Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)
1967-03-22 / 81. szám, szerda
Támogatást várnak A BRATISLAVAI MAGYAR NÉPKÖNYVTÁR PROBLÉMÁJA Befejeződtek a CSEMADOK járási konferenciái Szombaton és vasárnap befejeződtek a CSEMADOK járási konferenciái. A Bratislavában, Nyitrán, Losoncon, Komáromban és Rozsnyón megtartott összejöveteleken éppúgy, mint az előbbieken a küldöttek a sikerekről és az elvégzésre váró feladatokról beszéltek. Mostanában egyre ritkábban ad magáról életjelt a bratislavai magyar népkönyvtár. Jómagam naponta elmegyek előtte. Megállok ablaka előtt, és kíváncsian vizsgálom a könyvújdonságokat. Közben gyakran azokra a forró hangulatú estékre gondolok, amelyekben néhány éve a könyvtárban részem volt. Látom a zsúfolásig megtöltött termet, és megjelenik előttem lóth Tibor, amint az érdeklődő közönségnek szenvedélytől áthatva beszél, a könyv szeretetéről, a kibontakozó csehszlovákiai magyar irodalomról. A könyv szerelmese, a költő és jeles műfordító, aki fáradhatatlan szorgalommal munkálkodott a népeinket összekötő szellemi híd építésén, a könyvtár munkáját is támogatta: szervezte az olvasókat, előadást tartott, a szép szó szeretetére buzdított. S vele együtt még sokan álltak szoros kapcsolatban a könyvtárral. A csehszlovákiai magyar szellemi élet másik kiválósága Sas Andor is gyakran megjelent az olvasók között és tartott magas színvonalú előadást. Mindez 5—6 éve, vagy talán már ennél is régebben történt. A közelmúlt emlékei között hiába kutatok. Mintha az említettek távoztával a könyvtár is megszűnt volna beszélgetéseket szervezni. Pedig nincs így. Grek Imréné, a könytár lelkes vezetője mostanában is rendez összejöveteleket. Legutóbb a Slovnaftban dolgozó olvasóikkal cserélt véleményt. A közeljövőben a Kollárovo utcai nyugdíjasok otthonában rendez irodalmi estet. Ezek az összejövetelek azonban mások, mint amilyenek a régiek voltak. Mi sem lenne helytelenebb, mintha ezért a könyvtár dolgozóit marasztalnánk el. Ketten vannak. Számukra éppen elég gondot jelent a könyvek beszerzése, az osztályozás, és a kölcsönzés. Rendezvények szervezésére kevés idejük marad. De ha Időmilliomosok lennének, a mai állapoton önmaguk akkor sem változtathatnának. Segítségre, támogatásra lenne szükségük. Elsősorban a könyvkiadókra, az írókra, a CSEMADOK-ra, a Szlovák írók Szövetségének magyar tagozatára és a szerkesztőségek dolgozóira gondolnak. Ám az utóbbi időben egyik féllel sem sikerült megfelelő viszonyt teremteniük. Rejtély, hogy mi a magára hagyottság oka. Az minden esetre tény, hogy nem élünk lehetőségünkkel. A mintegy 16 ezer kötettel rendelkező könyvtárat megközelítőleg sem használjuk ki megfelelően. A könyvtár szellemi góc, kedvelt művelődési és szórakozási hely lehetne. Sajnos nem az. A múlt év első felében 537 női és 372 férfi olvasót tartott nyilván. Ezek közül a munkás 147, a földműves 2, a nyugdíjas 438, a hivatalnok 224, a diák 48. Különösen az utóbbi adat lehangoló. Abban a városban, ahol — nem beszélve a Duna utcai középiskoláról — több száz magyar főiskolás él, a 48 diákolvasó ijesztően kevés. Ennyire nem érdeklődik felnövő értelmiségünk a könyvek iránt? Vagy olvasmányait másutt szerzi be? Nem találtam magyarázatot. A könyvtáros azzal nyugtatott, hogy e szám nem reális. A diákolvasók többen vannak, ők azonban csak a 16. életévüket betöltött, tehát igazolványnyal rendelkező tanulókat tartják nyílván. Enyhe vigasz. A József Attila Ifjúsági Klub 300 taggal rendelkezik. És ennél jóval több 16. évét betöltött magyar nemzetiségű főiskolás él Bratislavában. Szinte hihetetlen, hogy közülük csupán 48-an járnak a könyvtárba. Nem mondható soknak az értelmiségi olvasók száma sem. Különösen ha arra gondolunk, hogy hány magyar nyelvű lapot szerkesztenek Bratislavában, amelyeknek a könyvtár igen sokat segíthetne. Szó, ami szó: közelünkben van a forrás, szomjunkat mégsem enyhítjük. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a bratislavai magyar népkönyvtár elsősorban a nyugdíjasok könyvtára. Természetesen ez sem lebecsülendő, ennél azonban többre hivatott. Megint csak azt mondom, helytelen lenne a könyvtárat hibáztatni azért, hogy nincs megfelelő hatóköre. Az igényesebb elhelyezés, ahol olvasóteremmel is rendelkeznének, és a jobban válogatott könyvállomány, nagyobb olvasótábort vonzzana. Az elégtelen viszonyoknak azonban nem ez az egyedüli oka. Hiányzik a már említett külső segítség. Ismét Tóth Tiborok és Sas Andorok kellenének. Olyanok támogatására lenne szükség, akik a holt betűk birodalmát színnel, tartalommal, eleven élettel töltenék meg. Nem vet jó fényt az olvasókra, hogy néhányan — elsősorban diákok és értelmiségiek — elfelejtik visszavinni a kikölcsönzött könyveket. Többszöri felszólítás ellenére két-három éves kérés is előfordul. Szomorú, hogy 1966-ban a könyvtár dolgozói annak érdekében, hogy a műveket visszakapják, mintegy 50 esetben kényszerültek a bírósághoz fordulni. A "könyvtár és az említett szervek és intézmények szorosabb együttműködésével talán ezek a visszásságok is megszűnnének. Ha gyakrabban összejönnénk, többször jutna eszünkbe, hogy mi a kötelességünk. Évente átlag 1500—2000 kötettel gyarapszik a könyvtár állománya. A szellemi nagyhatalom megérdemelné, hogy jobban sáfárkodjunk vele. BALÁZS BÉLA ROZSNYÓ A CSEMADOK rozsnyói járási konferenciáján a 120 küldött és vendég közül 22-en szólaltak fel. Köztük a járási pártbizottság delegációjának a vezetője Alexander Molnár elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára, Dávid elvtárs, a járási nemzeti bizottság elnöke és dr. Szabó Rezső, a CSEMADOK Központi Bizottsága delegációjának a vezetője, összhang és egység, a párt XIII. kongresszusa határozatának a teljesítésére irányuló törekvés jellemezte a felszólalásokat. A küldöttek értékes javaslatokkal gazdagították a CSEMADOK járási bizottságának a munkáját, s felszólalásaikban rámutattak azokra a problémákra is, melyeknek megoldása a CSEMADOK, vagy a népi közigazgatási szervek munkájában a közeljövő legsürgősebb feladata. Különösen a népművelési munka eredményesebbé tételéről és fokozásáról esett sok szó. A tudásszint emelése megköveteli, — fogalmazta meg több felszólaló — hogy a szülők ne elégedjenek meg azzal, hogy gyermekeik eredményesen befejezik az alapiskola 9. osztályát, hanem az általános műveltséget nyújtó, vagy szakközépiskolákba taníttassák őket tovább. E kérdés kapcsán több felszólaló hiányolta, hogy a tanonciskolákban nincs meg a mód és a lehetőség ahhoz, hogy a gyermekek anyanyelvükön — magyarul — szerezzenek nagyobb képesítést. Nagyszerű kezdeményezése volt a járási konferenciának a rozsnyói járási népművészeti együttes megalapítása. —or— NYITRA A CSEMADOK nyitrai járási konferenciáján több mint 80 küldött vett részt. A beszámoló részletesen foglalkozott a helyi szervezetek tevékenységének az eredményével és rámutatott a kulturális munkát gátló akadályokra. A helyi szervezetek közül az elmúlt választási évben legeredményesebben a lédeci, a felsőkirályi, a gerencsér! és a nyitracsehi szervezet dolgozott. A konferencia tartalmas, színvonalas volt. A felszólalók közérdekű kérdésekkel foglalkoztak. A járás helyi szervezetei a múlt évben sikeresen megtartott dal- és táncünnepélyek gazdag tapasztalatait felhasználva, ez idén is színvonalas műsorral készülnek a járási és körzeti kulturális rendezvényekre. A gímesi tónál megrendezendő hagyományos bemutatót június végén tartják meg. A konferencia küldöttei többek között elhatározták, hogy az eddiginél is hatékonyabbá teszik a CSEMADOK szervezeti életét és 2000-rel gyarapítják a tagság létszámát. (thj LOSONC A CSEMADOK losonci járási konferenciáján, amelyen részt vettek a járási és a kerületi pártbizottság képviselői is, 160 küldött képviselte a járás 56 szervezetének 3800 tagját. A CSEMADOK helyi szervezetei az elmúlt évben a losonci járásban is jelentős sikereket értek el. A többi között 950-nel növelték taglétszámukat. A járásban jelenleg 18 tánccsoport, öt énekkar, 30 színjátszó együttes fejt ki gazdag tevékenységet. Tavaly két körzeti, két járási táncünnepélyt kendeztek és sikeresen megvalósították a füleki fesztivált. A rendezvényeken 400 szereplő lépett fel, összesen 15 000 néző előtt. A Járás CSEMADOK tagjai 175 előadást hallgattak meg, és 63 irodalmi estet rendeztek. A kultúrházak építésén, a faluszépítési akcióban és egyéb társadalmi munkákban 16 000 órát dolgoztak le. A CSEMADOK a losonci járásban ez Idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának jegyében dolgozik; Nagydarócon és Szécsénykén dal- és táncünnepélyt, Losoncon járási népművészeti bemutatót, Csábon szüreti ünnepélyt rendez, és ősszel ismét megtartják a Madách-napokat. A CSEMADOK járási konferenciájának befejeztével a legjobb dal- és táncegyüttesek a tanácskozás résztvevőinek kétórás műsort mutattak be. (vilj KOMÁROM Komáromban a CSEMADOK XVI. járási konferenciáján, Lancz József elvtárs, a CSEMADOK járási elnöke tartotta meg értékes beszámolóját, utána Pálinkás Zsuzsa tanítónő vezetésével a kilencéves alapiskola pionírjai szavalattal, dallal és virággal köszöntötték a konferenciát. A vitában 18 küldött szólalt fel. Papp Benő Perbetérői szóvá tette, hogy községünkben nagy az érdeklődés a CSEMADOK tevékenysége, különösen az irodalmi estek iránt. Sajnálattal állapította meg, hogy a környék könyvesboltjaiban nem tudták megszerezni a szerzők könyveit. Gyurcsovics József Örsújfaluból elmondta, hogy az 1965-ös árvíz annyira megrongálta a kultúrházukat, hogy lehetetlen ott fellépni. Kérte a járási pártbizottság küldötteit, hogy hassanak oda, ha átadják az új iskolát, akkor a régi iskola termeit engedjék átalakítani kultúrházzá. Nagy János szobrászművész többek között azt mondotta, ideje lenne már, hogy a Jókainapokon az itteni magyar képzőművészek alkotásaiból kiállítást rendezzenek. Kosztankó Antal elvtárs a CSEMADOK Központi Bizottsága küldöttségének a vezetője négy pontban foglalta össze azokat a kérdéseket, amelyekre a CSEMADOK helyi szervezeteinek nagy gondot kell fordítaniok. Így, fontos a taglétszám növelése. Hangsúlyozta, hogy a 4700 tagot újabb ezerrel lehetne növelni. Szükséges ezen kívül, hogy az új magyar értelmiséget ls beszervezzék a CSEMADOK munkájába, ez által lendületesebbé és színvonalasabbá válik a kulturális élet fejlődése. Fontos továbbá, hogy a CSEMADOK helyi szervezetei szorosabb kapcsolatot teremtsenek a nemzeti bizottságokkal. Ez sokban könnyítene a szervezeti munkán. Hangsúlyozta, hogy az emberek egymáshoz való kapcsolatának a javításán is fáradozni kell. Fontosnak tartotta szóvá tenni azt is, hogy helyes volna, ha a Jókai- és más emléknapok mellett, a CSEMADOK olyan harcosoknak az emlékét is ápolná, mint Steiner Gábor, aki e város szülötte, és akinek idén szeptemberben lesz születésének 80. évfordulója. (Sz. B.) BRATISLAVA Bratislavában a CSEMADOK járási konferenciáján a 10 helyi szervezetet 52 küldött képviselte. A 14 vitafelszólaló az elmúlt év munkáját elemezte. Dicsérően szóltak a legjobb munkát végző szenei, pozsonypüspöki és bratislavai helyi szervezetekről. A szenciek különösen a Szenczi Molnár Albert-napok megrendezésével arattak sok sikert. Az akciónak ez idén több mint 1000 résztvevője volt. Pozsonypüspökin a népi együttesek. Bratislavában a CSEMADOK Kisszínpada és a helyi szervezet mellett működő József Attila Ifjúsági Klub ért el jelentős eredményt. Több felszólaló indítványozta, hogy a Járási vezetőség szervezze újjá a CSEMADOK helyi szervezetét Ligetfalun, Oroszváron, Németbélen és mindazokban a községekben, ahol az utóbbi években hanyatlott a kulturális tevékenység. A küldöttek a több pontból álló határozatukban egyebek között megfogadták: növelik a rendezvények színvonalát, új szakköröket szerveznek és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a kulturális együttesek igényes műsorral köszöntsék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. (-aj Igényes választék Ml KERÜL A KÖNYVPIACRA AZ NOSZF 50. ÉVFORDULÓJÁRA A napisajtó, a rádió és a tv szinte naponta újabb és újabb hírekben számol be arról, hogy mind a kulturális, mind a közélet egyéb területein hazánkban milyen előkészületek folynak századunk jelentős történelmi mérföldkövének: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére. Ebbe a színes előkészületi hírmozaikba kapcsolódott szerkesztőségünk is, amikor a kiadóban afelől érdeklődtünk, vajon milyen műveket tesznek az olvasók asztalára e jelentős évforduló alkalmából? Látogatásainkkor két fő kérdésre kértünk választ: • HÁNY KÖNYVET JELENTETNEK MEG AZ NOSZF TISZTELETÉRE ÉS ClM SZERINT MELYEK LESZNEK AZOK? • MILYEN KRITÉRIUMOK ALAPJÁN ESZKÖZÖLTÉK A VÁLOGATÁST ÉS MIÉRT ESETT A DÖNTÉS ÉPPEN AZ EMLÍTETT MÜVEKRE? Tatran Szépirodalmi Könyvkiadó, Ondrej Mrlian főszerkesztőhelyettes: — Kiadónk szerkesztésében és gondozásában a nagy évforduló tiszteletére két mű lát nyomdafestéket: Makszim Gorkij híres, nagy terjedelmű regénye: Klim Szamgin élete új kiadása Pavol Branko javított fordításában, másodikként pedig — s ez talán sokak számára meglepetés lesz — fefim Dzígan és Vszevolod Visnyevszktj 1936-ban készített nagy sikerű filmjének, a „Mi kronstadt/afc"-nak szlovák nyelvű forgatókönyvét adjuk ki. — Tisztán szépirodalmi küldetésünk révén nagyon nehéz feladatot jelentett számunkra a számtalan kínálkozó kiadási lehetőség közül a legmegfelelőbbek kiválasztása. Természetesen, olyan alkotások, Illetve szerzők kiválasztására törekedtünk, akiknek vagy közvetlen kapcsolatuk volt az októberi forradalommal, vagy Időben és világnézeti fölfogásban közel álltak hozzá. Az elmondottak alapján tehát, gondolom, Gorkij idetartozása nem vitás. A Mi kronstadtiak 1937-ben Párizsban Grand Prix díjat nyert film forgatókönyvének kiadásához annyit fűznék hozzá, hogy mindenekelőtt az alkotás i -ndkívüli sikere ösztönzött bennünket a megjelentetésre. A kiadás nem csupán a forgatókönyvet tartalmazza, hanem Dzígan mai visszaemlékezését a három évtized előtti munkára, külön fejezetben pedig a rendező utasításait. Ugyanakkor nagyon gazdag eredeti fényképanyagot és á bemutató akkori amerikai, német, francia és szovjet sajtóvisszhangját is közöljük. Tatran Szépirodalmi Könyvkiadó, Magyar Üzem, Dobos László főszerkesztő: — Kiadónknak sajátos kiadási küldetése van. önálló munkásságunk két ágra oszlik: egyrészt hazánk cseh és szlovák nyelvű szépirodalmát tolmácsoljuk a magyar olvasóknak, másrészt természetesen a csehszlovákiai magyar irodalmi alkotások megjelentetése. E két okból kifolyólag az NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére önálló kiadásban nem jelentetünk meg könyvet. A szovjet irodalmat azonban immár hagyományosan a magyarországi kiadókkal közös kiadásban tárjuk az olvasóközönség elé. Így ebben a Jubileumi esztendőben magyarországi—csehszlovákiai közös gondozásban két ilyen Jellegű könyv jelenik majd meg. Arkagylj Gajdar ifjúsági könyve lesz az egyik — a Ttmúr és csapata. A felnőttek számára Szmeliev—Vosztokov: A rezidens utolsó tévedése című könyvet említeni meg. Slovenský spisovateľ Kiadó, V. Reisel főszerkesztő-helyettes: — Az előttünk álló történelmi jubileum alkalmából két könyvet jelentet meg kiadónk. Az egyik a szlovák költők a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gondolatával átszőtt verseinek antológiája lesz, a másik pedig A. Blok Tizenketten című elbeszélő költeménye, Rudolf Skukálek kiváló fordításában. — A tervezett költeményantológiában egy-két verssel körülbelül huszonöt-harminc költő képviselteti magát, a legidősebb nemzedéktől a legfiatalabbig. A válogatás fő célkitűzése az volt, hogy olyan verseket gyűjtsünk csokorba, amely az ötvenes évek sok esetben sematikus, rendelésre írt „lelkesedő" verseitől eltérően egy teljesen új szemszögből tekintsen a Lenin vezette forradalomra. Az antológia bebizonyítja, hogy egy fél évszázad távlatából is lehet felelősségteljesen, őszinte költői eszközökkel szólni egy olyan horderejű eseményről, mint az NOSZF. Mladé letá Kiadó, dr. Dušan Roll főszerkesztő-helyettes: — Kiadónk szerkesztésében három ifjúsági könyv jelenik meg ebben az évben, az októberi forradalom tiszteletére. Elsőnek Bulot Okudzsava örmény író ifjúsági regényét a tábornokokká leszünk"-et említeném, továbbá Noszov közkedvelt könyvének a Nyevetko kalandjai újrakiadását és Katajev művét, a „Távolban egy fehér vitorlá"-t. Ide sorolhatnám ellenben még a Móra Ferenc Könyvkiadóval közös gondozásban készülő mulatságos könyvünket a „Csuk és Huk°-ot Agajevtől. — Miért választottuk éppen ezeket a műveket? Noszovot rendkívüli népszerűségéért, Okudzsavát azért, hogy ne csupán az ukrán vagy orosz Irodalmat tegyük közkedveltté a gyerekek között, hanem más nemzetét ls. Katajev mellett a hagyomány, eddigi sikerei tettek bizonyságot. A Nyevetko kalandjai újabban a kötelező Iskolai olvasmányok között is szerepel, s hozzátehetem — nem véletlenül. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy élenjáró kiadóink az NOSZF 50. évfordulója alkalmából megjelenő művek kiválasztásánál a mennyiségi tényező mellőzésével inkább az igényességre törekedtek. Reméljük, nyomdatechnikai vagy egyéb okok nem hátráltatják majd a könyvek megjelenését és az említett Irodalmi alkotások határidőre ott lesznek könyvpiacunkont (miklósij