Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-07 / 66. szám, kedd

Búcsú Kodály Zoltántól Ijesztő vészmadárként tört ránk tegnap a gyászhír, hogy Kodály Zoltán, az ú] magyar muzsika egyik megteremtője, Bartók Béla egykori fegyvertársa és az európai modern zene kiválósága életének nyolcvanötödik évében meghalt. Kodály Zoltánt régi emlékek fűzték hozzánk, hiszen a galántai majd 1892 óta a nagyszombati állomásfőnök csendes magába zárkózott, okos és vékony dongájú kisfia itt, ezen a tájon ismerkedett meg a zenével. A nagyszombati hetvenkettedik gyalogezred zenekarának egyik klarlnétosa, egy úgynevezett „Notgelger" aki Kodály Zoltánnak, valamint Mikulás Schneider Trnavskýnak, a kiváló szlovák zeneszerzőnek volt a hegedűtanltőja, vitte be őt a Dóm kórusába. Itt került az instrumentális és vokális zene bűvkörébe Kodály Zoltán, s itt adták elő első szerzeményét is, a D-moll nyitányt. Kár, hogy Kodály később mint ahogyan azt egyik levelében M. Schneider Trnavský említi, elpusztította. Kodály Zoltán Nagyszombatban érettségizett, majd utána a Budapesti Zeneakadémiára kerül, ahol ugyan Koessler profeszszor diákja lett, valódi tanárai azonban mégis Bach, Paiesztrina, Debussy és a magyar népdal voltak. 1905-ben kezdi meg népdalgyűjtő munkásságát és egy évvel későbben, 1906-ban már Bartók Bélával dolgozik együtt. Hírnevét a Psalmus Hungaricus, egy 16. századbeli magyar költő szövegére szerzett kóruskompozlciója alapította meg. Ezután következett a Háry János című daljátéka, a Marosszéki táncok, a Galántai táncok, a Felszállott a páva, a Székely fonó című daljátéka ... Népe és hazája Iránti szeretete vezette őt egész életében, ezt a szorgalmas, megállást nem ismerő háromszoros Kossuth díjas zeneszerzőt, aki nemcsak úttörője volt és forradalmára a magyar zenének, hanem kiváló nevelője is a fiatal tehetségeknek. Most váratlanul eltávozott közülünk. Őszbecsavarodott, szép, „Padtarewszki" feje már nem bukkan fel a hangversenytermekben, ám itt maradtak örök dallamai, melyeknek szárnyain a tavaszi alkonyatban és a nyári reggelen, csak úgy mint az őszi ködökben és a téli hófúvásban újra és újra közénk majd visszatér. BARSI IMRE Arthur Honegger: Haláltánc A márciusi bérletsorozat első bratislavai hangversenye Zdenék Bílek vezényletével különleges összeállítású műsort nyújtott. Halina Czerny-Stefafíska Chopin e-moll zongoraversenyét adta elő. A kitűnő lengyel művésznőt jó néhány évvel ezelőtt hallottuk utoljára. Elöljáróban talán azt kell elmondani róla, hogy tökéletesen zongorázik. Olyan tökéletesen, hogy pergő futamainak káprázata néha szinte elhomályosítja a zene friss varázsát. De ezt a futó benyomást elmossa valóban elsőrangú művészete. Halina Czerny-Štefaňska eljutott az egyszerűség magasságáig. Az előadott remekművet nem idomítja saját egyéniségéhez, minden „belemagyarázás nélkül" feltárja a hallgató előtt és művészi alázattal koncentrálja magát a lényegre. Lelke legmélyén talán romantikus, erre vallanak csodálatosan szép, átszellemült kantilénái, de amellett nemes realizmussal lát és érez, ami nem tűri, hogy olcsó érzelgős anyagaival hígítsa mondanivalóját. Ezen a talajon megtalálta a mai Chopin tolmácsolás igazi hangját. Előadása minden „Iskolától" független, érett művészi megnyilatkozás volt. Honegger Danse des Morts címet viselő kantátája nehéz feladat elé állítja a dirigenst, az előadógárdát, és nem utolsó sorban a hallgatót ls. A különleges mű labirintusában első hallásra nem könnyű a tájékozódás. A Szent Johanna oratórium után ez Honegger második közös műve Paul Claudel francia költővel. A komponista ezúttal zene- és énekkar mellett baritonszólót, két női szólistát és egy beszélőt szerepeltet. Az életrajzírók szerint Clau delt egy XV. századbeli mester haláltánc sorozata, és Holbein haláltánc képei ihlették a szövegköltemény megírására. De Honegger muzsikájának szimbolikus ereje világosan megérezteti, hogy a zeneköltő kilépett a régi haláltánc-metszetek tartalmi keretéből, mintha elő re látta volna a közeli világháború katasztrófáját, mintha előre érezte volna, hogy a fékezhetetlen szörnyeteg, a háború haláltáncba hajszolja az egész emberiséget. A narrátor szerepében Gus táv Valach nemes és kifejező hanghordozása, előadásmódjának „zeneisége", egész belső magatartása zavartalan Illúziói keltett. Az énekes szólisták közül (Anna Martvoftová, Jaroslava Sedláfová és Bohuš Hanák) érthető szövegkiejtésével, ami ezúttal különösen fontos szerepet játszik, Hanák nyújtotta a legjobbbat. Énekkarunk nagyon szépen helytállt a modern kórus újszerű fordulatokkal, orv nehézségekkel megtűzdelt porondján (mint pl. szavalókórusba torkolló dallam, szöveg nélküli sikolyszerű zokogás). Zdenék Bílek nagy figyelemmel és gondossággal értelmezte a szövevényes partitúrát. A második tétel Haláltáncának döbbenetes víziója után ta Ián csak a két utolsó rész hoz némi enyhülést: „Ne feledd ember, hogy por vagy, ne feledd ember, hogy kőszikla vagy, ne feledd ember, hogy lélek vagy, és a test több mint az öltözet, és a lélek több mint a test, a szem több mint az arc, és a szeretet több mint a halál!" IIAVAS MARTA Kelet-Szlovákia tárlattermeihol A Kelet-szlovákiai Képtárban létesített „Modern szlovákiai képzőművészet" nevű tárlaton a legismertebb szlovákiai festők és szobrászok alkotásait állítják ki. Ott láthatjuk Eudovft Fulla nemzeti művész, Bazovský, Benka és Galanda jellegzetes műveit. A kelet-szlovákiai festők közül az idősebb nemzedéket Jakoby Gyula, a fiatal generációt Eckerdt Sándor képviseli. A Kelet-szlovákiai Képtár felújított termeiben legközelebb „A terezínl gyermekek rajzai" című kiállítást rendezik meg, melynek már oly sokszor megcsodált — világviszonylatban is egyedülálló anyagát — a Prágai Zsidó Múzeum bocsátotta a Kelet-szlovákiai Képtár rendelkezésére. Prešovon a Városi Galériában a miskolci művésztelep élenj-1 ró tagjainak alkotásait állítják kl. Műveik dinamikus erőről, modern képzőművészeti felfogásról és szüntelen keresésről tanúskodnak. Az észak-magyarországi festők, grafikusok, szobrászok és gobelinkészltők bemu tatkozását élénk visszhang kíséri. Rövidesen kelet-szlovákiai kollégáik látogatnak el Borsod megyébe: Miskolcon, Egerben és Ózdon mulatják be legújabb jellegzetes alkotásaikat. —

tä— Méregkeverők lépten-nyomon Az élő szervezet és létfeltételeit biztosító külső környezet elválaszthatatlan, dialektikus egységet képez. A környezettel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény az, hogy tiszta és egészséges maradjon. Néhány évszázaddal ezelőtt még ismeretlen fogalom volt a légkör szennyezettsége. Igaz, akkor meg sem tudták volna mérni a fokát. Az emberiség azóta sokat fejlődött. A technika mérföldes léptekkel haladt és halad előre. Ma már nem okoz gondot egy milliomod grammnyi szennyezőanyag kimutatása sem. Ugyanakkor — és éppen ez a helyzet fonáksága — százszor, sőt ezerszer is nagyobb légkörünk szennyeződése. Életünknek mintegy egy harmadát munkahelyünkön töltjük. A többit nagyjából közvetlen környezetünkben — a lakásban, az utcán, szórakozóhelyeken, a természetben — pihenésre fordltjuk. De nem csupán a munka fáradalmait kell kipihenni. A munkahelyek levegőjét ugyanis szinte lehetetlen teljesen tisztán tartani, ezért szabad időnkben szervezetünket ebből a szempontból is regenerálni kell. Ehhez pedig feltétlenül szükséges, hogy környezetünk levegője a lehető legtisztább legyen. A por veszélyeztet A munkaegészségügy céljai közé tartozik az is, hogy minél tisztább levegőt biztosítson az üzemekben. Ez csak úgy érhető el, ha a munka közben keletkező szennyanyagokat eltávolítjuk. A modern üzemekben ez megfelelő magasságú kémények, illetve szűrőberendezések segítségével történik. Nagyon sok, főleg régebbi üzemben ezzel szemben a közvetlen környezetbe vezetik ki a káros szennyanyagokat, tehát a munkahely levegőjének tisztán tartása a környező légkör tisztaságának rovására megy. E hibák elkerülése végett ma már minden új munkahely létesítéséhez s mindennemű műszaki és technológiai változásokhoz is a közegészségügyi szolgálat jóváhagyása szükséges. Legtöbb munkahely Jellegzetes szennyanyaga a por. A súlyos, maradandó elváltozásokkal járó foglalkozási betegségek 65—75 százaléka világszerte porártalom következménye. A pornak jelentős szerepe van egyéb betegségek gyakoribb előfordulásában is. A legnagyobb porképződéssel járó iparágak a bányászat, a kőipar, a szőrmegyártás, a bőripar, a kohóipar, a textilipar, a fafeldolgozó ipar, a malomipar stb. A tüdőbe került por mennyiségét a levegő szennyeződésének mértéke, a porszemcsék nagyságrendi eloszlása, a légzéspercvolumen és az egyéni védelem lehetősége befolyásolja. Az anorganikus porok általáazaz repülés izomerővel A Brit Királyi Légitársaság 5000 fontot tűzött ki annak, aki kizárólag emberi erővel legalább egy mérföldet tud repülni a levegőben, legalább 3 m magasságra emelkedve a talaj fölé. A pályázat feltételei iránt több mint ezren érdeklődtek a légitársaságnál, de a Jelek szerint csak kb. 20 komoly vállalkozóra tehet számítani. A verseny legesélyesebb résztvevője a „Puffin" nevű gépmatiár, amelynek szerkesztője egy nagy repülőgépgyár támogatásával végzi kísérleteit. Egy tréningben levő ember 1,5 I.E-t tud kifejteni a másodperc töredékeire, I LE-t 1 percig, V2 LE-t egy óráig stb. A „Puffin" csaknem 1 LE-t igényel felszálláshoz, valamivel kevesebbet anhoz, hogy fordulni lehessen vele, és Vi LE kell ahhoz, hogy egyenes Irányban menjen. A gép pilótája szerint egyenes irányban akár a végtelen ségig el tudna pedálozni rajta, de ha arra gondol, hogy fordulnia kell, a teljesítménye úgy leesik, hogy azonnal le keil szállnia a géppel. Ennek elle nére neki sikerült eddig a leg hosszabb távot, több mint 800 méteirt repülni. A „Puffin" legnagyobb konkurrense a Southend társaság kétszemélyes gépe, amellyel 300 métert tettek már meg. ban tüdőfibrózist okoznak, melynek Jellegzetesebb és legsúlyosabb formája a kvarctartalmú porok által kiváltott szilikózis. A növényi porok hatására leggyakrabban allergiás vagy gyulladásos Jellegű megbetegedések fejlődnek kl. Ilyenek például a pamutláz, a kenderláz, a takácsok köhögése, az állott gabona cséplésekor észlelt heveny légzőszervi betegség stb. A porártalmak megelőzésének leghatásosabb módja a káros mennyiségű porképződés megakadályozása. A vegyszerek ártalmas hatása Az ipari termelés közben használt vegyi anyagok száma és mennyisége az utóbbi években óriási mértékben megnövekedett. Ezt elsősorban a vegyipar legkülönbözőbb ágainak (gyógyszer-, növény védőszer-, műanyaggyártás] nagymértékű fejlődése tette szükségessé. Ezeknek az anyagoknak egy része mérgező hatású. Mérgezők lehetnek azonban a gyártás folyamán képződő melléktermékek, sőt a kész termékek ís. A méreghatásban döntő szerepet játszanak a vegyi anyagok kémiai sajátosságai. A nagy reakcióképességű vegyületek az irántuk érzékeny sejteket súlyosan károsítják, például az ingerlő gázok gyulladást, majd súlyos sejtelhalást, az arzénhidrogén vörösvérsejt-szétesést okoz. A vegyi anyagok nagyobb része ezzel szemben a finomabb biokémiai folyamatokat befolyásolja nemkívánatosán, például a cián a sejtlégzést, az ólom a porfirin anyagcseréjét, a szénmonoxid a hemoglobin képződését stb. jó tudni, hogy a kémiai anyagok csak akkor mérgezők, ha vízben, testnedvekben vagy IIpoidokban oldhatók. Például a gyakorlatilag oldhatatlan ólomszulfid vagy báriumszulfát nem okoz mérgezést, ugyanakkor a vízben jól oldódó ólomoxidok és báriumsók súlyosan mérgezők. A mérgezés súlyossága jelentős mértékben függ a szervezetbe került anyag mennyiségétől. A tüdőn keresztül felszívódó anyagoknál a szervezetbe Jutó mennyiséget a levegő szennyeződésének mértéke határozza meg. A szobahőmérsékleten erősen párolgó anyagok rövid idő alatt nagy töménységet érhetnek el. A levegőszenynyeződés mértékét ezenkívül lényegesen befolyásolhatja a feldolgozásra kerülő, illetve a munkafolyamat alatt keletkező anyagok illékonysága, a levegő hőmérséklete, a munkafolyamatok Időtartama és technológiája, végül a szellőztetés és a munkavédelmi berendezések fejlettsége. Mérgek, mérgek... A munkahelyek levegőjét szennyező fémmérgek közül az ólom, a higany és a króm a legismertebb. Tetraetilólom a benzintankok tisztítóit, illetve a kipufogó gázok kivezetőcsövei közelében dolgozókat veszélyezteti. Higany gőzével a fémhiganyt alkalmazó műhelyek (robbanóanyag, hő- és légnyomásmérők, poralográfia) levegője szennyeződik. Krómmérgezéssel krómozásnál, fapácolásnál, gyufagyártásnál, a bőriparban, a fényképészetben stb. találkozunk. A fémszerű mérgek közül az arzénhidorogén a legveszélyesebb. A legismertebb egyéb anorganikus mérgek a szénmonoxid, a széndioxid, a ciánhidrogén, a foszgén, a kéndioxid, a kénhidrogén, a szénkéneg, a klór, az ammóniák, a nítrózis gázok. Előfordulásuk nagyon változatos. Vegyi gyárainkban kisebb-nagyobb mértékben mindegyiket megtaláljuk. Közülük még a legveszélytelenebbnek tűnő széndioxid is sok esetben volt már halál okozója. A széndioxid kis menynyiségben nem mérgező, hisz a kilélegzett levegő is tartalmaz belőle 3—4 százalékot. 20 százalékos koncentrációban azonban súlyos narkózist és légzésbénulás következtében néhány másodperc alatt halált okoz. A szerves mérgek közül a szénhidrogének és ezek nitro-, amido- és halogénszármazékal (oldószerek, lakkok, rovarirtószerek), továbbá egyéb szerves mérgek (formaldehid, fenolok, szerves foszforsavészterek) jönnek tekintetbe mint a munkahely levegőjének szennyezői. Ellenségeinket Ismerjük. Tőlünk függ, a védekezés milyen módját fogjuk használni velük szemben. PONGRÄC GABOR A Brnói Cliirana fejlesztési üzemé- „„ ben két érdekes ' szekrényes gépet szerkesztettek. Az egyik a gumicsizmák belse- jjj 7 jének mosására, a másik szárításukra szolgál. A tisztítógépeknek nagy jelentőségük lehet a bányalnarban, az építőiparban s má- & sutt 13, ahol a dolgozóknak tartósan gumicsizmát kell viselniük gN* s ahol emiatt gyakori a lábak penészes megbetegedése.