Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-25 / 84. szám, szombat

A CSKP Központi Bizottságának határozata a mezőgazdaság és az élelmiszerellátás irányításáról (CTK) — A központi bizottság 1987. március 23-án és 24-én megtárgyalta a mezőgazdaság és az élelmiszerellátás irányítására vonatkozó javaslatot. Az elfogadott intézkedések Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusának a párt mezőgazdasági politikájáról szóló határozataibői indulnak ki, s arra irányulnak, hogy elvben megoldják a szocialista mezőgazdasági termelés fejlesztésének, s a nép élelmiszerellátásának kérdéseit. Ez a lépés előrehaladást jelent a szocialista társadalom további fejlesztésében, amelynek alapfeltételeit a szocialista termelési viszonyokkal, valamint azokkal az eredményekkel teremtettük meg, amelyeket az elmúlt időszakban értünk el országunk gazdasági alapjának kiépítésében. A most elfogadott intézkedések továbbfejlesztik a tökéletesített irányítási rendszer elveit, és népünk élelmiszerellátásában is kifejezésre jutnak. Az említett kérdések elvi megoldása lehetővé teszi, hogy még teljesebb mértékben érvényesüljenek a szocialista gazdasági törvények, és a szocialista demukrácia szellemében még jobban elmélyüljön a dolgozók részvétele a mezőgazdasági termelés és azon ágazatok irányításában, amelyek azzal szorosan összefüggenek. A mezőgazdasági termelés tényleges növekedésének követelménye megkívánja, liogy rendszeresen kibővítsük a termelési forrásokat a termelőerők, a tudományos-műszaki baladás további fejlesztésének alapján, s ehhez megteremtsük az elengedhetetlen gazdasági és szervezési feltételeket. A jő minőségű élelmiszerek iránti kereslet egyre növekszik, s ez új ágazatok és szakágazatok kialakulásához vezet az ellátás, az eladás, a raktározás és a mezőgazdasági termékek feldolgozása terén. Az élelmiszerek termelési ágazata a modern népgazdaságban az alábbi négy összetevőből áll: 1. Mezőgazdasági termelés. 2. Nem mezőgazdasági, mindenekelőtt ipari ágazatok, amelyek termelőeszközöket gyártanak a mezőgazdaság számára és gondoskodnak a mezőgazdasági üzemek ellátásáról. 3. A felvásárlás, az ipari feldolgozás, a mezőgazdasági termékek élelmiszerIpari termékekké való feldolgozása, raktározás, szállítás és a mezőgazdasági termékek árnsítása. 4. A termelési és egyéb szolgáltatások a mezőgazdaság számára, beleszámítva az oktatási tevékenységet, az alkalmazott kutatást és a szakmai tanácsadást. A szóban forgó komplexum alapját továbbra is a mezőgazdasági termelés fejlesztése alkotja, amelyet hovatovább mind nagyobb mértékben befolyásol a többi három részleg fejlődése. A tudomány és a technika egyre nagyobb mértékben befolyásolja, az élelmiszergyártás elvben megváltoztatja a mezőgazdaságról alkotott hagyományos elképzeléseket és törvényszerűen kikényszeríti mindazon részlegek harmonikus fejlődését, amelyek részt vesznek a mezőgazdaság fejlesztésében és a nép élelmiszerellátásában. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar tehát természetes gazdasági egységet alkot, amelynek egységesítő eleme nem csupán a feldolgozott nyersanyag, valamint annak sokoldalú kihasználása, hanem a szükségszerű műszaki, technológiai és területi összefüggés is, amely megköveteli a komplex gazdasági irányítást azzal a céllal, hogy jő minőségű élelmiszereket állítsunk elő a lehető leggazdaságosabban. Ezzel tehát adva vannak azok a feltételek, amelyek nélkülözhetetlenül szükségesek a szocialista mezőgazdasági üzemek, szolgáltatások és az élelmiszeripar vállalatai közötti együttműködés különböző formáinak tervszerű megvalósításához. Az egységes gazdasági politika megteremti a mezőgazdaság iparosításának kedvező feltételeit. Az elfogadott határuzatok hozzzájárulnrik az egvsi'ges fóldmfcvesszövetkezetek és az állami gazdaságok további politikai és gazdasági megszilárdulásához, valamint a szocialista termelési viszonyok elmélyítéséhez. Kifejezésre juttatják a mezőgazdaság jelentőségét a népgazdaság stabilizálása és harmonikus fejlődése szempontjából. A kooperációs és integrációs kapcsolatok különféle módjai, amelyekre a mezőgazdasági és az ipari vállalatok, nemkülönben a mezőgazdasági üzemek között kölcsönösen sor fog kerülni, társadalmi jelentőségűek, mivel kedvezzen befolyásolják a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés ésszerűsítését. I. 1. A CSKP Központi Bizottsága az eddigi fejlődés elemzéséből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszerellátás irányítása rendszerének kedvező feltételeket kell teremtenie a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar tartós fejlesztésére. Ez lehetővé teszi, hogy az eddiginél jobban elégítsük ki a társadalom szükségleteit, s a jó minőségű élelmiszerekben növeljük saját termelésünket. Ezentúl is alapvető fontosságú feladatnak tekintjük a mezőgazdasági termelés további fellendítését. Belterjességének a jövedelmezőségének növelése minden mezőgazdasági vállalatban megalapozza annak feltételeit, hogy mezőgazdaságunk a népgazdasági fejlesztés szilárduiásának egyik jellemzős tényezője legyen. A mezőgazdaság fejlesztését s a közellátást biztosító ágazatok közötti szoros kapcsolatok elsősorban azon alapszanak, hogy az élelmiszeripar a mezőgazdasági termeléstől függ. Ugyanakkor azonban a feldolgozó ipar lendületes fejlesztésétől függ mezőgazdaságunk termékeinek célszerű elbírálása. Mezőgazdaságunk fokozatos iparosítása s az egyre kiterjedtebb munkamegosztás szükségessé teszi, hogy gazdaságos termelési, ellátási, értékesítési, valamint a szakszerű szolgáltatás alapján fejlesszük mezőgazdaságunk termelését. Mindinkább az említett tényezők hatékonyságától függ a mezőgazdasági vállalatok termelésének fellendítése s munkatermelékenységük növelése is. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság s a közellátás irányítása érdekében el kell távolítani mindazokat a gazdasági, szervezési és ügykezelési akadályokat, amelyek mindeddig gátolják az elsődleges termelés, a feldolgozás, az áruforgalom s a szolgáltatások közötti gyümölcsöző kapcsolatok kialakulását. Ez azt is lehetővé tenné, hogy az eddiginél jobban hasznosítsuk a rendelkezésünkre álló munkaerőket, az anyagi- és pénzeszközöket. A mezőgazdaságot és a közellátást irányító központi szerv létesítésével akarjuk megalapozni a műszaki-tudományos előrehaladást szolgáló integráció, együttműködés és szakosítás gazdaságiszervezési és közgazdasági feltételeit. A mezőgazdasági termelés fellendítése s a társadalom egyre tökéletesebb élelmiszerellátása érdekében szerfölött célszerű lesz a mezőgazdasági vállalatok kölcsönös együttműködése, a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok s a feldolgozó ipar együttműködése különböző lehetőségeinek kihasználása. A mezőgazdaság, a feldolgozó ipar s a szolgáltató vállalatuk együttműködése s egymáshoz illeszkedésének kibontakoztatása a mezőgazdasági termelés mindnagyobb fokú központosításának és szakosításának alapvető feltétele. Az öszszevonás tőkés módszereitől eltérően — ami a földművesek számára nagyon kedvezőtlen társadalmi és politikai következményekkel jár — nálunk arról van szó, hogy szocialista vállalataink — egész társadalmunk, tehát a földművesek érdekében is mindjobban együttműködjenek. Ennek alapvető feltétele az önkéntesség, a kölcsönös és a társadalmi előnyösség. A CSKP Központi Bizottsága ennek tudatában meg van róla győződve, hogy olyan folyamatról van szó, amely nem lehet ösztönös, hanem azt központilag kell irányítani, befolyásolni az irányítás minden fokozatát, s különösen a gazdasági szabályok érvényesítésével kell sürgetni ezt a folyamatot. A Központi Bizottság nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az együttműködés e kérdéseiben nem átszervezésről vagy kampányról van szó, hanem olyan törvényszerű folyamat céltudatos egybehangolásáról és támogatásáról, amely létrehozza annak a felvételeit, hogy a mezőgazdaság és a közélelmezés a korszerű szocialista gazdaság fontos alkotóeleme legyen. 2. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a jóváhagyott javaslatok valóra váltása az új irányítási rendszer elveinek és szervezésének további elmélyítését jelenti, s nem befolyásolja kedvezőtlenül az említett rendszer gazdasági eszközei hatékonyságának elveit és tartósságát. A jóváhagyott intézkedések sikeres teljesítése érdekében: a) szocialista társadalmunk szükségleteit szem előtt tartva összefoglaló távlati terveink alapján biztosítanunk kell a mezőgazdaság, az élelmiszeripar s a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok további fejlesztését; b) a tervben kifejezésre juttatott társadalmi szükségletek kielégítését elsősorban a gazdasági eszközök rendszerével kell biztosítanunk. Indokolt esetekben nem lehet kizárnunk a társadalom érdekében szükséges közvetlen beavatkozásokat sem; c) hosszabb időre szóló elgondolások alapján céltudatos politikának kell érvényesülnie a műszaki-tudományos előrehaladás érdekében. Elsősorban létre kell hozni gazdasági felvételeit annak, hogy a szocialista mezőgazdasági üzemek, a szolgáltató üzemek és a feldolgozó ipar az önkéntesség és a kölcsönös előnyösség eivei alapján egyesíthessék anyagi- és pénzeszközeiket; d) az irányítás minden fokozatán, de különösen a mezőgazdasági üzemekben pénzügyi, anyagi és egyéb tartalékalapokat kell létesíteni. e) a vállalatok megszervezését és irányítását illetően hasznosítani kell azokat a módszereket és formákat, amelyek befolyásolhatják a hathatós fejlődést, s ugyanakkor az önálló elszámolási elvek maradéktalan érvényesítését, s a demokratizálást teszik lehetővé az irányítás valamennyi fokozatán. 3. Az élelmiszergyártás alapvető tényezői a szocialista mezőgazdasági üzemek — az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok. Ezek önállóan szervezik termelési és gazdasági tevékenységüket azzal a céllal, hogy növeljék a mezőgazdasági termelést minden hektár földön. Az új irányítási rendszer gazdasági módszerének az a célja, hogy összhangot teremtsen a mezőgazdasági üzemek és az egész társadalom érdekei között. 4. A mezőgazdasági termelés tervszerű fejlesztése nagy követelményeket támaszt a járási irányító szervekkel szemben. Ezek a szervek lesznek felelősek a mezőgazdaság tervszerű fejlesztéséért, valamint a mezőgazdasági termékekkel való ellátásért. E cél elérésének egyik fontos feltétele, hogy mégteremtsük az azon vállalatok közötti együttműködés és integráció társadalmilag hasznos formáit, amelyek kiveszik részüket az élelmiszergyártásból. A CSKP Központi Bizottsága helyesnek tartja, hogy a járások mezőgazdasági üzemeit — az egységes földművesszövetkezeteket és az állami gazdaságokat — teljes mértékben a járási mezőgazdasági társulások vezessék. Ez a vállalatok feletti, az önkéntesség elvén alapuló szerv megteremti azokat a feltételeket, amelyek megszilárdítják a demokratikus elemeket a mezőgazdaság irányításában. A vállalati szervek kialakítását olyan folyamatnak kell tekinteni, amelyben a termelők és a központi irányítás tapasztalatainak egyesítésére kerül sor. Ez a biztosítéka annak, hogy kizárjuk a sablonszerűséget és tiszteletben tartsuk a járások és az üzemek egymástól eltérő feltételeit. A funkciókat, a jogkört és a felelősséget a kormány az említett szellemben szabja meg a Földművelés- és Közellátásügyi Minisztérium javaslatára/ Az élelmiszeripar, a felvásárló és ellátó üzemek szervezeteiben, valamint a specifikus irányzatú vertikális szervezetű mezőgazdasági üzemekben továbbra is az irányítás ágazati rendszerével számolnnk. 5. A mezőgazdaságot, a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak nyújtott szolgáltatásokat egyetlen központi állami szerv — a Földművelés- és Közellátásügyi Minisztérium fogja irányítani. E szerv létrehozása során feltétlenül el kell érnünk a mezőgazdaság és a közellátás irányításának komplexségét az egyes ágazatok gazdasági, műszaki esetleg további különlegességének tiszteletbentartása alapján. Az új Földmüvelés- és Közellátásügyi Minisztériumot a CSKP Központi Bizottsága decemberi ülésén jóváhagyott elvek szerint hozzák létre. 8. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy az elfogadott intézkedések csupán akkor eredményezhetnek teljes sikert, ha azokat a mezőgazdaság és a közellátás valamennyi dolgozója teljes mértékben magáévá teszi. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a szolgáltatások és a termelőeszközöket gyártó ipari ágazatok dolgozóinak tevékenységükben abból kellene kiindulniuk, hogy munkájuk eredményei országunk valamennyi polgárának mindennapi szükségleteit érintik. Az említett szükségletek mennyiségi és minőségi kielégítése az említett ágazatok dolgozóinak alapvető feladata. A vezető dolgozók kiválasztása során nagy súlyt kell helyeznünk a magasfokú politikai és szakmai képzettségre, olyanokat kell kiválasztani, akiknek érzékük van a tudományos-műszaki vívmányok felhasználására, s tágabb népgazdasági összefüggésekben is képesek megoldani a problémákat. Ezek az elvek döntő kritériumok a párt munkájában, a káderek kiválasztásában, nevelésében és elhelyezésében. 7. A mezőgazdaság és az élelmiszerellátás irányítási rendszerének érvényesítésében jelentős szerepük van a pártszerveknek és szervezeteknek. Különösen nagy feladatok előtt állnak ezen a téren a járási pártbizottságok. Az új feltételek között feladatuk, hagy még határozottabban gondoskodjanak az élelmiszereket gyártó ágazatok hatékony fejlődéséről. Feltétlenül szükséges, hogy a járási pártbizottságok a jóváhagyott - irányelvek megvalósítását célzó törekvések élére álljanak anélkül, hogy a vezető gazdasági dolgozókat mentesítenék felelősségük alól. A jóváhagyott elvek hatékonysága és következetes megvalósítása merőben kizárja az egyes intézkedések gépies érvényesítését a járások és üzemek konkrét feltételei között. A járási bizottságok ügyelni fognak arra, hogy a felelős dolgozók alkotómunkát végezzenek, elősegítik önállóságukat a döntésekben, s az eddiginél is inkább felelőssé teszik őket az üzemek gazdasági eredményeiért. Az említett feladatok biztosítására ki kell dolgozni a CSKP Központi Bizottsága határozata teljesítésének konkrét tervét, rendszeresen ellenőrizni és biztosítani kell a jóváhagyott irányelvek megvalósítását, meg kell tanácskozni a CSKP KB határozatát a pártszervezetekben, biztosítani kell a konkrét intézkedések megtételét, ezzel egyidejűleg meg kell magyarázni a dolgozóknak az elfogadott terveket, át kell képezni a pártszervezetek funkcionáriusait, valamint a pártaktívát, s általában gondoskodni keli a káderek képzéséről. A CSKP Központi Bizottsága a mezőgazdaság és a közellátás irányítása rendszerének bevezetése érdekében elhatározta, hogy: 1. jóváhagyja a) a mezőgazdaság és a közellátás irányításának rendszerét, mint a párt-, állami és gazdasági szervek tevékenységének kerettervét; b) a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmiszeripari Minisztérium, a Központi Mezőgazdasági Termékfelvásárlási Igazgatóság megszüntetését és az új Földművelés- és Közellátásügyi Minisztérium létesítését; 2. meghagyja a) a kormánynak, — hogy idejében tárgyaljon a jóváhagyott elgondolások politikai, szervezési megalapozásáról, további feldolgozásukról, s gondoskodjék arról, hogy a Földművelés- és Közellátásügyi Minisztérium vezetősége hozza létre az elgondolások fokozatos valóraváltásának feltételeit; — ismertesse a mezőgazdaságban és a közellátásban foglalkoztatottak körében a CSKP KB határozatát, és a szükséges káderekkel biztosítsa a jóváhagyott intézkedések valóraváltását, valamint a vezető gazdasági dolgozók átképzését. Dolgozzon ki komplett kimutatást a mezőgazdaság és a közellátás indokolt szükségleteit kielégítő eszközökről, különösen a szükséges kiváló minőségű gépekről és vegyszerekről; b j a CSKP Központi Bizottsága elnökségének, — hogy rendszeresen biztosítsa és ellenőrizze a párt-, állami és gazdasági szervek áital jóváhagyott távlati elgondolások valóraváltását; — az 1968-as évben tájékoztassa a CSKP KB plenáris ülését e határozat teljesítéséről; c) a kerületi és járási pártbizottságoknak, — hogy részletesen tájékoztassák a pártszervezeteket és a pártaktívákat a CSKP KB határozatáról; — kezdeményezően biztosítsák a jóváhagyott határozat teljesítését, hozzák létre a jóváhagyott elgondolások valóraváltásának konkrét feltételeit, és egyesítsék a pártszervezeteknek és a dolgozóknak a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a szolgáltatások további felvirágoztatására irányuló törekvéseit. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA