Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-22 / 111. szám, szombat

i MONTREALBAN földje xia egyik csodálatosan szép épületében — palotában — tanulmányozom az Expo 67-i ÍJógkiáHítás csehszlovák pavilonjának ka­I mester alkotására, az egész világ csodála­műemlék fényképére esik elsőként a teikin­<-sok évszázad homályába vesző földhöz ko­ra gondolok, aiki talán a munkapadhoz lán­Ita a szepességi rengetegek fájába a rene­mber tépelődését. Szadi 'képzőművészeti alkotás mintegy elien­•gújabb kor terméke: a plzeňi Skoda Művek égy program vezérlésű szerszámgép. És a aripar egyik kiemelkedő terméke: a réteg­lely alattomos betegségek legyőzésére hiva­Jaslovské Bohunioén épülő atomerőmű ki­odellje, amely azt bizonyítja, hogy hazánk >mot is igába fogja. György cseh király éppen 500 esztendeje lamennyi európai uralkodóhoz címzett béfce­t hű másolata is ott lesz Montrealban. :znólat helyett meggondoltsággal, bölcses­zük dolgainkai" - olvasható a békés szán­dokumentumban, amely fél évezred után ií rt. [) A VILÁGKIÁLLÍTÁS MOTTÓJA. Antoine (upery, a nagy francia humanista író regé­i ember földjé"-nek címét vették kölcsön c II azánk számára — amely nemzeti jövedelme fe­f~1 lenlős részét a külkereskedelem útján reali­zálja — igen fontos a montreali otlágkiállítás, mert újabb lehetőség nyílik gyártmányaink népszerű­sítésére. Persze a csehszlovák gyártmányok itt más formában kerülnek a világkereskedelem képviselői elé, mint mondjuk a brnói nemzetközi vásáron. Plzeňt és Koši­cét, Gottwaldovot és Ostravát az óceán választja el Kanadától, így egy-egy turbina, hajómotor, szerszám­gép, atomreaktor vagy gépkocsi átszállítása meglehe­tősen komoly akadályok leküzdésével jár. Ezzel ma­gyarázható, hogy hazánk iparát az EXPO 67-en inkább a kisebb méretű gépek, műszerek képviselik. A kanadai üzletemberek arra törekszenek, hogy a világkiállítás hat hónapja alatt a földkerekség úgy­szólván egész külkereskedelme Montrealban összpon­tosuljon. A város üzleti központjában — a Place Bonaventurán — a kiállítási pavilonoktól kissé távo­labb tisztán kereskedelmi célú árukiállítás is lesz. Iparunk gyártmányaiból „életnagyságban" sportsze­reket, játékokat, bútort, hangszereket, optikai gyárt­mányokat, textilt, lábbe­lit, textilipari gépeket, kerékpárt, motorkerék­párt fogunk kiállítani. Viszont a csehszlovák ipar leglényegesebb gyártmányai — nagy teljesítményű turbinák, a villany mozdony ok, a repülőgépek, az építő­ipari gepek, az atomreaktorok és a többi nehézipart termek se hiányozhat a világkiállításról. Ezekből a gépekből a kiállítók modelleket készítettek, hogy mű­szaki adatokkal és fényképekkel kiegészítve hirdessék majd gépiparunk nagyságát. Viszont az is igaz, hogy a mindössze 14 milliós Csehszlovákia az ipari termékek olyan óriási válasz­tékát gyártja, hogy valamennyi termék modellje nem lehet ott. A kiállítás rendezői ezt a problémát az úgy­nevezett varázsszekrények segítségével oldották meg. Az eredeti nagyságú termékek és modellek közé be lülről több vetítőgéppel ellátott szekrényt szereltek fel. Ezek a vetítőgépek színes film segítségével a nap 18 óráján át arról tájékoztatják a kiállítás látogatóit, mi mindent gyárt a csehszlovák ipar. Es mivel az se mindegy, milyen egy iparág technológiája, némely ér­dekes terméknél film segítségével a gyártási folya­matot is bemutatják. Megtudja így a látogató, hogyan készül a világhírű brnói Zbrojovka Gyárban a vadász­fegyver, hogyan jőzik Plzeňben a Pilsner Urquelt és milliószámra hogyan ontja magából a cipőt a gott­waldovi és a partizánskei gyár. Tizenkét külkereskedelmi vállalat gondoskodik majd róla, hogy az ország iparának szinte egész termék­listáját megismerje Montrealban a világ. iZOLÓ MESTER MÁR ÁLMODJA A MINTÁT. A Čedok minimális propa­gandát fejtett ki, mégis már hónapokkal ezelfitt elkelt az utolsú hely is az EXPO A7 megtekintésére szervezett tú­ristautakra. — Ügy vélem — mondotta lan Kolarik mérnök, a Čedok prágai vezérigazgatóságának egyik titkára — hogy akár tíz ezer jegyet is el tudtunk vol­na adni. Annyian mehetnek csak, ahány ilyen dollár-igé­nyes utazást devizamérlegünk megenged. A Čedok meglehetősen népes „stábbal" képviselteti magát már jóval a kiállítás megnyi­tása előtt is az EXPO 67 en. A turisták szállításán Kívül a csehszlovák pavilont látogató ínyencek kielégítéséről: eteté­séről, itatásáról, szórakoztatá­sáról ls ez a szervezet gondos­kodik. A csehek népi italát — a sört — Plzeüből szállították a világkiállításra. E téren nem is volt nagyobb vita. Nem mond­ható azonban ez el a szlová­kiai és a dél-morvaországi bo rokról. Késhegyre menő harc folyt érte, hogy egy-egy bor­márka elnyerje az EXPO 67 jel­zés viselésének jogát. Végül megszületett a döntés: a Kis­Kárpátok, Tokaj és Skalica vi­déke küldheti el egy-egy bor­márkáját a világkiállításra. A kiállítás területén a rész­vevő országok 20 ezer éttermi férőhelyet létesítenek. Ez azt EZ A MOZAIK A CSEHSZLOVÁK TÖRTE­NELEM HALADÓ HAGYOMÁNYAIT BEMDTA TO PAVILON DÍSZÍTÉSÉRE KÉSZÜL. L. • A CSEHSZLOVÁK pa­vilon tervét Miroslav Ŕepa mérnök, építőművész és Vla­dimír Pýcha építőművész ké­szítette. Kettejük terve nyer­te el az Expo 67 pályázat el­ső díját. Ŕepa mérnök a prá­gai Nemzeti Színház főépíté­sze. Eddigi alkotó munkája során az említett színházterven kívül több fontos középület tervezésével is őt bízták meg. • A BELÉPŐJEGYEK ÁRÁT már évekkel az Expo 67 meg­kezdése előtt megállapították. Jelentős engedményben ré­szesültek azok, aikrk a jegye­ket elővételben vásárolták. A kiállítás egész tartamára szóló felnőtt-belépőjegy ára 35 dollár. Az ifjúsági belé­pőjegynél 20 százalékos volt az árengedmény. A rendező­ség hét napra szóló jegyeket is forgalomba hozott. ZSIVÁNYPECSENYE A LA DETVA ČSA GÉPPEL A VILÁGKIÁLLÍTÁSRA ® KANADÁT LÁTNI 16 EZER KORONÁÉRT ® A VENDÉGLÁTÁSRÓL 188-AN GONDOSKODNAK jelenti, hogy komoly konkur­renciával kell számolni. Az öt csehszlovákiai étteremben a férőhelyek száma 549 lesz. Minden esélyünk megvan ah­hoz, hogy megismételjük a brüsszeli bravúrt és a vendég­látásban megint világelsők le­gyünk. — Mi okozta a legnagyobb gondot a Čedok számára? — A szlovák kaliba. Az an­gol nyelvű prospektusba sehogy se tudták e szót lefordítani. Pedig az Angol Tudományos Akadémia tanácsát is kikértük. Lehet, hogy a kiállítás alatt — akárcsak a Laterna Magica Brüsszelben — a koliba szó is fogalommá válik. Ami nem is csoda, hiszen a Notre Dame szigeten nyárson sült zsivány pecsenye is kerül az asztalra. Az oldal anyogát irta: TÓTH MIHÁLY indja" az elektro­és a film nyilván inddel végződik, in a nézők többsé­lörténetesen csupa a vászon előtt — IPETÍSE: nvetités a, hogy a film per­fejeződjék be, úgy an végződik. Mind ik, mind pedig a : számára naponta vetítünk filmet. kványos filmeket nek? z rövid- és játék­zünk Montrealba. án a látogató meg­jől megismerheti a k filmművészetet, : ország kultúrájá­nelmének, techni­sének megismeré­képzőművészet? legjobb alkotások ssznek a világkiál­egyes korok mű­bemutatására te­iállításokat terve­in reneszánsz, gó­ikk „heteket" ren­külön kiállításon mutatjuk be napjaink hazai képzőművészetét. • A brüsszeli és a mont­reali világkiállítás között ki­lenc esztendő telt el. A ki­állítási dramaturg mivel töl­tötte el ezt az időt? — Természetesen a Mont­realra való készülődéssel. A barrandovi filmgyárban részt vettem az alternátoros film­rendszer kidolgozásán. Egyébként el tudja képzelni, mennyi munkája akad az embernek, ha egy ország kultúráját akarja bemutatni ilyen világkiállításon? • Az ön szempontjából miben különbözik Montreal Brüsszeltől? — Abban, hogy a legutóbbi montreali látogatásomkor munka közben ls otthon érez­tem magam egy kicsit. Ka­nadában negyedmillió ha­zánkfia él, többségüket a nyomor kényszeritette egy­kor a kivándorlásra. Az egész amerikai kontinensen több mint egymillió az ilyen ki­vándoroltak száma. Van ezek között, aki még a századfor­duló táján ment el szerencsét próbálni, mégis a könnyekig meghatódva szemléli, hogyan épül a Szent Lőrinc folyó partján az óhaza világkiállí­tási csarnoka. Ez a ragasz­kodás okozza, Jiogy Mont­realban dolgozva kicsit ott­hon érzem magam. APERITIFNEK: 1000 ÜVEG SZILVÓRIUM Államférfiakat, nagy művészeket kínáltak már meg vele. Miniszterelnök korában Churchill is ka­pott belőle ajándékba egy kishordóval. A brit „oroszlán" állítólag azt mondta: „Ami borban a to­kaji, a gyümölcspárlatban a bošanyi szilvórium." Persze, államférfiaknák nem akármilyen ajándé­kot szokás adni. És Montrealba — az EXPO 67-re — se küldenek akármilyen szilvóriumot. — Igaz, hogy az ötvenkét fokos bošanyi szilvó­rium csak ötéves korában érik meg a fogyasztás­ra? — kérdem Ľudovít Pašteka mérnököt, a labo­ratórium vezetőjét. — Ügy igaz — válaszolt. — Külföldön ugyanis a megrendelők a rüdlóaktív szén segítségével megál­lapítják, ellenőrzik, a termelő hány évig érlelte a gyümölcspárlatot. Pašteka mérnök és jobbkeze — fan Chrenko —, a főkóstoló éppen egy mostanában befuttatott gyártmány, a trenöíni gin minőségét ellenőrzi. Meg­tudom tőlük, hogy az újfajta Ital készítésénél 22 féle növény aróma-kivonatát használták fel. — Vajon melyik ital készítése kíván legnagyobb szakértelmet? — A jó szilvórium kezelése — művészet — felel Chrenko mester. — A szilva erjesztését igen hozzá­értőén és szakszerűen kell végezni. Ha ez a munka sikerült, még mindig történhet baj a főzésnél, a párlásnál. Később a raktározásnál is sok veszély fenyegeti az italt... — Például, hogy megisszák? — Ez is megtörténhet. Mert azért a fiatal, két­három esztendős szilvórium se megvetendő ital. A trenöíni szeszgyár komoly vetélkedés, pályázat eredményeképpen nyerte el a jogot, hogy 1000 üveg szilvóriumot az EXPO 67-re küldhet. Gondosan be­csomagolva ennyit küldtek el a közelmúlt napok­ban. Vajon nem kell-e már néhány hét múlva után­pótlást ls küldeni? RUHAIPARUNK IS ELKĽLDl ítK­KEIT A MONTREALI VILÁGKIÁLL1 TÁSRA. A MANÖKEN EGY RUHAKOI. TEMÉNYBEN A ZSŰRI ELÉ INDUL. (ČTK felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents