Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-26 / 115. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI. BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. április 26. • Szerda • XX. évfolyam, 115. szám • Ára 40 fillér A földrész biztonságának kérdéseivel foglalkozik az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i tanácskozása. Képünkön (balról) az SZKP küldöttsége, amely L. I. Brezs­nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának (balról a harmadik) vezetésével vesz részt az értekezleten. (CTK felvétele) Európa biztonságáról tárgyalnak Folytatta tanácskozását a kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezlete Karlovy Varyban tegnap délelőtt általános vi­tával folytatta ülését a kommunista éa munkás­pártoknak az európai biztonság kérdéseiről tár­gyaló értekezlete. A délelőtti tárgyalások első szakaszát I o h n GOLLAN elvtárs, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára vezette, a második szakaszt pedig Todor ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Az általános vitában felszólaltak: Todor ZSIVKOV elvtárs, G e r h a r d DANELIUS elv­társ, a Német Szocialista Egységpárt nyugat­berlini szervezetének elnöke, KÁDÁR János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, E z e k i a s PAPAIOANNOU elvtárs, a ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) főtitkára, Dolores IBARRURI elvtársnö, a Spanyol Kommunista Párt elnöke, Jean BLUME elvtárs, a Belga Kommu­nista Párt Központi Bizottsága politikai irodájá­nak tagja. (Folytatág a 4. oldalon) LEONYID BREZSNYEV ELVTÁRS BESZÉDE Leonyid Brezsnyev beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az eu­rópai biztonság nemcsak a kor­mányok ügye. E probléma meg­oldásában óriási szerepük van a széles néptömegeknek, a mun­kásosztálynak, a haladó erők­nek, amelyek lankadatlan har­cot vívnak a békéért, az impe­rializmus agresszív erői és új háborút előkészítő politikájuk ellen. — Ezért értünk egyet az­zal az itt kifejezett vélemény nyel, hogy az értekezletünkön részt vevő kommunista pártok kezdeményezése nagy jelentő­ségű lehet, és kell is hogy le gyen az európai biztonság mel­lett síkraszálló valamennyi po­litikai erő akcióegysége szem­pontjából — mondotta Brezs­nyev. Brezsnyev megjegyezte, hogy az SZKP az európai béke meg­erősítését nem tekinti elszige­telt jelenségnek attól az egész világra kiterjedő harctól, ame­lyet a népek vívnak az impe­rializmus -ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára foglalkozott ez­után a szocialista rendszerben végbemenő fontos pozitív folya­matokkal, kiemelte a népgazda­sági irányítás formáiban és módszereiben végbemenő mély­reható átalakulásokat, a töme­gek politikai aktivitásának to­vábbfejlődését a szocialista or­szágokban, a szocialista álla­mok sokoldalú gazdasági, poli­tikai és védelmi együttműkö désének erősödését. — Magától értetődik — mon­dotta Brezsnyev —, hogy a szo­cialista világrendszer helyzeté­nek értékelésénél nem hagyhat­juk figyelmen kívül azt az utóbbi években bekövetkezett olyan súlyos tényt, mint a kí­nai vezetőség jól Ismert állás­pontja és a Kinai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság együttműködésének megbomlá­sa más téstvérpártokkal és szo­cialista országokkal. E problé­ma megvitatása nem szerepel értekezletünk napirendjén, mindazonáltal maga a probléma létezik és negatív befolyást gyakorol a kommunista és az egész felszabadító mozgalomra. Leonyid Brezsnyev érintette ezután a nemzeti felszabadító mozgalom problémáit, szólt ar­ról, hogy fontos változások mennek végbe a fejlett kapita­lista országok munkásmozgal­mában. A vietnami háború a legsúlyosabb veszély — Napjainkban az imperia­lizmus — és annak fő ereje, az amerikai imperializmus — ra­gadozó természetének leggono­szabb megnyilvánulása az Egye­sült Államok vietnami agresz­sziója. Az amerikai imperialis­ták szégyenletes és kilátástalan háborút folytatnak Vietnamban, Sohasem fogják azonban leigáz­ni azt a népet, amely már több mint húsz esztendeje önfeláldo­zóan küzd szabadságáért és füg­getlenségéért. A vietnami haza­fiak a szocialista országok sok­oldalú segítségére támaszkodva és a világ haladó erőinek támo­gatását élvezve, sikeresen el­lenállnak az Intervenciósoknak. Ezzel érzékeny csapásokat mér­nek az amerikai imperializmus egész pozíciójára — mutatott rá Brezsnyev. — Ismeretes, hogy a szocia­lizmus országai, köztük a Szov­jetunió, tevékenyen támogatják a harcoló Vietnamot, politikai, gazdasági és katonai segítsé­get nyújtanak neki. — Brezs­nyev biztosította az értekezlet részvevőit, hogy a szovfet kom­munisták a lövőben ts teljesí­teni fogják internacionalista kö­telességüket a harcoló Vietnam iránt^és megadják neki a szük­séges segítséget. — A vietnami háború ma a legsúlyosabb veszélyt jelenti az általános békére nézve — foly­tatta a szónok. — Valamennyi földrészen a különböző osztá­lyokhoz tartozó, különböző val­lású és meggyőződésű emberek óriási tömegei követelik az Egyesült Államoktól, hogy hagyja abba a VDK bombázá­sát, szüntesse meg a vietnami agressziót. Nem utolsósorban vonatkozik ez Európára, ahol az amerikai agresszió ellent megmozdulások mind hevesebbé válnak. (Folytatág a Z. oldalon) MOSZKVA BÚCSÚZIK a szovjet űrrepülés hősi halottjától Kormánybizottság vizsgálja ki a katasztrófa okait • Részvétnyilvánítások a világ minden részéből Moszkva (ČTK) — Tegnap több tízezer moszkvai búcsúzott el Vlagyimir Komárov űrhajós­tól, aki hétfőn életét vesztette a Szojus-1. űrhajó leszállása közben. A hamvait tartalmazó urnát a Szovjet Hadsereg Há­zában helyezték el. Az urna előtt először Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, és Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke állt dlszőrséget. A hős űrhajóstól búcsút vett Vlagyimlra Komarova, az űrha­jós felesége, továbbá a fia, ap­ja és családjának többi tagja, valamint a szovjet űrhajósok. Az urnát keddre virradó éjjel repülőgéppel szállították Moszk­vába a katasztrófa színhelyéről, valószínűleg a Bajkonurtól nyu­gatra fekvő területről. A hőst ha­lott temetéséről eddig nem ad­tak kl hivatalos jelentést, való­színű, hogy az urna még szer­dán a Hadsereg Házában lesz közszemlére kitéve. Vlagyimir Komarovot a Kreml falánál te­metik el. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa kormánybizottságot neve­zett ki az űrhajós halála körül­ményeinek kivizsgálására. Az eddig kiadott hivatalos jelentés előzetes adatokon alapszik. A katasztrófa pontos okára a kor­mánybizottság derít majd fényt. Az eddigi jelentések nem szá­molnak be részletesen a Szo­juz-1. leszállását biztosító be­rendezéséről. A Vosztok típusú űrhajók utasai kiugrottak a ka­binból és ejtőernyővei szálltak le, az üres kabint pedig szintén ejtőernyő juttatta a Földre. A Voszhod típusú űrhajóknak már új rendszere volt. Annyi biztos, hogy a Szojus-1. űrutasa is biz­tonságosan leszállhatott volna ejtőernyővel. Fennáll az a kér­dés, hogy Vlagyimir Komárov — a tapasztalt pilóta és ejtő­ernyős — miért nem hagyta el az űrhajót abban a pillanatban, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a fő ejtőernyő nem nyíl* ki. A Szojuz-1. űrhajó kabinja valószínűleg a zuhanás követ­keztében teljesen elpusztult és az üzemanyag felrobbant. A kor­mánybizottság előtt így nehéz feladat áll. Amennyiben bebi­zonyosodik, hogy a szerencsét­lenséget az ejtőernyő okozta, a szovjet kozmikus program tel­jesítését maradéktalanul foly­tathatják és a közeljövőben fel­bocsáthatják a Szojuz-2. űrha­jót. Külföldi államférfiak részvéttáviratai Az egész emberiség osztozik a szovjet nép gyászában — ez tűnik ki a Vlagyimir Komárov űrhajós tragikus halálának vl­lágvisszhangjáből. U Thant ENSZ-főtitkár rész­véttáviratot küldött Koszigin­nak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének, melyben le­szögezi, hogy Vlagyimir Komá­rov halála mélyen megrendítet­te őt. A továbiakban részvétét tolmácsolta az elhunyt család­jának és az egész szovjet nép­nek. Houstonból, az amerikai űr­kutatás központjából 47 ameri­kai űrhajós küldött részvéttáv­iratot az elhunyt űrhajós csa­ládjának és a szovjet űrhajó­soknak. Rószvéttáviratot küldött töb­bek között Kiesinger nyugatné­met kancellár, Burgiba, Tunézia elnöke, Nlcolae Ceausescu, Chi­vu Stolca és Ilon Gheorghe Maurer, Románia vezetői állam­férfiai. Goldberg, az Egyesült Államok állandó ENSZ-misszió­Ja nevében Nyikolaj Fedoren­kónak, a Szovjetunió állandó ENSZ-küldöttjének fejezte kl együttérzését. M. A. Szuszlov, A. Ny. Koszigin, Ny. V. Podgornij, K. T. Mazu­rov, P. Ny. Gyemicsev és A. J. Pelse áll díszőrséget a Vlagyimir Komárov űrhajós hamvait tartalmazó urna mellett. (TASZSZ—CTK felvétele) Az amerikaiak ismét Hanoi és Haiphong környékét bombázták Kína fölött is amerikai gépeket lőttek le • Megtörtént az őrségváltás a saigoni amerikai nagykövetségen • Svédországban sem ülésezhet a Russel-bizottság Haiphong elleni fokozódó ame­rikai légitámadások szerves ré­szét képezik annak az amerikai eszkalációnak, amelyet Wa­shingtonban már korábban elő­készítettek. Mint annak Idején jelentettük, az amerikai hadügy­minisztérium és a saigoni ameri­kai katonai parancsnokság ko­rábban nagyarányú észak-viet­nami csapatösszevonásokról ter­jesztett híreket, hogy ezáltal alibit keressen tervezett táma­dásainak igazolására. A Reuter hírügynökség jelen­tése szerint a pekingi rádió teg nap közölte, hogy a Kínai Nép­köztársaság fölött két F—4B mintájú amerikai repülőgépet lőtték le a VDK-val szomszédos tartományban. Saigon — Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok eddigi sai­goni nagykövete tegnap eluta­zott a dél-vietnami fővárosból és helyét Bunker, az újonnan kine­vezett amerikai nagykövet fog­lalta el. A távozó Cabot Lodge sajtókonferenciáján azt hangoz­(Folytatás a 4. oldalon] Hanoi (ČTK) — Az amerikai légierő kalózgépei tegnap is­mét több esetben támadták Ha­noi és Haiphong környékét. Az F—105 típusú bombázók három és fél kilométernyire közelítet­ték meg a város központját, és az amerikaiak szóvivője szerint ez volt az eddigi legnagyobb amerikai légitámadás a VDK fő­városa ellen. Hasonló támadáso­kat intézett az amerikai légierő Haiphong kikötőváros ellen is. A körülbelül egy óráig tartó tá­madás során a demokratikus Vietnam légvédelme négy ame­rikai támadó gépet lelőtt. A hanoi rádió jelentése sze­rint az amerikaiak légitámadása következtében a polgári lakos­ság is veszteséget szenvedett, ós közülük sokan megsebesültek. A hanoi Nhan Dan tegnapi cikkében a hétfői napot az ame­rikai légierő fekete-napjának nevezi, amikor is a VDK légvé­delme összesen 9 amerikai ka­lózgépet lőtt le. Politikai megfigyelők rámu­tatnak arra, hogy a Hanoi és

Next

/
Thumbnails
Contents