Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-14 / 103. szám, péntek

JOGI TANÁCSADÓ A mezőgazdasági E H I S

zürke prágai saroképület. Kozmetikai Intézet, második emelet, Brigitta Mastná rendelője. Lassan lejár a munkaidő, de az ajtő előtt még vagy nyolc, kövérnek mondható liatal lány, asszony várakozik. És egy nagyon-nagyon sovány. Mert a kövérség és a soványság egyaránt betegség. Mastná orvosnő a legjobb megmondhatója. Két kezét hófehér köpenyébe csúsztatja, egy percre megpihen a nyitott ablaknál, a lassan szitáló esőt figyeli. Arcvonásai kissé fáradtak, de amint hangomat hallja, máris mosolyra derül, megfeledkezik mindenről, hogylétem felől érdeklődik. — A közérzet a legfontosabb. Ez hat leginkább a fogyásra vagy a hízásra. A testi deformáció magával hozza a lelki lehangoltságot. Az orvos szemszögéből nézve ez sokkal veszélyesebb, mint a rossz esztétikai hatás. Gyakran a csúnya külsejű fiatalok, — főként a lányok — rengeteg komplexumban szenvednek. Aki hozzánk jön, az mind azt hiszi, hogy itt csodákat művelünk. Pedig nekünk nem az a célunk, hanem hogy erőfeszítésünk eredménye, — esetenként az az 5—10 kiló leadása maradandó legyen. Nagy önmegtartóztatásba kerül egy ilyen fogyókúra, de megéri. Csakhogy vannak olyan betegeink is, akik — ha az orvos tekintete nem tapad rájuk — azt esznek, ami nekik tetszik. Aztán sírva jönnek, hogy megint meghíztak. Vannak notorikus eseteink, hasonló ez, mint az alkoholistáknál. Kevés az önuralmuk. Szigorú rezsim, gyökeres életmód-változás — ez alapkövetelményünk. Aki erre nem hajlandó, az be se tegye Ide a lábát. Sok gyümölcs, tej, kevés glukóza — kenyér, tészta, édesség, a rizs is idetartozik ám! Inkább ötször-hatszor együnk napjában, de keveset. Elmosolyodik, néhány lépést tesz felém. — Nos, kérem, ismeri felfogásomat. Mit akar? Fogyni vagy hízni? — Beszélgetni. Elcsodálkozik. — Beszélgetni? De hiszen kint még pácienseim vannak. S Z E N én mindezt — Tudom kérem, de én is végig vártam a sort. — Az más! Jóízűen kacag, én is nevetek. Ezzel barátságunk megpecsételődött. — Miről is tudnék én beszélni? Állandó körforgásban élek. A naptáram teli van mindenféle bejegyzéssel, lassan magam sem tudom, mi mit jelent. Reggel fél hatkor kelek, rohanok munkába. Három és fél éves kisfiamat a férjem viszi az óvodába, de ezzel az ő házimunka kötelessége le is zárult. Újságíró ugyanis, hogy ez mit Jelent, nem kell magyaráznom. Bejövök az intézetbe, itt nyolc órán keresztül harcolok a kövérség és a soványság ellen. Nagyon szeretem ezt a munkát. Örülök, hogy erre specializálódtam, ennek a „tudományágnak" nálunk kevés szakemebre van. De eljutni Idáig nem volt könnyű dolog. Hét éven keresztül kint dolgoztam. Végigjártam minden osztályt: a szülészetet, a sebészetet, a gyermekgyógyászatot, körorvos ls voltam. Naponta hetven kilométert utaztam. Mindig az vigasztalt: megéri, értékes tapasztalatokra teszek szert, majd csak hasznosltom őket valahol. És lám, szebb munkakört el sem tudnék képzelni. Hogy hogy kerültem ide? Szeretem a zenét, a festészetet, a művészetet általában, és szépérzékemet mindig bántotta egy-egy túlságosan kövér, vagy sovány ember. Nem hittem az öröklődésben, szent meggyőződésem volt, hogy ezen lehet segíteni. Magamon kezdtem. Nagy erőfeszítés árán 14 kilót fogytam. Azóta is tartom a súlyom. Aztán idejöttem. Nem dicsekvésképpen mondom, inkább azért, hogy megosszam örömömet: feltevésem betegeimen is beigazolódott. Az elért eredmények mellettem szólnak. Második atesztációmat most szeretném megcsinálni. Délutánonként bejárok az egyetemre, belgyógyászati szemináriumokra. Hetente kétszer az ŰBOK által rendezett „Jó ízlés iskolájában" előadást tartok. Innen rohanás haza, vacsorakészítés, szeretem... mosás, vasalás, gyermeknevelés és amikor elcsendesedik a ház, „magánfoglalkozás". Ezt úgy csinálom, hogy az íróasztalomra leteszem a napi sajtót, azt a könyvet, amit éppen olvasok, a tanulnivalót, felnyitom a rádiót és hol ehhez, hol ahhoz kapok, mikor mire van kedvem. Szórakozva tanulok. Így csinálom ezt már vagy húsz éve — eredménnyel. Most kaptam az értesítést, hogy mint orvost beválasztottak az „1967 szépségkirálynő" bíráló bizottságába. Itt már tavaly is közreműködtem. Holnapra színházjegyem van, hála! Nagyon rámfér. Minden Jő darabot és minden jó filmet megnézek, itt-ott hangversenyre is eljutok, de ritkábban, mint máshová. A villamosban verseket olvasok, német és angol szavakat tanulok, vagy éppen azon gondolkodom, hogy mit főzzek vacsorára. Minden percem foglalt. Kávéval, cigarettával kínál. Végre leül, szeme csillog, ismét nevet. — Igazán nem tudom, mit mondjak magának? — Ezek után már csak egyet: hogyan bírja mindezt? Érthetetlenül rámfüggeszti tekintetét, kissé rosszallva, .de gyermeki huncutsággal hozzá teszi: — Hát nem érti, hogy én mindezt szeretem? OZORAI KATALIN Ebben a cikkben a Tt 1966/112 sz. mezőgazdasági adóról (földadó és jövedelmi adó) szóló törvény további, főként az eljárásra vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük. Adóvallomás Az, aki köteles mezőgazdasági adót fizetni, köteles február végéig az illetékes nemzeti bizottságon adóvallomást beadni. Adóvallomást köteles beadni az ls, akit erre a nemzeti bizottság felszólít. Vallomást nem kell beadniuk azoknak az adózóknak, akiknél a döntő körülmények nem változtak meg, ha ezen körülményt február végéig bejelentik. A vallomás késedelmes beadása miatt a nemzeti bizottság az adót 10 Vokál felemelheti. Az adózó köteles 15 napon belül bejelenteni a föld használatának megszűnését, Illetve az adó alá eső tevékenység megkezdését és befejezését. Az EFSZ be való be- és kilépés kihatása az adóra Ha az adózó év közben az EFSZ tagja lesz, vagy ha földjeit szocialista üzem veszi át megművelésre, a belépés, 111. átadás napjához viszonyítva leírják a még nem esedékes adó részleteit. Ha a szövetkezet tagja év közben abból kilép vagy kizárják, arra az évre az EFSZ által kimért földek teljes terjedelme után kivetik a földadót és a jövedelmi adót, de az adóból le kell számítani a már esedékes adó részleteket. Az adó kivetése és fizetése A nemzeti bizottság a szervezeteket (gazdaságokat, EFSZ-ket), fizetési határozattal értesíti az adó kivetéséről. A nemzeti bizottság a területén lakó polgárokat tömeges kivetési Jegyzékben értesíti az adó kivetéséről. A HNB az Ilyen kivetési jegyzéket 30 napi időre nyilvános megtekintésre kifüggeszti. Az adózók kötelesek az adójukat sajátmaguk kiszámítani és a nemzeti bizottságnak megfizetni. A szervezetek és polgárok földadója, továbbá a polgárok jövedelmi adója három részletben esedékes, éspedig az adó 20 %-a legkésőbb április 30-ig, 30 % a augusztus 31-ig, 50 %-a pedig november 30-ig. Az EFSZ-ek jövedelmi adója egy összegben az év elmúlta után legkésőbb március 31-ig esedékes. Ha az adó nem több mint 100 korona, ezt egy összegben, a folyó év március 31íg kell megfizetni. Mihelyt az adózó a kivetési jegyzékből vagy a fizetési kivetésbftl értesült az adó kivetéséről, a adóról részleteket a kivetés szerint köteles fizetni. A vallomás szerinti adó, kiszámítással szemben mutatkozó különbözetet a kivetési jegyzék közzétételétől számított 45 napon belül kell megfizetni. Késedelmi illeték Ha az adózó az adót (annak részleteit) időben nem fizetné meg, köteles az adó és tartozékai hátralékos összege után 5 °/o késedelmi Illetéket fizetni. jegyzetek vezetésére vonatkozó kötelezettség A különleges növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkozó adózókat, valamint az olyan adózókat, akik alkalmi kereseti tevékenységet űznek, Illetve mellékes termeléssel foglalkoznak, vagy termékeiket közvetlenül a fogyasztóknak adják el, a nemzeti bizottság kötelezheti, hogy bevételeikről és kiadásaikról feljegyzéseket vezessenek és az ezekre vonatkozó okmányaikat megőrizzék. Az adó kezelése A szervezetek (gazdaságok és EFSZ-ek) adóját a JMB kezeli, azonban jogkörét átvlheti a HNBre. A polgárokra kivetett adókat az a HNB kezeli, amelynek területén a földek vannak. Az adó ellenőrzése A nemzeti bizottságok ellenőrzik a beadott vallomások és az adófizetés helyességét és határidőhöz való Igazodását. A polgárok kötelesek az ellenőrző szerveknek megadni a szükséges felvilágosításokat és rendelkezésre bocsátani az adó kivetése szempontjából döntő Jelentőségű bizonyítékokat. Meg kell tenniük mindent, ami az adó ellenőrzését megkönnyíti és meggyorsítja. A fellebbezés Az adó kivetése ellen az adózó fellebbezést adhat be a fizetési kivetés kézbesítésétől számított 15 napon belUl, illetve a kivetési Jegyzék közzétételétől számított 45 napon belül. A fellebbezést az adót kivető nemzeti bizottságnál lehet beadni. Az elévülés Ha elmúlt 3 év attól az évtől számítva, amikor az adózó köteles volt adóvallomást beadni, nem lehet az adót sem kivetni, sem behajtani. — Ha Intézkedés történt határidőn belül az adó kivetésére, Illetve behajtására, az Intézkedés dátuma évének eltelte után új 3 éves elévülési határidő veszi kezdetét. Dr. FÖLDES JÓZSEF D BABI TIBOR: Ezüst szárnyakon Kibámultam az étterem ablakán. Az Indiai Légiforgalmi Társaság egy hatalmas, ezüstösen csillogó gépéhez épp abban a pillanatban gördítették oda a tolólépcsőt. A hangosbeszélő bemondója a Frankfurt felé Induló Járat utasait sürgette. A látóhatár felé kanyargó kifutópályáról egyfedelű kis aerotaxi rugaszkodott neki az áttetsző levegőtengernek. A szomszédos asztalnál pilóták beszélgettek. — Ma a Prága — Koppenhága — Berlin — Prága vonalon repültem. Utána még egy út, Bécsbe és vissza, — mondta az egyik. — Holnap Kairóba repülök, — mondta a másik, és rágyújtott. — Kicsi a világ, kapitány, — mosolygott az előbbi, aztán az étterem hátsó falára, a faburkolat és a mennyezet közti falrészt borító freskóra bámult. önkéntelenül is követtem pillantását. Felismertem a Mátyás templom madártávlatból ábrázolt, megdőlt tornyát, Brno, azaz Spllberg látképét, majd Bratislava csonka tornyú vára ötlött a szemembe. Alatta a ködben tovatűnő, vidám kis gőzösök. S azok a tornyok ott a kép jobb sarkában? Hát persze: Ungvár. A freskó naiv szimbolikája egyesíti magában az ókori oszlopok domborműveinek epikus vonásalt s a közönséges térkép merevségét. És mégisl Nincs ezen a képen egyetlen függőleges vonal sem. A tornyok mind erősen kelet felé hajolnak, mintha mindezt egy élesen kanyarodó repülőgépről festette volna meg a művész. A négy távoli várost egymás tőszomszédságába hozta. A kép merevsége ellenére mozgásról, szédületes sebességről beszél. A repülés ténye új lehetőségeket nyit meg a művészet előtt. Örámra pillantottam. S hirtelen odaintettem a pincért. Sietnem kell: találkám van a ruzynéi repülőtér felügyelő pilótájával. — Chmura František, — mondta a bemutatkozásnál, s találóbb névvel nem is lehetne Jellemezni viselőjét. A chmura szó magyarul esőfelhőt Jelent, átvitt értelemben mélabút. Épp ezt láttam a szemében és a homlokán: valami szelídséggel és mély emberi megrendüléssel átitatott komorságot. S azon túl nagyon kimerült, de fáradtságát rendkívüli önfegyelemmel legyűrő ember benyomását tette rám. Sakkozás közben értem őt a pilóták klubtermében, s egy, lényegében nagyon naiv kérdéssel fordultam hozzá: hogyan lesz pilóta az ember? Láttam a szemében bujkáló mosolyt. Mintha azt kérdeztem volna, hogyan lesz valaki esztergályos vagy asztalos. Látszólag ez is, az is foglalkozás, csakhogy a mesterséget egyszerűen kitanulja az ember. Letölti inaséveit, és segédlevelet kap. A repülőgép vezető fülkéjébe a hadseregen át vezet az út. Az 6 fiatalkorában csak ez az út volt járható. Kilencéves korában látott először repülőgépet. Szülőfaluja, Považské Bystré felett vezetett akkoriban az Ungvár felé közlekedő repülőjárat útja. Sokszor felbámult az átlátszó ég alatt suhanó ezüstös, kicsi gépre, s már akkor feltámadt benne a vágyakozás: repülni, szabadon szállni az ég alatt. Csakhogy ez nem volt olyan könnyen elérhető álom. Apja kovácsműhelyéből, a primitív szerszámoktól s a nehézkes cséplőgépek közül elszabadulni, már magában ez rendkívüli erőfeszítést követelt. Egyelőre lakatosinasnak állt be. Tizennyolcéves korában önként jelentkezett a hadseregbe. Pilóta szeretett volna lenni, de a gyalogosokhoz kényszerítették. Brnóban szolgálta le katonaéveit. A köztársaság összeomlása után 1939 májusában Lengyelországba szökött. Nem volt határozott célja, de nem bírta elviselni az új, embert alázó állapotokat. Az emigránsok útját kelet felé elvágta a szovjet — német meg nem támadási szerződés. A fasizálódó Lengyelország sorsa is bizonytalan volt. Az ellenállás egyetlen lehetősége: a francia idegenlégió. Képzeletében még most is látja Le Havre és Marseille nyüzsgő kikötőjét. Onnan Oránba hajóztak. Saida következett, majd a sivatagi erőd, Alne Hadzsar. Lengyelország összeomlása után Franciaországban megalakultak az első csehszlovák katonai alakulatok. S újra Franciaországban, Adge városéban találja magát. Ügy látszott, most végre eléri célját. Pilótának jelentkezett. A kiképzés is elkezdődött, legalább is az elméleti része. Közben Franciaország ls összeomlott a német támadás csapásai alatt. A repülőiskolát az angol katonai hatóságok vették pártfogásukba. Német repülőgépek bomba- és golyózáporában, talán az utolsó hajóval hagyták el Marseille kikötőjét, hogy Írországot megkerülve elérjék Skócia partjait. Kiképzése Voulwerhamptonban fejeződött be. Rádiőtávirászként és lövészként a 311. hamingtoni repülő zászlóaljhoz osztották be, egy Wellington típusú bombázó személyzetéhez. — Tekervényes út volt, — mondom, — s még mindig nem pilóta, csak távírász és lövész ... — Főleg lövész... — mondja, és elkomorodik. — A Wellington típusú bombázónak két kis gépfegyvertornya van. Nos, az ember ott szorong az elforgatható gépfegyvertoronyban és lesi az éjszakai eget. Többnyire éjszaka Indultunk támadásra. Első fzben a németektől megszállt Le Havre kikötője ellen. Félelmetes érzés belerohanni az éjszakába a sötét tenger és a sötét partok fölé. Odalenn semmit nem lát az ember, csak világosabb és sötétebb foltokat. Tájékozódni se tud. Mikor az első bombák lángtengerbe borították a raktárakat, csak akkor tudtuk megítélni, mi merre van. Akkor meg belekerültünk a légvédelmi ütegek fényszóróinak sugárkévéibe. Vakon tapogatózva repültünk, a fényszórók makacsul követtek bennünket. A légvédelmi ágyúk lövedékei ott robbantak a gép hasa alatt, alattunk, melettünk, felettünk forró tűz és Izzó fém orkánja dörgött. El Innen, minél előbb, el innen. A pilóta minden célzás nélkül leveti bombaterhét. S mikor az éjszaka süket és néma lett köröttünk, hirtelen ránkcsaptak a vadászgépek. S akkor nem marad más hátra, az ember lő és lő. S olyan furcsa volt. Tudtam, hogy miért indultam akcióra, s az embernek mégis az az érzése, hogy védekezik, hogy minden mozdulata jogos önvédelem. — Németország felett is járt? — Kilencszer támadtuk Berlint. összesen negyvenkét berepülésen vettem részt németországi városok ellen. Hannovert, Kiélt, Essent, Gelsenkirchent bombáztuk, de a Berlin elleni légitámadások jártak a legnagyobb veszéllyel. A város előtt kétszáz kilométernyira szörnyű zárótűz fogadta a berepülő bombázókat. A német vadászgépek rettenetes pusztítást" vittek végbe köztünk. A ballonokkal védett térségek bombázása is sok pilóta életébe került. A Wellington típusú repülőgépek legfeljebb hat—hétezer méteres magasságban repülhettek, de többnyire sokkal alacsonyabban szálltunk. A németek ballonjai négy—ötezer méter hosszú acélsodronyokra voltak rögzítve. Berepülni ilyen légicsapdába a biztos pusztulást jelentette. — Támadás közben vajon mire gondol a repülőgép személyzete? — Én nem gondoltam semmire. Az ember fél. Rettenetesen fél. Az teszi vakmerővé. Hazudik, aki a hőst akarja megjátszani. Mit ls mondjak magának. Lövész voltam. A gépfegyver Irányzékán át bámultam bele az éjszakába. Az ember folyton azt lesi, hol bukkan fel egy ellenséges vadászgép. Az állandósult éberség és félelem állapota rettenetesen kimerítő. Olykor elhomályosítja az em- I ber ítélőképességét. Megesett I velem, hogy valami apró fénypont került gépfegyverem irányzéka elé. Azt hittem egy p gép fedélzeti fénye. S lőttem, egyre lőttem. Ki tudja, hány » sorozatot röpítettem felé. S egy- £ szer csak észbe kaptam. Hiszen