Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-27 / 27. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. január 27. Péntek • XX. évfolyam, 27. szám • Ára 40 fillér Jozef Kríž elvtárs kitüntetése (CTK) — Köztársaságunk el­nöke Jozef Krítnek, az SZLKP Központi Bizottsága tagjának, az SZNT alelnökének 50. szü­letésnapja alkalmából az „Az országépítésben szerzett érde­mekért" kitüntetést adomá­nyozta a pártban, a közéleti tisztségekben s a szocialista országépltésben áldozatkészen kifejtett tevékenységéért. A kitüntetést Alexander Dub­ček, a CSKP Központi Bizott­sága elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára tegnap adta át az ünnepeltnek, jelen volt Michal Chudík, a CSKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, az SZNT elnöke, fán Janik, az SZLKP Központi Bizottsága el­nökségének tagja, a Központi Bizottság titkára és Ján PaSko, az SZLKP Központi Bizottságá­' nak osztályvezetője. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának első titkára egyidejűleg átadta az SZLKP Központi Bi­zottsága üdvözlő levelét, amelyben Jozef Krli elvtárs munkásságát, párt és állami tisztségekben szocialista társa­dalmunk érdekében kifejtett tevékenységét méltatja. Az új gazdaságirányítási rendszer határozottabb intézkedéseket követel Csütörtökön úban ülése­zett a CSKP KB gazdasági bizott­sága. Az ülést Drahomír Kolder elvtárs, a CSKP KB titkára vezette. Napirenden a tervszerű irányítási rendszer elveinek tudatos alkalmazásá­val, a szocialista vállalatveze­téssel kapcsolatos problémák szerepeltek. A bizottság tagjai a vitában hangsúlyozták, hogy e kérdést széleskörűen meg kell vitatni — az üzemek, az ágazati igazgatóságok, a minisztériu­mok, valamint a párt- és szak­szervezeti kutatóintézetek dol­gozóinak bevonásával. A tanácskozásnn megvitatták a tudományos kutató bázis szak­káder-ellátásának kérdéseit is. Az elemzés arról tanúskodik, hogy nagyon alacsnny a tudo­mányos és a kutatóintézetek ál­lományában a tudományos mi­nősítéssel vagy egyetemi vég­zettséggel rendelkező szakem­berek száma. Ez a körülmény sok esetben az alacsony színvo­nalú alkotómunkában nyilvánul meg. A bizottság foglalkozott a jelenség okaival, majd javasol­ta, hogy ezt az elemzést mind állami, mind pedig pártvonalon úgy egészítsék ki, hogy azt fel lehessen használni a CSKP KB tudományos-műszaki kérdések­kel foglalkozó plenáris ülésé­nek előkészítésében. (smj ÜLÉSEZETT A NEMZETGYŰLÉS MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA NAPIRENDEN a falu szociológiája és a vízgazdálkodás (Tudósítónktól) — Tegnap kétnapos tárgyalásra fiit össze a Nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az első napirendi pontban a falu szociológiai életét tárgyalta, amelyhez a be­vezetőt dr. Ján T a u b e r tartotta. Napjainkban sokat változott a falu élete. A munkában a korszerű gépek egész sora vesz részt, melyeket a hagyományos élethez szokott falusi dolgozó kezel. A tudomány fejlődése óriási, s ez befolyásolja az em­bert, hisz nem hagyhatja fi­gyelmen kívül a történteket. Ugyanakkor irányítani is kell a gazdaságot és szerveznie a munkát. A falu élete bonyolult­tá vált, ezt figyelembe kell venni. A mezőgazdasági főis­kolának is ilyen értelemben kell oktatnia az ifjúságot. A falu szociológiai életének a tanulmányozását a nyugati ál­lamokban sem becsülik le, hiszen ettől függ a termelés növelése, a rejtett tartalékok feltárása. E téren bőven akad tennivaló hazánkban is. A vitában Josef Borűvka kép­viselő rámutatott a hivatalok konzervatív magatartására, ami szintén nehezíti a falusi dol­gozó életét. A képviselők kö­rében elismerést keltett a szó­kimondó hozzászólás, mely sze­rint a konzervativizmus a szo­cializmus építésének a legna­gyobb ellensége. Marié Mitrová képviselő megjegyezte: Hala­dást jelent a falu sokoldalú­ságának felismerése, ám ezt követnie kell a konkrét segít­ségnek, ami hozzájárul a falu és a város egymáshoz való kö­zeledéséhez. Második pontként a vízgaz­dálkodás helyezete került na­pirendre. A vitaindító beszédet Josef Smrkovský erdő- és víz­gazdálkodási miniszter mondta el. Elemezte a vízellátás jelen­tőségét. Kiemelte, hogy jelenleg a vizet már nem tekinthetjük kimeríthetetlen forrásnak. Nap­ról napra többet igényel belőle az ipar, a mezőgazdaság, a la­kosság, s hovatovább nagy probléma lesz a szükséges víz­mennyiség biztosítása. (Folytatás a 2. oldalon) Cél: A MEZOGAZDASAG KOMPLEX GÉPESÍTÉSE MÉG MINDIG HIÁNY VAN A PÓTALKATRÉSZEKBEN • NÖVELJÜK A GÉPESÍTÉS HATÉKONYSÁGÁT • JAVUL A SZERVIZSZOLGÁLAT A Központi Mezőgazdasági Gépértékesítő Vállalatnak ebben az évben is gondjai vannak fel­adatai teljsítésével. Az új gaz­daságirányítási rendszer a ré­gebbinél jóval igényesebb köve­telményeket támaszt munkájá­val szemben, céljául tűzi ki a legkorszerűbb mezőgazdasági technika terjesztését, szorosabb kapcsolatot kell teremtenie a gépgyárakkal és az átvevőkkel — a mezőgazdasági üzemekkel. Az ezzel összefüggő problémák­ról tájékoztatta tegnap a bra­tislavai újságírókat dr. Bohu­mír Šafrata az említett vállalat igazgatója. Többek között hangsúlyozta: a jövőben arra fognak töreked­ni, hogy minden tekintetben ki­elégítsék az átvevők igényeit, a kívánt választékú és minőségű hazai és külföldi gépeket, sőt egész komplex gépsorokat bizto­sítsanak számukra, jóval széle­sebb mértékben gondoskodjanak a pótalkatrészekről, a szerviz­szolgálatról, a megfelelő tájé­koztatásról stb. A fennálló ne­hézségek ellenére már az idén országos diszpécser-központból fogják irányítani a szűk kereszt­metszetű alkatrészek elosztását, szakosított raktárakat létesíte­nek és 48 szervizkocsi segítsé­gével végzik el a legsürgősebb javításokat. Az új gazdasági mechanizmus természetesen nemcsak a me­zőgazdasági gépek értékesítését végző vállalatot érinti, hanem az egységes földművesszövetke­zeteket és az állami gazdaságo­kat is, ezért ezeknek is jóelőre gondolniuk kell arra, milyen gé­pekre és berendezésekre lesz szükségük, hogy költségvetésük­ben is biztosíthassák a szüksé­ges pénzeszközöket. A Központi Mezőgazdasági Gépértékesítő Vállalat egyéb­ként a jövőben több újdonságot is bevezet. Többek között 1968. január elsejétől már nem a MOTOTECHNA vállalaton ke­resztül, hanem közvetlenül a termelőüzemekből szerzi majd be az alkatrészeket tezek ma a legszűkebb keresztmetszetű s legkeresettebb cikkek), az 1968 —1969. évtől kezdődően pedig önműködő számítógép segítségé­vel tartja nyilván a hiánycikke­ket s lyukkártyás géptávírók igénybevételével fogja irányíta­ni az értékesítő hálózatot. IdfJ Kedvezőek a feltételek o szovjet—olasz kapcsolatok fejlesztésére • NYIKOLAJ PODGORNIJ TORINÓBAN • SARAGAT ÉS MORO A SZOVJETUNIÓBA LÁTOGAT Róma (ÜTK) — Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke tegnapra virradó éjszaka Rómából Torinóba utazott, hogy megtekintse a személygépkocsikat gyártó Fiat­Mirafiori üzemet. Ütjának további állomásai Miláno, Velence Taranto és Nápoly. Vasárnap visszatér Rómába, ahol folytatja megbeszéléseit Saragat elnökkel. Az első találkozó konkrét eredménye az a megállapodás, hogy Saragat és Moro a Szov­jetunióba látogat. Podgornij ugyanis szerdán este az ünne­pi fogadáson, amelyet Rizsov szovjet nagykövet adott a két államfő tiszteletére, bejelentet­te, hogy meghívta Moszkvába Saragat elnököt, és Aldo Moro miniszterelnököt, akik a meg­hívást elfogadták. A látogatás időpontját később határozzák meg. A Rómában megkezdődött olasz—szovjet megbeszélések tehát folytatódni fognak, és kedvezően fejlődnek a két or-, szág bilaterális kapcsolatai, bár a nemzetközi kérdésekben né­zeteik néhány pontban eltérőek. Saragat elnök, a fogadáson mondott pohárköszöntőjében a megbeszélésekből röviden a kö­vetkezőket szűrte le: egyes kér­désekben (a leszerelés, az atom­fegyverek elterjesztésének meg­akadályozása, a Kelet—Nyugat párbeszéd szükségessége, az ENSZ támogatása) Olaszország és a Szovjetunió „célkitűzései azonosak". Podgornij pohárköszöntőjé­ben a következő szavakkal érté­kelte az első megbeszéléseket: „Látható volt, hogy a két fél jobban meg akarja egymást is­merni és közelebb akarja egy­máshoz hozni álláspontját". A világban az utóbbi években sok minden megváltozott, de a szov­jet külpolitika a békés együtt­élésen alapuló politika változat­lan maradt — hangsúlyozta a szovjet államfő. Majd ígffoly­tatta: A Szovjetunió kapcsola­tainak fejlesztését óhajtja Olaszországgal, s a két ország között erősödik a kölcsönös bi­zalom. Nem kételkedünk abban, hogy római megbeszéléseink és az olasz államférfiak moszkvai látogatása jelentősen hozzájárul majd a nagyobb egyetértéshez". Nyikolaj Podgornij még ' u szerdai nap folyamán találko­zott az „olasz—szovjet parla­menti bizottság" képviselőivel. Ebből az alkalomból is hangsú­lyozta, hogy az utóbbi években pozitívan fejlődtek az olasz­szovjet kapcsolatok. A Quirinale-palotában lefolyt szerdai tárgyalásokról közle­ményt adtak ki, amely felsorol­ja a tárgyalások résztvevőit, va­lamint a napirenden szerepelt kérdéseket: a kétoldalú kapcso­latokat és „egyes fontos idősze­rű nemzetközi problémákat" — így az európai biztonság, a le­szerelés, a délkelet-ázsiai konf­likuts és az ENSZ keretében folytatott együttműködés kérdé­sei. A tárgyalásokat követő dísz­ebéden Aldo Moro pohárköszön­tőjében hangoztatta az olasz­szovjet baráti kapcsolatok szün­telen fejlődését és e kapcsola­tok továbbfejlesztésére irányu­ló kölcsönös törekvést. Podgornij a pohárköszöntőre válaszolva többek között rámu­tatott, hogy Saragat elnökkel és más olasz személyiségekkel folytatott első megbeszélései is azt mutatták, hogy Olaszor­szágnak — a Szovjetunióhoz ha­sonlóan — érdeke a legkülön­bözőbb területeken való együtt­működés. Az európai biztonság — mondotta — annál szilár­dabb és szélesebbkörű, minél szilárdabb az anyagi alapja — vagyis a termelés, a gazdaság, a tudomány, a technika stb. Ezért a Szovjetunió következe­tes híve a kétoldalú, de ugyan­akkor a sokoldalú együttműkö­désnek is. (Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák—svéd kereskedelmi egyezmény Stockholm (CTK) — Franti­šek Hamouz, külkereskedelmi miniszter tegnap Londonban Lange svéd kereskedelmi mi­niszterrel új, hosszúlejáratú ke­reskedelmi egyezményt írt alá. Az új egyezmény az 1967—1971­ig terjedő évekre szól és az árucsere növelésén kívül az ipa­ri együttműködés és a tudomá­nyos műszaki kapcsolatok fej­lesztését tűzi ki. Szovjet kőolajszakértők több százmillió tonnára becsülik a Kaspi-tenger Azerbajdzsánnal határos nyugati részének kő­olajkészletét. A képen: A Nyeftyanije Kamnyi gazdag olajme­zőre vezető acélút tartópilléreinek szerelése. (CTK—APN felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents