Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-17 / 48. szám, péntek

A vietnami hnidújév után kiújultak a harcok Vietnamban. A szabadság­harcosok mindjárt az elsá napokban komoly veszteséget okoztak az ellenségnek. Felvételünkön: a dél-vietnami szabadságharcosok egy fel­borított és szétrombolt kétéltűt vizsgálnak át. (Foto: ČTK) Veszteséget szenvedtek a kormánypartok Hollandiában BOB STEWART 90 éves London (CTK) — Csütörtökön töltötte be életének 90. évét Bob Stewart, Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának alapító tag­ja, a Kommunista Internacioná­lé jelentős személyisége. Az ünnepeltnek e nagy jubi­leum alkalmából kifejezte jókí­vánságait Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának végrehajtó bizottsága, valamint több kom­munista és munkáspárt, köztük az SZKP, az MSZMP, az RKP és más országok kommunistái. Stewartot haladó politikai né­zetei és háborúellenes tevékeny­sége miatt négyszer bebörtö­nözték. Stewart még ma ls aktív po­litikai tevékenységet fejt ki. Nemrégen fejezte be emlékira­tainak Írását, melyekben rögzí­ti az angöl és a nemzetközi kom­munista mozgalom legfontosabb szakaszainak eseményeit. Wilsonék Bonnban is megkapták az „igent" Hága (CTK J — A hollandiai választások legszembetűnőbb jelensége a Katolikus Néppárt veresége, a nagy pártoktól va­ló általános elfordulás és a ki­sebb csoportok megerősödése. Szintén nem véletlen, hogy nagy veszteség érte a Holland Munkapártot is, amely több éven keresztül hűséges partne­re volt a katolikus Calsonak a kormánykoalícióban. A szocia­listák Calsonak elsősorban azt vetik a szemére, hogy rossz gazdaságpolitikájával Hollan­diát a gazdasági válság szélére sodorta. Sok holland választó azokat a kisebb pártokat támogatta, melyek közül sok csak az el­múlt hónapokban alakult. A holland parlamenti válasz­tások végleges eredményeinek kihirdetése alapján az eddig legnagyobb Katolikus Néppárt az eddigi 50 bői nyolc, a Mun­kapárt pedig 43-ból hat mandá­tumot vesztett. A Szabadság és Demokrácia Pártja és a Kom­munista Párt egy-egy mandátu­mot szerzett. A kommunisták­nak tehát 5 mandátumuk van. Nagy győzelmet aratott a „66-os demokraták" pártja, mely demokratikus választási programja révén hét mandátum­hoz jutott. AZ INDIAI VÁLASZTÁSOK MÁSODIK NAPJA Delhi (CTK j — Az indiai ál­talános választások második napján Andhra Pradesh állam választói járultak az urnák elé, hogy megválasszák a képviselő­ház 10 képviselőjét és a tör­vényhozó testület 55 tagját. Előzetes becslések szerint tegnapelőtt a választásra jogo­sult 57 millió választónak mint­egy 60 százaléka járult az ur­nákhoz. A részvétel az öt év előtti harmadik általános választáso­kon mintegy 50 százalékos volt. A Times oj India a választá­sokkal kapcsolatban rámutat, hogy ma érvényesebb, mint bármikor azelőtt, hogy a Kong­resszus Párt erejét az ellenzek gyengesége adja. A növekvő árak-és a kétségbeejtő élelmi­szerhiány jobban bizonyítja a Kongresszus Párt politikájának eredményeit, mint az ellenzéki jelöltek összes kijelentése. En­nek ellenére az ellenzék legde­rűlátóbb becslése sem számít többre, mint a Kongresszus Pártra leadott szavazatok 5 szá­zalékos csökkenésére. Szerdán, a választások első napján egyes helyeken inciden­sekre került sor. Több személy életét vesztette és sokan meg­sebesültek. Andra Pradesh ál­lamban a Kongresszus Párt és az ellenzéki Svatantra jobbol­dali párt híveinek összetűzése során két személy életét vesz­tette, egy másik helyen pedig meggyilkolva találták a kom­munista párttól elszakad! bal­szárny egyik funkcionáriusát. Bihar államban lövöldözésre ke­rült sor a vátasztóhelyiség előtt, kát személy megsebesült. Ugyancsak incidensekről érkez­tek hírek Uttar Pradesh és Orissa államokból. BENEGYIKTOV. a Szovjetunió indiai nagykövete a bombayi ki­kötőben 200 ezer tonna búzát adott át az indiai hivatalok kép­viselőinek A Szovjetunió ezt ajándékképpen adja a termé­szeti csapásoktól sújtott indiai népnek. KOSZIGIN szovjet miniszter­elnök tegnap a Kremlben fogad­ta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsé­gét, amely Kim II miniszterel­nök-helyettes vezetésévei a Szov­jetunióban tartózkodik. GERHARD WEISS, az NDK mi­niszterelnök-helyettese kijelen­tette, hogy Bumediennel, az al­gériai forradalmi tanács elnöké­vel és néhány algériai miniszter­rel folytatott tárgyalásai feljo­gosítják, hogy derűlátóan te­kintsen az algériai—keletnémet viszony további fejlődése elé. BELGRÁDBAN szerdán a nem zetkőzi kommunista és munkás­mozgalom időszerű kérdéseiről folytatott eszmecserét a JKSZ és a Francia Kommunista Párt küldöttsége. ÉSZAK-SVÉDORSZAGBAN, a ki­runai kilövő telepről csütörtö­kön tudományos kutatási céllal felbocsátották a Centaur raké­tát. Eddig nem ismereles. meny­nyiben tett eleget a rakéta tu­dományos küldetésének. Hadiköltségvetési rekord Angliában London [CTK) — Nagy Britan­nia az 1967 februárjától 1968 februárjáig terjedő időszakban hatalmas összeget, 2 205 000 000 font sterlinget fordít fegyverke­zésre, a hadseregre és az Eu rópában. valamint a Szueztől keletre e ő támaszpontokon ál­lomásozó angol csapatok fenn­tartására — áll a honvédelmi „Fehér Könyvben", melyet csü­törtökön adtak ki Londonban. Bonn (CTK) — Wilson brit miniszterelnök és Brown kül­ügyminiszter csütörtökön befe­jezte Kiesinger nyugatnémet kancellárral és Brandt külügy­miniszterrel folytatott kétnapos tanácskozását. A két államfér­fi délben Bonnból visszatért Londonba. Wilson az elutazás előtt tar­tott sajtóértekezleten hangoz­tatta, hogy a szövetségi kor­mány támogatja Nagy-Britannia csatlakozását a Közös Piachoz. A bonni megbeszélések folya­mán Wilson kijelentette, hogy Nagy-Britannia a Közös Piacba való belépésének nemcsak gaz­dasági szempontjaira helyez súlyt, hanem azokra a „politi­kát előnyökre" is, amelyek e tagságból származnának. A brit politikusok a megbe­szélések folyamán Anglia közös piaci csatlakozását különvá­lasztották a többi nemzetközi politikai kérdéstől, valamint az NSZK és Nagy-Britannia közötti kapcsolatok kérdésétől. Ez el­sősorban az Odera—Neisse ha­tárnak London általi elismeré­sére, az NSZK-ban állomásozó angol csapatok költségeinek fedezésére, valamint arra az el­térő álláspontra vonatkozik, amelyet a két ország az atom­fegyver el nem terjesztésével kapcsolatban foglal el. Bonn nem akarja ellenségévé tenni Párizst azzal, hogy segíti Londont — írja a tegnapi Com­bat a bonni megbeszélésekkel kapcsolatban. A lap úgy véli, hogy az a légkör, amelyben a megbeszélések folytak, kevéssé kedvező. A lap megjegyzi, hogy az NSZK nem titkolja elégedet­lenségét az atomfegyver el nera terjesztéséről kötendő szerző­déssel kapcsolatban sem, amely­nek buzgó hívei az angolok. A kancellár legfőbb gondja, hogy ne zavarja meg a fran­cia—nyugatnémet viszonyt — írja tegnapi jelentésében a Fi­garo bonni tudósítója. Az Auro­re úgy vélekedik, hogy a nyu­gatnémetek eléggé messzire mennek Nagy-Britannia közös piaci csatlakozásának támoga­tásában. A tegnapi angol lapok foglal­koznak azokkal az esetleges kö­vetkezményekkel, melyeket Nagy-Britanniának a Közös Piacba való belépése vonna ma­ga után. A Times című lap pl. a következőket írja: a Közös Piac mezőgazdasági politikai szabályainak elfogadása által Anglia pénzügyi mérlegének passzívája 100—175 millió font sterlinggel emelkedne. A tőke szabad mozgása további 100 millió font sterling veszteséget jelentene, s a kivitelből befo­lyó összeg 200—300 millió font sterlinggel csökkenne. Johnson elrendelte a CIA-botrány kivizsgálását New York (CTK) — Johnson elnök elrendelte mindazon kor­mányintézmények tevékenységé­nek kivizsgálását, amelyek ve­szélyeztethetnék az amerikai oktatási intézmények jó hírét. A kormányintézmények elneve­zés alatt az amerikai hírszerző ügynökség, a CIA értendő, amely pénzügyi „segély" fejében az amerikai nemzeti diákszövetség útján kémeket vásárolt és képe­zett ki az amerikai diákok so­raiból. Az elnök döntését egy nappal azután hozta meg, miután kide­rült, hogy a CIA több mint 10 éven át nagy összegekkel, éven­te több százezer dollárral támo­gatta e legnagyobb amerikai főiskolás szervezetet. Johnson e lépése előtt a CIA-val kapcso­latos botrányt még jobban nö­velte az a bejelentés, hogy a CIA három más diákszervezet­ben is hasonló tevékenységet fejtett ki. A vizsgálattal Nicholas Kat­zenbachot, az amerikai külügy­miniszter helyettesét bízták meg. Katzenbach nyilatkozatá­ban nem beszélt arról, hogy a vizsgálatot kiterjesztik-e a kor­mányszerveknek más nem diák magánszervezetekben folytatott hasonló tevékenységére is. hogy így próbálják elterelni a kínai nép figyelmét a nélkülö­zésekről és nehézségekről, az ország bel- és külpolitikájának számos hibájáról és kudarcáról. „A Kínai Kommunista Párt vezetősége — folytatja a cikk — területi igényeket támasztott a Szovjetunióval szemben s ez­zel azt a célt tűzte maga elé, hogy még magasabbra szítsa a soviniszta hangulatot a kínai népben. A pekingi kormánykö­rök minden erővel azt a benyo­mást akarják kelteni a kínai népben, hogy minden oldalról ellenség veszi körül. Ezzel na­cionalista alapon próbálják tö­möríteni a kínai népet és iga­zolni Mao Ce-tung és kiszolgá­lói bürokrata katonai diktatúrá­ját". A Pravda megállapítja, hogy Mao Ce-tung és elvbarátai „fron­tális támadást intéznek a kínai nép szocialista vívmányai ellen, s ennek során lelkiismeretlenül elferdítik és lábbal tiporják a szocializmus eszményeit". A pár­ton és a népen belül folyó éles harc közepette Mao Ce-tung csoportja rágalmazza a testvér­pártokat és a rágalmakra a ha­talomért vívott harc érdekében van szüksége. A Pravda megállapítja: „A Mao Ce-tung által kezdeményezett qazdasági kalandok következté­ben Kína vezetőinek lényegében véve le kellet mondaniuk az or­szág qazdasági fejlesztésének terveiről, a szocializmus anyagi­technikai bázisának felépítésé­ről, és nyíltan meg kellett ta­gadniuk a dolgozók életszínvo­nalának emelésére irányuló vo­nalat." A lap kifejti, hogy Mao Ce­tung csoportja már régóta offen­zívát folytat saját pártja ellen. „Kínában eltaposták a pártélet legelemibb szabályait és elveit: a pártszervek választását, a ve­zetők beszámolási kötelezettsé­gét a pártnak és a pártszerve­zeteknek, a pártvonal megvita­tásának nyilvánosságát. Mao Ce­tung személyének kultusza a képtelenségig, igazi bálványimá­dásig fokozódott." Mao Ce-tung csoportja szakí­tott a szocialista külpolitika alapelvével és alaptételeivel. Ezek: az internacionalizmus, a készség a többi szocialista or­szág támogatására és az impe­rializmus ellen velük együtt ví­vandó harcra, törekvés a béke megvédésére, a világháború megakadályozására, jószomszédi kapcsolatok kialakítására min­den békeszerető országgal és különösen a gyarmati elnyomás alól felszabadult országokkal." „Mao Ce-tung és csoportjának lépéseit nem erejük, hanem gyengeségük, a saját pártjuktól és saját népüktől való félelem diktálja." „A kulturális forra­dalom jelszavával kezdődött ese­mények voltaképpen elkesere­dett harccá váltak Mao Ce-tung és a hozzá közel állók hatal­mon maradásáért. Politikájuk azt mutatja, hogy a hatalomért hajlandók mindent feláldozni: a szocializmus érdekeit, népük ér­dekeit, a forradalom érdekeit." „Ennek egyik legjellemzőbb bizonyítéka: Mao Ce-tung cso­portjának rátérése a fékevesz tett szovjetellenesség álláspont­jára. Ez a vonal elsősorban ma­gára a Kínai Kommunista Párt­ra, a kínai népre mér csapást." „A Szovjetunióhoz fűződő tör­ténelmi kapcsolatokat szétsza­kítva a szovjetellenesség szó­szólóivá válva, a pekingi kor mánykörök további súlyos ne­hézségeket zúdítanak a kínai dolgozókra, elszigetelik orszá­gukat természetes szövetsége­seitől és barátaitól. Akaratlanul kívánkozik az a következtetés, hogy Peking most más szövet­ségeseket keres magának" — hangsúlyozza a Pravda. Ezután rámutat: „Kína már évek óta átállítja gazdasági kapcsolatait a szocialista világról a kapita­lista világra. Mind gyakoribbá és rendszeresebbé válnak a poli­tikai érintkezések is Peking és az imperialista hatalmak között, beleértve az Egyesült Államo­kat". „A fő dolog azonban az, hogy Mao Ce-tung és környezete po­litikájával felbecsülhetetlen szol­gálatokat tesz az imperialisták­nak. Ez a csoport az imperializ­mus elleni harcot gyakorlatilag felcserélte a Szovjetunió, a töb­bi szocialista ország, a kommu­nista mozgalom elleni harccal. Ezzel gyengíti az antiimperia­lista erők frontját, bonyolulttá teszi az egész ázsiai politikai helyzetet. Mindez elsősorban az amerikai agresszorok ellen har­coló hős vietnami nép hátbatá­madása." A moszkvai Pravda felhívja a figyelmet, hogy Mao Ce-tung csoportja a Kínai Népköztársa­ságot „további kalandorakciók­ra készíti elő mind bel-, mind külpolitikai téren, nem zárva ki a Szovjetunió elleni újabb pro­vokációkat sem." Majd rámutat a lap: „Nem kétséges, hogy Mao Ce-tung csoportja nem tudja a véqtelenséqiq félrevezetni a kí­nai népet, a kínai kommunistá­kat". „A kínai nép, a Kínai Népköz­társaság, a Kínai Kommunista Párt előtt objektíve egy másik perspektíva is van, ez a kap­csolatok megjavítása az SZKP­val és a Szovjetunióval, az ösz­szes szocialista országokkal, és kommunista pártokkal, a közös harc az imperializmus ellen, a qazdasági fellendülés és ezen az alapon a nép életszínvonalának emelése. Más szóval: azon az úton való fejlődés perspektívája, amelyet a Kínai Kommunista Párt Vili. kongresszusa, a kom­munista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásainak doku­mentumai jelöltek meg. Ez a marxista-leninista perspektíva, amely a kínai nép, a népi Kína és a Kínai Kommunista Párt alapvető érdekeit szolgálja" — hangsúlyozza befejezésül a moszkvai Pravda. (MTI) A CIA-botrány egyre nagyobb hullámokat ver. Róbert Kasten­meier demokrata képviselő, ola­jat öntött a tűzre azzal a kije­lentésével, hogy a Nemzeti Diákszövetség vezetői a CIA-tól automatikusan haladékot kaptak tényleges katonai szogálatuk megkezdésére. Ralph Yarbo­rough, texasi demokrata szená­tor követelte, hogy a szenátus különbizottsága vizsgálja kl a CIA-nak a diákmozgalomban ki­fejtett káros tevékenységét. Újabb lépés a négerek jogainak védelmére? New York (CTK) — Johnson elnök újabb hét pontból álló törvényjavaslatot terjesztett a kongresszus elé a négerek jo­gainak védelmére. A törvény 1969-ig megszüntetne minden faji megkülönböztetést a laká­sok bérbeadása során. Ezenkívül Johnson javaslatá­ban nagyobb jogkört követelt a szövetségi tisztségviselők szá­mára mindazon személyekkel szemben, akik megnyirbálják a négermozgalom dolgozóinak al­kotmányos jogait, és a megkü­lönböztetés megszüntetését szorgalmazza az esküdtbírósá­gok tagjainak kiválasztása so­rán stb. Annak ellenére, hogy John­son felszólította a kongresszust, hogy mielőbb hagyja jóvá ja­vaslatát, bizonyosra vehető, hogy különösen a szenátusban erős ellenzékkel találja szembe magát. Tanácskozik az AÁSZ értekezlete Buenos Aires (CTK) — Feb­ruár 15-én Buenos Airesben több mint 350 küldött és mintegy 100 megfigyelő részvételével meg­nyílt az Amerikai Államok Szer­vezetének harmadik rendkívüli értekezlete. A bevezető beszédet Juan Carlos Ongania, argentin elnök tartotta. A küldöttek az értekezlet el­ső napján az amerikai államok elnökei találkozójának előkészí­tésére összpontosították figyel­müket. Erre a találkozóra való­színűleg április közepén kerül sor Punta Del Este uruguayi vá­rosban. E kérdésről az egyes államok külügyminiszterei tár­gyalnak majd. A küldöttségek több tagjaira az ENSZ alapokmány revíziója, a latin-amerikai gazdasági in­tegráció problémái, a szociális és gazdasági kérdések megvita­tását bízták. CHILE csatlakozik a Rhode­sia-ellenes gazdasági bojkott­hoz, melyet az ENSZ szervezett meg — közölték hivatalosan Santiágóban. (CTK)

Next

/
Thumbnails
Contents