Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-10 / 69. szám, péntek

I „In vorigen fahr war ich mit meiner Frau bei lhnen als Gast. Es hat uns sehr gut gefallen und wir wollen in die­sem ]ahr wiederkommen ..." (A múlt évben feleségemmel az Önök vendégei voltunk. Nagyon kellemesen éreztük magun­kat, s ez évben ismét szívesen ellátogatnánk ...) Ezt a néhány sort Johannes Kunze meisseni (NDK) lakos leveléből idéztük. A címzett: Sporthotel, Donovaly. „Sie glauben gar nicht wie wir uns auf diesen Urlaub freuen, noch dazu, wenn wieder zu Ihnen kommen können. Es hat uns sehr gut bet Ihnen gefallen .. f Önök talán el sem hiszik, mennyire örülünk ennek a szabadságnak, különö­sen azért, mert önöknél tölthetjük. Igazán nagyon jól érez­tük magunkat...) Ezeket á szavakat pedig Horst Blochwitz berlini tanár leve­léből kölcsönöztük. A címzett megint csak: Sporthotel, Dono­valy. jól éreztük magunkat ŕ 1967. III. 10. Naponta tízesével hozza az ilyen és hasonló tartalmú leve­leket a posta a Sportszálló ven­dégfogadójába. A borítékba zárt sorok elárulják a levél írójá­ról, hogy kellemes napokat töl­tött Donovalyn és újra ide sze­retne látogatni. Vagy hogy is­merősétől megtudta, Donovalyn nagyon kellemes a téli üdülés, és szeretne helyet kapni a Sportszállóban. Más: ez idén, sajnos nem utazhatnak ide, mert családi örömök elé néz­nek. Ám most kétszeresen ked­ves a visszaemlékezés az itt töltött napokra. Egy levél Így kezdődött: „Csaknem két hét telt el utóbbi levelünk feladá­sa óta, ideje tehát, hogy ismét felkeressük Önöket soraink­kal ..." Igazán sokatmondó le­velek. A múlt héten két napot töl­töttem Donovalyn. Bratislavából tavaszi verőfényben Indultam el, a forgalmasabb utcasarko­kon kosaras asszonyok hóvirág­csokrokat kínáltak a járókelők­nek. Ott, a téli örömök ottho­nában viszont kíméletlen hóvi­har fogadott. A vendégfogadó, Soňa Prášilová szlovákul, ma­gyarul, németül és olaszul mondja el a vendégfogadás va­rázsszavait, s nem csupán be­magolt frázisokat mond el, öt­let, szellem s elsősorban szív van szavaiban. Az ember egy­szerében úgy érzi, otthonra ta­lált, haza érkezett. Aztán szo­bát kap a látogató: a szoba­asszony háziasszonyként kíséri fel a vendéget, köténye alá dug­ja a kezét, úgy figyeli a hon­foglalást. S mielőtt elmenne, megkérdezi, elégedett-e a ven­dég a szobával? További kel­lemes benyomás az étteremben éri: a ragyogó rend és tiszta­ság, a kiszolgáló személyzet fe­gyelmezettsége és figyelme, fő­képp pedig a szakács művé­szete ragadja el. Egy idősebb bratislavai há­zaspár asztalán vacsorakor 28 szál gyertyát gyújtottak meg. Kohúték 21 év alatt ennyiszer üdültek a szállóban. A ragasz­kodás okát nehéz volna részle­tezni, sok lelki motívumot kel­lene figyelembe vennünk. Mondjuk ki tömören: Ha nem érezték volna jól magukat itt, máshol töltötték volna szabad­ságukat. A kíváncsiság most a német vendégekhez sodor, ők vannak Itt legtöbben. A vendégek 70— 80 százalékát rendszeresen ők képezik. Két házaspár ül az egyik asztalnál. Prof. dr.,Hans Joachim mérnök az ilmenaui műegyetem rektora, és kollé­gája prof. Bischof Werner va-i lami komoly témáról beszélget­nek. Kérdésemre a feleségek sokáig keresik a választ. (Ilyen ls van.) Igy a rektor válaszolt: — Pillanatnyilag semmi job­bat nem tudunk elképzelni a donovalyi üdülésnél... A szomszédos asztalnál Ri­chard Metzner mérnök ül csa­ládjával, feleségével és Chris­toffal, a 12 éves fiával. Kari a fiatalabbik Metzner-csemete meghűlt és az ágyat nyomja. Elfoglalom az asztalnál a hiányzó családtag helyét, s ar­ról beszélgetünk a meerranei fakereskedelmt vállalat proku­ristája, vajon érdemes volt-e ide utazniuk. A válasz hihetet­lennek tűnik, ám az előadás és megokolás meggyőző. Igen, a híres fürdővárosból és üdülő­helyről érdemes 900 km-t utaz­ni, hogy az ember a donovalyi dombokon élvezhesse a tél örö­meit, s a Sporthotel vendége legyen. Metzner mérnök barát­jától szerzett tudomást Dono­valyról, ő ugyanis már négy ízben járt itt. Metznerék arra is gondoltak, hogy a Magas­Tátrában töltik téli szabadsá­gukat, de attól tartottak, hogy ott kevésbé található alkalmas slterep kezdő sízők számára. A Magas-Tátra világklasszis, ám aki nem bírja a nagy magassá­got, a gyors lesiklást, aki fél a kockázattól, jobban érzi ma­gát az Alacsony-Tátrában. Metzneréket ismerősük felvilá­gosítása meggyőzte a Sportho­tel előnyéről, s most örülnek, hogy hallgattak rá. A fiatal mérnök nem titkolja, hogy út­közben bizony nyugtalankod­tak, sehol sem láttak havat. Attól tartottak, hogy a kirán­dulásra fordított pénz fölösle­gesen kidobott költekezés lesz. Banská Bystricáig még mindig a remény és a kétség között szorongtak, amikor azonban szürke Wartburgjukkal felfelé vették az irányt, s az út men­tén egyre több és több volt a hó, örömük egyre fokozódott. A sok elégedett megállapítás, dicsérő szó gyanút ébresztett bennem, vajon nincs valami tur­pisság ebben? Kíváncsi voltam a szálloda igazgatójának, Vla­dimír Kašubának a véleményé­re. A 26-tagú személyzet vezé­re éppen az „Élő ostor" című televíziós film második folyta­tását nézte, s magyarázta a német érdeklődőknek a film történetét. Beszélgetésünkre csak ezután kerülhetett sor. Kašuba igazgató megállja a he­lyét. Komoly, megfontolt em­ber. Ezt mondja: — Nem vagyunk szemfény­vesztők. Igaz ugyan, hogy szál­lodánk krónikája tele van di­csérő bejegyzésekkel, sok elis­merő levelet kapunk vendé­geinktől s az érdeklődőket te­kintettel hatvanágyas kapacitá­sunkra sok esetben vissza kell utasítanunk. Azt azonban bát­ran állítom, hogy mindent meg­teszünk a vendégek érdekében. Tudjuk, üdülni jöttek ide, nem pedig nélkülözni, idegeskedni Elárulom azonban, hogy Ideges­séget, kellemetlenséget, a ven­dégek helyett is nekünk kell nyelnünk. A Sporthotel épülete ugyanis már krisztusi korban jár, és sürgős lenne alapos ta­tarozása. Néhány évvel ezelőtt korszerűsítették az épület bel­ső berendezését, a nyáron sok halasztgatás után végre új ka­zánokat kaptunk, ez azonban mind kevés. Meg kell javítani a tetőt, s különösen sürgető a csatornahálózat és a vízvezeték kicserélése. Ezeket ugyanis harminc évvel ezelőtti divat szerint ólomcsövekböl szerel ték, amelyek most olyanok, mint az átázott papír. A múlt téli szezonban tizennyolcszor, az idén ötször volt nálunk ria­dó csőrepedés miatt. A kiáradó víztömeg elönti a szobákat, fo­lyosókat, zaklatnunk kell a vendégeket, anyagi károk ke­letkeznek, és az ilyen esetek rontják az üzem hírnevét. — További nagy probléma a szálló ellátása. Különösen rossz idő esetén. Banská Bystrica csupán 25 km-nyire van innen, ám a friss péksüteményt, tejet sok esetben csupán délfelé kapjuk, holott reggelire szán­tuk. Nem tudjuk elérni, hogy a bekötő utat rendszeresen meg­tisztítsák a hótól, s így az au­tóval érkező vendégek vagy a főúton kénytelenek hagyni ko­csijukat, vagy fennrekednek a szállónál. Az ilyen fogyatékos­ságok a vállalat szerződéses feleire vetnek rossz fényt. Ám a vendég a mi üzemünk fogya­tékosságainak tudja be. Véle­ményem szerint ez kissé szé­gyen is, tekintve, hogy törté­nelmi jelentőségű szállodáról van szó. Ebben az épületben döntötte el 1944-ben a Szlovák Nemzeti Tanács a Szlovák Nem­zeti Felkelés kirobbantását... Hosszan elbeszélgettünk Ka­šuba Igazgatóval a Sporthotel színtér mögötti nehézségeiről. Szemem előtt kialakult a gon­dokkal, problémákkal teli mun­ka, s bizony csak a személyzet áldozatos munkájának köszön­hető, hogy a vendégek mégis jól érzik magukat ebben a szál­lóban, örömmel élvezik a pom­pás környezet szépségeit és kellemes emlékekkel távoznak innen. Csakis így érthető ez a néhány sor a szálloda króni­kájában, amelyet NDK-beli tu­ristacsoport egyik tagja írta: Allén sichtbaren und unsicht­baren guten Geisten des Hau­ses, die uns dem Aufenhalt so nett Gestalteten sein hiermit herzlich gedankt. (E ház ösz­szes látható és láthatatlan jó szellemének szívből köszönjük, hogy az itt-tartózkodást szá­munkra kellemessé tették.) PETRIK JÓZSEF JOGI TANÁCSADÓ A rendkívüli jogorvoslatról Olvasóink leveleiből tudjuk, hogy nemegyszer a jogerős bí­rósági határozatok (ítéletek és végzések) ellen oly módon til­takoznak és keresnek jogorvos­latot, hogy a köztársasági el­nök irodájának írnak. Az ilyen polgári peres ügyekben azon­ban az elnöki iroda sem tehet mást, minthogy a kérelmet el­küldi az illetékes bírósághoz azzal, hogy a kérelmezőt hall­gassák ki és oktassák ki jogai felől és főként arról, hogy hol és milyen módon adhat be ügyében rendkívüli jogorvosla­tot. — Polgári perrendtartá­sunk a rendkívüli jogorvoslat két módját ismeri: a perújítást és a törvénysértés miatt beadott panaszt. A PERÚJÍTÁS A jogerős ítélet ellen perújl­tási kérelmet lehet beadni a következő indokok alapján: ha a jél olyan tényekre, ha­tározatokra vagy bizonyítékok­ra tud hivatkozni, amelyeket önhibáján kívül nem használ­hatott jel az eredeti eljárásban, s ha ezek az ügyben reája ked­vezőbb döntést eredményezhet­nek; ha olyan bizonyítékot hozhat fel, amelyet az eredeti eljárás­ban, pl. a tanú külföldi tartóz­kodása, vagy az okirat eltű­nése miatt, nem érvényesíthe­tett, amennyiben ez a bizonyí­ték az ügyben a félre kedvezőbb döntést eredményezhet; ha a bíróság eljárása követ­keztében megfosztották a felet annak lehetőségétől, hogy a bí­róság előtt felléphesen; ha az alapeljárást nem lett volna szabad lefolytatni, mivel hiányoztak az eljárás feltételei, vagy kizárt bíró határozott, vagy ha a bíróság nem volt szabály­szerűen kialakítva, ha a fél kárára az eljáró bíró bűncselekménye következtében döntöttek. A perújítási kérelemnek az említett törvényes ok valame­lyikén kívül tartalmaznia kell a megtámadott ítélet pontos megjelölését, valamint a kérel­me bővebb indokolását. Perújítási kérelmet nem lehet beadni a házasság felbontását, érvénytelenségét vagy nem lé­tezését kimondó ítélet és az olyan határozat ellen, amely­nek módosítását másként is el lehet érni pl. újabb döntéssel. A perújítási kérelmet attól a naptól számított három hónapon belül lehet benyújtani, amikor a kérelmező tudomást szerzett a perújítás okáról, vagy attól az időponttól számítva, amikor azt érvényesíthette. — Az ítélet jogerőre emelkedésétől számí­tott három év után csak abban az esetben lehet perújítást ké­relmezni, ha annak oka az a körülmény, hogy a kérelmezőt megfosztották annak lehetősé­gétől, hogy a bíróság előtt fel­léphessen, vagy ha a bíró bűn­cselekményt követett el. A perújítási kérelemről az alapper elsőfokú birósága dönt Ha a perújítást kérelem sikere valószínűnek mutatkozik, a bí­róság felfüggesztheti — külön kérelemre — a megtámadott határozat végrehajthatóságát. A bíróság a lefolytatott bizo­nyítás után vagy engedélyezi vagy elutasítja a perújítási ké­relmet. Engedélyezés esetén a megtámadott határozat végre­hajthatóságát felfüggeszti. A perújítást engedélyező végzés jogerőre emelkedése után az ügyet teljes terjedelmében új­ból tárgyalja és új határozatot hoz, amellyel hatályon kívül helyezi az aperben hozott döntést. TÖRVÉNYSÉRTÉS MIATTI PANASZ Az olyan jogerős bírósági és állami jegyzői határozat (ítélet vagy végzés) ellen, amely megsérti a törvényt, az érde­kelt felek figyelmeztetésére vagy kérelmére, vagy hivatal­ból a Legfelső Bíróság elnöke vagy a legfelső ügyész törvény­sértés miatt panaszt adhat be a Legfelső Bírósághoz. A házasság felbontását, ér­vénytelenségét vagy nem léte­zését kimondó ítélet és a Leg­felső Bíróság törvényesség ér­dekében hozott döntése ellen ennek a rendkívüli jogorvoslat­nak helye nincs. Törvénysértés miatti panaszt az ítélet (végzés) jogerőre emelkedésétől számított három éven belül lehet csak beadni. A polgárok kérelmének, amely­ben kérik a Legfelső Bíróság elnökét vagy a legfelső ügyészt az említett rendkívüli jogorvos­lat beadása iránt, tartalmaznia kell a megtámadott ítélet, ha­tározat pontos megjelölését és azt, hogy miben tekinti a meg­támadott a jogerős bírósági, ál­lami jegyzői határozatot tör­vénysértőnek. A Legfelső Bíróság még a dön­tés előtt indokolt esetben fel­függesztheti a megtámadott döntés végrehajthatóságát. A Legfelső Bíróság a beadott panaszról ítélettel határoz. Vagy elutasítja, vagy kimondja, hogy a megtámadott határozat meg­sértette a törvényt és hatályon kívül helyezi azt. Az ilyen dön­tés az alsóbb bíróságokat kö­telezi. Az ilyen döntés után a határozatban megjelölt bíróság újból tárgyalja az ügyet és új döntést hoz. A Legfelső Bíróság elnöke, illetve a legfelső ügyész az évi kb. tízezer felülvizsgálati kérelem körül kb. csak ezer esetében ad be törvénysértés miatt panaszt. — A panasz be­adására senkinek sincs jogigé­nye. Panaszt az említettek rend• szerint oly esetekben adnák be, ahol azt a nyomós közérdek is megkívánja. Dr. FÖLDES JÓZSEF OSTRAVA JUBILÁL OSTRAVA nagy múltú város. Bár írásos feljegyzés csak 1267­ből maradt fenn, a régészeti le­letek egész sora bizonyítja, hogy a város jelenlegi helyén több ezer évvel ezelőtt is éltek em­berefc. Olomouc püspöki város lakosainak a száma évszázado­kon keresztül alig haladta meg a 2000-et. Később gazdag szén­lelőhelyeket tártak itt fel. Ahogy szaporodtak a gyárak, á bányák, úgy növekedett Ostra­va lakossága. Egymás után léte­sültek a munkáskolőniák. Á felszabadulás, a nehézipar államosítása változást hozott a város és környékének életébe. Egymás után újabb és újabb bá< nyákat nyitnak, s készül a szo­cializmus első nagy létesítmé­nye: a Klement Gottwald Vas­mű, amelyben 15 évvel ezelőtt kezdődött meg a termelés. A meglevő ipari vállalatokat korszerűsítik, bővítik. Ennek kö­vetkeztében egyre több munkás­kézre van szükség. Számukra épül a Zahreb és a Poruba lakó­telepe Lakótelep? Nem. Porubát vá­rosnak is lehet nevezni. Korsze­rű lakóházak, érdekes architek­tikai megoldások, 70 000 lakos, ez jellemzi a legjobban Porubát, s vele igyekszik lépést tartani fiatal testvére, a Zahŕebi lakó­telep is. A város szépítése, építése to­vább tart. Megkezdődött a vá­rosrendezés. A kiöregedett s a nem helyi nyersanyagokat fel­dolgozó üzemeket lebontják, át­helyezik. Az így szerzett telke­ken lakóházak épülnek. S mivel Ostrava feilődése nemcsak a vá­ros ügye, így ma a legkorsze­rűbb repülőtérrel, városi közla kedéssel rendelkezik. OSTRAVA, a „fekete gyémán­tok" városa az idén ünnepli fennállásának 700. évfordulóját. Az egykori 2000 lakosú telepü­lésen ma több mint 300 000 em­ber él. Hazánk harmadik legna­gyobb városa, köztársaságunk „acélszíve". Jubilál, fejlődik, csinosodik. Tizenöt év múlva la­kosainak száma meghaladja majd a 400 000-et, s hazánk má­sodik legnagyobb városa lesz. A PORUBA LAKÓTELEP EGY RÉSZE A Sporthotel épülete.

Next

/
Thumbnails
Contents