Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-24 / 83. szám, péntek

• •••••••••• ••••••••••• UJMI K •••••••••••••••••••••a HIDEG NAPO

K (magyar) Az utóbbi évek magyar filmművészetének egyik legkiválóbb alkotása a Hideg napok. Tömör kompozlciójú, igen hatásos, Igényes, modern film. Lélekbe maró dráma, a múlt bűneit, a mindennapok embertelenségét könyörtelen igazmondással leleplező,). iszonyt és megrettenést keltő mű. Iszonyt a bűn hatalmasságával, megrettenést a közönnyel és a bűnre való hajlandósággal, a bűntudat hiányával mint a gyenge ember eléggé soha el nem ítélhető tulajdonságával kelt. 1946-ban a négy évvel korábbi újvidéki vérengzés négy szereplője készül a felszabadult nép ítélőszékének bírái elé. A várakozás órái a borzalmas emlékek tolakodó felelevenedésének ideje. Két tiszt, egy zászlós és egy közkatona vívja a lelki -tusát a kényszer, tehát a mentség és a tett, vagyis a bűn pólusa közt. 1942 januárjában egy állítólagos szerb partizántámadás megtorlására, de valójában a fasiszta magyar közigazgatás ellen tiltakozó lakosság megfélemlítésére a horthysta katonnai és csendőri alakulatok brutális tömeggyilkosságokat hajtottak végre Újvidéken és környékén. Több mint háromezer ember — főként szerbek és zsidók, köztük gyermekek, nők és öregek — esett áldozatul a mészárlásnak. Az összefogdosott embereket a Duna jegére hurcolták, ott agyonlőtték és a folyóba dobták. Drasztikus a tett, s vele arányosan drámai a cellában emlékező négy közvetlen részvevő vívódása. Vallomás és önvád ez a film, de nemcsak magyar vallomás és magyar önvád. Minden nép történetében akad ilyen szégyenfolt, s az utókor, az új nemzedékek erősségén, hazafiságán múlik, szembe tud-e nézni vele. És nem lehet elég csak a szembesítés. A Hideg napok figyelmeztet: milyen lehet, mivé aljasulhat az ember egy felajzott tömegben, ha enged az uszításnak, ha képtelen felülbírálni tetteit. Ki bűnösebb, az uszító, vagy aki hagyja magát uszítani? Mindegyik bűnrészes, ha jogilag pillanatnyilag talán nem ls, erkölcsileg feltétlenül. A felettes parancsa és a lelkiismeret szava közti ellentét a mai világban sem ismeretlen. Ma ls dúlnak háborúk, ma is halomra gyilkolnak ártatlanokat, bár csaknem mindenki tudja és bűntudattal átérzi, mekkora galádság ezl A Hideg napok és a hozzá hasonló, múltba tekintő, a fasizmus közvetlen hatását érzékeltető művek küldetése, hogy ráébresszenek: nem elég a bűntudat, tenni, harcolni kell az embertelenség ellen. Különösen akkor, amikor láthatjuk, hogy még bűntudatot sem érez mindenki. Kovács András, a magyar rendezőgárda egyik legtehetségesebb fiatal művésze. A Hideg napok eddigi legjobb műve. Drámai kompozíciója, plasztikus, tömör kifejezésmódja, igényes formanyelve a művész jelentős előrehaladásáról tanúskodik. ö írta a forgatókönyvet is, mégpedig Cseres Tibor kitűnő novellája alapján. A íilm művészi értékét Szécsényi Ferenc operatőr hatásosan megkomponált felvételein kívül természetesen az élvonalbeli színészek — Latinovlcs Zoltán, Darvas Iván, Szirtes Ádám, Bar a Margit, Vass Éva, Szemes Mart, Psota Irén, Major Tamás, Avar István, Horváth Teri, Benkö Gyula... — mélyen átérzett, nagyszerű alakítása is fokozza. Mindent összevetve: a Hideg napok című filmalkotás méltán megérdemelte volna a tavalyi Karlovy Vary-1 filmfesztivál fődíját, sajnálatosan azonban csak egy megosztott nagydíjat kanott. Latinovlcs Zoltán és Vass Éva a Hideg napok című magyar -filmben. GYILKOSSÁG HAZAI MÓDRA (cseh) Jifí Weiss, a cseh film nagy „öregje" szatirikus komédiával, amolyan keserű pirulával Jelentkezik a filmszínházakban. Egy nem éppen mindennapi szerelmi háromszögről szól a története. Mosolyogtatón, kacagtatón mondja el, és közt>en mégis könnyes részvétet érzünk az áldozat, az egyszerű, együgyű František Iránt. Egy vidéki gyár kisebbségi komplexumokkal küszködő „aktatologatójába" azért lesz csodálatos módon szerelmes, és azért ls megy hozzá feleségül a szép Allce, hogy leplezni tudja a fővárosi vállalat házasember-főnökéhez fűződő szerelmi viszonyát. De František rájön az aljasságra, s elhatározza, hogy megöli vagy a feleségét, vagy a szeretőjét, vagy végül önmagát. Képzeletében végre is hajtja a gyilkosságokat, az öngyilkosságot is, ám végül fokozatosan mindegyikről lemond. Cinikus egykedvfiségHIPPOKRATÉSZ ESKÜJE gel elfogadja a valóságot, megtanulja habzsolni az életet, nem keresi, s nem is becsüli sokra Igazi értékeit. Egyszóval: megtagadja önmagát, és beleilleszkedik a felszínes érzések torz, de előkelő világába. Weissnek sikerült ezt a tipikus önmegtagadást humorosan, gúnyosan pellengérre állítani. A figyelmes néző számára ezért több ez a film egyszerű szerelmi kalandnál. Mondanivalója kétségkívül időszerű, s elevenbe vág ott, ahol a megjátszott, hamis „én" az ember mindennapi gyakorlatává vált. A főszerepet a forgatókönyvíró Jan Otčenášek és Jifí Weiss a közkedvelt Rudolf Hrušinsktj számára írta, aki a testre szabott feladatban nem is okoz csalódást. A szép és csalfa Alicét Kvéta Fialová alakltja, s a háromszög harmadik szereplője Václav Voska. (szovjet) A fiatal orvosok pályakezdése kedvelt témája a filmeseknek. Különben ls küzdelmes, izgalmas az orvos életútja, hát még a kezdet kezdetén, amikor a tekintély is, a tapasztalat is kevés. Imant Veide a rigai egyetemen végez, s rövid vakáció után egy tengerjáró hajóra kerül. Első komoly betege egy tíz év körüli fiúcska. Betegségét azonban nem ismeri fel, pontosabban: félreismeri, s így akarva-akaratlan a kis emberpalánta halálának okozója lesz. A bíróságon feltételesen ítélik el, de ő maga bünteti önmagát. Végül mégis alkalma nyílik tudása, képességei bizonyítására. Ada Neretniece rendező nem tudta kellőképpen kihaszálnl a téma és a színhely nyújtotta lehetőségeket, filmje helyenként vontatott, modoros és kevéssé meggyőző. (szól A jövő lényeges javulást ígér Beszélgetés Pavel Tonhauser elvtárssal, a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Bizottságának elnökével A Szövetkezetek Központi Tanácsa nemrégen tartotta V. kongresszusát. Felkerestük Pavol Tonhauser elvtársat, a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Bizottságának elnökét, a Szövetkezetek Központi Tanácsának alelnökét, hogy elbeszélgessünk vele a fogyasztási szövetkezetek munkájáról. • A Szakszervezetek Központi Tanácsának 6j alapszabályai milyen változásokat tartalmaznak? — Az egyik jelentős változást az alapszabályok 4. cikkelye tartalmazza. Ez kimondja, hogy azok a szövetkezetek, amelyeknek eddig nem volt felettes szövetkezeti szervük, tekintsék magukat a Szövetkezetek Központi Tanácsához tartozóknak. Ez elsősorban a lakásépítő szövetkezetekre vonatkozik. A másik ilyen fontos kiegészítése az alapszabályoknak az, hogy megváltozik a Szövetkezetek Központi Tanácsának szerepe a szövetkezetekkel szemben. Már nem felettes, hanem érdekvédelmi szervük lett. Mindamellett a Szövetkezetek Központi Tanácsa továbbra is a csehszlovák szövetkezeti mozgalom legmagasabb fokú szervezete marad. • A kongresszusi határozatok milyen javulást eredményeznek a szlovákiai fogyasztási szövetkezetek munkájában, a déli, magyarlakta járásokban? — 1961-től 1965 végéig a fogyasztási szövetkezetek Szlovákiában a kereskedelmi hálózat bővítésére és felújítására 553 millió koronás beruházást, ebből a magyarlakta járásokban 167 millió korona beruházást eszközöltek. Ez a szlovákiai beruházásnak mintegy 30,2 százaléka. A felsorolt járásokban 2145 szövetkezeti boltot, és 1132 közétkeztetési üzemet tartunk nyilván. Ezeknek 58 százaléka van olyan községekben, ahol nagyjából magyar nyelvű lakosság él. A negyedik ötéves tervben Szlovákiában 408 elárusítóhelyet akarunk létesíteni, ebből a magyarlakta területeken 248-at, ami 214 millió korona beruházást igényel. A többi között a komáromi járásban 38,2 millió, a dunaszerdahelyiben 25,6 millió koronát fordítanak erre a célra. Az említett járásokban 6810 alkalmazottunk gondoskodik a közellátásról. Ezeknek 52,2 százaléka magyar nemzetiségű. 9 Milyen intézkedések történnek a közétkeztetés, az idegenforgalom fellendítése, a turisták ellátása érdekében? — A Jednota szövetkezetek fiókjai Szlovákiában 3200 közétkeztetési üzemben állanak a nagyközönség rendelkezésére. Naponta több mint 80 000 adag ételt főzhetnek, kapacitásukat azonban csupán negyven százalékra használják ki. Tehát még nagy tartalékaink vannak, melyeket szívesen kínálunk fel a nyugdíjasok, az iskolások, vagy a mezőgazdasági dolgozók étkeztetésére. Az idegenforgalom lebonyolításához 119 vendégfogadóban 5800 ággyal tudunk hozzájárulni. Az utolsó években éppen a Duna menti és a déli területeken tudtuk jelentősen gyarapítani az anyagi-műszaki alapot. Oj szállodák épültek Dunaszerdahelyen, Galántán, Vágsellyén és másutt. Ezenkívül Zselízen a Hron szálló és Treblšovon a Tokaj szálló végre egy kissé Javított az ottani áldatlan állapoton. A legközelebbi években további szállókat akarunk felépíteni Léván, Rimaszombatban és Losoncon. Nagyon kedvelt és látogatott helyek a borozók Dunaszerdahelyen, Galántán, Érsekújvárott, Losoncon és másutt. Most fejezik be Hrušovon, a dunaszerdahelyl járásban a szépen és ízlésesen berendezett kirándulóhely építését, amelyet előszeretettel keresnek fel a horgászok, vadászok és a vízi sportok kedvelői. Nagyobb figyelmet szentelünk berendezéseinknek a határállomásokon. Oroszváron, Slovenské Ďarmotyn és Slovenské Nové Meston már felépültek a megfelelő étkezőhelyiségek és továbbiak létesülnek Milhošton, valamint Komáromban. • Milyen intézkedéseket foganatosítanak az elárusítóhelyek és a közétkeztetési üzemek alkalmazottai szakképzettségének növelése érdekében? — A szövetkezeti boltokban tavaly az alkalmazottak 69,6 százaléka, a közétkeztetési üzemekben 48,3 százaléka érte csak el az előírt képesítést. 1976-ig ezt az arányt 91,7, illetve 82,1 százalékra kívánjuk javítani. • Úgy tudom, hogy vannak bizonyos nemzetközi kapcsolataik is. Milyenek a tapasztalatok és gyakorlati eredmények ezen a téren? —A Szövetkezetek Központi Tanácsa 134 ország szövetkezeti szervezeteivel és a szövetkezeti mozgalom fejlesztésével foglalkozó egyénekkel áll kapcsolatban. Igy a tőkésországok, de különösen a fejlődő országok szövetkezeti szervezetei nagy érdeklődést tanúsítanak mozgalmunk Iránt. E kapcsolatok keretében sor került szakácsok és pincérek cseréjére Csehszlovákia, illetve Magyarország, az NDK, a Szovjetunió, Bulgária között. GREK IMRE Prostéjov öltöztet Évente 4 millió készruha • Baj van a méretszámokkal • A fő hátráltató a textilféleségek hiánya • Érdekes emberméréstani eredmények A múlt hét végén indult rendeltetési helyére a prágai ČKD Tatra-üzemében készült tátrai villanyvonat. A kocsikba laminátból készült üléseket szereltek. (Nősek felv. — CTK) A vásárlóközönség régen meggyőződött arról, hogy a prostéjovi ruhagyárban készített kábátokon, öltönyökön, zakókon, női kosztümökön és ruhákon a függő címke minőségi konfekciós ruhát jelez. A külföldön is jó hírnévnek örvendő gyárban ma mintegy 7000 dolgozó (80 százalékuk nő) évente körülbelül 4 millió konfekciós ruhát készít, nagy részüket kivitelre. Az elmúlt évben 5 százalékkal túlteljesítették kiviteli feladataikat, a tőkésországokba irányuló exportot pedig 35 százalékkal. Az új irányítási rendszer el veinek érvényesítése lényegesen hozzájárult a termelés növekedéséhez, a jövedelmezőség javulásához, az önköltség csökkentéséhez s a műszaki fejlesztés fellendüléséhez. Az átlagkereset a tervezettnél 2 százalékkal nagyobb volt. Jól kihasználják a művezetők jutalmazási alapját ls, amelyből operatíven jutalmazzák a sürgős, igényes vagy rendkívüli munká kat. Bár a prostéjovi ruhagyár készítményei a divatos szabás, az anyag minősége s a kivitelezés szempontjából egyaránt kifogástalanok, s külföldről sem érkeznek reklamációk, a gyár dolgozói mégsem elégedettek: a legnagyobb gondot a progresszív textilféleségek és a műanyagok hiánya okozza nekik, ezeket ugyanis elsősorban exportáljuk, illetve termelésük még nem kielégítő, pedig feldolgozott állapotban — mint készrnhákat — kétségtelenül kifizetődőbben lehetne őket értékesíteni. Ez az oka annak, hogy a nem gyűrődő szövetekből, teszilből, laminátanyagokből stb. készült kábátokban, öltönyökben, kosztümökben még mindig meglehetősen nagy a hiány. A vásárlók nemegyszer panaszkodnak, hogy bár az üzletek tele varnnak konfekcióval, csak bajosan kapnak magukra való készruhát. Ml az oka ennek? Nem lehetne átvenni a nemzetközi méretszabványokat, amelyek állítólag több emberre „illenek"? Ezekre a kérdésekre František Zboril, a gyár tervosztályának vezetője válaszol: — Minden fazonú ruha gyakorlatilag sok-sok méretszámban készül. A férfiöltönyöket például nem egy esetben 46, a női ruhákat pedig 42 méretben készítjük. A ruhakereskedések szűk raktározási lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy minden ruhamodellből az összes színt és nagyságot vezessék. Ami a készruhák nagysági csoportjait illeti, ez világszerte problémát okoz. Országunk bajosan vehetné át például a lengyel szabványokat, mivel ezek a lengyelek nagyobb testmagasságához alkalmazkodnak. Az USA-ban a konfekcióipar az embereknek mintegy 80 százalékát öltözteti, méretszámalt mégsem használhatnánk, mivel az amerikaiak általában magasabbak és soványabbak. Az antropometriai vizsgálatok még országunk területén is meglehetősen nagy eltéréseket állapítottak meg a városok és a falu, illetve egy-egy vidék lakosságának testalkata, vállés csípőszélessége, a törzs és a lábak aránya, Illetve a testmagasságok között. Ezekkel a kérdésekkel egyébként az ugyancsak Prostéjovban műkő dő Konfekcióipari Kutató Intézet foglalkozik, amely a többi között az Ifjúság körében is vizsgálta az emberi testen mérhető mennyiségi jellegeket. Megállapította, hogy az ország legkisebb 12 éves fiúja 125 cm, a legmagasabb pedig 171 cm magas. A dél-morvaországi kerületben a 12 éves fiúk mellbősége 62 és 95 cm között mozog. A fiúk 18 éves korukban 174,5 cm átlagmagasságot érnek el, ugyanakkor a felnőtt férfiak átlagos magassága kb. 172 cm. Hasonló a helyzet a lányoknál is: a 18 éves lányok átlagos testmagassága 162 cm, a felnőtt nőké csak 158 cm. B • • A prostéjovi ruhagyár ma mindenekelőtt a vásárlóközönség kielégítésére törekszik, ÚJ textilanyagokból készült modelleket kíván bevezetni, új szabásmintákat keres. Sokat várnak a műanyagokkal (poliészter, poliamid stb.) kombinált szövetektől is, különösed azért, mert a nemzetközi kon kurrenclában — a divatos szabáson kívül — éppen a legalkalmasabb anyag megválasztása a döntő. A gyár fő célja természetesen a legkedvezőbb gazdasági hatékonyság elérése, aminek első feltétele st kereslet maradéktalan kielégítése. Ezen a téren azonban még sokat kell tennie a gyárnak és a kereskedelemnek egyaránt. A vevőért folyó versengés egyre fokozódik. A prostéjoviak nem titkolják, hogy a trenCíni ruhagyár komoly konkurrenciát Jelent számukra. Ezért jelszavukul választották: kiváló minőségű konfekciós ruhát és nem ruhadarabot kínálni a vevőnek! DÓSA JÓZSEF 1967. III. i

r 6