Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-26 / 85. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. március 26. • Vasárnap • XX. évfolyam, 85. szám • Ára 40 fillér Termelőszövetkezeteink új feladatai Beszélgetés PETER PORUBEN elvtárssal a Termelőszövet­kezetek Szlovákiai Bizottságának elnökével A szövetkezeti mozgalomnak jelentős része a termelöszövet kezetek tevékenysége. A Szövetkezetek Központi Tanácsúnak V. kongresszusát megelőzte a termelőszövetkezetek szlovákiai konferenciája, amelyen megtárgyalták a szövetkezetek szak­kérdéseit és égető problémáit. Hogy a szövetkezeti mozgalom minden ágazatáról teljes képet adhassunk, felkerestük Peter Poruben elvtársat, a Termelőszövetkezetek Szlovákiai Bi­zottságának elnökét, és a következő kérdésekre kértünk vá­laszt: • A Szövetkezetek Központi Tanácsának V. kongresszu­sán elfogadott határoza­tokból milyen feladatok hárulnak a termelőszövet­kezetekre Szlovákiában? — A közszolgáltatás terén to­vább kell fejlesztenünk a meg­levő műhelyek, begyűjtőhelyek hálózatát, és továbbiakat kell építenünk az új városi települé­seken. Elsősorban olyan szol­gáltatásokról van szó, amelyek tehermentesítik az asszonyokat a nehéz háztartási munkák alól. Előnyben kell majd része­síteni a következő szolgáltatá­sokat: az autók, a gépipari gyártmányok javítása, a bútor­javítás, a ruha- és fehérnemű­varrás, cipészmunka, bőrdísz­műáru készítése és egyéb javí­tásokat. Javítani kell a fényké­pészeti szolgáltatások, valamint a borbély- és fodrászinunka mi­nőségét. A belföldi piac részére foko­zatosan át kell térni a jobb mi­nőségű cikkek gyártására, vala­mint a háztartási cikkek, a fém­és fabútor, a világítótestek, a divatos és kiváló minőségű ru­házat, lábbeli és bőröndök ké­szítésére. A népi iparművészet terén növelni kell a népművé­szeti- és használati kerámia-ké­szítmények, a csiszolt üveg, a karácsonyfa díszek és a lakbe­rendezési tárgyak gyártását. A kitűzött feladatoknak meg­felelően a lakosságnak nyújtan­dó szolgáltatásokat 1970-ig to­vábbi 90 millió, a belföldi piac­részére szánt közszükségleti cikkek gyártását 150 millió ko­rona értékben kell növelni. • A nők és a csökkent mun­kaképességű egyének foko­zottabb alkalmaztatása ér­dekében milyen intézkedé seket tesznek? — Már a múlt évben kidol­goztuk a foglalkoztatottság táv­lati tervét, ügy gondoljuk, hogy 1970-ig sikerül 5 ezer új munka­lehetőséget teremteni, elsősor­ban a nők és a csökkent mun­kaképességű egyének részére. Ugyanakkor a foglalkoztatott­ság fejlesztését gazdasági esz­közökkel kívánjuk megoldani. A rokkantak termelőszövetkezetei­ben dolgozók nagyfokú adóked­vezményben részesülnek. A rok­kantak szövetkezeteiben műkö­dő súlyos rokkantak még na­gyobb kedvezményekre számít­hatnak. Ezekkel az intézkedé­sekkel azt kívánjuk elérni, hogy a termelőszövetkezetek a tech­nika fokozottabb alkalmazásán kívül eredeti küldetésüknek, a foglalkoztatottság növelésének is eleget tehessenek. • Dél-Szlovákiában, tehát a magyarlakta területen sor kerül-e új üzemek létesí­tésére, illetve azok bővíté­sére? — Igen, a dél-szlovákiai Já­rásokban tervbe vettük több új üzem létesítését. Igy a nagyobb építkezések közül meg kell em­(Folytatás a 2. oldalon) Elutaztak szovjet vendégeink (CTKJ — Tegnap délelőtt Prágá­ból visszarepültek a Szovjetunióba az SZKP Központi Bizottságának lektorai — dr. A. P. Koszicin pro­fesszor, a Szovjetunió Hőse, dr. P. G. Bunyis professzor és M. V. Sze­nyin, a közgazdaságtudományok kandidátusa. A szovjet elvtársak a CSKP Köz­ponti Bizottságának meghívására három héten át előadásokat tar­tottak hazánkban a szovjet nép­gazdaság fejlődésének kérdéseiről, a szovjet államiságról, valamint 'néhány időszerű nemzetközi poli­tikai kérdésről. Itt-tartózkodásuk idején fellép­tek a CSKP KB, az SZLKP KB és a CSKP kerületi bizottságai ideo­lógiai osztályainak szemináriu­main, amelyeket a lektoroknak és a propagandistáknak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. év­fordulójával kapcsolatos előkészí­tésére rendeztek. A CSKP Központi Bizottságán megrendezett befejező beszélgeté­sen a szovjet vendégeknek előadá­saikért František Havel elvtárs, a CSKP Közopnti Bizottsága ideolá­giai osztályának vezetője mondott köszönetet. A Vasmű (M. Anger felvétele) A DNFf elnökének levele Hn Si Minhhez A SZABADSÁGHARCOSOK FOKOZZÁK TÁMADÁSAIKAT AZ AMERIKAIAK ELLEN kezdeményezése Az NOSZF 50. évfordulója ünnep­ségeinek előkészületei a Kelet­szlovákiai Vasmű dolgozóit is ser­kentik. A Vasmű pártbizottságá­nak kezdeményezésére kidolgozták az 1967. évi gazdaságpolitikai fel­adatok tervezetét, amely az üzem részlegek pártszervezetei évzáró gyűléseinek napirendjén ls szere­pelt. Az eredeti elképzelésektől el­térően vállalták, hogy az acélgyár­tást 35 ezer todnával, a hengerelt anyagok termelését pedig 18 ezer tonnával növelik. Az említett célkitűzések valóra váltásában döntő fontosságú az építők és a szerelők munkája, akik vállalták, hogy az idén megfelelő minőségben és a tervezett határ­időre átadják rendeltetésének a Vasmű második nagyolvasztóját, az acélmű 3. konventorát, a hl­deghengerde négyszékes henger­sorát és az acélöntödét. —lk. Hanoi (CTKJ — Nguyen-Huu­Tho, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Front Központi Bizottsága Elnökségének elnö­ke tegnap levelet küldött Ho Si Minhnek, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnöké­nek, s a dél-vietnami nép ne­vében egyetértését fejezi ki az­zal a válasszal, amelyet Ho Sí Minh Johnson amerikai elnök levelére küldött. — A dél-viet­nami fegyveres erök és a nép — hangoztatja a levél — a vég­ső győzelemig harcolnak az amerikai agresszorok ellen. A levél ezután leszögezi, hogy az amerikai agresszorok csak egyetlen módon tudják elkerül­ni csúfos vereségüket: ha be­szüntetik az agressziót és a VDK elleni légitámadásokat, ki­vonják csapataikat Vietnamból, elismerik a Dél-vietnami Nemze­ti Felszabadítást Frontot mint a dél-vietnami nép egyetlen képviselőjét, és végül hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a vietnami nép maga döntsön sorsáról — fejeződik be a DNFF elnökének levele A dél-vietnami szabadsághar­cosok az elmúlt 24 órában szá­mos rajtaütésszerű támadást Intéztek az amerikaiak állásai ellen Dél-Vietnam különböző te­rületein. A szabadságharcosok aknatüzet zúdítottak az ameri­kaiak Guang Gay tartományban állomásozó tengerészgyalogsá­gára a demilitarizált övezettől délre, ahonnan az ún. „Junction City" hadműveletet irányítják. Tegnapra virradó éjjel a sza­badságharcosok ugyancsak sike­res támadást hajtottak végre Da-Nang közelében egy ameri­kai katonai autókaraván ellen. Alig van kérdés, mely izgatóbb volna an­nál, milyen lesz a jövő, milyenek kilátásaink, lehetőségeink, az emberi boldogulás való­színűségei. Bár e kíváncsi-kutató kérdések politikai és közgazdasági oldala a távlati tervezések, s egyáltalán társadalmunk cré­dójából eredően nem hagynak bizonytalan­ságba bennünket, vannak mégis olyan dol­gok, melyek a számok és viszonyítások leg­mesteribb bonyolításával is jócskán rang­rejtve maradnak, s ezeket a legkorszerűbb kibernetikus gép sem tudná kinyomozni. Gondolok itt elsősorban arra, ami az e m­berben épül. A tudatformálást a társadalom politikai és anyagi körülményei kétségtelenül meg­szabják, alapvetően befolyásolják, nem tagadhatjuk azonban azt sem, érvényesül még egy tényező, s ez az eszmei-nevelő munka, annak lehetőségei és gyakorlata. S ha ez utóbbi kapcsán ma már egyre nyo­matékosabban hangsúlyozzuk az ifjúság ne­velése iránti felelősséget, ez nemcsak azt jelenti, túl akarunk lépni a nevelés eddigi sémáin és formalitásain, hanem azt is, tu­datosítottuk azt a cáfolhatatlan igazságot, hogy a jövő egy kissé attól is függ, milyen az ifjúságunk. Azaz, hogy mivé és hogyan neveljük, s vajon e téren a leckét időről idő­re feladjuk-e önmagunknak is. S bár az if­júság neveléséről szólva állandóan hangoz­tatjuk a társadalom, a szülői ház és az is­kola felelősségét, tény marad viszont az is, a hasznos munka javát mégiscsak az is­kolának kell elvégeznie. Ezzel, persze, sem a társadalom, sem a szülő nem mentesül még a felelősség alól! Az iskolák az elmúlt két évtized alatt eredményes, áldozatos munkát végeztek. Az a tény azonban, hogy az utóbbi években egyre több bíráló megjegyzés hangzik el a színvonal és a nevelés hiányos­ságai számlájára, nemcsak a fejlődés rend­kívüli ütemét bizonyítja, hanem a sürgető teendőkre is figyelmeztet. S bár igaz az, hogy az iskolák az oktatómunkában általá­ban jobban helytállnak, mint a nevelői kö­telezettségekben, az erősítésre mindkét sza­kaszon szükség van. Társadalmunkban ugyanis nemcsak a tudás tekintélye nőtt TISZTA EMBERSÉGGEL meg, s nemcsak a világnézeti kérdések iz­gatnak bennünket, hanem legalább ennyire a fiatalok erkölcsi magatartása is. S mivel a tudás, világnézet és az erkölcs összefüg­gése nevelési elveinkben elválaszthatatlan, a gyakorlat is ennek kölcsönösségére épül­het. E feladatok teljesítését illetően kétségte­lenül sok függ az iskolavezetés színvona­lától, közte a személyi alkalmasság kérdésé­től is. Nem szabad szem elől téveszteni azonban azt sem — és ezt az igazgatók is megszívlelhetnék •-, hogy gyermekközössé­get csak pedagógus-közösség nevelhet. Ez tehát azt is jelenti, a legjobb szándék is gyarló marad, ha az iskolavezetés csak az igazgató, vagy néhány „választott" véle­ményére épül, s nem arra, hogy a teendők­be beavassa — és ez véleményük meghall­gatását is jelenti - az egész tantestületet. Az iskolai életnek ez a demokratizmusa sok helyütt még foghíjas, viszont elengedhetet­len és nélkülözhetetlen. S ehhez az igény­hez hozzá fűzhetjük még azt is, egy-egy is­kola tantestületének légkörét sohasem a vé­leménymondás őszintesége, vagy a vitatko­zó szellem veszélyezteti, sokkal inkább a tapintat és megfontoltság hiánya, a kritika kölcsönösségének kétségbevonása, vagy a címek és rangok előtti szolgai hajbókolás. Ezek a dolgok közismertek, alapvető igaz­ságok. Nem árt őket azonban időről időre megemlíteni, a feledés homályából kissé a napfényre hozni. Két nap múlva a pedagógusok napját ünnepeljük . . . Távol állt tőlünk az ünnep­rontás, vagy a hívatlan okoskodás szándé­ka. Inkább a -egíteni akarás vezérelt ben­nünket, az az elképzelés, hogy harcból harcba, csapatszemlét" tartva nem árt, ha a mind feljebb igénye ejt rabul ben­nünket." ünnep közeledtén köszöntjük pedagógu­sainkat, okik — többségükben i- áldozat­kész, önfeláldozó munkájukkal a jövő útját építik, a jövendő nemzedékét nevelik; s akiknek társadalmi megbecsülése — első­sorban az anyagiakra gondolva — lassan csak most kezd arányba lenni rendkívül fe­lelősségteljes munkájukkal ... Aligha kí­vánhatunk nekik most, vagy az év bármely napján mást, minthogy tiszta emberségqel, tudásuk legjavával vértezzék fel a fiatal nemzedéket; tanítsák meg őket arra, hogy minden tudás csak a humánum s a társa­dalmi felelősséq tudatosítása és a nemze­tükhöz hazájukhoz való őszinte odaadással és ragaszkodással érhet csak célhoz. Ady szavaival élve hadd mondjuk, csak így le­hetnek „új-látó szemek, új rezdülés és un* nep az idegben". FÓNOD ZOLTÁN A szabadságharcosok 57 kocsit megsemmisítettek és 15-öt meg­rongáltak. Az amerikai légierő az elmúlt 24 órában folytatta támadásait Vietnam mindkét része ellen. Szombatra virradó éjjel a B-52 óriásbombázók dél-vietnami tar­tományokat és az észak-vietna­mi Haiphong kikötő és Dien Bien Phu város környékét bom­bázták. Ezenkívül támadták a VDK több villanyerőmüvét és ipari központját is. A „héják" atomfegyverekkel fenyegetőznek A Washington Post című lap jelentése szerint állítólag a Pentagon vezérkara jelenleg azt a javaslatot tanulmányozza, hogy a dél-vietnami harctere­ken vessenek be taktikai atom­fegyvereket. A lap azonban úgy vélekedik, hogy Johnson elnök aligha szegné meg az atom­fegyverek alkalmazását tiltó egyezményt. Az említett lap jelentése sze­rint az atomfegyverek esetle­ges bevetésének gondolata San Franciscóban vetődött fel, a fegyveres erők képviselőinek félhivatalos értekezletén. A Pentagont képviselő „héják" közt a lap több volt és még je­lenleg is aktív amerikai tábor­nokot említ meg, akik mind na­gyobb nyomást gyakorolnak Johnson elnökre az atomfegy­verek bevetése érdekében. Ugyancsak washingtoni je­lentés szerint McNamara ame­rikai hadügyminiszter bejelen­tette, hogy több kis hatósugarú taktikai atomfegyvert kiselej­teznek, s új típusú, nagyobb hatósugarú fegyverekkel cserél­nek ki. A szovjet választások végeredménye Moszkva (ČTK J — Ez év már­cius 12-én és 19-én tartották a Szovjetunió 15 szövetségi köz­társaságában a legfelsőbb és a helyi tanácsokba való választá­sokat. A választásokon össze­sen 146 013 966 személy, tehát a bejegyzett választók 99,98 százaléka vett részt. A Jelöltek­re a választók 99,81 százaléka szavazott. A helyi tanácsokba megvá­lasztott képviselők 60 százaléka munkás, illetve parasztszárma­zású. Újabb összetűzések Sukarno hívei és ellenfelei között Djakarta (CTK) — Közép-Já­vából tegnap Sukarno volt in­donéz elnök hívei és ellenfelei közti összetűzésekről érkeztek jelentések. Az indonéz hadse­reg hivatalos közlése szerint az összetűzések során Jogjakartá­ban egy diákot megöltek. Az Antara hírügynökség je­lentése szerint tegnap Bandung közelében 16 személyt letartóz­tattak. A jelentés szerint a le­tartóztatottak kommunisták, akik „fegyveres forradalmat" készítettek elő.

Next

/
Thumbnails
Contents