Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-14 / 45. szám, kedd

Koszigin elutazott Angliából (Folytatás az 1. oldalról) Elismerték annak fontossá­gát, hogy az 1963-ban kötött részleges atomcsendegyezményt a földalatti atomrobbantásokra is ki kell terjeszteni. A felek kijelentették, hogy készek részt venni egy leszere­lési világértekezleten, amelyre minden országot meghívnának, amennyiben ilyen konferenciára az ENSZ-közgyűlés határozata értelmében sor kerül. Hosszan tartó eszmecserét folytattak a délkelet-ázsiai ese­ményekről. A két kormány mély­séges sajnálkozással állapítja meg, hogy a vietnami háború egyre jobban kiterjed, egyre több emberéletet követel. Egyet­értenek abban, hogy ezek az események veszélybe sodorják a szomszéd államokat, a békét és a stabilitást, egyetértenek továbbá abban, hogy törekedni kell a vietnami háború mielőbbi beszüntetésére. A két kormány ismét leszö­gezte, hogy az 1954. és az 1962. évi genfi egyezmények elveihez hiven ezeket az egyezményeket a Szovjetunió és Nagy-Britan­nia is aláírja. Mindkét kormány­fő kifejtette safát nézetét a vietnami béke helyreállításának lehetőségeiről. A két kormány továbbra is figyelemmel tanul­mányozza majd a kialakult hely­zetet és mindent megtesz a viet­nami probléma rendezésére. E célból kapcsolatokat tart fenn egymással. Részletesen megvizsgálták a kereskedelem, valamint a mű­szaki-tudományos együttműkö­dés kérdéseit. Egyetértettek ab­ban, hogy kedvező lehetőségek vannak a mindkét ország javát szolgáló kereskedelem növelé­sére, és ezeket a lehetőségeket gyarapítani kell. Nyugtázták, hogy az érvényes megállapodá­sok értelmében hasznosan bő­vülnek a két ország között a kereskedelmi kapcsolatok és ugyanakkor rámutattak: kívá­natos lenne olyan egyezmények kidolgozása, amelyek hosszabb időtartamra szólnának. A kormányfők egyetértettek abban, hogy az iparcikkekkel és a nyersanyagokkal való ke­reskedés mellett megfelelő fi­gyelmet kell szentelni a köz­szükségleti cikkekkel való ke reskedelemnek ls. Az angol miniszterelnök meg­elégedéssel nyugtázta a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­kének azt a kijelentését, hogy a Szovjetunió az idén az elő­iránvzaton túl nagyobb mennyi­ségű közszükségleti cikket vá­sárol Nagy-Britanniától. Űgvszintén elhatározták, hogy a szovjet—angol kereskedelem kérdéseit rendszeresen megvi­tatják, és szükség esetén az illetékes minisztereket is bevon­ják a munkába. A kormányfők megállapítot­ták, hasznosak a Szovjetunió­ban és Angliában tartandó ál­talános és szakosított kiállítá­sok, amelyek elősegítik egymás eredményeinek Jobb megisme­rését, valamint a szovjet—angol kereskedelmi-gazdasági kapcso­latok és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését. Megvitatták a szovjet—angol műszaki- tudományos és kultu­rális kapcsolatok helyzetét. Megállapították, hogy a szóban forgó területeken fokozódik a két ország együttműködése. Hasonlóképpen egyetértettek abban, hogy a két ország megfelelő ipari és műszaki tu­dományos lehetőségeinek éssze­rűbb kihasználását célzó mű­szaki-tudománvos eevül t műkö­dés bővítése nagy hasznot hajt­hat mindkét országnak. A két kormány egyetért ab­ban, hogy a szovjet—angol kapcsolatok fejlesztését külön­böző szinteken és különböző területeken előmozdíthatná, ha létrehoznának egy szovjet—an gol konzultatív bizottságot a kultúra, a tudomány, sport és más ágazatok vezető személyi­ségeiből. A két kormány megegyezett a kölcsönös vagyonjogi és pénzügyi igények végleges ren­dezéséről. Nagy-Britannia kormánya a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése terén elért haladás és e kapcsolatok fejlődési táv­latainak jegyében üdvözölte Ko­sziginnak azt a javaslatát, hogy kössenek barátsági és együttműködési szerződést a Szovjetunió és Nagy Britannia között. Leszögezték: a két kormány további erőfeszítéseket tesz azért, hogy bővüljenek azok a területek, amelyeken álláspont­jaik megegyeznek. Ismételten hangsúlyozták, az a szándékuk, hogy a jövőben rendszeres ta­lálkozókat és megbeszéléseket tartanak a két ország kapcso­latainak további javítása céljá­ból, valamint a nemzetközi ie­szültség enyhítésének és a bé ke megszilárdításának elősegí tésére. A szovjet kormányfő meghív­ta Harold Wilsont, tegven hi­vatalos látogatást a Szovjet­unióban. A látogatás időpontját később állapítják meg. George Brnwn külilevminl^z­ter már 1967. május 19—25 között hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A MOSZKVAI PRAVDA KOMMENTARJA: Moszkva — A Moszkvai Prav­da hétfőn Koszigin miniszter­elnök angliai látogatásával kapcsolatban kommentárt kö­zölt, amelyben megállapítja, hogy a két ország képviselői „nyíltan és tárgyilagosan tár­gyaltak napjaink igen égető nemzetközi politikai problémái­ról". Aligha várhatja valaki, hogy minden probléma azonnal megoldást nyer, mert számos kérdésben a két fél kitart el­lentétes álláspontja mellett. Nyilvánvaló azonban, hogy e megbeszélések után jobban megértik egymás állásfoglalá­" 1967. II. 14. Mozgolódik a jobboldal Indiában Delhi (CTK) — Az indiai parlamenti választások köze­ledtével megélénkült az egyes tartományokban a különböző politikai pártok tevékenysége. Jellemző például a Kerala ál­lamban és az északi Radzsasz­tán államban észlelhető politi­kai helyzet. Míg például az elő­zőben a baloldali erők elfogad­ható alternatívát ajánlottak a Kongresszusi Párttal szemben, Radzsasztanban a reakció egyre elégedetlenebb a kormánypárt politikájával. Politikai megfi­gyelők véleménye szerint nincs kizárva, hogy ebben az állam­ban a Kongresszus Párt veresé­get szenved. A jobboldal ellen­támadást indított és mind a városokban, mind a falvakban óriási bevetéssel Indította meg választási kampányát. Előzetes számítások szerint a baloldal — beleértve a kommunista pár­tot is — a 184 képviselői hely­ből mindössze hatra számithat. sát, és több kérdésben kijelöl­ték a problémák megoldásához vezető utat. Mindkét ország, bár különböző társadalmi rend­szerű, komolyan hozzájárulhat a bizalom és a kölcsönös meg­értés légkörének kialakításá­hoz a béke megszilárdítása ér­dekében. Most arról van szó, hogy az egyes kérdésekben lét­rejött megállapodásokat valóra váltsák, s tovább szilárduljon a kölcsönös érintkezés a két ország, Európa és az egész vi­lág javára. Ebből a szempontból a látogatásnak nemcsak nap­jaink, hanem a szovjet—brit kapcsolatok jövője szempontjá­ból ls nagy jelentősége van. Ami az európai biztonságot illeti, a szovjet léi nézete sze­rint Angliának mint nagy euró­pai országnak önállóan kell ál­lást foglalnia az európai és más nemzetközi problémák megoldásához. A Szovjetunió újból megerősítette, hogy kész a többi európai országgal együtt utat keresni a feszült­ség enyhítéséhez Európában és megfelelő biztonsági rendszer kialakításához valamennyi eu­rópai ország részvételével. A szovjet fél ma úgy véli, hogy az NSZK-nak feltétlenül el kell ismernie a mai európai határokat, el kell Ismernie az NDK-t, amit a Szovjetunió az európai helyzet stabilizálása egyik fő tényezőjének tart. Nagy-Britanniának reálisabban kellene tekinteni a revansiz­mus veszélyére. A Vietnamról folytatott meg­beszélésekkel kapcsolatban a szovjet hírmagyarázók hangsú­lyozzák azt a tényt, hogy a szovjet miniszterelnök látogatá­sa folyamán teljes mértékben támogatta a VDK külügyminisz­terének fanuár 28-t javaslatát. MANESCU román külügymi­niszter belgiumi hivatalos láto­gatásáról hazafelé menet, va­sárnap este Budapesten egy napra megszakította útját. A ro­mán vendégeket a Keleti pálya­udvaron Péter János külügymi­niszter és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták BUKARESTBEN bejelentették, hogy május első felében Romá­niába látogat Nilsson svéd kül­ügyminiszter, akit a román kor­mány hívott meg. ESZAK-KOREAI kormánykül­döttség utazott tegnap Moszk­vába. A szovjet kormány által meghívott küldöttséget Kim U, a minisztertanács első elnökhe­lyettese vezeti. MOSZKVÁBAN február 12-én 87 éves korában elhunyt Vla­gyimir Szukacsev akadémikus, szovjet biológus, botanikus és földrajz-tudós. Szukacsev a moszkvai természettudományi társaság elnöke és több külföl­di tudományos akadémia tiszte­letbeli tagja volt. WILLIAM MANCHESTER, az „Egy elnök halála" című könyv szerzője vasárnapi televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy könyvéből semmilyen „Kennedyvel kapcsolatos törté­nelmi, vagy politikai jellegű tényt" nem húztak ki CAGLAYANGIL török külügy­miniszter március 6—10 e kö­zött Mark Nlkezics külügyi ál­lamtitkár meghívására hivata­los látogatásra Jugoszláviába utazik. Atommentes-övezet Latin-Amerikában Mexiko (CTK) - Mexikóban vasárnap 21 ország küldötte jó­váhagyta a Latin-Amerika atom­mentes-övezetté való nyilvání­tásáról szóló szerződés szövegét. A ma aláírásra kerülő szerző­dés arra kötelezi az illető or­szágokat, hogy ne kísérletezze­nek atomfegyverrel, és ne en­gedjék, hogy területükön idegen országok atomfegyvert helyez­zenek el vagy keresztülszállít­sanak. A szerződés nem vonatkozik a Virgin-szigetekre, Puerto Ri­córa, a Panama-csatorna öveze­tére, és „Kubára" (azaz az USA guantanamói támaszpontjára). Ezzel természetesen a szerző­dés jelentősége gyengül, mivel a legkevésbé sem korlátozza az USA érdekeit, holott e térség­ben ő az egyetlen atomnagyha­talom. A szerződés természetesen megengedi az atomenergia bé­kés célú felhasználását és kuta­tását. Pekingben a hadsereg irányítja a rendőrséget is Márciusban ismét megkezdik a tanítást a közép- és szak­iskolákban • Csen Ji külügyminiszter a vietnami háború kiterjesztésének lehetőségéről Tokió (CTK) — Mint már tag­nap jelentettük, a kínai hadse­reg Pekingben ellenőrzése alá vette a közbiztonság igazgatá­sát. Egyesek ezt az intézkedést a „katonai rendszer kihirdeté­sének" minősítették. A kínai közbiztonsági minisz­térium és a pekingi katonai helyőrség parancsnoksága szom­baton közös rendeletet adott ki „katonai ellenőrző bizottság" létesítéséről, amelynek azonna­li érvénnyel alárendelték az ösz­szes fővárosi közbiztonsági szer­vet. A rendeletet a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­ga katonai bizottságának és a Kínát Népköztársaság Államta­nácsának döntése alapfán adták ki. „A katonai ellenőrző bizott­ságnak az a feladata, hogy meg­erősítse a proletariátus dikta­túráját, erélyesen elnyomja az ellenforradalmi elemeket, beve­zesse a forradalmi rendet és se­gítséget nyújtson a kulturális forradalomnak — hangzik töb­bek között a rendeletben. A japán tudósítók rámutat­nak, hogy az új ellenőrző bizctt­ság feladata átszervezni a köz­biztonsági igazgatást úgy, hogv az „Mao Ce-tung gondolataihoz igazodjék". Peking már nem áll „a nagy Tito elnök Ausztriában Bécs (CTK) — löszt p Broz Tito jugoszláv elnök felesége, Jovanka Broz kíséretében hét­főn különvonaton ötnapos hiva­talos látogatásra Ausztriába ér­kezett. Tito elnököt dr. Vlagyi­mir Bakarics, a Szövetségi Ta­nács tagja, Marko Nlkezics kül­ügyminiszter, valamint több más hivatalos személyiség ki­séri. A bécsi pályaudvaron Franz fonás osztrák szövetségi elnök, dr. fozef Klaus kancellár, dr. Bock alkancellár, dr. Toncic So­rinj külügyminiszter és az oszt­rák kormány több tagja, vala­mint több ezer bécsi üdvözölte a jugoszláv elnököt. Tito elnök tiszteletére 21 ágyúlövést adtak le, majd a Ju­goszláv elnök az osztrák állam­fő kíséretében bécsi szállás­helyére, az Imperial szállóba hajtatott. Franz fonás elnök tegnap a Hofburgban díszvacsorát adott Joszip Broz Tito és felesége, valamint kísérete tiszteletére. kulturális proletár forradalom" első arcvonalában, s jelenleg már messze lemarad Sanghaj mögött — hirdeti a légügyi In­tézet Vörös Zászló szervezete harcosainak röplapja. Csen Ji kínai külügyminiszter Pekingben kijelentette, hogy Kina „minden előkészületet megtesz" arra az esetre, ha az amerikaiak a vietnami háborút kiterjesztenék Kína területére. Hozzátette, hogy az amerikai imperializmus ebben az esetben „megsemmisítő csapást" szen­vedne. Pekingben február J0-én kö­zös emlékiratot írtak alá a Ja­pán—Kínai Baráti Társaság és a Külföldi Kulturális Kapcsola­tokat Ápoló Szövetség képvise­lői. Az 1967. évi kulturális és sportcsereakcióra vonatkozó közös memorandum rámutat, hogy a kínai fél kívánságára, „a kulturális forradalomra" való tekintettel törölték a márciusra és a következő hónapokra ter­vezett kulturális és sportrendez­vények japán—kinai közös prog­ramját. Február 11-én közzétették a Kínai Kommunista Párt és a Ki­nai Köztársaság Államtanácsá­nak javaslatát, amely szerint Kínában március 1-től ú\ra meg­kezdik a tanítást valamennyi közép- és szakiskolában. Ameny­nyíben a javaslatot megvalósít­ják, ez azt jelenti, hogy a jelen­legi politikai mozgalom porond­járól eltávozik az a fő erő, amely a „kulturális forradalom" eddi­gi nyolc hónapja alatt a legak­tívabb szerepet játszotta. A több tízmillió „vörösgárdlsta", akik főként a kulturális forradalom kezdeti időszakában az úgyne­vezett burzsoá és revizionista irányvonal elleni harc élén ál­lottak, túlnyomórészt a közép­iskolákból rekrutálódtak. A Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának javaslata azt írja, hogy „a középiskolák diákjai és tanítói szüntessék be a forradalmi tapasztalatcsere céljából tett utazásalkat, és tér­jenek vissza az iskolákbu" Az Oj Kína hírügynökség leg­újabb jelentései szerint Mao Ce-tung az egyik pekingi utcán kiragasztott plakátokon utasítást adott, hogy a kínai diplomaták kétharmada térjen haza, s ve­gyen részt a kulturális forrada­lomban. E hírek szerint Sie Fu­csi közbiztonsági minisztert megbízták a pekingi népi kom­muna vezetésével, amelyet a sanghaji minta alapján a fővá­rosban is megalapítanak. íjét évvel ezelőtt, 1960 ja­*• nuárjában mintegy hét­százezer munkanélkülit tartot­tak nyilván a Német Szövetsé­gi Köztársaságban. Ez volt az utolsó háború utáni munkanél­küliségi hullám az országon be­lül. A következő hónapokban a munkanélküliek zöme munkát talált, sőt rövidesen munkaerő­hiány mutatkozott. A nyugatné­met vállalatok, olasz, török, görög, spanyol és más külföldi munkásokat szegődtettek. Ta­valy júniusban 1 millió 300 ezer külföldi munkás dolgozott a bonni államban. Ám még a leg­jobb időkben is tízezrek voltak munka nélkül, ugyanakkor több százezer üres hely várt betöltés­re. A munkanélküliek azért nem tudták betölteni ezeket az állá­sokat, mert vagy nem volt meg­felelő képesítésük, vagy pedig az ország másik végén kínálko­zott számukra megfelelő mun­kaalkalom. Tavaly óta azonban a helyzet fokozatosan rosszab­bodott, s jelenleg a munkanél­küliek száma éppen olyan ma­gas, mint 1960 januárjában. Ja­nuár végén 621 156 munkanélkü­lit tartottak nyílván, ami azt je­lenti, hogy a lakosság 2,9 szá­zaléka munkanélküli, és segélyt élvez. Az illetékes hatóságok han­goztatják, hogy a helyzet még így is jobb, mint várták. Sabel, a szövetségi munkaközvetítő hi­vatal elnöke újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy január végé­re 700 ezer munkanélkülit vár­tak. Másrészt azonban a vártnál is több a részleges munkanél­küli, és havonta körülbelül ne­gyedmillió embert több napi fi­zetetten szabadságra kényszerí­tenek. A munkaidő „megrövidí­tésének" ezt a módszerét első­sorban a jelenleg értékesítési KOMMENTÁRUNK Munkanélküliség Nyugat­Németországban nehézségekkel küszködő autó­gyárakban alkalmazzák. Rövi­debb munkaidőt vezetnek be azok a vállalatok, amelyek nem akarják elveszíteni bedolgozott alkalmazottaikat és abban bíz­nak, hogy az értékesítési nehéz­ségek átmeneti jellegűek. Más választásuk nincs is: vagy elbo­csátják az alkalmazottak bizo­nyos részét, vagy megrövidítik a munkaidőt. ' A nyugatnémet hatóságok igyekeznek olyan intézkedéseket foganatosítani, hogy fokozódjék a gazdasági aktivitás és csök­kenjen a munkanélküliek szá­ma. A kormány elfogadta a pót­lólagos idei költségvetést, amellyel több közmunkát, s így nagyobb foglalkoztatottságot akar biztosítani. A munkanél­küliség nemcsak politikai és társadalmi szempontból, hanem állami pénzügyi szempontból sem kívánatos jelenség. A gaz­dasági tevékenység gyengülése következtében kisebb az adókból eredő állami bevétel. Az NSZK pénzügyi helyzete pedig úgyis nagyon feszült; javulása csak akkor várható, ha sikerül leküz­deni a gazdasági pangást. A bonni kormány elhatározta, hogy felemeli a munkanélküli segélyt, s így akarja elkerülni a lakosság Idegeskedésének gyors fokozódását. A munka­ügyi minisztérium javaslata sze­rint húsz százalékkal emelnék a segélyt, de a kormány csak tízszázalékos emelést engedé­lyezett. Újonnan megszabják a magukat más foglalkozási ágak­ra átképző dolgozók pótlékait. Az az alapelv, hogy akt átké­pezi magát, nagyobb tövedelem­mel rendelkezzék, mintha csak munkanélküli segélyből élne. A bonni államban jelenleg nagy hiány van borbélyokban és fod­rászokban. Átképzéssel meg­szüntethető ez a munkaerő­hiány, ugyanakkor a munkanél­küliek számát is csökkenthetik. A nyugatnémet hivatalok arra hivatkoznak, hogy egyes foglal­kozási ágakban az országos helyzet megjavulása után sem találnak munkát az alkalmazot­tak. Szakértők véleménye szerint az év második felében ismét lendületre kap a nyugatnémet gazdaság. A munkanélküliség nyilván már áprilisban és má­jusban is csökkenni fog, mivel megkezdődnek az idénymun­kák. Az azonban bizonyos, hogy a nyáron több lesz a munkanél­küli, mint a tavalyi nyári hó­napokban. |AN BLANSKÝ

Next

/
Thumbnails
Contents