Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-14 / 103. szám, péntek

• •••••••••• ••••••••••• y j í i L •••••••••••••••••••••• NE BESZÉLJEN A SZERELEMRŐL (francia) Nem mindennapi eset még a különlegességeket bőven produkáló filmvilágban sem, hogy egy rendező nagyobb sikereket arasson külföldön, mint odahaza. Hogy csak miután az országhatárokon túl felfigyeltek rá, kezdik hazájában is jobban megismerni, felismerni. Claude Lelouch fiatal francia rendezővel ez történt. A számára mostoha hazai viszonyokra bizonyíték a filmszínházainkban most látható Ne beszéljen szerelemről című művének útraindítása és fogadtatása. Ez a film már 1963-ban elkészült, de — kedvezőtlen visszhangtól tartva — csak tavaly kezdték vetíteni, miután Lelouchnak A férfi és a nő című alkotása az Oscar-díj egyik esélyese lett. Ám a siker még így sem volt biztosított, a kritikák végletekben foglalkoztak vele, lebecsülték vagy túldicsérték. Ez még nem volna baj, csakhogy való igaz: nem könnyű józanul megítélni ezt a filmet, mindenekelőtt azért, mert egy meglehetősen sajátos látószögben, eléggé egyéni formanyelven megkomponált különös történetet mond el. Nem beskatulyázható alkotás, s a szokottnál ezért Jut nagyobb szerep a néző saját, külön ízlésének, felfogásának. De akár így, akár úgy mond véleményt a néző, a kritikus, az elvitathatatlan, hogy a Ne beszéljen szerelemről érdekes film. A börtönből megszökött egy rab, egy szadista, akit több nő és gyermek brutális meggyilkolásáért halálra ítéltek, de keÉLŐ ÁRU gyeimet kapott. A hírt egy rohanó autó rádiókészülékéből halljuk, s természetesen nyomban feltűnik, hogy a veszélyes bűnöző személyleírása mennyire illik a robogó gépkocsi vezetőjére. Az autó egész éjszaka száguld, kivilágosodik, s egyre csak rohan. E'elvesz egy autóstoppos fiatal papot, majd a lelkész kiszáll, s a kocsi ismét tovább robog. Egy vidéki vendéglő előtt megáll. A sofőr kávét rendel. Felfigyel egy éppen távozó fiatal, csinos lányra, akiről csakhamar kitudódik, hogy autóstoppal utazik. Otthagyja a kávét, s a lány után ered. Az megállíjta a kocsit, és beszáll... Könnyen elképzelhető, mi következik ezután. A néző nem is csalódik, nem is lepődik meg, csak a legvégén, de akkor aztán annyira, hogy szinte megdöbben. Sokan szemére vetették Lelouchnak, hogy nem tisztességes játék az, amit a nézővel űz. Az izgalmának okát és értelmét kereső néző a film poénjével becsapottnak érzi magát, esetleg pimasz tréfának veszi azt, amit elkövettek vele. De ha rájön a film céljára, a rendező szándékára, hogy bemutassa: milyen könnyen mondunk véleményt, milyen könynyen formálunk elhamarkodott ítéletet alig ismert emberekről, akkor bosszankodása egyszeriben elpárolog, s a Jól megszerkesztett, bravúrosan fényképezett, kellemesen szórakoztató történet jócskán elgondolkoztatja. (NDK) A fasizmus egyik legkirívóbb jellegzetességének, a fajgyűlöletnek gyakorlati megnyilvánulását vetíti elénk Wolfgang Luderer filmje, az Élő áru. A színtér Budapest, ahol a német megszállás után ugyancsak tetőfokára hág a zsidóüldözés. Adolf Eichmann elemében van, gálád terveit biztos kézzel, precízen akarja megvalósítani, ami — mint tudjuk — majdnem tökéletesen sikerül is neki. Némi zavart kelt Kurt Bechernek, Himmler személyes megbízottjának megjelenése, aki a harácsoló birodalom számára a magyarországi zsidók vagyonának KETTŐJÜK KÖZÖTT maximumát akarja megkaparintani, s e célja eléréséhez a legaljasabb módszereket sem rest alkalmazni. Luderer dokumentumfilm-szerű hitelességre törekszik, s bár lényegében átfogó képet nyújt a budapesti tragikus eseményekről, részleteiben mégis aránytalan, kiegyensúlyozatlan művet alkotott. Túlzott szerepet kap benne a német főtisztek viszálykodása, a feszültség előnytelenül oldódik fel egyes vontatott részekben, s alakjai sem mindig meggyőzőek. Az egészet tekintve, természetesen, érvényesül leleplező szándéka. (bolgár) Az elvált szülők magára maradt gyermekének keserves sorsát és a nem mindig lehetetlen ésszerű megoldást példázza Dimitr Petrov filmje. Az apa dunai hajós, az anya ápolónő. Azért váltak el, mert az anya óvni akarta gyermekét s magát is a vándorélet megpróbáltatásaitól, viszont az apa nem volt hajlandó lemondani foglalkozásáról. A film középpontjában a tizenkét éves Plamen áll [Janus Alurkov nagyszerűen alaHÍVATLAN IDEGEN kítjaj, akin nagyon meglátszik a sok egyedüllét és az apai szeretet, illetve nevelés hiánya. Titokban apja hajóján marad, s a kalandos út végül az óhajtott célhoz vezet. Néhány spontánul ható, ötletesen megszerkesztett jelenettől (különösen amelyekben csak gyerekek szerepelnek) eltekintve meglehetősen gyenge színvonalú film a Kettőjük között. A kiforratlanság, kezdetlegesség ütközik ki modorosságában, nehézkességében. (szovjet) Egy szerteágazó kémtörténet bonyolult szövevénye bogozódik ki AnatoliJ BobrovszkiJ filmjében. Bár sok a szereplő, változatos a cselekmény, izgalomban és látványos-bravúros mutatványokban is van részünk bőven, a film mégsem elégít ki maradéktalanul. Kissé széteső, kissé aprólékos, itt-ott kevéssé meggyőző, s az egész mintha „kimunkálatlan", darabos lenne. Végeredményben ezen nincs is mit csodálkoznunk, hiszen a szovjet filmművészetnek ebben a műfajban nincsenek különösebb hagyományai. Azok számára, akik nem nagy hívei a bonyolult kémtörténeteknek, minden bizonynyal élményt jelent majd egykét neves szovjet színészt (Vlagyimir ZamanszkiJ, Gennagyij Florov, Nyikolaj Gricenko, Lionella Szkirda ...) ilyen szerepben viszontlátni. /sző/ Guy Mairasse, a Ne beszéljen szerelemről című francia film főszereplője Jean Collomb operatőr egyik jellegzetes felvéte lén. Időszerű közgazdasági kérdések Hasznos az új módszerek keresése KÖZGAZDASÁGI KÍSÉRLET A MOCSONOKI SZÖVETKEZETBEN Az új irányítási rendszer az anyagi érdekeltségre épül. Az anyagi ösztönzés eddig alkalmazott formái a szövetkezetekben sok tekintetben nem felelnek meg küldetésüknek, különösen annak, hogy kellőképpen érdekeltekké tegyék a munkacsoportokat és a tagokat a termelési eredményekben. Ezért néhány szövetkezetben már a múlt években kezdték keresni az anyagi ösztönzés új formáit. A mocsonoki szövetkezetben is így tettek és figyelemre méltó eredményeket értek el. Ennek alátámasztására csak egy átfogó adatot közlünk: 1962-ben a szövetkezetben az egy állandó dolgozóra jutó bruttó jövedelem 2276 korona volt, 1966-ban pedig már 16 358 korona. Mt tette lehetővé ezt, hiszen ez a szövetkezet három évvel ezelőtt még a gazdaságilag elmaradottak közé tartozott? Az üzemirányítás új formája A vezetőség Gajdos mérnökkel, a szövetkezet elnökével az élen jól tudta, hogy a díjazás a szövetkezetek gazdasági irányításának egyik legfontosabb eszköze. Kísérletükhöz felhasználták a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban szerzett tapasztalatokat is. Az anyagi érdekeltségi rendszer bevezetésével kapcsolatban vázolnunk kell a szövetkezet belső irányításában eszközölt változásokat. Ezek lényege, hogy gazdasági kapcsolatot teremtettek az egyes részlegek AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK LENGYELORSZÁGBAN A termőterület 12 százalékán gazdálkodó állami gazdaságok össztermelése az elmúlt öt évben a magángazdaságok 13 százalékos termésnövekedésével szemben 35 százalékkal emelkedett. A következő ötéves tervben 40 százalékos emelkedéssel számolnak. Az állami gazdaságok szolgáltatják az árugabona 34, a vágómarha 19 százalék. E két szektorban a termelésemelkedés az állami gazdaságokban 62 százalék volt, az egész mezőgazdaság 30 százalékos növekedésével szemben. Az állami gazdaságokban tíz évvel ezelőtt megkezdett új gazdaságirányítás meghozta gyümölcsét. A legtöbb állami gazdaságban elérték a rentabilitást, s a következő években komoly hasznot hozó mezőgazda sági nagyüzemekké válnak. 1962-ben a termelési értékük 13 milliárd zloty volt, s 1965-ben 20 milliárdra emelkedett. Ennek megfelelően növekedett az állami gazdaságokban dolgozók keresete és prémiuma is. A KOMLÓNAK JÖVŐJE VAN A komló világtermelése az utóbbi években állandósult. A múlt évben 93 ezer tonnát termeltek a világon, enek 64 százalékát Európában, 25 százalékát az Egyesült Államokban. Európában, ahol a komlót 20 országban termesztik, a legnagyobb termelő az NSZK 17,5 ezer tonnával, utána következik Anglia 11,6 ezer tonnával, harmadik Csehszlovákia 8 ezer, negyedik Jugoszlávia 5 ezer tonnával. Az Egyesült Államokban tavaly 24,8 ezer tonnát termesztettek. A komlóért Jól fizetnek a világpiacon, tehát hasznos kiviteli cikk. A komlót exportáló országok között fontos helyet foglal el az NSZK, Belgium, Luxemburg, Csehszlovákia és Jugoszlávia. Hazánk évente 5 ezer tonna elsőosztályú komlót szállít külföldre. A komló a söripar fontos nyersanyaga. Mivel a sör iránti kereslet Európában állandóan növekszik, a komlótermelésnek jövője van. Éppen azért a komló, mint a világpiacon keresett exportcikk, hozzájárulhat fizetési mérlegünk javításához. között. Csökkentették a termeidcsoportok számát és vegyes csoportokat alakítottak. Egyegy csoport 400 hektár földön gazdálkodik, önálló növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. A gazdasági kapcsolat a szövetkezet és a csoportok között azon alapszik, hogy a csoportok termékeiket meghatározott belső árakon eladják a szövetkezetnek. Ezzel szemben a szövetkezet biztosítja a csoportok számára az anyagi-műszaki szükségleteket a központi raktárból, s ezekért a beszerzés árát kéri. A csoportok a szövetkezetnek eladott termékekért kapott jövedelemből fedezik az anyagköltségeket, s a fennmaradó rész szolgál a tagok munkadíjazására. Ez a kölcsönös elszámolás a szövetkezet és a csoportok között a csoportokat behatóan érdekeltté teszi a termelés növelésében és a költségek csökkentésében. A csoportok gazdálkodásától függően alakul tehát a tagok személyi jövedelme, mely csoportokként eltérő lehet. A belső és az eladási árak közötti különbségből eszközli a szövetkezet a befizetéseket az állami költségvetésbe és biztosítja a felhalmozást, a saját társadalmi fogyasztást, a vezetők és alkalmazottak fizetését, az adminisztrációs költségek fedezését. Az esetleges különbséget prémiumrészesedés formájában elosztják. A csoport vezetőjének olyan szerepe van, mint a gyárban a mesternek. Szervezi a munkát, a dolgozók képességei, munkateljesítménye és a csoport érdekel szerint válogatja ki (felveszi és elbocsátja) a csoport tagjait, dönt az élő- és holtmunkaráfordításról, a munkadíjazás formáiról és nagyságáról, a béralap felhasználásáról, melyet a szövetkezet utal ki a tervezett növénytermesztés és állattenyésztés alapján. Az anyagi érdekeltség rendszere A munkadíjazás leghasználtabb formája a teljesítménybér, amelynél a csoport vezetője a megelőző években az egyes terményekre fordított munkamenynyiséghől Indul ki. A munkadíj nagyságát a csoportvezető a munkák megkezdése előtt határozza meg. Egyes termények termesztésénél a teljesítménybérrel a tagokat az elért hozamokban érdekeltekké teszik {például 6 koronát fizetnek 1 métermázsa cukorrépa termesztéséért). Más terményeknél a munkadíj formája a természetbeni részesedés. Például a kukoricatermesztésnél a csoport, esetleg a tagok a terménnyel kapcsolatos valamennyi munkáért az elért hozam egy negyedét kapják. Jelentős mértékben alkalmazzák a havi, napi vagy órára meghatározott fixfizetést. Ezt a módszert leginkább a növénytermesztésben, a gépesített munkáknál, az állattenyésztésben és a szállításban érvényesítik. Valamennyi munkadíjazási formával kapcsolatban elfogadták azt az elvet, hogy a munkadíj egy órára 4,5—15 korona legyen. Az alsó határ megállapításánál abból indultak ki, hogy a napi kereset minimálisan 36 korona. Az alapkereseten kívül a munkacsoport tagjai az év végén a csoport, esetleg a szövetkezet gazdálkodási eredményei alapján részesülnek a nyereségből. Ennek formája az alapkeresethez mért prémiumelosztás. A pénzbeli munkadíjazáson kívül a tag természetbeni díjazásban ls részesül. A szövetkezet az állandó tagoknak minden 1000 koronára 75 kilogramm kenyér- vagy takarmánygabonát oszt. A munkamenetet a csoportokban kedvezően befolyásolja az ls, hogy a csoportvezető a kiutalt béralapból fizetett szabadságot nyújthat a tagoknak. A vezetők díjazása a hivatalos fizetési és prémiumelőírások szerint történik. A vezetők keresetének 20 százalékát a szövetkezet tervezett jövedelmének teljesítéséhez kötik. A pénzbeli kereseten kívül minden vezetőnek 50 kilogramm gabonát osztanak 1000 korona havi alapkeresetre. A szövetkezet gazdálkodási eredményeiben a vezetőket prémiumrészesedés formájában teszik érdekeltekké. A munkacsoportok vezetőit a velük kötött szerződés alapján díjazzák. A csoport vezetője az alapkereseten kívül természetbeni Juttatásban is részesül. A csoportvezetők havi keresete 1966-ban 1800—2200 korona volt. Az eredmény nem maradhat el A mocsonoki szövetkezetben az anyagi érdekeltségi rendszer főleg a tekintetben figyelemre méltó, hogy a munkadíjazás hatékony formáival a tagokat behatóan érdekeltekké tették a gazdaságos termelésben. Különösen a teljesítménybér alkalmazása jelent erős ösztönzést A havi és napi fixkereset bevezetésével az igényes munkálatoknál lényegesen Javult a munka minősége, mivel megszűnt a munkaegységek utáni bajsza. A csoportok önálló elszámoláson alapuló gazdálkodása szintén lényegesen növelte a tagok érdekeltségét a csoport és a szövetkezet Jobb eredményeinek elérésében. A már említett jó eredmények megnyilvánultak a keresetek növekedésében. Tavaly a havi átlagkereset 1363 koronát tett kl, öt évvel korábban még csak 189 koronát. Ezeket a figyelemre méltó •eredményeket csak úgy érhették el, hogy a szövetkezet vezetősége az üzemirányítás és az an-yagí érdekeltség új módszereivel a dolgozókat érdekeltekké tette a termelés növelésében és gazdaságosabbá tételében. Az új módszerek, formák keresése tehát kifizetődik, és helyes alkalmazásuk nyomán jó eredmények születnek. JOZEF PEKÁR mérnök TRAKTOR KONTRA LO A század elején a ló volt az egyik legfontosabb vonóerő a mezőgazdaságban. Fokozatosan azonban motoros vontatókkal helyettesítették, s ma már csaknem teljesen kiszorult a mezőgazdasági és egyéb munkákbői. Tudjuk, hogy Csehszlovákia, s főleg keleti része, régi lótenyésztő terület, s mégis jelenleg már csak 188 ezer ló van mezőgazdaságunkban (ennek mintegy 45 százaléka Szlovákiában). A lóállomány 1925 óta kb. a harmadára csökkent, s a lovak minősége is állandóan romlik. Még rosszabb a helyzet, ha a lovak kor szerinti összetételét nézzük. Az egy éven aluli csikók mindössze 3,5 százalékát, a 3 éven felüli lovak azonban 90 százalékát alkotják az állománynak. A mai lóállományban kétszer több csikóra lenne szükség. A legtöbb lovat a kelet-szlovákiai kerületben tartanak (az országos állomány 16 százaléka). Ez főleg annak tulajdonítható, hogy ebben a kerületben több a magángazdálkodó s az ország lovainak több mint a negyede ezek tulajdonában van. Nálunk ma 100 hektár mezőgazdasági földterületre 5 lő jut, ami az olyan országokhoz viszonyítva is kevés, ahol a mezőgazdaságban több a traktor (pél dául Hollandiában, az NSZK ban), mint nálunk. A lóállomány gyors csökkené se nemcsak a gépesítés követ kezménye, erősen befolyásolja a takarmányhiány is. A lónak azonban továbbra ls helye van a mezőgazdaságban, hiszen sok esetben nélkülözhetetlen, pél dául a hegyvidéki mezőgazdasági üzemekben és az erdőgazdái kodásban. Helye van mindenütt ahol használata kifizetődőbb mint a traktoré és más gépé. 1967 IV. 14.