Új Szó, 1967. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1967-03-21 / 80. szám, kedd

S. V. Geraszimov képeinek kiállítása S. V. GERASZIMOV Nemzeti és Lenin-díjas művész képei 1927 ős 1966 között négy világrész számos nagyvárosának kiállításain szerepeltek. Élénkülő kulturális kapcsolataink a Szovjetunióval, s kiváltképp a Nagy Októberi Szocialista Forradalom télszázados évfordulója nemcsak ok, hanem melegen üdvözölt alkalom is, hogy a szovjet képzőművészet egyik jelentős képviselőjének alkotásait közvetlenül megismerhessük. A Művelődés Házának reprezentatív tárlatán majdnem száz akvarell és olaj kép láttán elevenedik meg előttünk Geraszimov emberi és művészi arcéle, melyet a 20. század izgalmasan viharos történései határoztak meg. A bemutatott életmű az 1905—1961-es évek termése, s a művész piktúráját alakulásában, fejlődésében érzékelteti. Az első akvarell még a díszítő művészet fortélyait tanuló ifjú próbálkozásai, az 1911-es évjelzésű vásznak, családi arcmások már a Moszkvai Művész Akadémia végzett növendékének, a romantikus Ivanov s a realista Korovin neveltjének munkái. A régi Oroszország a forradalom földrengésszerű hatására végleg eltűnik, s Geraszimov, a tipikus orosz egyéniség, az ember, az eddig elnyomott nép szerelmese. Haladó társadalmi munkával vesz részt az ország átalakulásában. — Az új művészetnek, a szocialista realizmusnak felelősségteljes, elkötelezett híve. Am művészete lényegileg a 19. századi realizmusban, s a demokrata vándor kiállítók hagyományaiban gyökerezik. A plein air, s a francia impresszionizmus vívmányai bizonyos fokig hatnak reá, de a nála idősebb kritikai realista Rjepin expresszionizmusáig nem jut el. — A művészet forradalmiságát az élet hű bemutatásában, s az elmaradott tömegek kulturális felemelésében látja. Ezért szól világos festői nyelven, mindenki számára érthető elbeszélő formában s lelkesítő hangon az új életről: a kolhozok, az üzemek, a gátak építőiről, a nagy folyók halászairól, egészséges, szívós életakarásukról. Ragyogó színekkel jellemzi a hatalmas távlatokat mutató hazai táj lírai motívumokban gazdag szépségét s a természet örökké változó jelenségeit. A vérbeli nemzeti művész büszkeségével tárja fel az óriási birodalom dús és változatos értékeit. Mozsajszknak, szülőföldjének szelíd báját, termékeny földjeit, Novgorod ősi orosz architektúráját, a Kaukázus regényes tájait, Szamarkand keleti légkörét. — Hősi népe szörnyű háborús veszteségei, s szenvedései miatt érzett fájdalma, s a minden veszéllyel szembeszálló, minden áldozatot vállaló, végül is győztes honfitársaihoz varlő lángoló szeretete ösztönzi erőteljes felépítésű történeti kompozíciód alkotására. Emléket állít bennük a partizánok páratlan herolzmusának. őszinte érzéstől nemes hevületű pátosszal, mély eszmeiséggel festi rendíthetetlen magatartásukat, s méltatja közös célért összefogó erejüket, erkölcsi fölényüket. A táj és életképek, a portrék és virág csendéletek, st nagy lélegzetű történeti tablók, a levegős vízfestések, az orosz irodalom klasszikusaihoz tervezett könyvillusztrációk, mind az emberi értékek megbecsüléséről, Geraszimov tiszta humanizmusáról, megalkuvást nem ismerő művészetéről szólnak. — Az 1956-os nagy „Európai körutazás"-át jelző sorozat áttetsző akvarell tónusokkal, színes reflexekkel, elmélyült ábrázolásai lgazolól az idegen országok szépségeit is elfogulatlanul értékelő, nemzetközi gondolkodásának. Az 1964-ben, 79 éves korában elhunyt S. V. Geraszimov gyakran idézett szavai szerint a

1 valódi művészet nem kötelességből, hanem belső szükségből, meggyőződésből, szeretetből fakad. Ezen szeretetből fakadt művészet alkotásait, s velük Geraszimov emlékét, a Nemzeti Orosz Múzeumban, s af szovjet országok más 32 képtárában őrzik. BÁRKÁNY JENÖNÉ Változatos és igényes műsorterv A kosiC3i Állami Színház ez évi műsorterve szokatlanul változatos és gazdag. Thália kelet-szlovákiai otthonában legutóbb három országos bemutató zajlott le — s ezeket az idény végéig még továbbiak követik. Erről beszélgetett munkatársunk fozef Pillák elvtárssal, az Állami Színház titkárával. • A színházlátogató közönség megelégedéssel nyugtázza a város színházi életének kétségtelen élénkülését. Meglátszik ez a látogatottságon is? — Műsortervünket úgy állítottuk össze, hogy az idény folyamán valamennyi színházi műfaj kedvelője elégedett lehessen. Természetesen az igényesség elvét sem tévesztettük szem elől. Ebben az évben sorrendben Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét, Federico Inclán mexikói szerző Egy éjszaka Casanovával című vígjátékát és legutóbb Szokolay Sándor Kossuth-díjas magyar zeneszerző Vérnász című operáját vittük színre, országos bemutatóként. Mindhárom előadást állandóan zsúfolt ház előtt Játsszuk. • Milyen bemutatók szerepelnek még a dramaturgiai tervekben? — A prózai társulat következetesen kitart az Igényes mflsorpolitika és ugyanakkor az elismert külföldi szerzők legsikeresebb műveinek bemutatása mellett: Jelenleg Mrožek lengyel szerző világsikert aratott Tangó című experimentális színművét próbálja. A balett Sztravinszkij Tűzmadarát készíti elő, az opera rövidesen Domenico Cimarosa Titkos házasság és Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját mutatja be. Az opera-repertoár felfrissítését jelenti a Parasztbecsület meg a Bajazzó felújítása is. Az utóbb említett két operát Ladislav Holoubek tanltja be és Branislav Kriška a Szlovák Nemzeti Színház rendezője rendezi. Ezek szerint, különösen az opera tartogat sok meglepetést. Megbirkózik-e a társulat a reá váró igényes feladatokkal? — Akárcsak a többi színházban — minálunk ls a „tenoristahiány" okozza a legtöbb gondot. Az idény kezdetétől fogva ezért több neves külföldi énekest — javarészt tenorlstát — láttunk vendégül színházunkban. Fellépéseiket a közönség mindenkor meleg szimpátiával veszi, s ezért a jövőben is folytatni fogjuk ezt a „hagyományt". A Pragokoncert útján további élenjáró európai operaénekesek igazolták košicei vendégszereplésüket. így Gaetano Bardtnt ola§z tenorista, a New-York-i Metropolitan állandó vendége, Jevgenija Mlrosni.csenko szovjet szoprán énekesnő, Ion Buzeu és Dan Surbac román operaénekesek. Sikerült egy újabb fellépésre megnyernünk Zenayda Pally világhírű román énekesnőt ts, aki nemrégiben hatalmas sikert aratott minálunk a Carmen címszerepében. Egyébként szó van egy olasz tenorista egyéves állandó szerződtetéséről ls. • Evekkel ezelőtt igen magas színvonalon állt a színház balettja — újabban, sajnos, egyre kevesebbet hallat magáról. Miért? — Néhány kiváló balett-táncos (Kura, Slancová, Hrebenáfová, TomáS Ivan j eltávozása után pótolhatatlan űr keletkezett az együttesben: most tehát meg kell oldanunk az utánpótlás kérdését — ami bizony nem könnyű! Májusban a grúz balett két jeles képviselője V. Galstian és D. Kalartarjan lépnek fel néhányszor Košlcén: nincs kizárva, hogy ezt a kiváló kettőst a jövő Idényben állandó vendégként látjuk majd. TÄNZER IVÁN 1

Mikor s melyik pillanat• tói tarthatjuk halottnak az embert? 2

Mikor vehetjük el a re• ménytelen betegtől valamelyik szervét, amely megmentheti más ember életét? VITA A HALÁL KÖRÜL Két olyan vitás kérdés ez, amellyel komolyan foglalkozik az egész orvosi világirodalom. Izgatja ez a probléma az orvost és a jogászt, s mivel a halál bekövetkezésének meghatározása nagyrészt műszaki segédeszközökkel történik, a technikust sem hagyhatja hidegen. Az utolsó nagy vitahullámot az egyik stockholmi kórházban végrehajtott műtét váltotta ki, amikor a család beleegyezésével átültették egy agyvérzésben szenvedő páciens veséjét. A páciens állapota teljesen reménytelen volt — csupán orvosi készülékek segítségével tartották őt életben, a kioperált vese viszont megmentette egy másik páciens életét. A beavatkozás olyan viharos visszhangot váltott kl, amilyen néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Akkoriban ugyanis még nem volt olyan Időszerű a szervátültetés, mint ma, amikor a haldokló ember számos egészséges szervét felhasználhatják más páciensek megmentésére. A helyzetet az teszi bonyolulttá, hogy egyes szervek esetében nem lehet az átültetéssel mindaddig várni, míg a páciens meghal, tehát élő állapotban kell tőle elvenni a szükséges szervet. C. Cralood svéd sebész, a szervátültetés nagji propagálója azt állítja, hogy a technika mai színvonala elodázhatja a páciens halálát. Az olyan nem alkalmas időpontban beálló halálra gondol itt, amikor a másik páciens még nincs felkészítve a műtétre. A technikának ezért mesterségesen meg kell hosszabbítania az életet, mivel az átültetett szervnek az utolsó pillanatig teljes vérkeringést kell biztosítani. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy a haldoklóban kering még ugyan a vér, a valóságban azonban már nem él. Mikor halott tehát az ember? Csak akkor, amikor már nem dobog a szíve? Ennek az időpontnak a kivárása azonban a szervátültetés szempontjából a beavatkozás meghiúsulását eredményezné. A mai sebészet órákig, sőt napokon át is mesterséges módon működésben tudja tartani a szívet, bár az ember gyakorlatilag már halott. Ezzel szemben feltétlenül halott az, akinek az agya nem működik. A francia Orvostudományi Akadémia is a modern sebészet e nézetét vallja. A halált tehát nem a szívműködés, hanem az agy működése szerint ítélik meg. Itt szintén egy pontos berendezés — az elektroencefalográf segít meghatározni, mikor halt meg az ember. Amennyiben a berendezés 48 óra alatt nem jegyez fel semmiféle agyimpulzust, a pácienst halottnak lehet minősíteni s kioperálhatók belőle a szükséges egészséges szervek. Bár a készülékek ebben az esetben százszázalékosan teljesítik feladatukat, még sincs végső szavuk a halál pillanatának meghatározásánál. Nincs ugyanis végleg eldöntve, menynyi ideig tart a klinikai halál. A 48 órás határidő kétségtelenül elég lehet az emberek milliói számára, ámde Időnként — nagy ritkán s különleges körülmények között — egyes emberek ezt a nagyon hosszú 48 órás időt is túlélik. Jól tudjuk, hogy öt esztendővel ezelőtt Lev Landau, a világhírű szovjet fizikus 50 napig volt eszméletlen, s 6 klinikai halált élt át — s mégis megmentették. A tudomány szerint régen halott volt, mint az a többi, kis számú ember is, akiket Jóval a klasszikus öt percig tartó klinikai halál eltelte után keltettek életre. Ilyen Idő elteltével ugyanis olyan változások következnek be az agysejtekben, amelyeket már nem lehet helyrehozni. Az orvosok és a jogászok közti ez Irányú viták kétségtelenül még hosszú ideig fognak tartani, s ebben a műszaklaknak ls van, és lesz beleszólásuk. Csak az ö segítségükkel születhetnek meg ugyanis a maiaknál jóval pontosabb és megbízhatóbb készülékek, amelyek végleg lezárják a problémát: Mikor halott az ember? MEGHATÁROZHATÓ-E AZ APASÁG ? A vércsoport kivizsgálása nem ad választ • Az antropológiai-örökléstani vizsgálatok új módszerei • A bizonyító ujjlenyomatok Az örökléstanban az utóbbi években úgyszólván fantasztikus felfedezések születtek. Az öröklődés kémiai kódjának a leleplezése s 23 pár emberi kromoszóma morfológiájának a megvilágítása új lehetőségeket nyit az emberi egyed öröklődő tulajdonságainak kutatása számára, s egyúttal kibővül az örökléstani ismeretek gyakorlati felhasználhatósága is. Nagy jelentősége van ennek a többi között az apaság meg állapításánál, vagyis annak a férfinak személy szerinti meghatározásánál, akitől a gyermek származik, illetve aki a törvény előírásai szerint a gyermek apjának tekinthető. MIT ÁRULNÁK EL A VÉRCSOPORTOK? Az apaság megállapításánál az első genetikai kivizsgálás a klasszikus vércsoportok (0, A, B, AB J és egyéb vérjellegzetességek kivizsgálására irányul. E tényezők öröklődése nagyjából közismert, s régóta használják őket az igazságügyi orvostanban. Az ez irányú kivizsgálás mégsem dönti el véglegesen: ez a férfi az apa. Miért? A világon több mint hárommilliárd ember él, s bár a fő és a mellék-vércsoportok száma meglehetősen nagy (az A vércsoporton belül például már 6 alcsoportot különböztetnek meg), a gyakorló szerológus mégis rendszerint csupán hat vércsoportot vizsgál (0, At, Az, B, AiB, A2B). Miután a szerológus meghatározza a gyermek vércsoportját, az örökléstani szabályok szerint összehasonlítja ezt az anya és a vizsgált férfi vércsoportjával, s legjobb esetben leszögezheti, hogy a férfi a gyermek apja lehetn e . Legfeljebb a „nincs kizárva" megállapításig jut el, mivel a világon sok millió férfinak van ugyanolyan vércsoportja. Közép-Európában például az emberek 38 százaléka O-vércso portú, 44 százalékuk A-csoportú, 13 százalékuk B-csoportú s 5 százalékuknak van AB-vércsoportja. A vércsoportok megállapítása s örökléstani elemzése tehát nem oldja meg az apaság kérdését. ANTROPOLÓGIAIÖROKLÉSTANI VIZSGALAT Amennyiben az apaság nincs kizárva s a bizonyító anyag szükségessé teszi, a bíróság antropológiai-örökléstani vizsgálatot rendelhet el. Ez több részből áll: 1. a test Jellegzetességeinek leírása és összehasonlítása, 2. az ujjak, a tenyér, esetleg a talp lenyomatainak daktiloszkópiai kivizsgálása, 3. az apaság valószínűségének számbeli kiértékelése Essen— Möller módszere szerint. A kivizsgálás az összes érdekeltnél, tehát az anyánál, a gyermeknél s egy, esetleg több feltételezett apánál lehetőleg egyszerre történik. Az emberi testen mintegy 150 jellemző jelet lehet megkülönböztetni. Megfigyelésre elvileg minden jel alkalmas, amely öröklődő s jól meghatározható, amely nem változik a környezet befolyása alatt, s nem függ a nemi és a korbeli eltérésektől. Leggyakrabban a fej, az arc és a végtagok egyes szomatikal jeleit értékelik. Ide tartozik a fej és az arc alakja, a haj, a szemszivárványhártya színe és struktúrája, a szemkörnyék, az Az ujjdermatoglifák fö típusai: balról ív, hurok, csavarodás, kétközpontos hurok. Az egyes vonalak száma elősegíti az apaság. valószínűségének a meghatározását.orr, a száj és az áll puha részei, a fülkagyló (itt is kb. 25 fajta részletet hasonlíthatnak össze). Ha a gyermeknél az átlagnál több jel megegyezik a vizsgált férfiéval, ez valószínű vé teszi az apaságot. Amennyiben a gyermeknél az átlagosnál több olyan jel szerepel, amelyek nem figyelhetők meg sem az anyánál, sem a vizsgált férfinál, ez azt jelzi, hogy a gyermek nem származik a férfitői, tehát az apaság nem valószínű. A DERMATOGLIFÁK VALLANAK Az apaság megállapításánál a szakember nemegyszer a kezek, esetleg a talp bőrfodorrajzainak a lenyomatát veszi vizsgálat alá. Az ujjvégződéseken levő bőrfodorrajzokat a ' mellékelt ábrán látjuk; különféle ívek, hurkok, csavarodások és kétközpontos hurkok díszítik őket. E jelek öröklődését még nem ismerjük tökéletesen, az eddigi kutatás mégis azt bizonyítja, hogy az egyes bőrfodorrajzok általában öröklődnek, s ezért az ez Irányú vizsgálat is hozzájárulhat az apaság megállapításához. Az ujjlenyomatok mennyiségi elemzésén kívül azokat minőségi szempontból is értékelik, itt három önálló tényezőt (V, R, U J különböztetnek meg. Minőségi szempontból elemzik a két tenyeret is, különösen az ujjak alatti vonalakat s a tenyérnek a hüvelykujj és a kisujj oldalán szereplő képeit. Itt hurkos vagy csavarodásos képeket találunk, amelyek — amennyiben azonosak a gyermeknél és a vizsgált férfinál — szintén valószínűvé teszik az apaságot. » • * A ma alkalmazott kivizsgálási módszerök s feldolgozásuk olyan eredményt adnak, amelyeket reálisan alapul lehet venni az apaság meghatározásánáL Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy az új emberi egyed fogamzásánál a férfi és a női ivarsejtek összeolvadnak, felefele részben átadják kromoszómáikat s a bennük foglalt öröklési Információkat is, amelyek alapján aztán létrejönnek a test meghatározott jelel s az , ember lelki tulajdonságai. El [jjj vitathatatlan tény az is, hogy a gyermekek kisebb-nagyobb l

g„

7 mértékben öröklik szüleik egyes ' " testjeleit. Az orvostudomány s m. 21 különösen az Igazságügyi orvostan azonban még sokat vár ŠT ezen a téren a genetika új ft eredményeitől. ^^