Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-27 / 116. szám, csütörtök

Az angol királynő menyegzői bora C

APO REPLETO MERO — tölts még egyszer, de ugyanabból — mondták egykor a szomjas római katonák a kocsmárosnak, ha az első kupa bor Ízlett nekik. Nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy megismételjem a császári harcosok szaváit. Mindez A RADOSINI BORPINCÉBEN TÖRTÉNT. Hogy is kerültem ebbe a pincébe? Nem Járt az odautazás semmilyen kalanddal, sem váratlan véletlen nem bonyolította, nem színezte a Bratislavától mintegy száz kilométeres utat. Az érdekesség az utazás előtti, csaknem két évre nyúló készülődésben és fokozódó kíváncsiságban volt. Ismerősöktől nem egyszer hallottam, újságokban, szakkönyvekben sokat olvastam a radošíni borok sajátosságairól. De minden érvelés, bizonyítgatás ellenére tele voltam kétségekkel, mert hiszen a község Pőstyéntől keletre, a Vág menti hegyek között búvik meg. Kl látott már félezerméteres magasságban ködsapkás ormok szomszédságában kiváló minőségű borszőlőt? Végül is egyszer betelt a kíváncsiságom pohara. Egy napon elindultam a reumások Mekkája felé, kellő helyen letértem a főútról, és kanyargós úton kapaszkodtam fel az Inovec gerincére. Az út mentén bozótos erdők, cserjés-füves területek növelték bennem az aggodalmat és a kétséget. A csalódást már majdnem biztosra vettem, s csupán azért mentem tovább, hogy végre legalább kiábrándulhatok a radošíni nedű köré szőtt legendák illúziójából. Amikor azonban átjutottam a hegygerincen, s utam délkeleti fekvésű lejtőn vezetett lefelé, úgy éreztem, hogy A KIÁBRÁNDULÁS ELMARAD. Az út mentén szélesen, hosszan nyúló, jól megművelt szőlősök és gyümölcsösök jelezték, hogy Radošína határa valóban rendkívüli adottságoknak örvend, s hogy a napot, meleget és jó talajt igénylő gyümölcsfajták, de más növények is, itt paradicsomi viszonyok között teremhetnek. Radošína középkori település, Benedek-rendi szerzetesek alapították. Nyilván felismerték a vulkanikus eredetű talaj és a déli lejtő előnyeit. A Vág folyásával párhuzamosan húzódó hegylánc elzárja az északi hűvös s a folyó felől erősen párás levegő beáramlását a völgybe. Az aránylag sekély talajréteg alatti vulkanikus kőzet (andezit, trachit) kiváló hőtároló, és az éjszakai lehűlés Idején részben pótolja a levegő hőveszteségét. A szőlőművelők ezt különösen az érés idején becsülik nagyra. A vörösbarna zsíros föld jelentős káliumsót tartalmaz, s éz a cukor legfontosabb alapanyaga. Az elmondottak alapján a vidék kiválóan alkalmas szőlőtermelésre. TUDTÁK EZT A SZERZETESEK IS, ők telepítettek itt elsőként Noé bárkájának legnépszerűbb növényfajtájából. A kolostori birtok később a nyitrai püspökség tulajdona lett, s a radošíni szőlőtelep szolgáltatta a magas rangú egyházi tisztség viselők számára a legkiválóbb borokat. Hét hektáron olyan szőlőfajtákat termesztettek, amelyek mennyiség tekintetében jó évjárásban kifizetődők, minőségük pedig elsőrendű. Ezek például a Sauvignon, Fehértramini, Rajnai rizling, Rulanda, s az újabb telepítéseken Bouviert és Müller-Thurgaut is termelnek, összehasonlítás: amíg például egy hektáros Ezerjó-telepítésből évi 130—150 q csak jobb átlagnak számit, a Fehértraminiból hasonló területen 70—80 mázsás hozam már rekordtermés. A radošíni gazdaság az Állami Magnamesítő Intézet üzeme. Elén Alojz Antallk áll, s ez a fiatal Ízig-vérig mezőgazdasági szakember már a harmadik Antalik-nemzetség a gazdaság vezető tisztségében. Nagyapja, Antallk György egykor a püspök szolgálatában állt, tőle fia, Károly, 48 évvel ezelőtt vette át a szőlős- és gyümölcsöskertek gondozását. Antallk Károly gyermektelen lévén, húga fiára, Alojzra ruházta a családi tisztséget, aki ehhez a modori szakiskolán és a brnói főiskolán szerzett képesítést. A szőlészet ma már meghaladja a 17 hektárt, s ehhez még 10 hektáros almáskert tartozik. (1970-ig további 10 ha-ra bővül.) De Alojz Antalik gondjára bízták az állattenyésztési részleget is, nem beszélve arról, hogy sok idejét és erejét veszi az üzem egyik legfontosabb küldetése: bizonyos gabonafajták és mezőgazdasági termékek fajtája stabilizálásának és új gabonafajták kitermesztésének. Érdekes Alojz Antalik viszonya a radošíni borhoz. Tudja, hogy jóininőségű, a tőkékben benne érzi és tiszteli nagybátyja és nagyapja munkáját, s éppen ezért szívesen foglalkozik vele. Egyébként nem borissza ember. Ezt így tessék érteni: egy csepp bort sem fogyaszt! Szívesen emlékszik arról az esetről, mely legnagyobb volt a radošíni bor pályafutásában: Eljutott Erzsébet angol királynő lakodolmára. 1947-ben történt. Az olomouci hercegprímás prágai székházában fogadást rendezett, s itt a nyitrai püspök pincéjéből származó, radošíni bort szolgáltak fel. A fogadáson jelen volt az angol nagykövet is, és csettintett nyelvével, amikor megízlelte a kellemes Rulandát. A királyi ház éppen akkor készült a királynő lakodalmára, s A FIGYELMES DIPLOMATA öt hektolitert rendelt a zamatos, kellemesen édeskés, aranyszlnbe játszó borból. Azt hiszem, ekkor érte az első s eddig egyetlen méltó megtisztelés ezt a bort. Ma radošíni borokkal csupán az Interhotelekben találkozik a fogyasztó. Ezek ugyanis jogot kaptak rá, hogy vásárolják és hordósborként árusítsák. Egyszerű hazai borivó azonban nehezen kerül vele össze. A radošíni üzem a bor I. A minőségét tekintve literenként 28 koronát kap érte, de ebből tizennégy koronás különbözeti adót fizet. Ha ehhez hozzászámítjuk az Interhotelek 7—8 korona forgalmi adóját, továbbra a 10 százalék felszolgálási dijat, olyan összeget kapunk, amely a vásárlót elrettenti a gondolattól, hogy mélyebben belenézzen a radošíni nedűbe. Az üzem egyike annak a tíz borüzemnek az országban, amelyek maguk tölthetik és árusíthatják saját termésüket. Erre azonban nincsenek kellőkép felkészülve, és nem is érdemes, hogy berendezkedjenek rá. A Vinárské závody nemzeti vállalat monopolhelyzete gátat vet minden kezdeményezési kísérletnek. így például az Interhotelek számára töltött üvegeket kézzel dugaszolják, s olyan címkékkel látják el, amelyek bizony nem méltók a bor hírnevéhez. Láttam a püspök idejéből származó néhány vignettát, s azok bizony messze meghaladják a maiak színvonalát. Valaki azt mondhatná, hogy JÓ BORNAK NEM KELL CÉGÉR. Ám a címke — címke. Kell, hogy legyen, s ha már van, legyen olyan, hogy megfeleljen ízlésiinkhek, iparművészetünk és nyomdaiparunk lehetőségeinek, s nem utolsósorban a radošíni bor rangjának. A

MONTREALI VILÁGKIÁLLÍTÁSON a szlovák koliba egyik érdekessége az a bor lesz, amelyet Erzsébet királynő msnyegzőjén is felszolgáltak. Azt hiszem, ez lesz a radošíni bor második világhódító útja. Minősége miatt nem kell félni, de azért nem ártana, ha az üzem ízléses csomagolással Is tenne valamit azért, hogy a látogatók éppen a szlovák vendéglőben mondják, mint egykor a római katona: capo repleto mero ... PETRIK JÖZSEF JUBILÁL A MICHALOVCEI SÖRGYÁR A michalovcei járás legrégibb üzeme, a sörgyár, május elején ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Sztáray Antal gróf. ungvári főispán 1867-ben építtette ezt a gyárat, ahol eleinte évenként négyezer hektoliter sört gyártottak. Az eltelt évszázad alatt anynylszor váltott gazdát ez a gyár, hogy szinte nehéz lenne felsorolni. Említést érdemel a sörgyártás fejlődése. Kivéve az 1906—1911 közti időszakot — amikor a sörgyártás itt visszaesett —, folyamatos fejlődésről tanúskodnak a feljegyzések. 1923-ban már 15 ezer hektoliter sört főztek, a harmincas években pedig, amikor Schonborn gróf tulajdonába megy át a gyár, a sörgyártás meghaladta az évi 20 ezer hektolitert. A sörgyár mellett 1935 február közepén helyezték üzembe az első élesztőgyárat, hetenkénti 150 q kapacitással. A sörgyár évről évre tovább bővült, s közvetlenül a felszabadulás előtt évenként már több mint 80 ezer hektoliter sört gyártott. A gyár rohamos fejlődése a felszabadulás után, 1947-ben kezdődött igazán. Megindult a gyár elavult részlegeinek felújítása, majd később új épületekkel, termelési berendezésekkel gazdagodott. Ennek következtében párhuzamosan növeke dett a gyártás is. Mig 1946-ban közel 80 ezer hektoliter sört gyártott, jelenleg évenként több mint 250 ezer hektolitert juttat piacra. A michalovcei sörgyár fejlesztése, bővítése tovább folyik, s előreláthatólag 1969-ben ér véget, amikor évi termelése elért a 400 ezer hektolitert. — ik NÉPEINK BARATSÁGA JEGYÉBEN NAGYSZABÁSÚ JÚNIUSI ÜNNEPSÉGEK DEVÍNBEN A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség június 3-án és 4én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója ünnepségeinek keretében Devíuben nagyszabású ünnepélyt rendez. Az Idei ünnepély Csehszlovákia népeinek és nemzetiségeinek baráti összetartását, valamint a Szovjetunióval való szoros együttműködést óhajtja kifejezésre Juttatni. A két napon különféle sportversenyek, staféta és magas színvonalú kulturális, szórakoztató műsorok teszik érdekessé a rendezvényt. A tánccsoportok közül fellépnek az „Ifjú Szivek", a SĽUK, valamint néhány szovjet együttes. Kitűnő katonazenekar, esztrád- és dzsesszzenekarok gondoskodnak a népünnepély jó hangulatáról. Belépőjegyek felnőtteknek 10 korona, gyermekeknek és diákoknak 2 korona árban kaphatók, s mindkét napra érvényesek. A 10 koronás belépőjegyek egyúttal sorsjegyeknek számítanak, amelyekre 20 társas utazást fognak kisorsolni a Szovjetunióba. A vasutakon 33 százalékos, az autóbuszokon 50 százalékos kedvezményt nyújtanak. -gkMost már semmi sem tarthat vissza bennünket kizöldül a határ, hosszabbak a napok, megérkezett a tavasz, és hívnak a távoli vidékek. Vannak, akik csak a város széléig jutnak el. Vannak, akik közelebbi, vagy távolabbi vikendházukba indul, nak, gyalogtúrát, kirándulást rendeznek. Ismét mások az autocamping hívei. Bármerre menjünk, ennivalóra síükség van. Az általunk összeállított csomagban minden jó megtalálható, és a finom falatok minden izlést kielégítenek. Ne feledkezzék meg a sajtról sem, bizonyos, hogy út közben ízleni fog. Lehet az Gouda, morva sajt, eidami, Cedar, vagy bármelyik ömlesztett sajt, a szabadban kiválóan ízlik. Nagyszerű tízórai, ebéd, vagy uzsonna! Nemcsak ax éhséget csillapítja, hanem üdít és egészséges is. Tehát, amikor felkészült az első tavaszi kirándulásra, ne feledkezzék meg a sajtról! Jó utat és szép időt kíván: POTRAVINAŔSKÝ OBCHOD PRAHA, Dláždéná 2, Praha 1 (ÉLELMISZERÜZLET, Prága) ABCD i .4 modern gazdasszony ábécéje f Táplálkozzunk helyesen ZDROJ A ÚF-31S ROHAL ľVEOXID AUTOBALSÁM CIjEANERPOLI§H Motorosok! Stop! Nélkülözhetetlen segítség TISZTIT FÉNYESÍT VÉD Az autókozmetikai készítmény vásárlásánál szakszerű tanácsot adnak a D R O G E R I F tapasztalt eladói OF-392 Hirdetési díjszabás Az 0) Szó hirdetési díjtételei magánszemélyek számára: csütörtökön és vasárnap soronként (a megkezdett sorért Is) 4 korona, félkövér betűkből B korona, szombaton S korona, félkövér betűkből 11 korona. Maglnuemélyek hirdetéseit csak a közlési dl| átvétele ntán közül Ifik. Vállalatok és a szocialista szektor számára: csütörtökön és vasárnaponként (a megkezdett sorért ls) 4,50 korona, félkövér betűkből 9 korona. Egy négyzetcentiméter ára csütörtökön és vasárnap 4,50 korona, szombaton 7 korona. Szombaton e»y sor ara 7 korona, félkövér betűkből 11,50 korona. A szöveget és s grafikai anyagot a kívánt ldfipont előtt 6 nappal kell beküldeni. A megrendeléseket átveszi a Pravda Inzertné oddelenie, Jesenského 12, Bratislava, telefon: 551-83. eh 1967. IV. 27 6