Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-23 / 112. szám, vasárnap

Világ proletárjai y egyesüljetek f UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. április 23. • Vasárnap • XX. évfolyam, 112. szám • Ára 40 fillér Ünnepi gyűlés Moszkvában V. I. Lenin születésének 97. évfordulóján Korunk minden problémájának megoldására a nagy lenin hagyatéka nyújt választ ANDREJ KIRILENKO BESZÉDE Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában szombaton ünnepi gyűlésen emlékeztek meg Lenin születésének 97. év­fordulójáról. A 6000 személyt befogadó óriási terem zsúfolásig megtelt, felen voltak az SZKP és a szovjet kormány vezetői, a kommunista mozgalom neves veteránját. Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra méltatta az évfordulót, amelynek jelentőségét még csak fo­kozza az a tény, hogy a Szovjetunióban az idén ünneplik a szovjethatalom létrehozásának 50. évfordulóját. Pártunk és Központi Bizottsá­ga töretlenül követi Lenin út­mutatásait, amikor meghatároz­za bel- és külpolitikájának fő irányvonalát, amikor megjelöli a gazdasági és kulturális fejlő­dés során jelentkező feladatok megoldásának leghatékonyabb útjait — hangoztatta a szónok. Lenin hagyatéka nyújt választ a testvéri kommunista és mun­káspártoknak azokra a nagy horderejű kérdésekre, amelyek az új társadalom építése közben a szocialista országokban felme­rülnek. Lenin eszméi lelkesítik a társadalmi haladásért, a nem­zeti függetlenségért, a demok­ráciáért, a tartós békéért, az imperializmus és a reakció el­len küzdő harcosokat — hang­súlyozta Kirilenko. A szónok a továbbiakban rá­mutatott, hogy az utóbbi 50 év alatt a Szovjetuntóban végbe­ment forradalmi átalakulások nagysága és mélysége, az embe­riségre gyakorolt óriási hatása meggyőzően bebizonyította a le­ninizmus történelmi Igazságát. A Szovjetunió óriási történelmi tapasztalatai megmutatták a szocialista rendszerben rejlő nagy alkotó lehetőségek kime­ri thetetlenségét. Az SZKP és a szovjet nép har­ca és munkája a lenini tanítás gyakorlati megvalósítása érde­kében biztosította a Szovjetunió­ban a szocializmus teljes és vég érvényes győzelmét, és a kom­munizmus építésére való átté­rést. A nagy lenini tanítás nem­csak nemzeti, hanem nemzetkö­zi méretekben is kiállta a tör­ténelem próbáját. E tanítás zászlaja alatt sok országban győzött a szocialista forrada­lom, és épül az új társadalom — állapította meg Kirilenko. A nemzeti és az internaciona­lista feladatok összhangjának szükségességéről Kirilenko le­szögezte: „Szó sem lehet az In­ternacionalista kötelességek tel­jesítéséről, ha nem harcolunk aktívan az adott országban na­pirenden levő belső jeladatok teljesítéséért. Ez egyaránt vo­natkozik az úf társadalom épí tésére, a mindenható monopó liumok uralmának felszámolásá ra, a nemzeti függetlenség meg szilárdítására, az imperializmus mesterkedéseinek meghiúsításá­ra. A nemzeti és nemzetközi fel­adatok ilyenfajta értelmezése különösen fontos most, hiszen külföldön akadnak olyanok, akik a leninizmus nevével pró bálják leplezni a forradalmi fo lyamatról és az Internacionaliz­musról vallott, egyáltalán nem lenini nézeteiket és elképzelé seiket. Kirilenko megállapította, hogy a Kínának, Mongóliának, a Kö zel- és Közép-Kelet országainak nyújtott szovjet segítség, vala­mint a szovjet nép forradalmi szolidaritásának egyéb megnyil­vánulásai óriási hatással voltak a felszabadító mozgalom alakú lására szerte a világon. A Szovjetunió nagy politikai és anyagi segítséget nyújtott a szocialista országoknak az im­perializmus részéről tapasztail ellenséges nyomás visszaveré­séhez, az új társadalom építése közben. A Szovjetunió katonai segítsé ge jelenti a fő akadályt az im perializmus agresszív törekvs seinek útjában. A Szovjetunió fennállásának üt évtizede alatt mindenkor az imperializmus el len vívott harc, a népek függet­lenségéért és szabadságáért, a szocializmusért vívott küzdelem élcsapatában haladt. Sppen ezért magától értető dik, folytatta Kirilenko —, hogy a testvéri kommunista pártok és általában a haladó erők az im perializmusnak tett szolgálat ként, a szocializmus, a fórra dalmi, demokratikus mozgalmak aláaknázásaként értelmeznek minden ellenséges megnyilvánu­lást Október hazájával szemben. Kirilenko. a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés szervezetében és a (Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége AZ EURÓPAI KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK KARLOVY VARY-I KONFERENCIÁJÁN (ČTK) — Az európai kommunista és munkáspártoknak Európa biztonságáról tárgyaló Karlovy Vary-i konferenciáján Antonín No­votný elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának veze­tésével részt vesz Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldött­sége Is. A küldöttség további tagjai: Jiŕí Hendrych, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a KB titkára, Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára és Oldŕich Kaderka, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője. További küldöttségek érkeztek A KARLOVY VARY-I KONFERENCIÁRA (CTK) — Az európai bizton­ság problémáiról tárgyaló Kar­lovy Vary-i értekezleten részt vevő küldöttségek közül tegnap délelőtt jött meg a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártjának Ezeklasz Papaioannou, a párt főtitkára vezette küldöttsége, melynek további tagjai: And­reasz Fantisz, a politikai bizott­ság tagja, a főtitkár helyettese és Pavlo Dtnglisz, a központi bizottság tagja. Röviddel a ciprusi küldöttség után érkezett meg Dolores Ibar rurinak, a Spanyol KP Központi Bizottsága elnökének vezeté­sével a Spanyol Kommunista Párt küldöttsége. A délutáni órákban jött meg Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége: john Gollan a párt főtitkára, jack Woddis, a KB elnökségének tag­ja, a Központi Bizottság nem­zetközi osztályának vezetője és Betty Matthews, a Központi Bi­zottság tagja. A becses vendégeket Bohuslao Lastovička és Otakar Siműnek, a CSKP KB elnökségének tagjai, valamint Martin Vaculík, a CSKP KB elnökségének póttagja fogadta a ruzynéi repülőtéren. BEFEJEZTE MUNKÁJÁT a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusa ISMÉT WALTER ULBRICHT A PÁRT ELSŐ TITKÁRA Berlin (CTK) — A berlini Werner Seelenbinder Halieben tegnap befejeződött a Német Szocialista Egységpárt Vll. kongresszusa. A kongresszus résztvevői reg­gel tisztelettel adóztak a német munkásosztály nagy képviselői emlékének, és megkoszorúzták a szocialisták emlékművét, va­lamint a szovjet hősök emlék­művét. A kongresszus hat napja be­bizonyította e tanácskozás rend­kívüli fontosságát. A kongresz­szus elfogadta a fejlett szocia­lista társadalom építésének programját, továbbá nagy jelen­tősége volt a nemzetközi mun­kásmozgalom szempontjából is, amit a testvérpártok küldöttei­nek felszólalásai bizonyítottak. A kongresszus pénteken este jóváhagyta az NSZEP VII. kong­resszusának kiáltványát a Né­met Demokratikus Köztársaság polgáraihoz. A kiáltvány ismer­teti a szocialista társadalom építésének alapvető problémáit és feladatait, amint erről Wal­K ARLOVY VARYBAN holnap kezdődik az európai kommunista és munkás­pártok küldöttségeinek Európa biz­tonságáról tárgyaló konferenciája, amelyen az európai kommunista mozgalom legje­lentősebb képviselői vesznek részt. Nem első ízben tanácskoznak a kommunista ve­zetők Európa biztonságáról; az ezzel kap­csolatos problémákat már néhány éve vi­tatják az európai szocialista országok testvérpártjai vezetőinek tanácskozásain — legutóbb tavaly Bukarestben —, erről tár­gyaltak az európai tőkésországokban tény­kedő kommunista pártok Brüsszelben 1965­ben megtartott konferenciáján és bizonyos mértékben tavaly Bécsben is. Azonban az Európa biztonságával kapcsolatos kérdések megvitatására az Európa mindkét részében tevékenykedő kommunista pártok küldöt­teinek közös konferenciáján most első íz­ben kerUl sor. Pártunk és egész népünk abban a nagy megtiszteltetésben részesült, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságban tartják meg ezt a jelentős konferenciát. Szinte jel­képes az a tény, hogy a konferencia szín­helyéül azt a világhírű fürdővárost válasz­tották, amely csupán néhány kilométernyi távolságban van az Európa földrajzi kö­zéppontjául megjelölt helytől. Rendkívül nagy jelentőséget tulajdoní­tunk annak a ténynek, hogy a kommunis­ta és munkáspártok képviselői nálunk, Csehszlovákiában tárgyalnak Európa biz­tonságának kérdéseiről. Hazánk, amelyet már régóta neveznek Európa szívének, te­kintettel a Kelet- és a Nyugat-Európa kö­zötti hagyományos kapcsolatokra, és nem utolsósorban a német imperializmussal összefüggésben szerzett történelmi tapasz­talataira, szinte arra rendeltetett, hogy Eu­rópa legégetőbb kérdései megvitatásának színhelye legyen. Ha ugyanis földrészünk minden népe s minden állama a béke meg­őrzését tekinti mindennél fontosabbnak, ez annál is inkább vonatkozik köztársasá­gunkra, melynek nyugati határa egyben az európai szocialista országok, a Varsói Szer­ződés tagállamai védelmi rendszerének, s az imperialista katonai csoportosulás — az Eszakatlanti Tömb — rendszerének válasz­tóvonala. Már ezért is szívből óhajtjuk, hogy az európai kommunista pártok Karlovy Vary-i konferenciáján elhangzó javaslatok értei A kommunisták és Európa biztonsága mében földrészünk minden jóakaratú em­bere összefogva, egyesült erővel járuljon hozzá egész Európa békéjének, biztonságá­nak szilárd megalapozásához. Vitathatatlanul a kommunisták hivatot­tak elsősorban arra, hogy e béketörekvé­sek élvonalában álljanak. Hiszen a nemzet­közi kommunista mozgalom keletkezése is szervesen függ össze az imperialista hábo­rúk elleni küzdelemmel. A kommunisták ma is a béke megőrzéséért és megszilárdí­tásáért folytatott küzdelmet tartják nem­csak a hazájuk dolgozóival, hanem a nem­zetközi munkásmozgalommal s a földke­rekség minden népével szembeni legalap­vetőbb kötelességüknek. A Karlovy Vary-i konferencia olyan idő­ben tanácskozik, amikor a világesemények kétféle irányzata mérvadó: Az amerikai imperializmus vitathatatlanul növelte ag­resszióját. Az USA-nak a vietnami nép el­leni intervenciós háborúja egyre nagyobb méreteket ölt, s egyre aggasztóbban veszé­lyezteti a világbékét. Ezzel szemben, éspe­dig különösen Európában, egyre szembe­ötlőbb a hajlandóság a békés együttműkö­désre. A szocialista országoknak az Euró­pa biztonságával összefüggő problémák megoldására tett konstruktív javaslatai sokkal erősebb visszhangot keltenek, mint három vagy négy évvel ezelőtt. Nyilván­való tehát, hogy Európa népei elutasítják az amerikai imperializmus háborús politi­káját, amely mindinkább élesen ellent­mond az Európában végbemenő fejlődés­nek. Mindez kedvezőbb feltételeket teremt ahhoz, hogy Európa népei önmaguk oldják meg a földrészüket érintő sarkalatos prob­lémákat. Abban az esetben, ha Európa — évszá­zadunk két világháborújának tűzfészke — az a földrész lenne, ahol kollektív bizton­sági rendszer szavatolja a békét, ez nem­csak minden európai nemzet, hanem a töb­bi földrész nemzeteinek javára is válna. Európa ugyanis ezentúl is az a terület, ahol az imperializmus és a szocializmus legfőbb erői állnak egymással szemben. Még akkor is, ha egy vagy két amerikai hadtest áthajózna az óceánon túlra, Euró­pa lenne a hadseregek és a haditechnika legnagyobb mérvű központosításának szín­helye; az a hétezer atomgyújtófej, amelyet az USA tárol az NSZK-ban és más nyugat­európai országokban, a földkerekség leg­nagyobb atomarzenáljává változtatja Nyu­gat-Európát. Egy európai fegyveres összetűzés nagyon könnyen öltheti egy totális atomháború méreteit, amelynek következményeit az egész világ viselné. Az esetben, ha Ázsia és Afrika távol tartaná magát ettől az ösz­szetűzéstől — jóllehet ez csaknem telje­sen lehetetlen, mint ahogyan azt a máso­dik világháború története is bizonyítja —, az iparilag fejlett országok gazdasági ere­jének elpusztítása minden bizonnyal egész (Folytatás a 2. oldalon). ter Ulbricht, Willy Stoph, Erich Honecker és más küldöttek részletesen beszámoltak. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítése csak akkor válhat va­lóra, ha kialakításában az NDK valamennyi polgára részt vesz. A továbbiakban felhívja a nyu­gat-németországi békeszerető erőket, harcoljanak egy olyan kormány megalakításáért, amely lemondana arról a köve­telésről, hogy az NSZK egész Németországot képviselje, és rendezné a kapcsolatokat a két német állam között. A kongresszus ezután jóvá­hagyta az NSZEP alapszabály­zatának kisebb módosításait. A kongresszus jelölő bizottsá­gának beszámolója szerint a Központi Bizottság, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság va­lamennyi tagját és póttagját úf,­raválasztották. Waldemar Schmidt, a bizottság elnöke ki­jelentette, hogy a választás eredménye a párt egységét bizo­nyítja. A délutáni órákban összeült az NESZP újraválasztott Köz­ponti Bizottsága és titkos sza­vazással megválasztotta a párt új vezető szerveit. A küldöttek viharos tapssal fogadták, hogy a Központi Bizottságnak első titkárává ismét Walter Ulbricht eltársat választották. Az új görög kormány letette az esküt Athén (CTK) — Az új görög kormány pénteken este letette az esküt Konstantin király ke­zébe. Koliasz, az új miniszterel­nök rádióbeszédében bejelentet­te, hogy a május 28-ára terve­zett választásokat elhalasztják, és valamennyi politikai párt te­vékenységét betiltották. Közöl­te, hogy kormánya radikális változásokat készít elő az ál­lamigazgatás valamennyi szaka­szán. A görögországi helyzet azon­ban még mindig áttekinthetet­len. Az összeköttetés megsza­kadt az országgal, és így a helyzetről csupán az athéni rá­dió hírei tájékoztatnak. A rádió az államcsíny után azonnal a hadsereg ellenőrzése alá került. Az athéni rádió tegnap reg­gel ismertette az új kormány programját. Eszerint a kormány az egész országban biztosítja a rendet. Görögország hű marad az ENSZ alapokmányához és a NAT O-hoz, valamint továbbra is együtt akar működni nyugati barátaival. A ciprusi kérdést a kormány békés úton oldja meg. A kormánynyilatkozat azt állít­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents