Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-28 / 59. szám, kedd

Szívet örvendeztető kiállítás A SZLOVÁK KÉPZŐMŰVÉSZE­TI ALAP és a Művészeti Köz­pont rendezte a Dielo Obchod­ná utcai helyiségében a szovjet iparművészek sokrétű tevékeny­ségét bemutató tárlatot. Közön­ségünknek első ízben van alkal­ma Így együttesen látni, sőt meg is vásárolhatni a hatalmas szovjet föld nemzeteinek sajá­tos hagyományaiból táplálkozó alkotásokat. Első pillantásra szembeötlő jelenség a népművészet erőtel­jes, és jelentékeny hatása mai iparművészetünkre. Mint egy kifogyhatatlanul gazdagon fel­buggyanó vizű forrásból merít napjaink szovjet iparművészete a csapongó, népi képzeletből és ízlésből, az ősi formakincsből, az üde, ragyogóan tarka, jelleg­zetes orosz színekből. Ez a né­pi befolyás mindenekelőtt a já­tékokban, a kerámiákban és szőttesekben nyilvánul meg. A régi, nagy hírű glinszkói, fábólfaragott vidám színezésű játékok újraéledtek, apró és na­gyobb méretű, mókás arckife­jezésű és tartású babák, és az állatok sok-sok típusa immár nemcsak a gyermekvilág szóra­koztatására készülnek. Az uk­rán fafaragású figurák, az üz­begisztáni, paradicsomi békes­ségben együtt nyüzsgő, változa­tos formájú és leleményes díszí­tésű agyag állatkák sajátos rit­musukkal ugyancsak kedves ki­egészítői a modern lakásnak. — Kitűnő agyagművészek a da­gesztániák. Ösl formákat idéző, tompa színű edényeik, valamint a grúzok remekbe készült sötét tónusú, kevés és választékos plasztikai ornamentikájú, csillo­gó belsejű ivókészletei legszebb darabjai a bemutatott anyag­nak. — A moszkvai kerámiák széles skáláját derűs, világos­kék virágú edények, nagy sár­gás barna, zöld mintájú korsók, disz- és használati tárgyak, vá­lasztékos stilizált állatrajzok­kal ékes, Jő arányú szürke pad­lóvázák képezik. A hatalmas ország különböző népeinek jellegzetességei hfven tükröződnek iparművészeti ter­mékeikben. Egészen speciálisak a palechl aprólékosan finom művű, tündöklő színezésű, me­sék, mondák, álmok világát fel­elevenítő zománcmunkák. «=­Lettországot hűvösen egyszerű harmonikus takarók, lelemé­nyes és funkciós formájú fém­gyertyatartók és életteljes moz­gással teli fémdomborítások képviselik. Sok a bolyhos, kel­lemesen meleg tónusú gyapjú szőnyeg, és ízléses falkárpit. — Szibériai eredetűek a hideg el­len oltalmat nyújtó szőrmein­tarziás takarók, kesztyűk. — A balti államok elismert fémmű­vészetéről szólnak a finom ha­tású, leszűrt ízléssel formált tompafényű, szertelenségektől tartózkodó ezüst ékszerek, köz­tük Sugajte eredeti, szép nyak­lánca. A borostyán tűk, láncok, lógók a természet formálta kü­lönös és különleges alakú, s változatos árnyalású darabok ból vannak összeállítva. EGÉSZ SOROZATNYI, boldog kacagást kiváltó, színes kő- és linóleummetszrt kínálkozik a gyermekszobák falára. A képző­művészetnek csak mellékes sze­rep Jutott a kiállításon. Regé jnyes és hősi témát feldolgozó könyvillusztrációk, szokványos felfogású csendéletek, akvarell és olajtájképek, melyek közül említésre méltó Domasnyikov „Kis város" című vászna. BARKÁNY JENÖNÉ SUGÁR ANDRÁS LONDONI LEVELE Ujabb „rendhagyó" szótár az angol könyvpiacon Szerelmi társalgó — öt nyelven Nemrég beszámoltam az Oj Szó olvasóinak arról a szitok­átok szótárról, amelyet egy élel­mes londoni könyvkiadó jelente­tett meg a kontinensre ntazó dü­höngő britek számára. Nos, még meg sem száradt a tinta a papí­ron, s máris újabb hasonló szó­tárt árusítanak Londonban. Ci­me: Szerelmi szótár, alcíme. „How to chat up a bird in flve lan­guages", azaz megközelítő ma­gyar fordításban: „Hogyan kell csevegéssel {elcsípni egy cicaba­bát öt nyelven". Mindjárt az előszóban rámutat az összeállító, bogy külföldön nincsenek túlságosan nagy véle­ménnyel az angol Rómeókról. „Az angol Ilúk visszahúzódók, sze­mük nem villog, keblflket nem dagasztja indulat, a brit Romeo nélkUlfizi a franciák szuggesztív fi­nomságát, az olaszok kacér ön­feledtségét, a spanyolok láng nél­kül égő állhatatosságát" (érdekes, a németekről egy szó sincs). De mindezen lehet segíteni, ba a kon­tinensre utazó kalandkeresiő Jack vagy Frank bemagol néhány tu­cat szellemességet s adott pil­lanatban elsüti őket. Nem baj, ha kiejtése csapnivaló is, annál biz­tosabb a siker. Végül megtudjuk, hogy az angol lányoknak nincs szükségük a szó­tár segítségére. Elég, ba kinyújt­ják ölellő karjukat a fekete szemű szépfiúk felé. Ha pedig túl nagy a siker, akkor inkább cselgáncs­tanfolyamra van szükségük, de ez Igazán kívül esik a Szerelmi Szó­tár keretein. Íme néhány gyöngyszem az élet legkülönbözőbb helyzeteire vonat­koztatva: HAJON: — Ne mondja meg sen­kinek, Inkognitóban utazom. — Azt hiszem, ön Imbolyog és tá­mogatásra szorul. — Az én kabinomból sokkal szebb a kilátás. REPÜLŐGÉPEN: — Nagyon félek a felszállásnál, megfoghatom a kezét? — Hogy hogy maga egyedül uta­zik? Hiszen még tizenhat évesnek sem nézem! (Ezt különösen érett hölgyeknek ajánlják.) VONATON: — Bocsánat, Ön nem Brlgttte Bárdot? — Fáj a szemem, elolthatom a villanyt? UTCÁN: — Öné ez az ötfontos (ötvenmárkás, ötven pezetás stb.j bankjegy? — Tehetségkutató vagyok. — Nem Hollywoodban találkoz­tunk a legutóbbi forgatásnál? — Sehogy sem jnt eszembe, hol parkoltam a Rolls-Royce kocsim­mal. ÉTTEREMBEN: — Pincér, csak egy kávét hozzon, de két szalma­szállal. — Ha már a szoknyájára löttyin­tettem a bort, legalább hazakisé rem, hogy átöltözzön. STRANDON: — Azt hittem, hogy eszméletlen, azért próbálkoztam a mesterséges légzéssel. — Mikor tfinlk el a kedves ma mája? KÉPTÁRBAN: — Na mozduljon, maga sokkal szebb, mint ezek a képek. A FIÚ LAKASAN: — Sajnos be­ragadt az ajtózár. — Szent isten, rövidzárlat vanl — A tazik már egy órája nem járnak. A HÖLGY LAKASAN: — Fáradt vagyok, ledfilhetek? — Maga is táradtnak látszik. — Nem azért jöttem, hogy a vil­lanyszámlát olvassam le. — Mikor jön haza a férje? LIFTBEN, ÜZEMZAVAR IDEJÉN: — Nem működik a riasztócsengő. — Órákig itt leszünk. Tudok egy jó időtöltő játékot. A LÁNY SZÜLÉINÉL: Nagyon ke veset keresek. — Félek, hogy nem vehetem (ele­ségül a kedves lányukat, mert a feleségem alighanem ellenezné. AUTÓBAN: — Na tessék, kifő gyott a benzin. — Semmi baj, biztos úr, csak a térképet tanulmányozzuk. BUSZBAN: — Nálunk Angliában a térddörzsölés az elemi udva­riasság jele. PARKBAN: — Civilruhás vámtiszt vagyok és azt hiszem, csempész­árut visel a ruhája alatt. — Bogárka bújt a blúza alá, vár­jon csak, segítek. — Az ég kékségét csak fekve le­het élvezni igazán. TÁRSASÁGBAN: — Nagybátyám, Mr. Rockefeller ilyenkor azt szok­ta mondani ... — „Hol tartja az anyajegyét?" És végül minden aszfaltbetyár kedvenc kiszólása, persze tánc közben: „Tulajdonképpen nem va­gyok jó táncos, csak nagyon sze­retem karbantartani a nőket". Akin ez a szótár sem segít, az bizony reménytelen eset. • A BRIT KIRÄLYI FILHAR­MÓNIAI Társaság aranyérmét 1967-re Kodály Zoltánnak ítél­ték oda. Az utóbbi években Sosztakovics, Britten és Sztru­vinszkij részesültek hasonló kitüntetésben. • PICASSO a „Fekvő, olvasó nő" 130-szor 195 méretű'vásznát Firenze városának ajándékozta. A kép New York és London te­levíziós árverésén kerül eladás­ra. Arát Firenze árvízkárosultjai kapják. MIIIIIIC Kőolajból fehérjedűs takarmány Az élesztőgombák „robotolnak" • Az udvari hulladékon tenyésztett érték • Megoldódik a fehérjehiány • Új típusú takarmánygyárak • Folyamatos termelés az erjesztőtankokban • A kőolajkészletek 4 száza­léka fedezi a fehérjeszükségletet A világsajtóban öt évvel ez­előtt cikkek jelentek meg ar­ról, hogy mikroorganizmusok segítségével szénhidrátokból sikerült előállítani fehérjékben gazdag takarmányokat. Ekkor már több országban fog­lalkoztak ezzel a kérdésseL A kísérletezésben élen járt a British Petroleum Company, amelynek anyagi támogatásával Franciaországban, a Mazzena melletti Levére telepen komoly kutatás folyt Tavaly a British Petroleum Company további telepekre ter­jesztette ki munkáját Skóciá­ban, Angliában, Franciaország­ban és a nigériai kísérleti far­mon. Ugyancsak tavaly jelent meg a hír, hogy az USA-beli ESSO Company egyesült a sváj­ci NESTLÉ társasággal, s közös programot dolgozott ki a fe­hérjegyártásra. A terméket pa­raffinból akarják emberi táp­lálkozásra alkalmassá tenni, je­lenleg ezenkívül leginkább Ja­pánban és a Szovjetunióban folynak ez irányú kutatások. Nálunk a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia Mikrobioló­giai Intézete, a Prágai Konzerv és Szeszgyárak kísérleti inté­zete, a Kémiai Technológiai Főiskola és más intézmények foglalkoznak Zdenék Fencl ve­zetésével ezzel a tárgykörrel. FEHÉRJEDEFICIT Világviszonylatban kevés a fehérjetartalmú táplálék. A földkerekség lakosságának a fele, sőt helyenként két harma­da nem jut hozzá a kívánt menyiségü fehérjedús táplálék­hoz. Az egészségügyi szakem­berek személyenként 90 gramm­ban szabják meg a napi fehér­jenormát, s ebből 60 grammot az állattenyésztést termékekből származó fehérjéknek kellene kénviselniük. A valóság ezzel szemben az, hogy országunk­ban a napi fogyasztás mind­össze 80 gramm és ennek csak 45,5 százalékát képezik az ál­lati eredetű fehérjék. A hiányt már többféleképpen próbáltuk pótolni, főleg az ál­lattenyésztés fejlesztése útján. Növeltük az évelő- és hüvelyes takarmányok vetésterületét. Karbamidot alkalmazunk az ál­latok etetésénél, s a melaszt élesztősítettük, hogy több fe­hérjetartalmú takarmányt nyer­jünk. Ennek ellenére az állati takarmány fehérjehiánya éven­te megközelíti a 100 000 tonnát. Mind karbamidból, mind. me­laszból kevés áll rendelkezé­sünkre. Ezenkívül a melaszt közvetlenül ls ízesítő takar­mányként lehet felhasználni, de nem minden tekintetbea gazdaságos a 'eldolgozása. EGY CSAPÁSRA KÍÉT LEGYET Az elemzés kimutatta, hogy a növényvilágba tartozó élesz­tőgombák által előállított fe­hérje közelebb áll az állati, mint a növényi fehérjékhez. Értékes aminosavakat tartal­maz, amelyek a növényekben egyáltalán, vagy csak nagyon kis mértékben fordulnak elő. További előny, hogy az élesz­tőknek nincs szükségük nap­fényre, s ami még fontosabb: nem igényelnek termőföldet. Az életenerglát a környezetük­ben levő anya™ ve-—1 átalakí­tása útján nyerik, s közben sa­ját szervezetükbe fehérjéket építenek be. Kutatóink az olaj­ipari feldolgozó telelek hulla­dékáról gyűjtötték össze az ott élősködő különböző gombafaj­tákat, és oltással kitenyésztet­ték a célnak legjobban megfe­lelő törzseket. Az új technológia alapjául szolgáló paraffin kivonása a naftából (üzemanyag) folyama­tos és szabályozható aszerint, mily minőségű üzemanyagra van szükség. A paraffin jelen­léte az olajban ugyanis negatív hatású: minél több van belőle jelen, a hideg hatására annál előbb besűrűsödik, s télen gon­dot okoz a gépkocsivezetőknek. Az igényeknek megfelelő ol­csó"- üzemanyag előállításá­ban segítenek az élesztőgom­bák, s hasznos munkát végez­nek azzal ls, hogy a paraffint takarmányozásra alkalmassá fehérjéiké változtatják. Nagy munkát kell végrehajtaniuk, mert hisz az olaj 10—18 szá­zaléka paraffin. Egy hektoliter olajból élesztőgombák segítsé­gével 14—16 kg szárított élesz­tő állítható elő 46—50 százalé­kos fehérjetartalommal. Egy mázsa melaszból 20—25 kiló szárított élesztő vonható ki, ez­zel szemben a peraffin má­zsánként 80 kiló élesztőt szol­gáltat. Ez azt jelenti, hogy a világ kőolajkészletének négy százaléka fedezhetné a földke­rekség takarmányfehérje-szük­ségletét. A kutatók kezdetben csak kis fermentációs tankokban kísér­leteztek, most már több ezer litereseket használnak. A fer­mentációs tankokat megtöltik vízzel, amelybe olajat enged­nek s a Candida Lipolytika élesztő törzzsel telepítik be. Bi­zonyos idő elteltével az élesz­tőgomba „működni" kezd. Az egész eljárás olyan lefolyású, hogy fentről folyamatosan nyersolaj áramlik a tankba, alul pedig elvezetik a paraf­fintői megfosztott olajat, illet­ve az élesztőgombákat. Igy leírva egyszerűnek tűnik a dolog. A kutatók számára azonban a munkafolyamat fel­fedezése nagy gondot okozott. Tudni kell ugyanis, hogy a víz és az olaj fajsúlya különböző, külső beavatkozás nélkül tehát az olaj a víz felszínén úszik, s alatta az élesztőgombák — táp­lálék és levegő híján — elpusz­tulnának. Nehézséget jelentett a kész termék (az olaj és az élesztő) elválasztása is. A ku­tatók jelenleg már több mód­Ját ismerik ennek a műveletnek, de egyelőre még nem nyilat­koznak róla. NEM TARTALMAZ ÁRTALMAS ANYAGOKAT? Felvetődik a kérdés, hogy bár biológiai úton történik a fehérjetakarmány előállítása, nem tartalmaz-e olyan ártal­mas anyagokat, amelyek rossz­indulatú daganatokat idézhet­nek elő. Vegyi elemzés alapján eddig még nem sikerült megál­lapítani, hogy közvetlenül a naftában előfordulna rákkép­ző anyag. Kísérleti telepeink, amelyek az NDK hasonló intéze­teivel közösen végzik a megfi­gyelést, erre vonatkozóan csak a jövő évben adnak véleményt. Az egerek több családjával ete­tik az élesztőtakarmányt, s ki­várják, hogy a 20.—30. gene­rációban nem mutatkozik-e meg valamilyen elváltozás. A kísér­letezők ezenkívül más szem­pontból ls figyelik a fehérjeta­karmányok utóhatását. Többek között baromfit, sertést etet­nek vele 5—10 százalékos arányban más takarmányokhoz keverve. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy az ál­latok kitűnően értékesítik a takarmányt. Csirkéknél 1,2 kg, sertéseknél 1,8 kg fehérje egy kiló súlygyarapodást eredmé­nyez. Említést érdemel, hogy a British Petroleum Company ku­tatói megpróbálkoztak már le­vesízesítő szójabablisztet és tejport előállítani a fehérjék­ből. Hasonló célt tűzött maga elé az egyesült USA ESSO Com­pany és a svájci NESTLÉ is. A felvásárló és takarmányel­látó vállalat feladata lesz az élesztőtakarmány nagybani gyártása. 1970-ig üzemet kí­vánnak létesíteni, amely para­finból évente 6000—8000 tonna takarmányt állítana elő. Ké­sőbb közvetlenül a nyersolajból nyerik majd a terméket, s a fehérjedús takarmány évi ter­melése eléri a 80 000—100 000 tonnát. BENYUS JÓZSEF A vajonti völgyzárógát KATASZTRÓFÁJÁNAK MODELLJE A TRAGIKUS KÖVETKEZMÉNYŰ természeti ka­tasztrófák között hosszú ideig emlékezetünkben marad az Alpokban 1963. október 9-én bekövet­kezett nagy lejtőcsuszamlás. A Toc-hegy északi lejtőjének hirtelen csuszamlása a Vajont folyón létesített víztároló meredek partján a vízszint nagyarányú megnövekedését okozta, s az óriási víztömeg átzúdult a 260 m magas gát koronáján. Az a tény, hogy az előre nem látott nagy túlter­helés sem tette tönkre a gát ívét, azt bizonyítja, hogy maga a mű kiváló minőségű. Mind a duzzasztógát tervezői, mind az építői tudták, hogy a gát közelében lejtőcsuszamlások­kal kell számolni. A Padovai Egyetem hidrauli­kai laboratóriumaiban már a gát építésekor ki­számították, milyen jelenségek várhatók, ha le­csuszamllk a lejtő a tervezett víztárolóba. A ka­tasztrófális sziklacsuszamlás meglehetősen pon­tosan igazolta a feltételezett csuszamlás mére­tét, az akkor kidolgozott modell alapján mégis arra következtettek, hogy a gát és a víztároló teljesen biztonságos lesz. Longarone város képviselői a csehszlovák szakembereket ls felkérték, dolgozzanak ki szak­véleményt hidraulikai és geotechnikai szempont­ból a katasztrófáról. Ez volt nálunk az első kí­sérlet a csuszamlásl jelenségek hidraulikai kö­vetkezményeinek modellezésére. A sikeres mo­dell-kutatás lefolyásáról fllmfelvételt készítettek, s ezt átadták a sújtott város jogi képviselőjének, aki az előkészületben levő bírósági tárgyaláson kívánja ezt felhasználni. (dj) MAMMUT-ELEKTRONMIKROSZKŰP Japánban nemrégiben készítették el a világ második legnagyobb elektronmikroszkópját, 6 méter magas, súlya 15 tonna s 1 millió volt feszültséggel működik. Az elsőséget tartó elek­tronmikroszkóp Franciaországban 1,5 millió volt feszültséggel működik. 1967. II. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents