Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-18 / 107. szám, kedd

A megsokszorozott karizom A hidraulikus emelőkarok monopolgyártója tési lehetőségek a mezőgazdaságban Szolid európai színvonal • Új gépesiA tehergépkocsikra szerelt hidraulikus emelőkarok olyan újdonságot jelentenek a rakodómunkák gépesítésében, hogy szinte minimumra csökkentették az ember munkáját s lényegesen meggyorsították a rakomány mozgatását. Ezek az emelők ezenfelül egyetemesen használhatók, kevés helyet foglalnak el, munkaerőt takarítanak mag, teljesen biztonságosak, s mi több: beszerzési áruk rövid egy év alatt megtérül. Hazánkban a Bratislava! Dopravostroj gyárt emelőkarokat. — Mi a vállalat küldetése? — kérdezzük Bohuš G r i ö t ő 1, az értékesítési osztály munkatársától. — Vállalatunk megalapítása és eddigi fejlődése szorosan összefügg a közúti közlekedés műszaki fejlesztésével. Nem a szó szoros értelmében vett termelő gépipari vállalat vagyunk. Elsősorban az a célunk, hogy gyorsan reagáljunk a szükségletekre, s olyan berendezéseket fejlesszünk kl a gépjárművek műszaki kiszolgálására s a rakodómunkák gépesítésére, amelyek a gékocsi tartós részét képeztfc, vagy utólag is rászerelhetők. Fejlesztési programunkban szerepelnek ezenkívül a géjpkocsik karbantartására és javítására szolgáló speciális szervizberendezések is. A kifej lesztett mechaniz musokat — bár egyelőre még csak kis sorozatokban — de már gyártjuk. — Hol vannak az üzemeik? — A hidraulikus emelőkarokat Trnaván, a szervizberendezéseket Nyitrán gyártjuk. Most építünk egy új üzemet Skalicán, ahol a pótalkatrészek gyártására helyezzük a fő súlyt. — Nemzetközi viszonylatban milyen színvonalúak a hidraulikus emelőkarok? — Elérik a szolid európai színvonalat, s ezért nemcsak hazánkban, hanem külföldön is keresettek. Különösen a szocialista tábor országaiban; már csak azért is, mert egyetlen baráti ország sem gyárt ilyen rakodóberendezéseket. Az NDKval már rendszeres kereskedelmi kapcsolataink vannak, s komoly üzleti tárgyalásokat folytatunk Magyarországgal, Lengyelországgal, Bulgáriával és Jugoszláviával is. — Milyen munkákat végez az emelőkar? — Küldetése egyetemes. Alkalmas ládák, gépek, kábeltekercsek, különféle kohóanyagok és félkészáru (lemezek, huzalok stb.), gömbfa, deszka stb. átrakására Különleges emelőkarokat gyártunk a hírközlési szervek számára, amelyekkel akár 1,8 méteres lyukak is fúrhatók a telefonoszlopok számára; az emelőkar pótberendezés segítségével a helyére is állítja az oszlopot. Ugyanez az emelőkar a mezőgazdaságban is használható gyümölcsfák ültetésére és tisztítására, a városi közlekedésben — szerelőpaddal felszerelve — a vilanyvezeték javítására stb. alkalmas. — Legújabb újdonságaik? — A rendkívüli nagy teljesítményű, 7000 kg emelőképesséségű keretes emelőkar — a VRN-7 —, amely sokoldalúan használható a közúti teherfuvarozásban. A Vítkovicei Vasmű ben ezt vezették be az üzemen belüli szállításban s teljesen felszámolták a régebbi keskenyvágányú vasutat. E beren dezéshez 4,5 m

3 tartalmú kü lönleges szállítókádat is gyártunk. Most fejlesztjük a hordók rakodására alkalmas eme lőkart s foglalkozunk a palettizálás és a konténerek bevezetésével kapcsolatos problémákkal Is. Gyártmányainkról minden érdeklődőnek részletes felvilágosítást adunk. Címünk: Dopravostroj, ul. CA 39 Bratislava. (dósa) A rozsnyóiak vitték el a pálifiát a járási nemzeti bizottságok versenyében A kelet-szlovákiai kerület járási nemzeti bizottságainak versenyében a rozsnyói az első helyre került, s a kerületi nemzeti bizottság tanácsától 12 ezer korona jutalmat kapott. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy a verseny feltételeinek teljesítésében tartós sikereket ért el. Ezekről tájékozódtunk Ľudovít Chovanko elvtársnál, a Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság titkáránál. • Miben látja járásuk nemzeti bizottságai elismerését érdemlő munkájának alapját? — járásunk nemzeti bizottságai az utóbbi években jelentős figyelmet fordítottak és fordítanak ma is a szocialista munkaverseny szervezésére. Ennek köszönhető, hogy tervfeladatalkat csaknem minden mutatóban túlszárnyalják. Járásunk mezőgazdasági üzemei felvásár, lási feladataikat magasan túlteljesítik és tavaly első ízben történt meg, hogy a járás egyéni termelői az eladási tervet húsból 155, tejből 152, tojásból 115, burgonyából 118 százalékra teljesítették. Ehhez az eredményhez nagymértékben hozzájárult a CSKP XIII. kongreszszusa tiszteletére indult verseny, melynek keretében járásunk dolgozói csaknem 21 millió korona értékű felajánlást vettek s ezt 10 millió koronával túlteljesítették. • Hasonló eredményeket említhet a nemzeti bizottságok és az általuk irányított vállalatok feladatainak teljesítését illetően is? ATOMFIZIKAI ÉRTEKEZLET PRÁGÁBAN A Dopravostroj hidraulikus talajfúró berendezése. 1,8 m mély s 40 cm átmérőjű lyukat fúr a telefonoszlopok számára.'' A Dubnai Egyesített Atommagkutató Intézet magfizikai tanácsa április 25—27-én Prágában tartja ez évi ülését. Részt vesz rajta 30 küldött az Egyesített Intézet valamennyi tagállamából. Kiváló tudósok is ellátogatnak Prágába, köztük a Nobel-díjas I. M. Frank akadé mikus, a dubnai atomközpont neutronfizikai laboratóriumának vezetője, továbbá G. N. Flerov, a magreakciók laboratóriumának vezetője és A. Hrynkiewicz professzor, az Egyesített Intézet igazgatóhelyettese. A tanácskozás napirendjén egyebek között a részecskegyorsítók átépítésével összefüggő kérdések is szerepelni fognak. Foglalkoznak majd a nehézmagok (transzuránok) kutatásával, a hasadásuk során keletkező részecskék tanulmányozásával, s megvitatják a proton okozta radioaktivitás kérdését. A tanácskozás külföldi részvevői ellátogatnak a CSTA Magkutató Intézetébe is, ahol megismerkednek egyes egyedülálló készülékekkel és berendezésekkel és kicserélik tapasztalataikat tudományos dolgozóinkkal. (d) — Igen. Járásunk nemzeti bizottságai tavaly a tervezettnél több mint négymillió koronával jobb gazdasági eredményt értek el. Az általuk irányítóit vállalatok és üzemek jövedelmezősége is jelentősen megnőtt. Ezek a gazdasági egységek a bruttó jövedelem tervét 107, a tiszta jövedelem tervét 139 százalékra teljesítették. Nemzeti bizottságaink munkája eredményesnek mondható a szolgáltatások fejlesztése, bővítése terén ls... • Hány kisüzemet irányítanak a járásban a helyi nemzeti bizottságok? — Járásunk 13 községében eddig 43 kisüzem működik. Ahol létesítésükre nincs lehetőség, ott iparengedéllyel rendelkező kisiparosok elégítik ki a lakosság igényeit. Eddig 270 ilyen engedélyt adtunk kl, főleg kőművesek, ácsok, bádogosok, szabók részére, akik adó formájában csaknem 273 ezer koronát fizettek be a helyi nemzeti bizottságok számlájára. Nemzeti bizottságaink eredményes gazdálkodásának köszönhetjük, hogy az 1967—70 években közel hetvenmillió koronát fordíthatunk saját forrásainkból a falusi beruházási akciókra • Tudomásunk szerint a járás dolgozói értékes felajánlásokat tettek az NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére. — Az eddigi hagyományokhoz híven a nemzeti bizottságok valóban jó munkát végeztek ezen a szakaszon is. Ezt bizonyítja, hogy dolgozóink eddig közel 21,5 millió korona értékű felajánlást tettek az NOSZF 50. évfordulója tiszteletére. KULIK GELLÉRT H | iggye el. kedves mérnök úr, van igazság és méltányosság ebben az országban, — mondta neki egy meghatódottnak látszó férfiú a börtönigazgatóság irodájában. Több meghatódottnak látszó férfiú is jelen volt ennél a hivatalos aktusnál, de ő egyikükről sem tudta, melyik kicsoda. A legtekintélyesebbnek látszó közölte vele, hogy ügye a napnál fényesebben tisztázódott, s az Ítélet hatálytalanítása merő formaság, csak idő kérdése, de addig is szabadlábra helyezik. Biztosította afelől, hogy a szocialista állam nagylelkű kártalanításával ls számolhat. Kifejezte abbeli reményét, hogy az őt ért sérelem nem kergeti az ellenség karjaiba, és hű marad kommunista elveihez. Igen. Ű hű maradt, és hű marad, de vajon ők hűek maradtak-e? A komor kételkedés pillanatát hirtelen eláradó nagy öröm hulláma sodorta el. Ö, méltányosság és igazságossági Hét éven át szomjazta, várta ezt a percet. Végre elérkezett. Most igaznak látta a jelenlévő férfiak meghatódását. Szerette volna őket megölelni, szeretett volna mondani valamit, talán Ilyesmit: — Elvtársak, barátaim, erre csak kommunisták képesek. A méltányosságnak és igazságosságnak ez a pillanata felér bét év méltánytalan szenvedésével. És mégsem mondott semmit, mert a felindulás, a nagy öröm és a nagy-nagy szomorúság megbénította a nyelvét. Átvette Iratait és szótlan kézfogással búcsúzott el tőlük. Mikor megnyílt előtte a börtön kapuja, s szembetalálta magát a rohanó utcával, hirtelen megfélemlett. Csak most döbbent rá, hogy tulajdonképpen nincs is hová mennie. Nincs lakása, nincs otthona, senkije. Estig céltalanul járta a várost. Napközben kétszer is beült egy Vencel téri kávéházba. Mohón evett és ivott, és falta a lapokat. K' ét év telt el azóta, hogy kiszabadult a börtönből. Eleinte a főiskolai internátus egykori portása fogadta be lakásába. Később kapott egy garzonszobát. Egyelőre nem dolgozott. Súlyos leukémia gyötörte. — Ez Jáchymov — gondolta olykor, és megborzongott. A munkaképtelenségéből és az állam nagylelkű kártalanításából élt. Néha elővette az elektronikus információ gyűjtésről Irt régi értekezéseit. Most maga sem értette egykori munkáit, bár néhány ötletét alkalmazták a fiatal elektronikai iparban. Fáradt volt. Napról napra egyre fáradtabb. a

Már nem voltak illúziói az igazságosságról és a méltányosságról. Perét felújították, az ítéletet hatálytala„„_ nltották. A kémkedés vádja alaptalannak bizonyult, de ' a bíróság megvetéséért kiszabott néhány hónapi bün18. tetést egyszerűen letöltöttnek tekintették. Annak idején sztupídnak nevezte az ügyészt, a bírót és a váddal 5

azonosuló védőügyvédet is. Tehát ezt a vádat fenntartották. Nem törődött vele. Még ma is félelmetesen hülye komédiának tartotta az egész pert és minden szereplőjét. Egy nap eltűnt az aktatáskája. A villamosban vagy az étteremben felejtette, vagy egyszerűen ellopta valaki. Rá egy hétre letartóztatták. A főpályaudvar előtt történt. Épp Lídiát várta a villamosmegállónál. A vallatásnál megmutatták neki a táskáját. A magáé? — kérdezték tőle. Az első pillanatban megörült: — Ni csak a táskám! A tárgyaláson szembesítették egy sose látott nyápic alakkal, akiről azt állították, hogy nyugati kémközpont ügynöke, aki egyenest rámutatott: — Igen, ettől az úrtól kaptam a táskát és benne a rajzokat. Az el z eimara RANDEVÚ Állítólag a kutatóintézet trezorjából eltulajdonított rajzok voltak. Nem, abban a táskában nem voltak semmilyen rajzok, csak Zola Igazság című regényének cseh fordítása volt benne aznap. Lidának vette a születésnapjára. A táska valahol, sehogy sem tudott viszszaemiékeznl rá, hol, eltűnt. Nem értette az egész helyzetet. Lehordta az ügyészt, a bíróságot, a védőügyvédet. Ezért külön büntetést szabtak ki rá, a kémkedés bűntettét állítólag ő maga ismerte be, hiszen elismerte, hogy a táska az övé. Most, annyi év után nem haragudott már senkire. Sem az ügyészre, sem a bíróra, sem az ügyvédre. Nem ls gondolt rájuk, csak Lldára gondolt, és a megállóra ott a főpályaudvar előtt. Pedig még a találka helyét is bizonyítékul használták ki ellene. Azt állították, nem a találka miatt ment oda. A pályaudvarra Indult. Megsejtette, hogy a nyomozó hatóságok rájöttek üzelmeire, s el akart utazni. El akart menekülni. Ö, méltányosság! Az ügyész még mindig ügyész, a bíró, aki elítélte, még mindig bíró, a védőügyvéd, aki elárulta és kiszolgáltatta védencét, még mindig ügyvéd, s még mindig ugyanazt csinálja, de ő nem ugyanaz, aki volt. Tulajdonképpen már nem is mérnök. Nem dolgozik. Nem tud dolgozni. Negyvenegy éves korában roncs, megfáradt öreg ember. Naphosszat pihen, sétálgat, és Lidát várja. Két évvel ezelőtt, hogy elbocsájtották a börtönből, visszakapta az iratait és a holmiját. Közte egy megcímzett, feladatlan levelet. Felbontva adták vissza, s eleinte nem tudott mit kezdeni vele. Egy nap kivette a megkopott borítékból, és elolvasta. Lida, ezüst nyírfácskám, este hétkor várlak a megszokott helyen, a megállónál. Ennyi, csak ennyi állt a levélben, de az a néhány sor egészen felkavarta, s életre keltette minden emlékét. Szinte látta karcsú alakját, világító szőkeségét, finom, fehér arcbőrét. Ezért nevezte ezüst nyírfácskának. A karcsúsága, szőkesége, finom, fehér arcbőre miatt. Lida diáklány volt. Főiskolás Tanítónő akart lenni. A főpályaudvar előtt, a villamosmegállónál szoktak találkozni. Oj borítékot vett elő, megcímezte és feladta a hét évvel ezelőtt keltezett levelet. Másnap elment a találkára, a megszokott helyre a megállóhoz, de Lida nem jött el. dt É |£ letének azóta nincs is más tartalma, csak Lida. Lida, aki sose jön el. Egész napja türelmetlen várakozásban telik el. Várja az estét, hogy kimehessen a pályaudvar elé a megállóhoz. S aztán vár. Egy órát, két órát, három órát, s éjfél körül letörten, fáradtan és kétségbeesve visszatér garzonszobájába. Két éve naphosszat nem tesz semmit, csak vár. Lidát várja. Tudja, hogy hiába vár. Lida azóta férjhez ment, vagy valami vidéki iskolában tanít, vagy meghalt talán. Már tudja, sose jön el, és mégis vár. Megnéz minden karcsú, szőke fiatal asszonyt. Hátha Lida. Pedig Lida talán nem is karcsú már, nem is fiatal. Mégis vár. Lida meg sem érdemli. Nem látogatta^meg a börtönben. Hiába Irt neki. nem válaszolt. Elfelejtette. Aznap is várta. Éjfélig várt rá a pályaudvar előtt. Tudta, hogy nem Jön el, s már örült is, hogy sose Jön el, mert így mindennap rá gondolhat, és minden- , nap várhatja. Éjfél előtt, már éppen haza akart menni, váratlan megjelent. Szőke volt most ls, karcsú volt most is, az arcbőre is finom, fehér. Energikus, vállas férfi karjára támaszkodott. Alighanem a férje. Mellettük egy öt-hatéves kislány, nagyon álmos kis Lida ballagott. Mikor megpillantotta őket a pályaudvar főbejáratánál, hirtelen rádöbbent, hogy vele valami jóvátehetetlen és helyrehozhatatlan dolog történt, s ezen már nem segít se méltányosság, se igazságosság. Kifosztották, teljesen kifosztották. Még a hiú várakozás örömét Is elvették tőle. Éjfél után két óra körül ért haza. Meg akarta gyújtani a gázkályhát, mert hűvös ősz volt már. S akkor valami mást gondolt, és eloltotta az égő gyufát. A gáz halk, sziszegő hangot hallatva elözönlötte a szobát. Ügy ahogy volt, felöltőben, puha nemez kalapban az asztalához ült és tenyerébe hajtotta fejét. Nem érzett semmit. Senkit nem gyűlölt, senkire nem haragudott. Sem a nyomozókra, sem az ügyészre, sem a bíróra, sem a védőügyvédre. Lldára sem. Agyát, szívét, egész testét kellemesen lenyűgöző fáradtság borította el. öngyilkosságának hírét egyetlen lap se közölte. 4aleleaHuab BABI TIBOR