Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-25 / 56. szám, szombat

Világ proletárjai, e gyesül jete k ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI B1ZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. február 25. • Szombat • XX. évfolyam, 56. szám • Ara 70 fillér 1948. február 25-én a prágai Öváros-téren. (V. Lomoz - ČTK-felv.) Történelmi fordulópont népeink életében Irta: Dénes Ferenc \ A

februári győzelem ez évi évfordulójának megünneplésére az emberiség történetében sorsdöntő jelentőségű NOSZF 50. évfordulójának évében kerül sor. Olyan nagy jelentőségű évforduló évében, amely fél évszázaddal ezelőtt, az emberiség szociális és politikai felszabadulása korszakának kezdetét jelentette. Ez a korszak sorsdöntő fordulatot hozott a világ történelmében. Nemzeteink története is elválaszthatatlan az Októberi Forradalomtól. Közvetlen hatására született meg a cseh és szlovák nép nemzeti függetlensége, jött létre a Csehszlovák Köztársaság, majd Csehszlovákia Kommunista Pártja. Az a párt, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezető erejét jelentő orosz bolseviki párt példájára szervezte meg Csehszlovákia munkásosztályának harcát a hatalom megszerzésére, és azt tizenkilenc évvel ezelőtt, a februári napokban az egész munkásosztály s a többi dolgozók támogatásával győzelemre vitte. A februári győzelem, melyet a párt által vezetett munkásosztály aratott a burzsoázia fölött, a legjelentősebb történelmi fordulópont népeink életében. Ami nem sikerült közel fél évszázaddal ezelőtt a köztársaság megalakulásának évében, — hogy a dolgozó nép és ne a tőkések legyenek oz ország urai, — az harminc évvel később a kommunista párt által vezetett munkásosztálynak nagy áldozatok árán sikerült. 1948-ban lehetetlenné tette, hogy a burzsoázia a német fasiszta megszállás alól felszabadult köztársaságban visszaállítva a tőkések uralmát, országunkat ismét a nyugati imperialisták függvényévé tegye. Szátzúzta a reakciót és szabaddá tette az utat a szocialista rend építéséhez. A párt bölcs és előrelátó politikájának eredménye, hogy tizenkilenc évvel ezelőtt a munkásosztály februári győzelme végleg eldöntötte, hogy Csehszlovákia nem lett a tőkés kizsákmányolás országa, hanem szocialista körtársaság, amelyben a termelőeszközök a nép kezében vannak, és kizárólag annak érdekeit szolgálják. Amikor ma, az évforduló alkalmából a népeink új történelmét kialakító februári eseményekre emlékezünk, mindenekelőtt tudatosítanunk kell azt a nagy történelmi tényt, hogy 50 évvel ezelőtt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban született, első szocialista államnak, a Szovjetuniónak a fasiszta hitleri Németország fölött a Honvédő Háborúban aratott győzelme hozta meg népünknek a felszabadulást. Elhozta a függetlenséget s annak lehetőségét, hogy azóta is békében, a szocialista országok nagy közösségében, a Szovjetunió védőpajzsa alatt építjük a szocializmust. Pártunk megalakulása óta alkotóan érvényesíti tevékenységében a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a nemzetközi kommunista mozgalom élcsapatának rendkívül gazdag tapasztalatait. Az új szocialista társadalom építésénél gazdasági, politika és kulturális feltételeinknek megfelelően alkotó módon érvényre juttatjuk a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanait. Ennek klasszikus példája a párt által vezetett nép februári győzelme is. Újra beigazolódott Lenin közismert megállapítása, amely szerint: „A tőkés rendből a kommunizmusba vivő átmenet számtalan és sokféle politikai formát hoz létre, a lényeg azonban múlhatatlanul egy marad: a proletárdiktatúra." A Győzelmes Február bebizonyította a kapitalizmusból a szocializmusba vezető forradalmi átmenetről szóló marxista-leninista tanítás általános érvényét, és azt, hogy ez az átmenet békés úton is lehetséges egy aránylag magas színvonalú ipari államban. Ez a tény jelentősen gazdagította a marxizmus—leninizmus elméleti kincsestárát, s még nagyobb horderejűvé teszi a februári győzelmet a nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából is. Pártunkat megalakulása óta, mindenkor a legőszintébb és legszorosabb kapcsolatok fűzték a Szovjetunió Kommunista Pártjához. Ez a barátság mélyen gyökerezik. Bizonyítja az a tény is, hogy az orosz és csehszlovák forradalmárok baráti kapcsolata visszanyúlik abba az időbe, mielőtt az oroszországi forradalmárok kezükbe vették volna a hatalmat. Amikor éppen e barátság alapján választották Prágát az Oroszországi Szociáldemokrata Munikáspárt történelmi jelentőségű, VI. oroszországi konferenciájának színhelyéül. A Prágában megtartott konferencia volt az, amelynek Lenin vezetésével jelentős szerepe volt az új típusú pártnak, Lenin pártjának építésében. Egyre jobban mélyülnek pártjaink és országaink között a testvéri kapcsolatok, mert alapjuk a közös eszme, a közös célok, a proletár nemzetköziségből eredő, a teljes egyenjogúságra, az elvtársi együttműködésre és a kölcsönös segítségre épülő, megbonthatatlan, szívélyes barátság. H

a ma tizenkilenc év távlatából mérlegeljük az országépítés szocialista fejlődésének eredményeit, nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy hazánkban jelentős társadalmi változások mentek végbe. Ezek teremtették meg az alapját annak, hogy megvalósult a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, azaz győzött a szocializmus hazánkban, pártunk XIII. kongresszusa kidolgozhatta a fejlett szocialista társadalom építésének, az ország további felvirágoztatásának konkrét programját. Jelenti ez a szocialista termelési viszonyok továbbfejlesztésének programját, amely az új, adott körülmények között kijelöli népgazdasági fejlődésünk konkrét politikai irányvonalát. Ennek szellemében kell megoldanunk a legfőbb gazdasági problémákat, ami előfeltétele népgazdaságunk dinamikus fejlődésének. Az új (Folytatás a 2. oldalon] KDZLEMEN Y a KGST végrehajtó bizottságának 28. ülésszakáról Moszkoa (CTK) — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtő Bizottsága február 21-től 24-lg Moszkvában tartotta XXVIII. ülésszakát, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió kormányainak képviselői vettek részt. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságot Otakar Siműnek miniszterelnök-helyettes képviselte. A KGST és a iugoszláv kormánv megállapodása értelmében az ülésszakon megfigyelőként részt vett A. Grlicskov, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja. A KGST Végrehajtó Bizottságnak XXVIII. ülésszakán D. Gombozsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Mongol Népköztársaság küldötte elnökölt. A végrehajtó bizottság határozatot hozott a KGST keretében, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezendő akciók előkészítéséről. A Végrehajtó Bizottság XXVIII. ülésszakának részvevői megvitatták a KGST gépipari, továbbá rádiótechnikai és elektronipari állandó bizottságának Jelentéseit és javaslatait, amelyek a tagállamok és Jugoszlávia közötti szakosítás és kooperálás terén folytatott együttműködés további kibővítését célozzák. E javaslatok kidolgozása és megvitatása során számos fontos kérdés merült fel, amelyekkel mindkét fél szakemberei foglalkoznak, s velük kapcsolatban megfelelő javaslatokat fogadtak el. A Végrehajtó Bizottság jóvá-; hagyta a KGST-tagországok és Jugoszlávia kölcsönös áruszállítására vonatkozó javaslatokat, amelyek főként az 1967 és 1970 között szállítandó mezőgazdasági és talajjavítási gépekre vonatkoznak. A Végrehajtó Bizottság továbbá megvitatta a KGST vegyipari állandó bizottságának Jelentését a főbb vegyipart termékek 1967—1970. évi gyártásának szakosításáról és propagálásáról. Megállapították, hogv a vegyipari cikkek, főként a plasztikanyagok és más polimerek, valamint műtrágyafélék --ártása a KGST tagországaiban és Jugoszláviában gvorsan fejlődik. A KGST tagállamai kibontakoztatják a vegyipar, cellulóz- és papíripar fontosabb termékfajtál gyártásának további szakosítását és kooperálását. A Végrehajtó Bizottság tudomásul vette a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottságának jelentését, amely megjelöli, milyen állapotban van a tagországok között átszámítható rubelben való sokoldalú elszámolás rendszerének további tökéletesítésére tett javaslatok kidolgozása. A Végrehajtó Bizottság megvitatta a KGST országok együttműködésének további kérdéseit, és elfogadta a titkárságnak más nemzetközi gazdasági szervezetekkel felveendő kapcsolatokra tett javaslatát. A közlemény végül megállapítja, hogy a végrehajtó bizottság tanácskozása a kölcsönös megértés és testvéri barátság szellemében folyt le. Vaclav Dávid Moszkvaban A SZOVJET VEZETŐK FOGADTAK A CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTERT Moszkva (CTKJ — Václav Dávid csehszlovák külügyminiszter és kísérete pénteken délelőtt országos körútjáról visszatért Moszkvába. A vnukovói repülőtéren Nyikolaj Firjubin szovjet külügyminiszter-helyettes és a csehszlovák nagykövetség munkatársai fogadták. Václav Dávid külügyminiszter tegnap délelőtt szovjet vezetőknél tett látogatást Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kíséretében meglátogatta Alekszej Koszigint, a Minisztertanács elnökét, délután pedig Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát. Dávid miniszter megköszönte a meghívást és elégedetten nyilatkozott a két ország további együttműködéséről és az időszerű külpolitikai kérdésekről folytatott megbeszélések eredményeiről. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János a SZOVJETUNIÓBAN Budapest (CTKJ — Az SZKP Központi Bizottságának meghívására Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Blszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KP titkára és Erdélyt Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszterhelyettes tegnap nem hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott. Együttműködésünk eredményei A Lengyel Népköztársasággal kötendő újabb szerződésjavaslatról tárgyalt a Nemzetgyűlés bizottsága Március 10-én ünnepeljük a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság baráti együttműködését szabályozó szerződés megkötésének 20. évfordulóját. A Nemzetgyűlés külügyi bizottságában az évfordulóval kapcsolatban, mely alkalommal újabb szerződés aláírására kerül sor, dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese a csehszlovák—lengyel együttműködés eredményeit ismertette. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy a szerződés eszméinek kölcsönös valóra váltásával biztosítottuk államaink kapcsolatainak fokozatos elmélyítését és fejlesztését. Legfontosabb állami szerveink és szervezeteink együttműködése ugyancsak kedvező irányzatot mutat. Ennek köszönhetők virágzásnak induló gazdasági kapcsolataink, melyeket egyre inkább a gazdasági fejlődés egyik leglényegesebb feltétele: a nemzetközi munkamegosztás jellemez. Noha a nemzetközi szocialista munkamegosztás lassan indult — az első lépést a csehszlovák —lengyel gazdasági együttműködést irányító bizottság megalakulása jelentette —, az évek folyamán a tudományos-műszaki együttműködés és a Lengyel Népköztársaságnak nyújtott kölcsönök lehetővé tették a termelésben a kooperáció és a szakosítás bevezetését. Igaz, a kezdeti nehézségek ezen a téren is megmutatkoztak, célunk azonban szocialista értelemben vett tröszt létrehozása, melynek alapjait már sikerült megteremtenünk. Népgazdasági terveink közös nevezőre hozatalának problémáival kapcsolatban számos konkrét kérdésben hoztak döntést. Az államaink közt egyre növekvő árucsere-forgalom 1965ben 3,2 milliárd devizakoronát tett ki. Ugyanakkor a csereáru struktúrája is kedvezően módosult. Azóta Lengyelország — a Szovjetunió és az NDK után — a harmadik legnagyobb üzletfelünkké vált. A külügyminiszter-helyettes beszámolóját követően a hazánk és a Lengyel Népköztársaság közti baráti együttműködést és a kölcsönös segítséget szabályozó újabb szerződésjavaslat részleteit Antonín Fiala képviselő, a külügyi bizottság elnökhelyettese ismertette. —km~r