Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-07 / 38. szám, kedd

A szlovákiai népi plasztika A gépek nemzetközi nyelve A számítógépek világhálózata • A mesterséges hold, mint közvetítő állomás • Interkontinentális sakkparti • A távközlés új eszköze KÜIIK AZ EGYHAZI TÁRGYÚ plasztikák egy nálunk eltűnő félben lévő kor gondolat- és érzésvilágát tükrözik. Ha témájuktól elfogulatlanul eltekintünk, és mai szemmel s értelemmel mérjük fel őket, megtaláljuk bennük a maradandót, a népi alkotóerő, képzelet és szép érzék anyagban való kifejezését. Létrehozói autodidakták, vagy tanult népi faragó mesterek, alakításukban a templomokból ismert szobrokból s a falvakban terjesztett metszetekből indultak ki. Pásztorok, parasztok, bányászok voltak többnyire, a maguk környezetében élő s velük azonos lelkületű, gondolkodású és szokású nép ízlésének megfelelően dolgoztak. A hivő családok otthonaiban a szoba egyik sarkában, a ház oromfalán, kis fülkékben, kápolnákban helyezték el ezeket a figurákat, abban a reményben, hogy életüket, Táradságos munkájuk eredményét megóvják. A Szlovák Nemzeti Múzeum Duna-parti kiállítási termeiben elhelyezett népi plasztikának három fő típusa van, három nagy élménynek a megtestesítőt. A Madonnák, az anyai szeretetnek és áldozatosságá; nak, a Pieták. a gyermekét vesztett anya tragikusan fájdalmas gyászának és a keresztre feszített Krisztus, a a férfi igazságtalanul rámért szenvedésének megjelenítői. A faragásokon felismerhető román, gót, reneszánsz és barokk elemek arra utalnak, hogy ezen jóval régibb stílusoknak fennmaradt emlékei hatottak ösztönzően a népi mesterekre. Némelyik, lényegre egyszerűsített, gyakran mértanias fogalmazású testet mutató szobor Afr

!ka. Amerika é"= Verdi: Requ í „A NAGY MŰVÉSZET megalkotója csak olyan ember lehet, akiben az egésznek óriási ritmusa ver, aki a részletben felismeri és felidézi a teljeset, a véletlenből sorsot formál, az apróból és veszendőből nagyot és rendíthetetlent. Ilyen ember volt a roncolei kocsmáros fia: Giuseppe Verdi!" A nagy színpadi muzsikust, az olasz zenedráma halhatatlan költőjét ezekkel a szavakkal állítja elénk élőn és kifejezőn Szabolcsi Bence. Requiemjét Verdi 1874-ben komponálta Alessandro Manzoni, olasz forradalmi költő halálának első évfordulójára. A gyászzene hagyományos formál, a liturgia által szentesített évszázados rekviemtételek új szint, új értelmet nyernek az idős Verdi kristálytiszta dallamaiban. A szív mély tárnáiból fakadó melódiák szépsége felmagasztosítja a gyászt, az alkotó ember ereje feloldja az elmúlás embertelenül rideg magányát. A NÉGY ÉNEKSZÚLAMRA, vegyeskarra és zenekarra komponált hatalmas alkotás Filharmóniánk előadásában hangzott el Ladislav Slovák karmesteri pálcája alatt. Slovák rendkívüli intenzitással állt a nagyméretű zenei apparátus élén. Szeretettel gondozott minden apró részletet, de amellett „építkezett" is, s mindig úgy feszítette kl a zene ívét, hogy a részleteken túl az egész szándékát és értelmét is átfogKULTURÁLIS HÍREK • BETILTOTTÁK Federico Garcia Lorca Mariana Pineda című, történelmi tárgyú drámájának előadását. A madridi tájékoztatásügyi minisztérium cenzúrahivatalának határozata feltűnést keltett, ugyanis Lorcának több darabja szerepel műsoron a spanyol színházakban és a most betiltott művet akadály nélkül mutatták be 1927ben Primo de Rivera diktatúrája idején. • MILYEN A MAI IFJŰSÁG? Erre a kérdésre kíván válaszolni Mihail Romm kétrészes filmje. Az első rész a nyugati Ifjúsággal, a második a szovjet fiatalokkal foglalkozik. • MAR DEL PLATA dél-amerikai fürdőhelyen nem rendeznek többé filmfesztivált. Már az idei jubileumi ünnepségeket sem tartják meg. Óceánia régi plasztikáival rokon. — A 19. századi naiv művészek módjára dolgozó mesterek a családjaikat, a közeli környezet lányainak, asszonyainak, férfialnak sorsát, életük tiszta örömeit, súlyos bánatát, sötét drámáját fejezték ki hangos külső pátosz nélkül, egyszerűen, közvetlenül. Formaadásukban, jellemzésükben nem az egyes egyént tartják szem előtt, hanem a közösség tipikus jegyeit válogatták ki, rögzítették Képességeik sze rint több-kevesebb leleménynyel és mesterségbeli készség gel, de mindig bensőségesen és őszintén fejezték ki magukat, úgyhogy technikai fogyatékosságaik, anatómiai tájékozatlan ságuk eltörpült a mély és igaz érzés kivetítése mellett. A szobrok színezése fokozza kife jezőerejüket, lírai és balladás hangulatukat. A múló és rom boló Idő hatása: a fa szeszé lyes repedései: a színek fakulása ódon bájt, varázst, mélyebb expresszivitást kölcsönöz nekik. MA IS, TOL RACIONALIZÁLT. agyontechnizált száguldó iramú nyugtalan napjainkban is csöndes elmélyüléssel pihen meg tekintetünk a perneki klasszikus redőkezelésű ruhát viselő Márián, az eperjesi Ma donna áhítatos anyavonásain, a túróci Szent-Katalin komoly báján, a sastini és holícsi gyászfekete palástú fájdalmas Piétákon, s a tapolcsányi Piéta megindító kar- és kézmozdula tának, mely lélek gyötrelméről, oly kifejezően szól. Végül a ky súcai Ecce Homo döbbenetes egyszerűségén s az embertelen szenvedést alázattal viselő rudnól Krisztuson. BÁRKÁNY JENÖNÉ e m ja. Magas hőfokú muzsikálása feltárta a Verdi-zene szenvedélyes, mély értelmű érzelmi világát, a csodálatosan szép, liturgikus méltóságukban is forró dallamok, a mélyből fakadó és magasra szárnyaló gondola tok közvetlen erővel szóltak hozzánk. ÖRÖMMEL EMLÉKSZÜNK meg a közreműködő szólisták teljesítményéről (Anna Martvoüová, szoprán, Ľuba Baricová, alt, Ivo Žídek tenor és Ondrej Malachovský, basszus). Hangzásbelileg az első rész talán még nem volt teljesen kiegyenlített, de produkciójuk egyre jobban „lekerekedett", s az előadás további folyamán egyre jobbat nyújtottak. Hangi adottságaikat, mély zenei megérzéssel állítót ták a mű szolgálatába és átéli tolmácsolásukkal beteljesítették az előadást. A Szlovák Filharmónia ve gyeskara az énekkari előadóművészet magaslatain járt. Áradt a Verdi-dallamosság kiapadhatatlan folyama, előadá suk igazi olaszos „dalolás" volt, nemcsak hanggal és tudással énekeltek, hanem szív vei ls. J. M. Dobrodinský ezút tal is kitűnően végezte a kar betanítás igényes munkáját. A ZENE SZÉPSÉGÉNEK va rázslata eláradt a teremben és bűvöletbe ejtette a hallgatót. Verdi remekműve ékesszólóan igazolta a leonardói gondolatot: Csak az Igazán szép lehet igazán igaz! HAVAS MÁRTA • HÁROMSZÁZ ÉVES a Drezdai Állami Színház. A jubileum megünneplésére folynak az előkészületek. A bécsi Állami Operaház, a leningrádi Kirov Balett, a lipcsei opera és a müncheni Bajor Operaház társulatai szerepelnek az ünnepségeken. • LASSACSKÁN Franciaországban ls megvalósul, amivel mi már évek óta büszkélkedhetünk, hogy a kerületi színházakban hivatásos együttesek működnek. Ilyesmire a kapitalista országokban még nem volt példa. Franciaországban az utóbbi években 14 kultúrházat építettek fel (hat most épül) és ezekben hivatásos együttesek játszanak. • ALBERT EINSTEIN életéről készít filmet Clyde Ware hollywoodi producer. A film címe: E = mc

2. A nagy német tudóst Lee J. Cobbs amerikai színész fogja alakítani. Az Információk továbbítása az utóbbi évtizedekben mérföldes lépéseket tett előre. A távíróval kezdődött, később a telefon, azaz a távbeszélő váltotta fel, ma pedig a televízió képviseli a legmagasabb fokát. Azzal a gyorsasággal, amely kielégítette az embert, a leggyorsabb gépek, vagyis az önműködő számítógépek ma már egyáltalán nem érik be, pedig manapság már körülbelül 40 000 működik belőlük. Számítási sebességük másodpercenként több millióra növekedett, legnagyobb memóriáik pedig már egymilliárdnál több információt is raktároznak. A számítógépek óriási teljesítőképességével azonban éles kontrasztban állnak a még ma is meglehetősen csekély kihasználási lehetőségeik. Ebből a szempontból ezért elengedhetetlen követelmény, hogy tökéletesítsük az ember érintkezését a számítógéppel s meggyorsítsuk a számára szolgáló adatok öszszegyűjtését és továbbítását. Az ez irányú fejlődés ugyanis sokkal lassúbb, mint amilyennel a számítógépek technikája terén találkozunk. A mai géptávírók másodpercenként kb. 11 betű adására, illetve vételére képesek. Ez azonban az önműködő számítógépek teljesítményéhez viszonyítva olyan kiegyensúlyozatlan helyzetet teremt, mintha például régi gőzgéppel akarnánk hajtani a legmodernebb gépkocsit. MEGGYORSÍTANI AZ INFORMÁCIÓK OTJATI Annak érdekében, hogy a számítógépeket jobban ki letí • • Légiökéses mikromaiom J. PROCHÁZKA, az Érckutató Intézet munkatársa érdekes mikromalinot szabadalmaztatott, amely igen finom anyagok kontinuális előkészítésére szolgál. A berendezésben sűrített levegő segítségével önőrlésre kerül sor, a másodpercenként 450 méter sebességgel mozgó légáram ugyanis magával ragadja a részecskéket s ezek közben egymásba ütköznek. Az új technológiai eljárással az 1 mm méretű szemcsék ötezred milliméter finomságú részecskékké őrlődnek. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, bogy a malom felveszi a versenyt a Szovjetunióban, az NSZK-ban, Angliában s más országokban használt vibrációs vagy golyós malmokkal s műszaki jellemzői ís világszínvonalúak. A malom a grafit s más anyagok pl. különféle fémötvözetek, a csillám, a ferritek, a barit stb. feldolgozására szolgál. — A képen felül: egymilliméteres grafitszemcsék mikroszkóp alatt. A szemcsék a mikromalomban ötezred milliméteres részecskékké őrlődnek meg (alul). hessen használni, hogy rájuk lehessen bízni a távközlés, a közlekedés, a nagy kiterjedésű, sőt interkontinentális energetikai rendszerek Irányítását, hogy hatékonyan segítsenek az időjárás-prognózisok kidolgozásában, világviszonylatban is nyilvántartsák a gonosztevőket stb., mindennek érdekében meg kell gyorsítani és tökéletesíteni kell a távközlési módszereket, hogy megbízhatóbbakká váljanak s a közvetített információkat ne torzitsák el, illetve ne befolyásolják az összeköttetés hiányosságai vagy késései. Az utóbbi két évben az átviteli rendszerek másodpercnyi sebességét tízszeresére sikerült növelni. Akár több ezer kilométernyire a számítógéptől is be lehet helyezni az adóba az információkat tartalmazó lyukasztott szalagokat, vagy speciális kábelvonalakon, esetleg drót nélküli vagy rádiőrelé vonalakon el lehet juttatni a jeleket a számítógépeknek s a számítás eredményei ugyanazon az úton — néhány másodperc leforgása alatt — megérkeznek a kérdezőhöz. A számítógépeket ebben az esetben olyan pótberendezéssel kell felszerelni, amely oly módon sorolja be a számítógép programjába az érkezett feladatokat, hogy a gép egyrészt a legtökéletesebben kl legyen használva, másrészt elsősorban a legfontosabb kérdésekre adjon választ, vagy a legsürgősebb feladatokat oldla meg. MELBOURNE BEN KEZDŐDÖTT Az ez Irányú első, nagyobb méretű kísérletet néhány évvel ezelőtt az ausztráliai Melbourneben valósították meg, ahol nemzetközi konferenciát tartottak a számítógépekről. A Ferranti cég kiállításáról az ausztráliai látogatók' kérdéseit rádió útján a manchesteri egyetem, állomására továbbították, amélynek ATLAS nevű nagy számítógépe kikereste a választ, Illetve elvégezte a szükséges számítást, úgyhogy az érdeklődő körülbelül fél percen belül megkapta a választ. Valamivel később az amerikai UNIVAC társaság összekapcsolta New York-i központi számítógépét Amerika hat további számítógépével s egy 6000 kilométeres tenger alatti kábellel rákapcsolta erre a hálózatra további számítógépeit is az NSZK-ban és Oslóban. Az öszszeköttetés közvetlenül a gé AZ ANGOL ESSO olajvállalat hadat üzent a sivatagoknak: a legmodernebb felszerelésű tudományos kutatólaboratóriumokban, szélcsatornákban végzett kísérletek alapján olyan eljárást fejlesztettek ki, amely szerint egyfajta olajszármazékkal permetezik be a sivatagok homokdombjait, hogy megállítsák a homokdűnék vándorlását. Ez az első lépés a sivatagok ellen indított küzdelemnek. Az olajhártyával stabilizált homokdűnék felülete olyan stabil lesz, hogy még az óránként 110 kilométeres sebességű szél • • m pek nyelvén történik, amelyet a számítógépek nehézség nélkül megértenek. A világ legnagyobb számítógépgyára — az IBM — kérdő (tudakozó J egységet is kifejlesztett, amellyel bármikor kapcsolatot lehet teremteni a központi önműködő számítógéppel. Ez a berendezés olyan, mint egy billentyűzettel ellátott tv-készülék. Az érdeklődő, ha valamilyen számítás elvégését vagy bizonyos adatok kikeresését kért, a géppel leírja kérdését, amely az összeköttetési úton eljut a számitógép belépőegységébe, ez a számítóegységbe vagy a gép memóriájába továbbítja a kérdést s a válasz, illetve a számítási eredmény hasonló úton visszakerül az érdeklődő képernyőjére, amelyről le lehet olvasni a kívánt Információt. Ily módon a számítógép hatóköre gyakorlatilag az egész földgömbre kiterjed. TÁVKÖZLÉSI MESTERSÉGES HOLDAK Mihelyt a világ távközlési rendszerében megjelentek az erre a célra szerkesztett mesterséges holdak, megnyílt az út a számítógépek világhálózatának kiépítéséhez. A SYNCOM mesterséges hold közvetítésével például az ohiol General Elect ric társaság számítógépe huzamosabb ideig megszakítás nélküli kapcsolatot tartott fenn egy európai központban működő hasonló számítógéppel. Sok tízezer kilométeres légi úton a gépek kölcsönösen feladatokat adtak egymásnak s ezeket sikeresen megoldották. 1966. november 20-án egy rendkívül érdekes hírt tettek közzé, miszerint interkontinentális sakkparti kezdődött egy szovjet és egy amerikai számítógép között — anélkül, hogy ember bármiképpen beavatkozott volna a Játékba. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elméleti és Kísérleti Fizikai Intézetének számítógépe négy partit Játszott az USA-beli Stanford Egyetem számítógépével. A tudósok számára itt természetesen egyáltalán nem a t volt a fontos, melyik gép győz, hanem a számítógépek programozásának új módszereire s at ezen a téren való együttműködésre törekedtek. Bebizonyosodott: a gépek közös nyelvükön nagyon jól megértik egymást. JAN TÜMA sem tehet kárt bennük. Eddig már a 25 km/óra sebességű szél is megszámlálhatatlan homokszemcsét kavart fel, s más helyütt lerakva, részben szétroncsolta, részben pedig maga alá temette a sivatagba előretolt mezőgazdasági ültetvényeket. Megállapították továbbá, hogy az olajhártya egyébként is kedvezően hat: megakadályozza a talajnedvesség párolgását, de nem károsítja magát a növényzetet. Nem befolyásolja a mezőgazdasági művelést sem; az olajjal stabilizált talaj a megszokott mezőgazdasági eszközökkel megmunkálható. 9 F <" A svédországi SAAB autógyár kocsijai nálunk kevésbé ismertek, nagyobbrészt csupán a brnói autókiállításon ismerkedhetünk meg velük. Képünkön a Sedan 1967 modellt mutatjuk be, amely a többi között különlegesen formatervezett külalakjával is magára vonja a figyelmet. A négyüléses autó 60 lóerős motorral rendelkezik s 150 km/óra sebességet ér el. Olajjal a sivatagok ellen