Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-08 / 97 szám, szombat

2000 kilométeren 250 sárga MB-kocsi Fő országutainkon április l-től 25 sárga színű MB 1000-os kocsi fut, amelyek a HESZ megbízásából na­ponta 10—18 óra. pénteken, szomba­ton, vasárnap s ünnepnapokon pedig 12—20 óra kőzött a motorosok ren­delkezésére állnak. Ebben az évben 15 kocsival bővült az országúti szervízszolgálat. 1970-ben már 70 gépkocsival fog rendelkezni. A gördülő autószervíz igénybe vétele előnyös; telefonhívásra is a helyszín­re érkezik, azonnali segítséget nyújt s emellett nem túlságosan drága: minden megkezdett negyedóráért 10 koronát számláz, a hazai és a kül­földi autóklubok tagjai azonban in­gyenesen vehetik igénybe. A csehszlovák Automotoklub ezen­felül számos további előnyben is ré­szesiti a motorosokat. Figyelmet érde­mel az AIT és az AMK carnet, amely többek között arra jogosítja a tulajdo­nost, hogy ingyenesen üzemképessé tegyék a gépkocsiját s jogi védelmet stb. kapjon. A Jugoszláviába utazók számára a 10 százalékos kedvezmény­nyel megvásárolható benzinutalvfiny előnyös: az elmúlt évben mintegy 160 000 literre váltották ki mototuris­táink. Miért menekül városba a falu A brnói Építészeti és Műépítészeti Kísérleti Intézet statisztikai adatai szerint Jelenleg 2 022 000-rel kevesebb a mezőgazdasági dolgozó köztársasá­gunkban, mint 1937-ben volt. Szakvé­lemények szerint a Jelenleg 1 millió 200 ezer állandó mezőgazdasági dol­gozó létszáma 1985-ig előreláthatólag 800 ezer főre csökken. Ha részletesebben elemezzUk az okokat, szembeötlő, hogy a földmű­vesszövetkezetek dolgozóinak átlagos órabére, illetve óránkénti keresete az országos bérátlagnak csupán 55 szá­zalékával azonos. A szlovákiai mező­gazdasági dolgozók körében rendezett közvéleménykutatás adatai szerint a megkérdezett EFSZ-tagok 29 százalé­ka nem találja eléggé vonzónak a mezőgazdasági munkát, illetve a kere­setet kevesli, 21,6 százalékuk a mun­ka idényszerűségét, nagyon fárasztó voltát s az aránytalanul hosszú mun­kaidőt kifogásolta, 28,9 százalékuk nem ért egyet a kedvezőtlen szociá­lis feltételekkel s a kulturális élettel kapcsolatban felmerülő problémák megoldatlanságával. így pl. az 5000-nél kevesebb lakosú községeknek csupán 19 százalékában van vízvezeték. A mezőgazdasági dol­gozók állandósítása érdekében tervbe vett szövetkezeti építkezések kereté­ben túlnyomórészt 4—24 lakásos há­zak épülnek, Jóllehet a falusi kérvé­nyezők 88,6 százaléka legszívesebben családi házban szeretne lakni. A közvéleménykutatás keretében megkérdezett vidékiek 59 százaléká­nak csupán egy töredéke, illetve 15 százaléka szándékozik falun maradni. A többiek, főleg a fiatalok minél előbb városba akarnak költözni. Új típusú uránrudak Második atomerőművünk terveinek készítésével párhuzamosan kutatóink már azzal a kérdéssel foglalkoznak, milyen Uzemanyag-rudakat alkalmaz­zanak benne, hogy az energiatermelő reaktor a lehető legnagyobb teljesít­ményű legyen. Az uránrudak fejleszté­sével a Mníšek pod Brdmi-i Magüzem­anyag Intézetét bízták meg, amely a fezi Magkutató Intézettel együttmű­ködve végzi ezt a nagyon fontos mun­kát. Közismert dolog, hogy az atomreak­tor üzemeltetésére használt hasadó anyag csőalakú rudakká feldolgozva kerül a reaktorba, s az üzemanyagot ezenfelül — a korrózió megakadályo­zása és a hasadó atomok lefogása cél­jából — levegővel átjárt fém (alumí­nium vagy cirkónium) hüvelybe he­lyezik. A Jaslovské Bohunicén felépí­tésre kerülő második atomerőművünk üzemanyagát a Szovjetunió fogja szál­lítani. A reaktor számára javasolt üzemanyag-elemeket több tucatnyi természetes uránból előállított urán­pálca képezi majd, amelyeket speciális ötvözetekből álló vékony falú csövek vesznek körül. Ez a megoldás — az elérhető műszaki paraméterek szem­pontjából — világviszonylatban is egyedülálló. Az első két rudat már sikeresen kipróbálták a fezi Magku­tató Intézet atomreaktorában. A Magüzemanyag Intézetben fogják termelni a fezi null-energiájú atom­reaktor üzemanyagát is, a jövőben pedig a Zbraslavban létesítendő új Magüzemanyag Intézet biztosítja majd az uránrudak szériatermelését. AZT HISZEM, alig akad valaki, aki még nem lát­ta volna azokat a fehér csíkokat, amelyek — ha szép az idő — a nagyon magasan és sebesen ha­ladó repülőgépek nyo­mán keletkeznek a le­vegőben. Az emberek az első benyomásra általá­ban úgy vélik, hogy a repülőgépek valamilyen gázt bocsátanak kl s gyakorlatozás közben így teszik lehetővé a röppá­lya megfigyelését. Ez a feltételezés néha meg is felel a valóságnak, de többnyire semmilyen szí­nes gázt nem bocsáta­nak kl a repülőgépek. A -mögöttük keletkező fehér csíkok tulajdon­képpen felhőkkel, éspe­dig mesterségesen elő­idézett felhőkkel azono­sak. Hogyan keletkeznek ezek a felhők? A Föld levegőburkola­ta sohasem száraz. Minél melegebb a levegő, annál több párát, vagyis gáz­halmazállapotú, tehát láthatatlan vizet tartal­maz, és fordítva. A sűrű­södés folyamata, vagyis a pára átváltozása a szem­mel látható cseppfolyós halmazállapotú vízzé csak abban az esetben lehetséges, ha a levegő 100 százalék párát tartal­maz, illetve párával te­lített. Erre a természet­ben rendszerint akkor kerül sor, ha a levegő annyira lehűl, hogy hő­foka az ún. harmatpon­NEM HOLT TOKÉ Minden járásban legalább egy közle­kedési gyermekjátszóteret • Melyik vá­rosé lesz az elsőség? • Társadalmi munkával a költségek minimálisak ORSZÁGUTAINKON az autók százai szágulda­nak. S ahogy nő számuk, úgy szaporodnak a köz­lekedési balesetek. Külö­nösen fájó pont, hogy 1965-ben a közlekedési balesetek következtében 171 gyermek életét vesz­tette, 3566 pedig kisebb­nagyobb sérülést szenve­dett. E szomorú adatok so­rozata sugallta a Dopra­voprojekt szakemberei­nek azt a gondolatot, hogy elkészítsék a köz­lekedési gyermekjátszó­terek tervrajzát. Hogy mi a közlekedési gyer­mekjátszótér? A közleke­dés fortélyait ábrázoló tér kisebbített mása, ahol a gyermekek kis autóval, kerékpárral és gyalogosan közlekedni tanulnak. — A nemzeti bizottsá­gok egy hónappal eze­lőtt kézhez kapták a tervrajzokat — tájékoz­tat Rimarenko mérnök. Bátran állíthatjuk, hogy a tervezők alapos munkát végeztek. Kiszá­mították azt is, hogy egy kisebbszerű közlekedési játszótér 80—100 ezer koronába kerül. Ha azon­ban a „Z" akció kereté­tig süllyed. Ez azonban még nem elegendő a pá­ra sűrűsödéséhez. Ez a folyamat az ún. konden­záló (sűrítő) magvak nélkül nem mehet végbe. Mit nevezünk kondenzá­ló magnak? A por, a füst, a tengeri só stb. szilárd, mikroszkopiku­san parányi részecskéit. A megsűrűsödött (kon­denzált) víz parányi víz­csöppek formájában ezekre a részecskékre üllepszik le. A repülőgép kipufogó gáza nagy mennyiségű kondenzáló magvat tartalmaz. Hatá­sukra a vízpára rendkí­vül gyorsan változik pa­rányi vlzcseppekké, me­lyeknek millióiból kelet­keznek a cikkünk címé­ben említett fehér csíkok. ben készül el, akkor a költségek a felére csök­kennek. — A játszótereknek élethűen kell tükrözniük a forgalmas utakat, a bonyolult útkeresztező­déseket és az átjárókat, hogy a gyermekek hoz­zászokjanak a közlekedés szabályaihoz — mondja Rimarenko mérnök. Igenám, de ehhez Jó és türelmes pedagógu­sokra, forgalmi rendőr­re van szükség. Ausztriá­ban — ahol az Ilyen ját­szóterek Igen elterjedtek — egy-egy játszótér 10 alkalmazottal rendelke­zik. Hazánkban egyelőre csak Brnóban van köz­lekedési gyermekjátszó­tér. (Képünkön) Délelőtt az Iskolák tanulói lepik el, hogy az Iskolában megtanult közlekedési szabályokat a gyakorlat­ban kipróbálják. A dél­utáni órákban egy koro­náért 20 percig lehet „szórakozni". Persze szi­gorú felügyelet mellett. A TÁRSADALMI SZER­VEK, szervezetek és a helyi nemzeti bizottság összefogása meghozhatja a várt eredményt. A köz­lekedési gyermekjátszó­térre fordított pénz nem holt tőke. Évek múlva kamatozni fog. S nem ár­tana, ha kerületi méret­ben szállítható közleke­dési játszóteret készíte­nének, amellyel felkeres­hetnék a falvakat is. Jó volna, ha minden járási székhelyen, nagyobb vá­rosban legalább egy köz­lekedési gyermekjátszó­tér épülne. (németli) Adatok a fehér aranyról • MEZŐGAZDASÁGUNK ma már szinte elképzelhetetlen cukorrépa­termesztés nélkül. Bizonyára a ter­melők közül sem sokan tartják számon, hogy a fehér arany ter­mesztése nálunk csak a 19. század második felében honosodott meg. Eredeti hazája a Káspi-tenger mel­léke. Mérsékelt égövi növény, a szubtropikus éghajlatot nem bírja. • EZT AZ ÉRTÉKES növényt évente általában 230—240 ezer hektáron, te­hát a szántóterületnek csaknem 5 szá­zalékán termesztjük. A legnagyobb te­rületet — 312 ezer hektárt — 1925­ben vetették be cukorrépával, a leg­kisebbet — 137 ezer hektárt — 1932­ben. • HAZÁNKBAN az évi átlagos hek­tárhozamok eléggé eltérőek. Például: 1918-ban 182 mázsa, 1925-ben 283 má­zsa, 1937-ben 280 és 1958-ban 283 má­zsa termett hektáronként. A legna­gyobb hektárhozamot országos átlag­ban 1960 ban értük cl, akkor 327 má­zsát takarítottak be egy-egy hektár­ról. • NÁLUNK az egy főre eső évi cu­korfogyasztás a világátlagnak több mint kétszerese. Hazánk egy-egy la­kosa megközelítőleg 39 kg cukrot fo­gyaszt évente, a világátlag 18 kg. Ezenbelül például Angliában 50, a leg­több lakosú földrészen, Ázsiában pe­dig 10 kg az egy személyre eső évi cukorfogyasztás. • BÁR A NÉHÁNY ADATBÚL le­vont következtetések nem mindig fe­dik a teljes valóságot, mégis érdemes ' megemlíteni azt az elismert tényt, hogy például egy hektár cukorrépa kb. 20 ember évi tápérték-szükségle­tét fedezi, ugyanakkor a burgonya 9, a búza és az árpa. csak 5 ember szá­mára elegendő tápértéket terem. • NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT ná­lunk még nem volt „divat" az állatok takarmányozása cukorrépával. Ma már ennek nemcsak a helyességét, ha­nem a szükségszerűségét is bizonylt­juk. Mert például árpából egy hektár termése (mondjuk 30 mázsa), legfel­jebb 7 mázsa sertéshús termeléséhez elegendő, ugyanakkor 350 mázsa cu­korrépa annyi tápanyagot tartalmaz, hogy abból 16—17 mázsa sertéshúst is termelhetünk. Vagyis a cukorrépa a legnagyobb tápértékű takarmánynö­vény. (— h—J Különleges szívosztály Prágában Amikor a szív már-már felmondja a szolgálatot, az orvosoknak az idővel szinte versenyt futva kell megkísérel­niük a halálos veszélyben forgó em­ber életének megmentését. Ezt a ma­gasztos feladatot vállalják a Prágai Thomayer Kórházban a Klinikai és Kí­sérleti Sebészeti Kutatóintézet kereté­ben létesült különleges osztály orvo­sai. A különleges osztály létesítése el­sősorban azért vált szükségessé, mert hazánkban egyre több ember szenved szívbajban, illetve érrendszer-megbe­tegedésben. Csehszlovákia 100 000 la­kosa közül évente 360-an halnak meg szívbaj következtében. Ha a szív felmondja a szolgálatot, néha — például infarktus esetén — pillanatok döntenek életről és halál­ról. Az infarktust követő első 48 óra különösképpen válságos a beteg szem­pontjából. Az új szívosztály hirtelen szívműködés-elégtelenség esetén álta­lában 3 napig részesíti elsősegélyben, majd szakszerű kezelésben a beteget, mivel élete rendszerint az említett időben forog kockán. A beteget ez idő alatt különleges rádiókészülékkel ellenőrzik. A készülék haladéktalanul jelzi a szívtevékenység minden zava­rát. A különleges küldetéstt szívosztály fennállásának öt hónapja alatt az or­vosok mintegy 200 beteget részesítet­tek elsősegélyben. A jövőben előrelát­hatólag még néhány hasonló küldeté­sű szívosztály létesül. Erre való tekin­tettel az említett osztály jelenleg mint tanközpont is teljesíti küldetését. A prágai eredményes kezdeménye­zés csakhamar követőkre talált Plzeň­ben, Brnóban és másutt. Most Bratis­lavában készítik elő a nyugdijasok munkabörzéjét. A börze csupán Nagy­Bratislava területére és azokra a nyugdíjasokra vonatkozik, akik ún. öregségi nyugdíjat kapnak. Tehát nin­csen sző a rokkantakról vagy a csök­kent munkaképességű nyugdíjasokról. Az öregségi nyugdíjasok száma Bra­tislavában mintegy 11530, s évente újabb 1863 fővel gyarapodik. A Bratislavai Városi Nemzeti Bizott­ság munkaügyi osztályának vezetőjé­vel, Brož elvtárssal és a szociális biz­tosítási osztály vezetőjével, Petej elv­társsal beszélgettünk a kérdésről. Munkabörze Bratislavában Több száz munkaalkalom a nyugdíjasok számára O Hogyan folynak az előkészületek? — Hetvenegy helyi üzemhez és vál­lalathoz fordultunk azzal a kéréssel, hogy hajlandók-e a 60/68 sz. hirdet­mény értelmében a nyugdíjasokat 120 napra és azon felüli időre alkalmazni. Tizennégy üzem és vállalat, összesen kb. 350 munkalehetőséget kínált fel. ® Mikor és hol lesz az első börze? — Az első munkabörzét a Hajósok Házában (Martanovičová utca) ren­dezzük meg e hó 12-én 9 órai kezdet­tel. Ezen részt vesznek az egyes vál­lalatok munkaügyi osztályainak kül­döttei, valamint a mi képviselőink is. Itt a munkahelyet kereső nyugdíjasok közvetlenül megállapodhatnak a mmi­kavállalás ügyében. Olyan nyugdíja- fi sok vállalhatnak munkát, akiknek: 1. nyugdíjuk alacsonyabb a havi 600 koronánál, 2. akik egész évet is dol­gozhatnak bizonyos szakmákban és ív nyugdíjuk nem lépi túl a havi 1000 koronát. A többi kérdésben egyénen­ként és szakmák szerint kaphatnak gA felvilágosítást. GREK IMRE ^

Next

/
Thumbnails
Contents