is. Wiesenthal, aki annak idején nyomra vezette Adolf Eichmann elrablóit, úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint Bormann él, de sohasem fogják el. „Nyolc vagy kilenc neve, sok barátja, temérdek pénze van, s azt hiszem, veszély esetén egy hasonmás is rendelkezésére áll — hangoztatta Wiesenthal egy sajtóértekezleten. •%• E feltevést az indokolja, hogy egyidőben két, egymástól távol eső helyről kapok jelentést Bormann•> ról, ami kizárja -azt, hogy mindkét esetben ugyanazon személyről legyen szó." Wiesenthal szerint Bormann Chilében, Paraguayban és Brazíliában szabadon mozog, s egy erős szervezet élén áll, amely más náci háborús bűnösöket is támogat a hivatalokkal szemben. Wiesenthal kijelentette, hogy bár még sok náci él, közülük különösen hárman érdeklik őt: Martin Bormann, Heinrich Müller, a Gestapo főnöke és Richard Glucks, a koncentrációs táborok parancsnoka. Wiesenthal, aki azzal dicsekedhet, hogy több mint 900 nácit Juttatott az igazságszolgáltatás kezére, felhívta a figyelmet arra, hogy 22 ezer olyan háborús bűnös névsorával rendelkezik, akikről nem tudják, meghaltak-e. „Nincs olyan mód, amellyel meg lehetne állapítani, hányan élnek még közülük, de úgy vélem, mintegy 60—70 százalékuk még életben van." f Associated Press) AZ UTAKON az aszpirin is ölhet Századunk hatvanas éveiben világméretben évente annyi ember hal meg autószerencsétlenség következtében, hogy a halálesetek okának statisztikájában mindjárt a szívbajosok és rákbetegek után következnek. A világ országútjain évente már több mint kétszázmillió autó' robog. A gyárakat évente 25—30 millió kocsi hagyja el. A szakértők félreverlk a harangot. Egyesek a biztonsági övek kötelező használatát, mások a közlekedési szabályzatok tökéletesítését, a megengedhető sebesség maximálását, az abszolút szesztilalom elrendelését stb. követelik. Az autószerencsétlenségeknek ezek a fő okai általában ismertek, viszont sem a járművezetők, sem a közönség nem látja a gyógyszerek és a közlekedési balesetek összefüggését. Például annak a sofőrnek, aki a kezdődő náthaláz megelőzésére bevesz egy ártalmatlan aszpirintablettát, még csak eszébe sem jut, hogy reagálási képessége egytized másodperccel lelassul. Ez pedig néha elég ahhoz, hogy « másodperc töredékével később fékezzen vagy fordítsa el a volánt. Angol szakértők megállapítása szerint egy sebész, aki műtétek közben különféle narkotikumokból szippant fel, operáció után közvetlenül ne üljön volán mögé. Az érbe adott közönséges injekció is veszélyes lehet. /Maciej llowieckl — Politykaf II AGYSZIPKÁZÓ" Bili Douglass, a Careers Incorporated cég elnöke. Ma már Európába is elér a keze, hogy a fiatal tudósok szlnejavát az amerikai Ipar szolgálatába toborozza. „Igaz, harmincéves vagy fiatalabb műszakiakat és szakembereket küldünk az Egyesült Államokba. Ám nem akarjuk megfosztani Nagy-Britanniát elismert értékeitől. A fiatal angol kutatóknak csak azt kínáljuk fel, amit sem a kormány, sem a brit ipar nyilván nem képes megadni" — mondotta Douglass a francia Express tudósítójának. Az amerikai ipar és különféle laboratóriumok 1958 és 1963 között 15 ezer műszakit szereztek, köztük háromezer nyugatnémetet. Amikor a Careers Inc. a „brain drain", azaz az „agyszlpkázás" módszerét 1963ban először alkalmazta, Lord Hailsham, a Macmillan-kormány tudományügyi minisztere alsóházi beszédében elítélte ezt az akciót. Éppen az ellenkezőjét érte el vele: William Douglass másnap kétezer új kérvényt kapott. A Careers Inc. azóta évente ezer fiatal brit tudóst csábít el hazájából. Douglass Franciaországban Is hirdetett. Angol nyelven. „Francia nyelvű válaszokat kaptam. A nyelvismeret hiánya nagy akadály. Különben ls Franciaországban más a helyzet, mint Angliában, A fiatal tudósokat jobban fizetik, az ország aktívabb, dinamikusabb a kutatás. Aztán itt van még a házastársak és a jegyesek problémája. Ügy látszik, a francia nőknek nincs nagy kedvük kivándorolni" — Jegyezte még Douglass. (

Expres„ Párizs)