Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-02 / 33. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. február 2. Csütörtök • XX. évfolyam, 33. szám • Ára 40 fillér Szakszervezeteinknek jelentős szerepük van a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban VITÁVAL FOLYTATTA MUNKAJÁT A FORRADALMI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM VI. KONGRESSZUSA (Tudósítónktól) A VI. szakszervezeti kong tesszus tegnap vitával folytatta munkáját. A ta­nácskozáson Jelen volt a CSKP KB, a Nemzeti Front és a kormány küldöttsége Antonín N o v o t n ý elvtárssal, a CSKP Központi Bizott­sága első tikáréval, köztársasági elnökkel az élen. A második kongresszusi nap első szónoka — a prágai ČKD dolgozóinak képviseletében —, V. Mertl üzemi bizottsági elnök felszólalá­sában az ü| gazdaságirányítási rendszer első tapasztalataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a prágai üzemekben nagy szükség van a berendezések és a gyártási folyamatok kor­szerűsítésére. A küldöttek figyelme ezután Pierre Gen­sousnak, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkár-helyettesének üdvözlő beszédére irá­nyult. Hangoztatta, hogy a SZVSZ számára ez a kongresszus nagy Jelentőségű, amit a többi között az is bizonyít, hogy a Szakszervezeti Vi­lágszövetség székhelye Prága. A világ szakszervezeti mozgal­ma 1945 óta óriásit fejlődött. 1945-ben a világon 70 millió dolgozó volt tagja a szakszer­vezeteknek, ma már ez a szám •lérte a 230 milliót. A szak­szervezetek küldetése különös­képpen a szocialista országok­ban domborodik ki, ahol egé­szen más problémák előtt áll­nak a dolgozók, mint a tőkés­országokban. Ez a küldetés né­mely szocialista országban, fő­képpen az új gazdaságirányítá­si elvek bevezetése következ­lében, új tartalmat kap. Beszéde végén P. Gensous megemlítette, hogy a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom VI. kongresszusán jelenlevő külföl­di delegációk száma is azt bi­zonyltja, hogy ar csehszlovák szakszervezeteknek jelentős sze­repük van a nemzetközi szak­szervezeti mozgalomban. Ez­után a Szakszervezeti Világszö­vetség nevében külön üdvözöl­te a Vietnami Demokratikus Köztársaság szakszervezeteinek küldötteit, kifejezve, hogy a szö­vetség teljes mértékben támo­gatja a vietnami népnek az ame­rikai imperializmussal szemben viselt hősi harcát. A következő felszólaló, J11­ka Zahradnlková, a llto­méricei Kovovýroba dolgozója, a fiatal szakmunkáskáderek ne­velésének problémáival foglal­kozott. A többi között kiemelte, hogy a szakszervezeteknek, neve­zetesen egyes üzemi bizottságok­nak többet kellene foglalkoz­niuk a fiatal szakkáderek ne­velésével. Sikraszállt amellett is, hogy az iparitanuló-otthono­kat jobban el kell látni mind felszereléssel, mind pedig szak­képzett nevelőkkel, mert bizony ezek az „otthonok" sok eset­ben inkább hasonlítanak ka­szárnyára, mint az otthonra. Ezután a testvéri Szovjet Szö­vetségi Központi Szakszervezeti Tanács küldöttségének vezető­je, Vaszilll liftes Prohoroo, a szövetség titkára üdvözölte a VI. szakszervezeti kongresszust. Beszédében, amelyet a jelenle­vők nagy figyelemmel követ­tek, tolmácsolta a szovjet dol­gozók üdvözletét. „Örömmel ál­lapítjuk meg — mondotta —, hogy a Szovjetunió és Csehszlo­vákia szakszervezetei együttmű­ködése egyre jobban megszi­lárdul." Prohorov elvtárs üdvözlő be­szédében elmondta, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának tisz­teletére az egész Szovjetunió népe széles körű szocialista munkaversenybe kezdett. Nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozva a szovjet küldöttség vezetője élesen elítélte az ame­rikaiak vietnami agresszióját. „A vietnami események és a nyugat-németországi neofasiz­mus meggyőzően bizonyítja, hogy mennyire szükséges a szo­cialista országok akcióegysége az imperialista agresszióval szemben" — mondta. A szovjet küldöttség vezetője ezután átnyújtotta a szovjet szakszervezetek ajándékát: Vla­gyimir Iljics Lenin portréját. A vitában V. Pirková, a kež­marokl kilencéves alapiskola ta­nítónője a kelet-szlovákiai ke­rület oktatásügyi problémáival foglalkozott. Elismeréssel szólt az utóbbi években ezen a téren elért eredményekről, de ugyan­akkor sürgette az Iskolaépítési beruházási tervek megvalósítá­sát. (Folvtatás a 2. oldalon) Brezsnyev felszólalt a Komszomol ülésén Moszkva (ČTKJ — Tegnap Moszkvában megkezdődött a Komszomol Központi Bizottsá­gának plénuma, amelyen a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának elő­készületeiről és az úttörő szer­vezet időszerű kérdéseiről tár­gyalnak. Az ülésen felszólalt Leonytd Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, és is­mertette az SZKP Központi Bi­zottságának decemberi plénu­mán megjelölt feladatokat. NYIKOLAJ PODGORNIJ újra Moszkvában Moszkva (CTK) — Nyikolaj Podgornil, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke olaszországi hivatalos lá­togatásáról hazaérkezett. A moszkvai vnukovól repülőtéren Podgornijt és kíséretét Kirill Mazurov, Dmitrij Polanszkif, Dmitrij Usztyinov, Ivan Kapito­nov, Mihail Szolomencev és más politikai személyiségek fogad­ták. A közalkalmazottak tömeg sztrájkja megbénította Párizs életét Párizs (CTK) — A francia közalkalmazottak tegnapi sztrájkja megbénította Párizs életét. A párizsi földalattin szü­netelt a forgalom. A városi au­tóbuszok sem közlekedtek. A külvárosokban a vasúti forga­lom jórészt már kedd este óta szünetelt. A főváros utcáin ke­vés a taxi, s a sztrájk a távol­sági vasútvonalak forgalmára is kihatott. A párizslak egy része otthon maradt, másik része saját au­tóján ment munkahelyére. En­nek következtében rengeteg közlekedési dugó támadt, ami­hez az ls hozzájárult, hogy áramszünet következtében nem működtek a villamos jelzőbe­rendezések. A hivatalok katonai teherautókkal próbálták enyhí­teni a közlekedési nehézsége­ket. A közlekedési bonyodalmakat az is fokozta, hogy Jutn marsall gyászmenete a város központi részében haladt el. Délután a sztrájkolók felvonulást rendez­tek a központi utcákon. Áramszünet következtében a párizsi gyárak többségében le­állt a munka. Egyes üzleteket is bezárták. Sok lakónegyedben egész délelőtt nem volt villany­áram. A hírügynökségek sem tudták továbbítani tudósításal­kat, mert a géptávlrók nem mű­ködtek. Sokhelyütt a gázszol­gáltatást is beszüntették. A párizsi iskolák jórészét be­zárták, s a bankokban is szü­netelt a munka. A kórházakban csak sürgős esetekkel foglalkoz­tak. A francia rádió és televí­zió három híradáson és Juin marsall temetésének helyszíni közvetítésén kívül nem sugár­zott műsort. Hasonló volt a helyzet az or­szág más részeiben ls. Egyes nagyvárosokban a munkások és közalkalmazottak 80—90 száza­léka részt vett a sztrájkban. El­zászban és Lotaringiában már nem volt olyan hatásos az ak­ció. Ntce-ben ötezer főnyi tö­meg kormányellenes jelszavakat hangoztatott, Nancyban a nép* frontért tüntettek. A sztrájkot tömegtüntetések kísérték Bor­deaux-ban, Marseille-ben, La Ro­ehelle-ben, Troyes-ben, Bayonne­ban s másutt. SZOVJET —FRANCIA külkereskedelmi kamarát létesítenek Kedd délután Párizsban Ml­chel Debré francia gazdasági és pénzügyminiszter és Vlagyimir Kirillin szovjet miniszterelnök­helyettes sajtóértekezleten is­mertette az úgynevezett francia —szovjet nagybizottság január 26 és 31 között Párizsban tar­tott első ülésszakának eredmé­nyeiről kiadott közös közle­ményt. A sajtóértekezleten közölték, minden remény megvan arra, hogy a nagybizottság legköze­lebb októberben sorra kerülő moszkvai ülésszakán már együtt nézheti a közösen létrehozott színes televízió adásait. Megál­lapodás Jött létre, hogy a már megkötött szerződésen kívül a Szovjetunió két autókaroszéria­gyártó futószalagot vásárol a Renault-gyártól, és ezzel a fran­cia állami autógyárral kötött szerződés összege csaknem meg­duplázódik. Franciaország 30 ezer tonna gyapotot vásárol a Szovjetuniótól, amelynek ellené­ben a Szovjetunió fogyasztási cikkeket importál Franciaor­szágból. Megállapodtak egy szovjet­francia külkereskedelmi kama­ra létesítésében Párizs székhely­lyel és moszkvai állandó kiren­deltséggel. Kirillin szovjet miniszterel­nök-helyettes és kísérete teg­nap délután Párizsból hazauta­zott Moszkvába. A Prágai Kultúra és Pihenés Parkjának Kongresszusi Palotája, ahol a szakszervezetek VI. kongresszusa tanácskozik. (CTK felvétele J MAR MOST BIZTOSÍTSA , ÚJSÁGÁRUSAIM 12 OLDALAS SZOMBATI SZAMUNKAT Közösségi szellem és individualizmus — Andrej S 1 r á c k y akadémi­kus írása Mire megfő a gulyás — B á b 1 Tibor riportja Ostra­váról Egy hírhedt kalandor a XX. században — B a r s i Imre Írása Ütött az óra — Részlet G á 1 y Olga készü­lő regényéből Ahol a jelen a múlttal találkozik — Bohuš N e m č e k színes al­gériai útijegyzete 4000 éves város — Dan J e h u d a riportja a mai Jeruzsálemről Csak a munkatermelékenység lehet a termelés fokozásának fő tényezője (ČTK) — A Nemzetgyűlés február l-l munkamegbeszélésén az 1966. évi állami költségvetéssel és az 1967. évi állami költ­ségvetés előkészületi munkálataival foglalkoztak. A tanácsko­záson megjelentek a Nemzetgyűlés bizottságainak elnökei és ax állami költségvetés előadói. Bohumil Sucharda pénzügy­miniszter előadói bezsédében hangsúlyozta, hogy az 1966. évi nemzeti jövedelem az 1965. évi­vel szemben 7 százalékkal, az ipari termelés 7,1, a mezőgaz­dasági bruttótermelés 10 és a személyi fogyasztás 4,6 száza­lékkal emelkedett. A tapaszta­latok azonban arra mutatnak, hogy az eredmények nem ítél­hetők meg egyértelműen. Az adatokból kitűnik, hogy a nem­zeti jövedelem egy részével nem sikerült az Igényeknek megfe­lelően gazdálkodni. Minthogy a népgazdaságban a feszültség továbbra is tart, a külkereskedelemben és a mun­kaerőgazdálkodásban 1967-re is meg kellett állapítani a direk­tív feladatokat. Devizahelyze­tünk ugyanis ma sem kielégítő. Az 1966. évi eredmények rá­mutatnak lehetőségeinkre és tar­talékainkra. A jövőben az áru­termelés fokozására, a jobb mi­nőségű szolgáltatások biztosítá­sára és kiterjesztésére, rugal­mas árpolitikára és a pénzbeté­tek hatékonyabb felhasználásá­ra kell törekednünk. A pénzügyminiszter Szlovákia fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az SZNT szervei ezentúl fokozottabb mér­tékben vesznek részt az állami költségvetés alkotásában és for­rásaink elosztásában. A legigényesebb feladatok egyike, hogy a kapitalista álla­mokkal szemben kiegyenlítsük fizetési mérlegünket, továbbá az, hogy a termelés növekedé­sét a munkatermelékenység fo­kozásával érjük el legalább 76,5 Százalékban. Eddig nem voltak meg az esz­közeink arra, hogy közvetlen nyomást gyakoroljünk a munka­erők kihasználására, úgy aho­gyan azt a népgazdaság szük­ségletel megkívánják. Már a kezdeti tapasztalatokból is ar­ra következtetünk — mondotta a miniszter —, hogy az új irá­nyítás keretében sikerül a ter­melés fokozását a munkaerők számának növelése nélkül is biztosítani. -km-

Next

/
Thumbnails
Contents