Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-08 / 67. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. március 8. • Szerda • XX. évfolyam, 67. szám • Ára 40 fillér FOGADÁS A PRÁGAI VÁRBAN A NEMZETKÖZI NŐNAP ALKALMÁBÔI Társadalmunkban megbecsülés övezi a nőket AMTONlN NOVOTNÝ elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk a nemzetközi nőnap alkalmából az idén is vendégül látta a prágai várban hazánk minden részéből összegyűlt asszonyokat és lányokat. A már hagyományossá vált fogadáson a legjobb munkaeredményeket felmutató 100 tagú nőküldöttséget HELENA LEFLEROVÄ, a Csehszlovák Nőszövetség elnöke, a Nemzetgyűlés alelnöke vezette. A csehszlovák nők küldöttségének tagjai — az ipari és mezőgazdasági üzemek legjobb dolgozói, a főiskolások, az értelmiségiek, a sokgyermekes anyák, a városok és falvak képviselői, az ünneplőbe öltözött fiatalok és idősebbek már jóval az ünnepély megnyitása előtt megtöltötték a tróntermet, az ünnepség színhelyét. Ismerkednek, beszélgetnek, jókedvűek. A jól végzett munka tudata és a megtiszteltetés, hogy itt lehetnek, elégedettséggel tölti el őket. Pontosan 10 órakor feltárult a hatalmas szárnyas ajtó, s a trónteremben elfoglalták helyüket: ALEXANDER DUBČEK, JlftI HENDRYCH, MICHAL CHUDlK, DRAHOMÍR KOLDER, BOHUSLAV LASTOVIČKA, JOZEF LENÄRT, MIROSLAV PASTYŔlK és ŠTEFAN SÁDOVSKY, a CSKP KB elnökségének tagjai és póttagjai, VLADIMÍR KOUCKÝ és ĽUBOMÍR ŠTROUGAL, a CSKP KB titkárai, dr. ALOIS NEUMAN és dr. JOSEF PLOJHAR, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, valamint közéletünk más képviselői. A nűküldöttség nevében dr. VLASTA BRABLCOVÄ mérnök, a Brnói Műszaki Főiskola politikaiökonómiai tanszékének dolgozója köszöntötte a megjelenteket. — A mai fogadás asszonyaink munkájának az elismerését jelenti — mondotta bevezetőül a csehszlovák nők üdvözletét tolmácsolva. — (Folytatás a 2. oldalon) Antonín Novotný elvtárs beszéde Tisztelt Elvtársnők! Kedves vendégek! Hagyományaink szellemében ismét összejöttünk a prágai várban a nemzetközi nőnap alkalmából, hogy szocialista társadalmunk tiszteletét és elismerését fejezzük ki hazánk minden asszonyának és leányának áldozatkész munkájáért, az ifjú nemzedék felneveléséért, valamint közéleti és politikai tevékenységért. Elvtársnők, szeretettel üdvözöljük önöket és köszöntjük az önök által tolmácsolt üdvözleteket. Pártunk Központi Bizottsága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága és köztársaságunk kormánya nevében minden nőt szívélyesen üdvözlök hazánkban. A mai napon — éppúgy mint nálunk — a földkerekség számos országában különböző gyűléseken vesznek részt a haladó szellemű békeszerető asszonyok és lányok, hogy kifejezésre Juttassák nézeteiket és követelményeiket. A gyűléseken szocialista társadalmunk felvirágoztatásáért szállnak síkra, s hangsúlyozzák, hogy e társadalom egyenrangú tagjaiként tevőlegesen részt akarnak venni társadalmunk életében, amelyben a dolgozó nőt, az anyát mind nagyobb figyelmesség, szeretet övezi. Ezen a napon a földkerekség többi asszonyával együtt tiltakoznak a háború ellen s határozottan kifejezésre juttatják, hogy az egész emberiség számára a tartós békát, a földkerekség minden népének szabadságot, további előrehaladást akarnak biztosítani. Manapság elsősorban a béke gondolata fűzi mind szorosabban egymáshoz az emberek százmillióit. A békeszerető emberek e hatalmas arcvonalában tekintet nélkül nemzeti hovatartozásukra, arcbőrük színére s politikai meggyőződésükre a nők is nagyon fontos helyet töltenek be. Kétségkívül mindnyájunknak az az érzésünk, hogy fokozni kell a küzdelmet a békéért s kl kell vívni, hogy az imperialisták véget vessenek a szabadon, saját akaratuk szerint élni óhajtó népek elleni agressziójuknak. Már több ízben kijelentettük, hogy szocialista hazánkban békésen akarunk élni s baráti kapcsolatokat óhajtunk a földkerekség minden népével, azokkal ls, amelyek a miénktől eltérő társadalmi rendszerben élnek. Mi ezt akarjuk és ezt tettekkel is bizonyítjuk. Nemcsak életmódunk s munkánk vitathatatlanul békés jellegével, hanem azzal is, hogy részt veszünk számos nemzetközi-politikai akcióban, amelyek konstruktívan hozzájárulnak a legégetőbb nemzetközi problémák megoldásához. Tavaly — más szocialista országokkal együtt — Jóváhagytuk az európai biztonságról szóló nyilatkozatot, amely egyben felhívás is volt Európa minden országához. Békés állásfoglalásunkat néhány nappal ezelőtt újból kifejezésre juttattuk, amikor ismét aláírtuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság s a Lengyel Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését, hogy ezzel is biztosítsuk hazánk területi sérthetetlenségét. Ügy véljük, hogy a mai nemzetközi jelentőségű napon is meg kell emlékeznünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról s 50. évfordulójáról, mert e forradalom emelte magasba a munkásság nemzetközi együvétartozásának, a nők egyenjogúsításának, a földkerekség minden népe szabadságának s a békének a zászlaját. (Folytatás a 2. oldalon) (L. Llsinky felv.) Ünnepi nagygyűlés a Kremlben a nemzetközi nőnap alkalmából Moszkva (CTK) — öt világrész 81 országa küldötteinek, az összes szovjet szövetségi köztársaságok küldötteinek, valamint Alekszej Koszigln szovjet miniszterelnök, Ny. Podgornlj, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és más vezető személyiségek részvételével tegnap délelőtt a Kreml Kongresszusi-palotájában ünnepi nagygyűlést tartottak a nemzetközi nőnap alkalmából. Arról, hogyan vettek részt a nők az elmúlt 50 év alatt az új rend építésében, Raisza Gyementyjeva, az SZKP moszkvai városi bizottságának titkára beszélt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a nemzetközi nőnap alkalmából közzétett felhívásában méltatja az egész világ nőinek békeharcát, a szovjet nőknek új sikereket kíván a kommunizmus építéséhez, nagyra értékeli • nagy raü építésében való részvételüket, a nők érdemeit, akiknek „a gazdálkodás és gondoskodás iránti tehetsége, hah ama és érzéke mindenütt, az építés minden szakaszán érezhető." Sukarno nem vett részt az államcsínykísérletben SUHARTO TÁBORNOK BESZÉDE AZ INDONÉZ PARLAMENTBEN Djakarta (CTK) Az indonéz ideiglenes népi tanácskozó gyűlés (parlament) megnyitó ülésén Suharto tábornok kijelentette, hogy az eddig összegyűlt anyagok alapján arra a következtetésre jutott, hogy Sukarno elnök nem kezdeményezte és nem szervezte az 1965-ös Ünnepnapi női kívánt dg o k Irfa: Jolana Kašičková, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának titkárnője I

mmár hagyományossá vált nálunk, hogy március 8-án a gyerekek, a férjek és a munkatársak egy csokor tavaszi virággal köszöntik fel szívélyesen ünnepükön az édesanyát, a feleséget, a kartársnőket. Ilyenkor a hála meleg szavai hangzanak el és kíséretükben nem egy ígéret is. Engedjék meg, hogy most, asszonytársaim nevében kifejezésre juttassam a mi kívánságainkat. Annak reményében, hogy segítséget nyújtanak e teljesíthető vágyak és elképzelések valóraváltásában, nemcsak ma, hanem életünk minden napján. Sokféle szempontból értékeljük manapság a nők munkáját. Társadalmunkban azonban első helyet követel az anyaság megbecsülése. Magától értetődő, folyton-folyvást ismétlődő jelenség egy új élet születése, egy kis emberke világra jötte. S mégis, ez minden egyes esetben egyedülálló, megismétlődhetetlen életmegnyilvánulás. Valahogy így van ez az anya küldetésével is. Természetes, hogy világrahozza magzatát és mégis, társadalmi, emberi viszonylatban ez a legnemesebb, legfelelősségteljesebb hivatásunk. Hányszor megírták, megfestették és megénekelték már a művészek a természetnek ezt a csodáját s mégis újra és újra ihletük forrása. Csakhogy mi asszonyok nemcsak ebben látjuk célunkat. Gyermekeink számára olyan feltételeket akarunk kialakítani, hogy tőlünk boldogabban, örömtelibben, jobban élhessenek. S azt akarjuk, hogy becsületes emberekké váljanak. Gyermekünk születésénél ez a leghőbb óhajunk. Gyermekeink zavartalan fejlődését csak a béke körülményei között biztosíthatjuk. És éppen ezért minden nő, minden asszony és anya elsőrendű kívánsága minél több embert megnyerni a béke gondolatának, minél többet tenni a tartós világbéke megőrzése érdekében. Családjainkban teljesednek ki a boldog gyermekkor, a serdülés, az ifjúság felhőtlen évei. Éz továbbra is társadalmunk alapvető fontosságú sejtje. Gyakran elgondolkodunk azon, milyen nag/ változások mentek végbe társadalmunkban az elmúlt két évtizedben. Elvitathatatlan valóság, hogy tényegbevágóan módosultak a gazdasági feltételek, átalakult az emberek gondolkodásmódja és kölcsönös viszonya. Kevesebbet foglalkoztunk és gyérebben írtunk viszont arról a kérdésről, hogy ezek a jelentős társadalmi változások mennyiben befolyásolták, illetve befolyásolják a család életét. Tudjuk, hogy a családok zömében mások lettek a gazdasági körülmények, formálódnak a házastársi kapcsolatok, alakul a szülők viszonya a gyerekek iránt és megfordítva. Egyszóval kifejlődőben van a szocialista család. Persze tisztában vagyunk azzal is, hogy a család fejlődése nincs híján a konfliktusoknak, az ellentmondásoknak. Gyakran még a szülői példaadás sem vezet célra, mivel meghatározó fontosságúak a létfeltételek. Ezért szükséges,hogy a társadalomtudomány rendszeresebben, mélyebben foglalkozzék az ezzel összefüggő problémákkal és közérthetően tájékoztasson megoldásuk módjáról. Asszonytársaim második közös kívánsága tehát az, hogy általában megszilárduljanak a családi kötelékek. Szeretnénk, ha minden család gazdag érzelmi életet élne. Az iparilag fejlett államok évtizedes tapasztalatai igazolják, hogy a nők foglalkoztatottsága nem véletlenszerű vagy átmeneti jelenség. A termelő erők fejlődésével párhuzamosan emelkedő ai irányzata. Nálunk az összes alkalmazott több mint 44 százalékát teszik ki a nők. Más szóval az e téren listavezető országok közé tartozunk. | inden alakiságtól mentesen, tárgyilagosan kell szemügyre vennünk a dolgozó nők helyzetét. Persze, az első pillanatban ez feleslegesnek tűnik. Hiszen szocialista társadalmunk lehetővé teszi a nőnek az önművelődést, megfelelő munkát kínál fel neki és a szociális vívmányok tekintetében sem panaszkodhat — szintén világviszonylatban a legjobbak közé tartoznak. (Folytatás a 2. oldalon) M

1 puccs-kísérletet, az úgynevezett Szeptemberi Mozgalmat. Hozzáfűzte azonban, hogy az elnök a mozgalom megindulása után akcióba lépett a kommunista párt érdekében, ami összhangban állt politikai meggyőződésével. Suharto kijelentette, hogy az elnök „téves álláspontja" a helytelen politikai felfogásából eredt. Sukarnónak az volt a célja, hogy a kommunista pártot egyesítse a nacionalista és vallási csoportosulásokkal. A tábornok azt javasolta a népi tanácskozó gyűlésnek, hogy e politikai konfliktusból kivezető út keresése során az egész ügynek necsak szigorúan az alkotmányos szempontjait vegyék tekintetbe, hanem mérlegeljék az ország jelenlegi politikai helyzetét, a politikai stabilitás sürgős szükségességét és a fizikai erőszak elkerülését is. Suharto szerint a népi tanácskozó gyűlésnek figyelembe kell vennie Sukarno kimagasló érdemeit is, amelyeket a pancsaslla elveinek érvényesítése során szerzett. Suharto beszédéből arra lehet következtetni, hogy a népi tanácskozó gyűlés nem óhajtja, hogy Sukarnót megfosszák minden tisztségétől. Ügy vélik, elegendő, ha megerősítik a hatalom átadást. Suharto szerint ennél nem kellene tovább menni. Jól értesült körök szerint Suharto hétfőn este összehívta a hadsereg képviselőit és felszólította őket, hogy a népi tanácskozó gyűlésben ne támogassák azt a törekvést, amely Sukarnónak minden tisztségétől való megfosztására és bíróság elé állítására irányul