Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-01 / 90 szám, szombat

[ílllllllí!!illillHIIIIIIIIIII!l!IHII!HH|!!!!l!!!!l!|!!!|!!l!!|!!!l||!l||||||!|[ Az ajrikai ember, legalabbis a uárosi, sok mindent készen kapott a századunkra jellemző élettől. Ezt természetesnek tekintik, legfeljebb az zavarja néha, hogy a villamosság, a léglökéses repülőgép, vagy a korszerű technika más vívmányai valahogyan nem mindig illenek bele megszokott életének szűk keretébe. Ezt és általában mindent, ami érthetetlennek tűnik számára, igyekszik az afrikai élet hagyományaival ellensúlyozni. Minden alkalmat megragad, hogy teljes meggyőződéssel higyje a hihetetlent. Csodát keres és talál lépten-nyomon. S hogy csodákban nincs hiány Afrikában, azt az alábbi történetek nagyszerűen illusztrálják•• llllliiílllllllllllilllllllliillllllílllilífllllllílllllllllllllllllllllllllllllllll. É L ! Á S BÉLA: LABDARÚGÓ JUJU Egy togói kisvárosban évek éta vetélkedett egymással két labdarúgó-csapat. Végül is hála Jaw Francis középcsatár aranyat érő lábának az egyik hoszszabb időre felülkerekedett. Az ellenfél csapata, miután minden győzelmi kísérlete kudarcot vallott, a helyi Juj'uman-hoz (varázslóhoz) fordult segítségért. Az élelmes varázsló több száz ( frank „legombolása" után bonyolult operációt írt elő a Jaw Francis elemésztésére törekvő csapat szániára. Eltiltotta őket az ivástól, a cigarettázástól, a lányokkal való enyelgéstől és a nehéz ételektől. Előírta számukra, hogy a csapat minden tagja naponta fogjon, süssön és egyen meg egy gyíkot és egy békát. Valahányszor csontra harapnak, mindannyiszor kívánják erősen, hogy törjön darabokra Jaw Francis góllövő lába. A fiúk, s a csapat vezetői ís, valósággal falták a sült gyíkot és békát. Ki tudná leírni,.eközben hány rossz kívánság hangzott el Jaw Francis címére. A legfurcsább az volt a dologban, hogy az átoknak semmi foganatja nem volt. A szomszéd városi csapattal játszott barátságos mérkőzésen a „megjujuzott" csatár hat gólt lőtt. A kérdőre vont varázsló imigyen vigasztalta gyíkevő klienseit: Legyetek csak nyugodtak. A pálmafa is akkor hozza a legjobb termést, amikor pusztulásnak indul. Ez azonban nem nyugtatta meg a hitüket vesztett fiúkat. Ha a varázsló nem segít, segítsünk magunk. Egy felbérelt kikapós lány a mindent eldöntő mérkőzés előtti éjszakán magához édesgette a női nemet különösen kedvelő Jaw Francist, akit a leányzótól távozóban egyszerűen elraboltak és jól elrejtettek. Csodák csodája! A mérkőzést sikerült megnyerniük. A városka közvéleménye ma is megoszlik az ügyben. A sporthoz értők szerint a győzelmet a diétás táplálkozás és a fegyelmezett életmód eredményezte. Mások —• nyilván a varázsló hívei — a jujunak tulajdonítják a sikert. Ismét mások jaw Francis rejtélyes eltűnésének. Ember, avagy varázsló legyen a talpán, aki az igazi okot kideríti ... A PÉNZFIALTAT

ÔK ESETE Nigériában érdekes ügy került bíróság elé. Fati Ujah kadunai háziasszony beperelt egy Ewache nevű embert, aki rútúl becsapta. Ewache a piacon akad' össze a hiszékeny aszszo'jnyal. Bizalmasan közölte vele, hogy olyan varázsszere van, amelynek segítségével bármilyen pénzösszeget meg lehet duplázni. Majd meginvitálta a házába, ahol két ivócimborája közreműködésével a gyakorlatban is bemutatta, hogyan lesz egy fontból kettő. A pénzfialtatás szemfényvesztő mutatványa megejtette Fati Ujah aszszonyt. Hazarohant és összeszedte az összes pénzt, mellyel családja az adott pillanatban rendelkezett, 53 fonttal kereste fel újra a csodatevő pénzfialtatót. Ez azonban közölte vele, hogy ilyen nagy összeget külön, erre a célra kiválasztott helyen lehet csak megduplázni. Felkerekedtek hát, s elindultak a közeli erdőbe. Oíközben egyszercsak kiáltás hangzott a bokrok közül: „Ewache! Ewachel Itt vannak érted a rendőrök!" A pénzfialtatónak több sem kellett. Faképnél hagyta a megszeppent asszonyt, és nyomtalanul eltűnt az 53 fonttal együtt. Most a bíróság előtt felel a csalásért. Megnehezíti ügyét, hogy az asszony, aki továbbra is csökönyösen hisz pénzfialtató képességében az eltulajdonított 53 font helyett 106-ot követel vissza tőle . . . NÉGYÉVES TERHESSÉG Egy lagosi kórházban egészséges leánygyermeknek adott életet Foláshade Shomefun aszszony. A boldog anya közölte az orvossal, hogy egyfolytában négy teljes éven át volt terhes. Amikor az orvos hitetlenül csóválta a fejét, az asszony elmesélte, hogy 1961-ben esett teherbe, s egészen mostanáig, 1965 januárjáig hordta gyermekét. Kezdetben ideges volt. Amikor eltelt a kilenc hónap, orvoshoz, majd kórházba ment, de senki sem tudott segíteni rajta. Ugyanígy járt a falubeli varázslóval is. Eltelt négy esztendő. Végül valaki azt ajánlotta neki, hogy menjen el a Mushin falusi templomba és imádkozzék. S lám csoda történt. Az imádkozás után beálltak a szülési fájdalmak. Az ügyet, s magát az asszonyt ls több specialista megvizsgálta. Egyöntetűen arra a megállapításra jutottak, hogy a négyéves terhesség fizikai és orvostudományi lehetetlenség. Ez azonban a lagosiakat nem tudta meggyőzni. Az eset óta ugrásszerűen megnőtt a forgalom Mushin faluban. S a helyi egyházközség alig győzi áldással ... ÉHES BOSZORKÁNYOK A következő esetet egy ghanai újságíró barátom mesélte: A húgom a közelmúltban hazalátogatott a falujába. Rövid vendégeskedés után kétségbeesetten tért vissza Accrába. Csak hosszas rábeszéléssel sikerült szóra bírni. Kiderült, hogy családunk egyik nőtagja „juju" (varázslat) áldozatává lett és hivatásos boszorkánnyá változott. Úgyannyira, hogy apámat eladta öt fontért és öt shillingért boszorkány társainak. Akik előbb felhizlalták az öreget, majd meg akarták enni. Sajnos, — mármint a boszorkányok számára — apánk túlságosan erős jellemnek bizonyult. Egész sereg boszorkány sem bírt vele. Megtorlásul a boszorkányok elhatározták, hogy apám kivételével családunk mind a kilenc tagját ketrecbe zárják, meghizlalják és újév éjszakáján megeszik. Húgom, aki kicsit kövérecske, rettegve várja az újesztendőt. Én azonban nem izgulok különösebben, mert bármit etetnek velem, nem tudok meghízni. Hiába fenik a fogukat rám a boszorkányok. Különben sem nagyon hiszek az ilyesmiben. Hanem azért vasárnaponként elmondok néhány miatyánkot. Azt mondják, ez használ a boszorkányok ellen . . . PALLAS IMRE MAGYARORSZAGI RIPORTJA A Tiszántúl — a Hortobágy is — Magyarország csapadékban legszegényebb vidéke. A lehullott csapadékmennyiség évi megoszlása is kedvezőtlen. Az utóbbi néhány csapadékos esztendőt nem számítva, állandó itt a szárazság. Esztendők egész sora telt úgy el, hogy a búza alig adta vissza a vetőmagot, s a kukorica csupán pár mázsát termett. A Hortobágyon már nyár elején kiégett a fű, a jószág egy része elpusztult, vagy csontig lesoványodott. Az ember évszázadok óta küzd a természettel, hogy az elemi csapások, így az aszály hatását ellensúlyozza. A múlt rendszerben is akadtak haladó szellemű mérnökök, közgazdászok, akik úgy vélték, hogy az évről évre visszatérő krónikus aszály ellen lehetne és kell is valamit tenni. Így merült fel az öntözés gondolata. De ez jóformán csak gondolat maradt. Debrecen környékén a Hajdúságban nem voltak vizek, nem voltak folyók. Csak „egy vize" volt a dal szerint, a Hortobágy. Ez is inkább mocsári erecskére, mint inkább folyóra hasonlított. Nyolcvan kilométerre van Debrecentől a Tisza, közben semmi, csak pusztaság. A harmincas években elkezdtek hát ásni valami csatornafélét Hajdúnánás határában, hogy a Tiszát a hajdúsági földekre vezessék. De néhány kilométer után abbahagyták, mert nem volt rá pénz, éppen úgy, mint sok minden másra. A felszabadulás után az ötvenes években nagyarányú építkezés indult meg Tiszalöknél. Négy év múlva készen állt egy 100 kilométer hosszú hajózható csatorna. Oj folyót rajzoltak be 1954-ben Magyarország térképére, a Keleti Főcsatornát. Az akkor elültetett nyárfadugványok azóta erdősávvá magasodtak partjain. A csatorna közel 13 ezer hektárnyi halastavat táplál, és vizével közel 70 ezer hektár területet öntöznek. A Tiszalöki Duzzasztó az ötvenes évek egyik legnagyobb létesítménye. Magyarországon ilyen vízi jellegű építkezés még soha nem volt. A kanyargós Tiszát Tiszalökné) új mederbe terelték, amelyen előbb felépítették a duzzasztóművet és az ország első vízi erőművét. Hajózsilipjében kirándulócsónakoktól kezdve teherhajókig mindenféle vízi járművet „átemeltek" a 12 méteres szintkülönbségű vízlépcsőn. Ilyen átemelés élménynek is kitűnő. A Keleti Főcsatorna 100 kilométeres szakaszon hajózható. Oj gazdálkodási módszer, az öntözéses gazdálkodás honosodott meg tíz év alatt Hajdú megyében. Korábban öntözésen azt értették, hogy valaki néhány száz négyszögöles parcelláján kertészkedik és öntözi a paprikát, paradicsomot. Nem volt könnyű megértetni a közös gazdaságokkal, hogy fontos a kertészkedés, a zöldségfélék öntözése, de ennyi vízzel, amennyi most már az új csatorna révén rendelkezésükre áll, komolyabban is gazdálkodhatunk. Meg kellett honosítani más növénykultúrák öntözését, így pl. a kukoricáét, a cukorrépa, de még a legelők, rétek öntözését is. Kezdetben olyan gondok is előfordultak, hogy egyes gazdaságok a vizet csak eső pótlására akarták felhasználni. Ma már — sokan a saját kárukon — a közös gazdaságok rájöttek arra, hogy az öntözéses gazdálkodás szinte külön tudomány, hogy az öntözés nemcsak esőpótlás, hanem egy új talajgazdálkodás bevezetése (pl. talajművelésben, talajerőpótlásban egészen másképpen kell gazdálkodni), de a terméseredmények is mások. Az öntözött területek termésátlaga általában kétszerese a nem öntözött területekének. De így van ez más növényfajtáknál is. Olyan kis országokban, mint Magyarország is, ahol a termőterületek növelésére alig van lehetőség, a meglevő területekről kell maximális mennyiségű terményt betakarítani. Ebben a törekvésben pedig első helyen áll az öntözéses gazdálkodás további fejlesztése. Hajdú megyében különben az öntözéses gazdálkodás fejlesztése elsőrendű gazdaságpolitikai célkitűzés. A megye pártszervezetei gazdaságszervező munkájának jelentős részét teszi ki az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséért folytatott küzdelem. Az eredmény igen számottevő. Míg a Keleti Főcsatorna elkészülése után 5—6 évig a rendelkezésre álló víznek alig 8—10 százalékát használták öntözésre, ma már ott tartunk, hogy a készlet felhasználása megközelíti a 100 százalékot. Sőt, az elmúlt évben egy új csatorna építése fejeződött be, a Nyugati Főcsatornáé. De a távlati tervekben egy új vízlépcső építése is szerepel. A víz, mely egykor inkább csak csapást jelentett, csak pusztított, az ember szolgálatába állt, hogy megkönnyítse, eredményessé tegye munkáját.