Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-23 / 82. szám, csütörtök

ANATOUJ VOLKOV: Nyugdíjas vőlegény Ivan Vasziljevics íróasztalánál ült. Előtte egy megsárgult papírlap feküdt: egy automata-gép ter­ve, pontosabban: lvan Vasziljevics alkotó kínjai­nak forrása. A tervben adódott egy bökkenő, ame­lyen már régóta sikertelenül törte elgyötört agyát. Hogy megszabaduljon az átkozott bökkenőtől, felütötte azt a dossziét, amelyre ez volt írva: ,,Nyugdíj". A közelgő megérdemelt pihenéshez sajátos ugródeszka kínálkozott számára, pecsétek­kel és megfelelő aláírásokkal ellátott szolid irat­csomó formájában. Bár lvan Vasziljevicsnek még öt éve volt hátra, elhatározta, hogy az okmányok fedezetében minden esetleges huzavona elkerülé­sével kiharcolja a szociális biztosítást. Abban a pillanatban, amikor gondolatban a leg­messzebbre jutott kanyargós, munkától terhes út­ján, hirtelen megszólalt a telefon. — Maga az, Ványa? — Én vagyok — válaszolta bizonytalanul a jöven­dőbeli nyugdíjas; a hang, mely őt nevén szólítot­ta nagyon fiatal volt és ismeretlen, lvan Vaszilje­vics közölte kétségeit fiatal társalgónőjével, de a lányt ez nem szomorította el. — Tehát ez azt jelenti, a sors akarta így — mond­ta a lány. — Hisz' maga — Ványa, nem? Én pedig — Nyina. Nyina hangja megszakítás nélkül csobogott, mint a hegyi patak. Egy perc, két perc, s mágikus hatást gyakorolt lvan Vasziljevicsre, erre a száraz szobamérnökre, okiben nemsokára felébredt a vágy, hogy meglássa e finom hangocska tulajdo­nosát <- és ez már valami! Egyre inkább hinni kezdett abban, hogy ezt a sors rendelte így, mi­közben Nyina ezí csacsogta a kagylóba: — Akkor találkozzunk valahol! — De hogyan ismerem meg magát? — kérdezte átszellemülten, izgalomtól remegő baritonján a mérnök. — Szalag lesz elöl a hajómban — közölte Nyina minden gondolkodás nélkül. — Nekem ... — lvan Vasziljevics úgy döntött, hogy személyének feltűnőségét illetően nyíltan vá­laszol — nekem kopasz . .. lesz a fejem . . . Nyina ezzel egyáltalán nem törődött. Megálla­podva a találkában, jó orientációs pontokat jelölt meg romantikus, meghitt helyeken, ahol a moszk­vaia' leginkább szerettek találkozni szerelmeseik­kel, barátaikkal és ismerőseikkel, lvan Vasziljevics a Nyina által javasolt lehetőségek közül a Pus­kin-emlékművet választotta, gondolva, hogy egy­úttal tisztelettel adózik a klasszikus örökségnek is. Nyina 15 percnyi késéssel érkezett a találkára, lvan Vasziljevics, amikor megszólalt, az emlékmű­re mutatott: — Kellemetlen volt ilyen sokáig állnom Puskin mellett. Mert ugye a mi érdemeink (lvan Vaszil­jevics a tervére gondolt) különböznek egymástól .., E szavak hallatára Nyina arca mosolyra derült, s zavara, mely hasonló helyzetekben hatalmába keríti az embert, elmúlt. — Pont ilyennek képzeltem magát — mondta Nyi­na -, a kopaszság pedig illik magának, intellek­tuális árnyalatot ad arckifejezésének. lvan Vasziljevics vitatkozni akart az „árnyalat" szón, de amint figyelmesen szemügyre vette Nyina bájos arcocskáját, melyet keretbe foglaltak haj­tincsei, rádöbbent, hogy az intellektuel-téma túl elvont a mostani beszélgetés szómára. lvan Va­sziljevicsnek az elején nagyon kellemetlen volt ilyen fiatal leány mellett lépkednie, de megint talált néhány szót saját megnyugtatására: „Azt gondolják majd, hogy a lányom, hiszen ha Galja nem halt volna meg olyan korán, azóta már ép­pen ilyen lányunk lenne." Leülték a megszabott norma időt a padon az emlékmű mellett. A beszélgetés folyamán sok mindent megtudtak egymásról. A Nyina által re­mekül Irányított társalgás belső logikája szerint valahogyan szóba került lvan Vasziljevics keresete, s lakásának nagysága. A főmérnök egyre nagyobb szimpátiát érzett a cipő-mintaszalon elárusítónője iránt, s megpróbálkozott rátenni kezét a lány ápolt, gyenge ujjaira. Nyina határozottan elhúzta a kezét, igyekezve ezzel tudtul adni, hogy nem azok közül való, akik az első találkozáskor nyakóba ugranak Ismerősüknek. Azért, amikor észrevette új ismerőse lelki rohamát, ő maga ajánlotta a következő ta­lálkát. ... lvan Vasziljevics, amikor a Nyinával kitűzött találka napján felébredt, azon kapta magát, hogy csuda jó kedve van. „Ez a szerelmi szenvedély fél­reérthetetlen bizonyítéka" — szögezte le, miközben gondolatban átfutotta szegényes intim levéltárát. A második randevú alig különbözött az elsőtől. Amikor lvan Vasziljevics meghívta magához Nyinát vendégségbe, a lány a meghívást kerek-perec visz­sza utasította: — Nem, nem, én hívom meg magát. Anyukám örülni fog, hogy megismerheti. A főmérnök megpróbálkozott kicsúszni a vizit alól, de Nyina nagyon szívósnak bizonyult. Neki pedig mint férfinak engedelmeskednie kellett... ígéretét Nyina telefonhívása juttatta eszébe, s a megbeszélt napon szépen útnak indult. Az úton Nyinától való elragadtatásának második jele Is megvillant előtte. Az utóbbi időben egyre gyakrab­ban szállta meg őt az alkotó ihlet, mely mint az iránytű, az automata-gép felé mutatott. lvan Vasziljevics, amikor bement a nyolcemele­tes ház kapuján, ezzel a felirattal találta magát szemben: „A felvonó nem működik". De már sem­miképpen sem fordulhatott vissza: a hatalmas tortát egyedül egy hét alatt sem ette volna meg. Hogy valamiképpen elterelje a figyelmét arról a nehézségről, amit most o nyolc emelet megmá­szása jelentett számára, géptervén kezdett gon­dolkodni. A harmadik emeleten hirtelen megszáll­ta az alkotás ihlete, amely mint a vihar kész volt elsöpörni az útból azt a szerencsétlen bökkenőt. Az ötödik emeleten világos lett előtte: a bökkenő nincs többé! Az alkotási láz hevében zsebéhez kapott, de a tollát sehol sem találta - ma új öl­tönyében feszített. „Minél előbb fent kell lenni és lejegyezni" — gondolta, s csak akkor eszmélt fel, amikor megnyomta a csengőgombot. Az ajtó ki­tárult, és egy középkorú gyönyörű nő jelent meg előtte. Természetesen, ez Nyina édesanyja — ilyen­nek írta őt le. lvan Vasziljevics a félhomályban vizsgálgatni kezdte az asszony arcvonásait, s cso­dálatos módon azok nagyon ismerősnek tűntek számára. Az asszony illedelmesen meghajolt, s mintha valami miatt szomorú lett volna. Ebben a pillanatban megjelent Nyina, s gyors mozdulattal elvette a vendég kezéből az ajándékot, lvan Va­sziljevics, akit kissé meglendített saját tortája, végre a szobában tudhatta magát. S mivel félt, hogy elveszíti gondolatai fonalát, könyörgő han­gon így szólt: — Megkérném szépen .., — Én, természetesen, beleegyezek — válaszolta Nyina. — Nem, nem! — kiáltott fel rémülten a mérnök­feltaláló. — Arna szeretném megkérni, hogy egy percre adjon kölcsön egy tollat. A megrökönyödött Nyina hozott neki egy tollat, de a vendég képtelen volt írni: töprengve emlé­kezett, s végre rájött, ki ez az asszony, aki ajtót nyitott neki. Liza volt, akit ő ifjú korában rette­netesen szeretett, de, sajna, — reménytelenül. S amint az ilyenkor már lenni szokott, a barátnőjét vette el feleségül. Nyina bement az anyja után a szobába, és a diványon ülve az ajtóra meredt, és gondolatban előre megköszönte Lizának, hogy visszatérítette a valóságba. KOVESDI JÁNOS fordítása Tudja már f hogy olcsóbban vásárolhat cjriluskaIaII7 iliillVIIWVIVK^I • Ha nem, használj'a ki még ma ezt az átmeneti á r k e d vezményt! Számoljon velünk: 1. osztály régi ár új ár Szilvabefőtt cukorbetegek számára 420—450 gr-os csomagolás . . . . . DIA szilvabefőtt alacsony kalóriaértékkel 393 gr-os csomagolás 3,30 korona 5,50 korona 3,50 korona 3,30 korona 2,50 korona 4,00 korona 2,70 korona 2,50 korona A szilvabefőtt kiválóan pótolja a friss gyümölcsöt és ízletes kö­retként tálalható különböző' ételekhez és serkenti az emésztést OF-rn Dicséretre méltó ered mért;' Mihály bácsi Prágában Prágában leggyakrabban a 11-es villamossal szoktam utazni. Fel­figyeltem egy kalauzra, aki hol ehhez, hol ahhoz szólt barátsá­gos hangon. Kevesen voltak a hát­só kocsiban s beszélgetni kezd­tünk. Mindjárt észrevettem, hogy nem cselt. Megkérdeztem, hova való. Losonc mellé — felelte nagy meglepetésemre. Akkor magyarul U tud — kérdeztem. Persze, csak már nem folyékonyan, mert jófor­mán alig beszélek már magyarul. Kevés ember dicsekedhet azzal, hogy milllékat szolgált már ki. Negyven éve lyukasztja a legye­ket. Azóta bizony már számtalan embert kísért végig Prága utcáin Kacsány Mihály bácsi. 1927-bea lépett szolgálatba, pedig akkoriban nehéz volt munkát találni. Ezrek és ezrek vándoroltak ki Ameriká­ba. Már 6 Is beszerezte a papíro­kat, amikor slkerfllt Prágában ál­lást kapnia a villamosmüveknél. Első tecske volt, mert még szlo­vák sem volt előtte ennél a vál­lalatnál. Mihály bácsi megszeret­te munkáját, örömet talált benne. Figyelte a napi eseményeket, hi­szen rengeteg beszélgetésnek le­hetett lültanúja. Így talán többet U tudott a világról, mintha az új­ságokat böngészte volna. Mindig volt egy-két biztató, mókás sza­va, mert ba mást nem, legalább' pici örömet lopott az emberek szí­vébe. Mihály bácsi már nyugdíjas. Oe annyira szereti munkáját, hogy brigádra jelentkezett. Kihasználja azt az időt, melyet mint brlgádos dolgozhat. Mihály bácsinak Prága lett az otthona, de szívesen tér haza sziilfitöldjére is, ahol mindig szívesen várják. HORKAY LASZLÚ Prága Ez idén is mintegy 270 000 háromnapos csibe eladását ter­vezik a Közép-szlovákiai Ba­romfifeldolgozó Vállalat šafárl­rikovól keltetőjének dolgozói. Az első csirkék ez idén január 23-án keltek ki és máris a szom­szédos EFSZ-ek csirkenevelői­ben vannak. Szigeti Lászlónak, a keltető vezetőjének állítása szerint az egész évre tervezett mennyiséget jelentősen túlszár­nyalják, mert az idény befeje­zése után még szeptemberben, októberben és novemberben ls üzemeltetni fogják a keltetőt. KOVÁCS ZOLTÁN Rimaszombat Dicséretet érdemelnek Két losonci általános isko­lás, Privicky Éva és Zöld Marian hazafelé tartottak az iskolából, araikor a jár­dán egy pénztárcát találtak. Benne 325 korona, s egyik reteszében 466 korona. A két kisdiák gondolkodás nélkül a csendőrőrsre indult. Nem néztek körül, nem gondol­tak arra, hogy a talált pén­zen csokoládét, fagylaltot lehetne vásárolni. A pénz­tárcát leadták, hadd örül­jön az, aki elvesztette. A kisdiákok dicséretet ér­demelnek. Agócs Vilmos, Losonc Miért nincs filmvetítés? A városi és falusi dolgozók éle­tében egyaránt fontos szerepet tölt be a kultúra. Országszerte létesülnek klubok, könyvtárak, épülnek kultúrházak, hogy a dolgozók művelődési igényét megfe­lelőbben lehessen kielégíteni. En­nek ellenére kultúrtevékenységünk terén még van elég tennivaló. S van még mit tenni Padányban ls. Ha esténként végigmegyünk a falun, lézengő fiatalokkal és idő­sebb emberekkel találkozhatunk, akik leginkább a kocsma környé­kén tartózkodva vitatják meg a nap eseményeit. Néha egy-egy színdarab', évforduló megünneplé­se vagy közgyűlés tarkítja a pa­dányiak kulturális programját. Az ötvenes évek elején még rendsze­res filmvetítések ls voltak a fa­luban. Mindig megtelt az Isko­laterem, különösen, ha egy jobb' film Ígérkezett. Ma már tágas, kor­szerűen felépült kultúrház szol­gálna erre a célra, még sincs a községben rendszeres filmvetítés. Ogy gondoljuk, végre teljesíthet­nék a község e régen várt és Jo­gos kívánságát. ŰLLOS MARTA Padány iimiiiiimMimiiiimmiimiimiimiiimiiMiimiiimmimiiimmm Siuiiii! IDŐT ÉS MUNKÁT TAKARÍT MEG A ROBOT UNIVERZÁL ETOL A tavaszi takarításkor egyetlen háztartásból sem hiányozhat! Vevőinket várjuk - tanácsot adunk - kiszolgálunk! A DROGERIE üzletei 0F-15Í

Next

/
Thumbnails
Contents