Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-22 / 111. szám, szombat

(Folytatás az 1. oldalról) idejűleg a nyugatnémet kormánytényezők élesen ellenzik az atomstop-egyezmény megkötését. Azt, amit az európai népek a nácizmus feletti győzelmükkel kivívtak, nem lehet meghiúsítani sem a hidegháború politikájával, sem a melegháborúra való felkészüléssel, de diplomáciai kufárkodással sem. Nem akarjuk rontani az NSZK-hoz fűződő kapcsolatainkat, hanem továbbra is aktívan jó szomszédi kapcsolatokra törekszünk. Ezen a téren teljes mértékben rokonszenvezünk az NSZK demokratikus, békeszerető s általában realista erőivel, amelyek arra törekszenek, hogy a nyugatnémet politikában, tényleges fordulat álljon be a békés és baráti együttműködés irányában. Ezért egyre jobban elmélyítjük és megszilárdítjuk baráti kapcsolatainkat a Német Demokratikus Köztársasággal, amely a szocialista országok világtársadalmának tagja, amelylyel nemrégen fontos szövetségi szerződést kötöttünk. Ha azonban a nyugatnémet uralkodó körök csupán rugalmasabb köntösben akarják érvényesíteni az ún. Hallstein-doktrinát, s ha az egész német nemzet képviseletére tartanak igényt, ez a legnagyobb tévedésük, mert a két szuverén német állam létezésének elismerése az európai viszonyok békés rendezésének az előfeltétele. Korunk létfontosságú kérdése az a követelmény, hogy a forradalmi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító és a demokratikus mozgalom olyan aktív együttműködést fejtsen ki, amely döntő befolyást gyakorol a világtörténelemben. E folyamatban fontos szerep jut a komunista pártoknak, amelyek a lenini tanokkal felvértezve a társadalmi haladás legnagyobb erejét képviselik. A marxizmus—leninizmus internacionális elveivel éles ellentétben áll a Kínai Kommunista Párt vezetőségében levő Mao Ce-tung-csoport platformja, annak nagyhatalmi, szovjetellenes politikája, az ország fokozódó militarizálása, a pártszervek és káderek üldözése, az ifjúsági és a szakszervezetek s általában a népi Kína politikai struktúrájának szétzúzása. Mao Ce-tung irányvonalának hívei elvetették a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusának határozatait, és kalandor útra léptek, súlyos károkat okozva ezzel a szocializmus pozícióinak világszerte. Mao Ce-tung csoportja egységbontó tevékenységének következményei károsan nyilvánulnak meg elsősorban a legérzékenyebb ponton — Vietnamban —, ahol a szocialista társadalom valamennyi országának és a világ összes haladó .erőinek következetesen egybehangolt egységes és határozott ellenállása bizonyosan képes volna az amerikai agresszorok megfékezésére. A leninizmus azt tanítja, hogy a forradalom fő célja a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának sokoldalú emelésével bebizonyítani a szocializmus előnyelt. Ezt a lenini örökséget Mao Ce-tung csoportja mint „burzsoá ökonomizmust" elveti, és továbbra is abszurd módon értékeli a világ fejlődését. Ezáltal a kínai vezetőség egyre nyilvánvalóbban elszigetelődik. Mi azonban megvagyunk győződve a leninizmus igazságáról. Ezért bízunk abban, hogy a kínai kommunisták dicső forradalmi hagyományaik alapján végül ls elég erősek lesznek ahhoz, hogy leküzdjék a mai súlyos helyzetet s a Kínai Kommunista Pártot Ismét a többi komunista párt mellé állítják. Koucký elvtárs beszéde további részében a lenini tanok alapján rámutatott a forradalmi világmozgalom, a proletár internacionalizmus fejlődésére, majd így folytatta. Ha le akarjuk szűrni, a testvárpártok és országok háború utáni együttműködése húsz évének tapasztalatait, arra az egyértelmű következtetésre jutunk: a szocialista tábor egységének szilárd alapját csak a nemzeti és nemzetközi érdekek harmonikus érvényesülése képezheti. Minden pártnak oszthatatlan joga nyilvánosan kifejteni néVladimír Koucký elvtárs beszéde zetelt. A Iegegyetemesebb küldetése és jelentősége azoknak a széles körű nemzetközi tanácskozásoknak van, amelyeken valamennyi párt képviselői részt vesznek. Pártunk újból megerősíti, hogy a kommunista pártok új világértekezletének összehívását a legnagyobb mértékben Időszerűnek és szükségesnek tartja. A szocialista országok kommunista pártjai — ahol a munkásosztály vezető szerepet tölt be — és a tőkésországok kommunista pártjai — ahol e vezető szerepért harc folyik — képviselőinek tanácskozása a legnagyobb mértékben hasznos és egyenesen létfontosságú. Lehetővé teszi, hogy a pártok valóban sokoldalúan ítéljék meg az általános fejlődést, megfelelő összefüggésben lássák saját feladataikat és a többi testvérpárt feladatait, valamint az egész mozgalom távlatait. Mai ünnepségünket az európai országok kommunista és munkáspártjai Karlovy Vary-i tanácskozásának előestjén tartjuk. A tanácskozás napirendjén az európai békével és biztonsággal összefüggő kérdések komplexuma szerepel. Az európai kommunista és munkáspártok joggal szentelnek különös figyelmet az olyan kérdéseknek, mint a népek közötti békés fejlődés és együttműködés hatékony biztosítékainak megteremtése s a feszültséget okpzó tűzfészkek felszámolása. Ma, amikor a támadó Atlanti Tömb válsága, a Szovjetunió és más szocialista országok békés kezdeményezése számos nyugat-európai ország politikájában reálisabb áramlatoknak nyit utat, kedvező lehetőségek mutatkoznak a különböző fajta erők és Irányzatok egyesítésére, amelyek célja a békés együttélés, a kollektív biztonsági rendszer megteremtése. Elsősorban az európai országok — a szocialista és a tőkésországok — kommunistáinak kötelessége olyan akcióprogram kezdeményezése, amely elfogadható az európai viszonyok békés konszolidálására, a mai határok érinthetetlenségének biztosítására törekvő mozgalmak számára. Az európai kommunista pártok közös eljárásban való megegyezést Javasolnak mindazoknak, akiknek érdekük a feszültség enyhítése, és a kapcsolatok békés rendezése. Akadtak olyan, egyes elfogult nézetek is, amelyek szerint a közelgő értekezlet az európai kollektív biztonság kérdését valamilyen kizárólagos vagy elszigetelt problémaként akarja felfogni, sőt hogy valamilyen európai szeparatizmusért akar síkraszállni. Ez természetesen nincs így és nem is lehet. Az európai biztonsági kérdés megoldását az a feladat teszi szükségessé, hogy meggátoljuk egy harmadik világháború kirobbanását. Szükségessé teszi idejében kibontakoztatni olyan széles körű mozgalmat, amely kihat az imperialista agresszió megszüntetéséért folyó világharcra. Ezért az európai kommunista pártok harci szolidaritása és kezdeményezése oszthatatlan egységet alkot mindazokkal az akciókkal, amelyeket a világ haladó erői az Egyesült Államok vezette imperializmus agresszív szándékainak és céljainak meghiúsításáért folytatnak. A csehszlovák kommunisták és hazánk többi dolgozói nemzetközi hagyományaik szellemében üdvözlik a Karlovy Vary-i értekezlet valamennyi résztvevőjét. Azt várják, hogy az értekezlet lefolyása és eredményei kedvező visszhangot fognak kelteni Európa és a világ haladó emberei körében, s hogy az értekezletről újabb erőteljes felhívás hangzik majd el, mind az európai viszonyok békés rendezésére, mind pedig a szennyes, imperialista agreszszió megszüntetésére. Ugyanakkor megelégedésüket fejezik ki afelett, hogy a tavalyi bukaresti Deklarációban foglalt javaslatok segítenek olyan helyzetet kialakítani, amelyben az európai biztonság kérdéseinek egész komplexuma a komoly mérlegelés stádiumába lép és hogy sokat fgérő távlatok nyílnak valamennyi európai haladó és békés erő közös tevékenységének fejlesztésére. Elvtársaki E napokban, amikor Lenin születésének évfordulóját ünnepeljük, megemlékezünk az egyik legfontosabb lenini dokumentum — az Áprilisi tézisek — közzétételének 50. évfordulójáról ls. Helyénvaló mai szempontjából tekinteni Lenin e művének azon oldalaira, amelyek időszerűek a nemzetközi kommunista mozgalom elvi kérdéseinek megértése és megoldása tekintetében. Elsősorban arról van szó, hogyan látta Lenin a szociális valóság ellentmondó jelenségeit amelyek a forradalom érlelődésének időszakában mutatkoztak. Továbbá arról van szó, hogy ilyen helyzetben hogyan valósuljon meg és érvényesüljön a marxista elmélet és gyakorlat dinamikus egysége. Ezen a téren az Áprilisi tézisek a forradalmi párt politikai munkatartalma és formái alkotó szellemű dialektikus értelmezésének klasszikus példáját adják. Koucký elvtárs beszéde további részében utalt a bolsevik párt akkori politikájára és Lenin elvtárs fellépésére, majd így folytatta. Lenin örökségének élő megtestesítője számunkra a Szovjetunió testvéri Kommunista Pártjának mai politikája, és kimagasló szerepe a nemzetközi kommunista mozgalomban. Mint a többi testvérpárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának évében újból hitet tesz Lenin dicső pártjával való nemzetközi szolidaritás és szilárd testvériség forradalmi hagyományai mellett. Egységünk és együttműködésünk sokoldalú fejlesztésében látjuk hazánk további szocialista fejlődésének és nemzetközi helyzete megszilárdításának biztos zálogát. A Szovjetunió Kommunista Pártja gazdag tapasztalatainak tanulmányozása mindig nélkülözhetetlen segítséget nyújtott nekünk Lenin műveinek alkotó érvényesítése során. Pártjaink együttműködésének megvan a maga története, hagyománya s vannak új vonásai is, amelyek a szoros, őszinte kapcsolatokon alapulnak. Példaképül lelkesltően hat ránk az SZKP valóban lenini internacionalizmusa, a testvérpártok érdekeinek és szükségleteinek tiszteletben tartása. Mindezt újból hangsúlyoztuk a CSKP Központi Bizottságának a Nagy Október 50. évfordulója alkalmából kiadott kiáltványában ls. A mai ünnepi nap alkalmat ad arra is, hogy röviden megvonjuk annak az útnak a mérlegét, amelyen pártunk halad s elgondolkodjunk legközelebbi távlatai és közös feladataink felett. Pártunk XII. és XIII. kongresszusa hangsúlyozta, hogy olyan fontos átalakulások idejében élünk, amelyek összefüggnek országunk új fejlődési szakaszával, a szocialista társadalom sokoldalú kibontakozásának szakaszával. Arról van szó, hogy a szocialista termelési viszonyok győzelmét felhasználjuk a termelőerők lényeges fejlesztésére, s érvényesítsük a tudományos-műszaki forradalom objektív követelményeit, hogy egységes gazdag anyagi és szellemi életet élő szocialista társadalmat alakítsunk ki. Ugyanakkor azonban tudatában vagyunk annak, hogy országunk belső fejlődése a legszorosabban összefügg a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom célkitűzéseivel. Erőfeszítésünk belső és nemzetközi szempontjait következetesen összhangba kell hozni, és elsősorban a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, a testvéri kommunista pártokkal folytatott sokoldalú együttműködésünket kell szilárdítanunk és fejlesztenünk. E kölcsönösen összefüggő célkitűzések alapján fogalmazta meg politikai irányvonalunkat a XIII. pártkongresszus s ezt a Központi Bizottság lépésről lépesre kidolgozza és megvalósítja. Feladatainkat csak akkor oldhatjuk meg sikeresen, ha aktívan, kommunista módon közeledünk a lenini gondolatokhoz, azokat alkotóan érvényesítjük a jelenlegi feltételek között. Ebben a szellemben lát hozzá a Központi Bizottság a CSKP XIII. kongresszusán kitűzött további feladatok kidolgozásához és megvalósításához is. A feladatok igényessége növeli a párt politikai és társadalmi felelősségét s tágabb tér nyílik a dolgozók aktivitására és kezdeményezésére is. Igy forr össze pártunk fő irányvonalának sikerét biztosító erő: az ország lakosainak öntudatos egysége, amely egyre növekvő felelősséget érez a szocialista társadalom mai és jövő fejlődéséért. Ennek az egységnek mozgató ereje a lenini tanítás alkotó szellemű fejlesztése és megvalósítása hazánk feltételei között. Vasil Biľak elvtárs beszéde a bratislavai Lenin-ünnepségen A világtörténelemben vannak személyiségek, akiknek neve és tettei mindörökre bevésődtek az emberiség tudatába, s megbecsüléssel, tisztelettel emlegetik a világ minden részében. Már több mint egy fél évszázada áll az emberi társadalom nemzedékei előtt egy olyan személyiség, akinek neve mindig élő, akinek műve nem veszít értékéből. Vlagyimir Iljics Lenin ő, a forradalmár, a gondolkodó, az ember, akinek születése 97. évfordulójáról emlékezik meg ma az egész haladó emberiség. Természetes, hogy az idei Lenin-ünnepség logikus kezdetét jelenti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója megünneplésének, mert Lenin és Október egymástól elválaszthatatlan két fogalom. Lenin műve páratlan eredményeket hozott, a felszabadított emberi munka csodákat vitt véghez; ötven év leforgása alatt a Szovjetunió a világ egyik első nagyhatalma lett, amely ma a szocialista világrendszer országaival együtt döntő módon befolyásolja a világ fejlődését. Pártunk egész története, harcai, szocialista társadalmunk felépítése — mindez Lenin hagyatékából indul ki. Lenin művének beható tanulmányozása, alkotó módon való elsajátítása a kommunista párt segítségére van a fő problémák felismerésében, a leglényegesebb kérdések megoldásában. Lenin tanításából kiindulva pártunk is tudatában van annak, hogy az új társadalom sikeres felépítése elsősorban a helyes gazdasági politika meghatározásától, tudományosan megindokolt gazdasági program kidolgozásától függ. Általánosan ismeretesek azok a sikerek, amelyeket népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével ért el, s nem kell őket külön felsorolni. De nem felelne meg a lenini szellemnek, ha megelégednénk e sikerekkel és nem látnánk az új problémákat, amelyeket a fejlődés és az élet hoz magával, s amelyek a jövőben is mindig felmerülnek majd. Lenin sohasem elégedett meg az adott helyzettel. Szüntelenül kutatta a Jelenségek okait, a pártot és a tömegeket annak felismerésére tanította, hogy megkülönböztessék: mi a régi, az elavult, s mi az új, a haladó, amit mindenképpen támogatni kell. Lenin sohasem félt attól, hogy bármilyen hibát ls beismerjen. Helyesen hangsúlyozta, a proletariátus nem fél beismerni, hogy van ami a forradalomban kitűnően_sikerült neki, és van, ami nem sikerült. Pártunk is levonta ebből a nagy tanulságot, és teljes nyíltsággal helyrehozta a hibákat, amelyek éppen abban az időszakban keletkeztek, amikor pártunk és társadalmunk életében meggyengültek a lenini alapelvek. Nem felelne meg Lenin szellemének, ha ma feltételeznénk, hogy a népgazdaság új irányítási rendszere teljesen tökéletes és azon már semmit sem kell módosítani; ha azt hinnénk, hogy benne nem fordulhatnak elő fogyatékosságok és hibák is. A jövőben is mindig az adott konkrét helyzetből, a társadalmi ismeretek adott fokából, a meglevő belpolitikai, sőt nemzetközi helyzetből kell kiindulni. Nem kell elhallgatnunk azt, hogy le kellett küzdenünk és még mindig le kell küzdenünk bizonyos romantikus forradalmiságot. A szocializmushoz vezető útról alkotott elképzeléseink a múltban eléggé idealizáltak voltak. Az ember és a társadalom csak fokról fokra ismeri meg és hatol be az új társadalmi jelenségek szövevényébe. Lenin nemegyszer figyelmeztetett arra, hogy könnyebb a kapitalizmust legyőzni,, mint az új, a szocialista rendet felépíteni. A CSKP XIII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak kidolgozása során legyen szó akár a népgazdaságról, a tudományos-műszaki forradalomról, a szocialista társadalom egységéről, az ifjú nemzedék problémáiról, vagy az életszínvonal emeléséről, mindig nagy tanulságot merítünk Lenin műveiből, hagyatékából. A CSKP Központi Bizottságának a XIII. kongresszus után tartott plénumai, s főként az ez év februári plenáris ülése szemléltetően bizonyítja a lenini tanoknak a mi konkrét feltételeink között való alkalmazását. A februári plénum határozatai figyelmünket számos fontos elméleti, és gyakorlati-politikai problémára Irányítják, amelyeket meg kell oldani a jelenlegi helyzet és a jövő távlatok szempontjából is. Szocialista társadalmunk egysége szempontjából — mondotta beszéde további részében Bilak elvtárs — kulcsfontossá gú nemzeteink és nemzetiségeink kölcsönös kapcsolatának a megoldása. E problémákhoz Lenin mindig a legnagyobb megértéssel és tapintattal közele dett. Szocialista társadalmi rendünk a hazaszeretetet a szocialista hazához való öntudatos viszony érzésével gazdagítja. Valamennyi haladó erő, a világ minden becsületes embere számára a tanulság örökös kútforrása az az örökség, amelyet Lenin hagyott ránk a béke és a proletár egység kérdéseiben. Ez mindenkor, minden feltétel között érvényes. Bármilyen kérdést, gazdasági, politikai, vagy Ideológiai kérdést oldunk meg, mindig abból indulunk ki, hogy a szocializmus előnyeit nem háborúval, hanem békés munkánkkal akarjuk bebizonyítani. A szovjet állam dicső félévszázados története szemléltetően bizonyítja a világbéke megőrzésére irányuló szívós erőfeszítést. Ismeretes a Szovjetunió erőfeszítése, hogy véget vessen az amerikai imperializmus barbár vietnami háborújának. Bilak elvtárs beszéde további részében rámutatott, milyen ve szélyt jelent a világbékére Nyugat-Németország revansizmusa, az atomfegyverek megszerzésére és az európai hegemóniára irányuló törekvések. Hangsúlyozta az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletének jelentőségét, s kiemelte, hogy a vietnami népnek az amerikai agresszor elleni harca szorosan összefügg az emberiség általános béketörekvéseivel. „A nemzetközi munkásmozgalom egységét, a proletár nemzetköziséget — mondotta a továbbiakban Bifak elvtárs — a társadalmi fejlődés objektív szükségszerűségének megnyilvánulásaként kell értelmeznünk. Ebben nyilvánul meg a társadalom gazdasági, politikai és kulturális élete lnternacíona lizálódásának objektív folyama(Folytatás a 3. oldalon) 1967.