Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-26 / 26. szám, csütörtök

A kínai hadsereg a hatalomért folyó harcban Japán tudósítók a „kulturális forradalom" új szakaszáról Peking (CTK) — A hatalomért folyó harcba — „a nagy kultu­rális forradalmat" már hivata­losan is így nevezik Kínában, — beavatkozik a hadsereg is. A hadsereg lapjának tegnapi vezércikke többek között ezeket írja: „A hadsereg vívta ki a pro­letariátus politikai hatalmát, és most a hadseregnek kell fegy­verrel megvédenie." A vezércikk mintegy hírma­gyarázatként tekinthető Mao Ce-tungnak a hadsereg beavat­kozására kiadott állítólagos pa­rancsával kapcsolatban. E pa­rancsot két nappal ezelőtt pla­kátokon tették közzé. A cikk rámutat, nem az a kérdés, hogy a hadsereg beavatkozzék-e, vagy távol maradjon az esemé­nyektől, hiszen a valóságban már hosszú idő óta részese a fejleményeknek. A kérdés most az, kinek az oldalán avatkozzék be a hadsereg. A lap nyíltan be­ismeri, hogy egyes vidéki lapok és falragaszok már régóta azt állítják, hogy az összetűzések során a hadsereg a Mao-ellenes erők oldalára állt. „Az a kérdés, hogy a népi fel­szabadító hadsereg a „kulturá­lis forradalmat" vagy a konzer­vatív irányvonalat, esetleg a jobboldalt támogatja-e" — írja a hadsereg lapja. Majd figyel­mezteti a katonákat, ha nem állnak „az éles osztályharcban" a proletariátus mellé, akkor ez azt jelenti, hogy a burzsoáziá­hoz szegődtek. A külföldi laptudósítók beha­tóan foglalkoznak a kínai fej­leményekkel. A DPA nyugatné­met hírügynökség pekingi tudó­sítója tegnap azt írta, hogy mintegy 80 kilométert tett meg Peking és környékén, de sehol sem észlelt nyugtalanságot vagy akár fegyveres összetűzést. A japán laptudósítók beszá­molói szerint miután a „forra­dalmi erők magukhoz ragadták a hatalmat Kína északi tarto­mányaiban, itt is helyreállt a rend." Pekingben a forradalmi lázadók átvették számos minisz­térium és központi hivatal el­lenőrzését. A japán lapok tudó­sítói szerint a „kulturális for­radalom" új szakaszba lépett, amelyre jellemző, hogy a „for­radalmi lázadók átveszik a párt és állami szervek felett a^ el­lenőrzést. A „jumiurl" című japán lap közli a központi hivatalok ne­vét, melyek irányítását átvették a forradalmi lázadók. A felso­rolt hivatalok közt találjuk az oktatásügyi és művelődésügyi, továbbá az egészségügyi, a gép­iparügyi és földművelésügyi mi­nisztériumokat. E minisztériu­mok és további központi intéz­mények volt vezetői Peking ut­cáin menetelnek és nyakukban szégyentáblákat visznek, ame­lyeken beszámolnak a tömegek­nek „bűneikről". A lap pekingi tudósítója beszámol arról ls, hogy a kínai hadsereg „kultu­rális osztályának" élére új sze­mély kerül Sieng Csien szemé­lyében. Erőszakos kínai asszimiláció Moszkva (CTK) — A Lityera­turaja Gazetta tegnapi száma beszámol arról, hogy Kína Szín Tyiang tartományának kazak és ujgur lakosai körében erősza­kos asszimilációt akar elérni. A lap a Szovjetunióba menekült kazakok és ujgurok vallomását idézi. Az egyik menekült többek között elmondotta, hogy mind­járt a „kulturális forradalom" kezdetekor revlzionizmussal vá­dolták meg. Megverték őt és el­bocsátották a munkából, mert rokonai a szovjet Kazahsztán­ban élnek. Többen elmondották, hogy munkatáborba akarták őket hurcolni. Elsősorban azo­kat, akikről azt állították, hogy szimpatizálnak a Szovjetunió­val. Szin Tyiang tartományba a kínai hatóságok egymillió kínalt telepítettek és a helybeli lakos­ságot, mint „nemzetiségi ki­sebbséget" elzavarják földjeik­ről. Az erőszakos asszimiláció­nak legszembetűnőbb jelensé­ge, hogy a kazah, ujgur és kir­giz családok leányait arra kény­szerítik, hogy kínaiakhoz men­lenek feleségül. Ellentétek az Indiai KP balszárnyában Delhi (CTK j — Az Indiai KP balszárnyának vezetőségében ellentétekre került sor a kínai eseményekkel kapcsolatban. Míg a párt egyes vezetői, bele­értve a párt főtitkárát is, nyíl­tan üdvözli a „vörösgárdisták" mozgalmát, B. T. Ranadive, a párt Politikai Bizottságának tag­ja kijelentette, hogy a Kínai Kommunista Párt belső konflik­tusáról van szó. Rapacki ma Párizsba látogat Varsó (CTK) — Rapacki len­gyel külügyminiszter a francia kormány meghívására ma hiva­talos látogatásra Párizsba érke­zik. A külügyminiszter kétnapos látogatása alatt Couve de Mur­ville-lel és a francia kormány képviselőivel az európai bizton­ság kérdéseiről folytat tárgya­lást. Varsói politikai körökben úgy vélik, hogy De Gaulle elnök tolmácsolja a lengyel félnek az NSZK javaslatát, a nyugatnémet ^-lengyel viszony rendezésére. néhány Szovjet—francia együttműködés KIRILLIN PÁRIZSBAN FRANCIAORSZÁG március 29­én tengerre bocsátja első atom­tengeralattjáróját. Az , ünnepi aktuson részt vesz De Gaulle elnök ls. Az új tengeralattjárót 1969-ben osztják be szolgálat­ba. (CTK) ANDREJ GROMIKO szovjet külügyminiszter tegnap fogad­ta dr. Ibrahim Maehuszt, Szíria miniszterelnök-helyettesét és külügyminiszterét, akivel a két országot érintő kérdésekről tár­gyalt. JOHN GRONOUSKI amerikai és Wang Kuo-cshüen kínai nagykövet január 25-én Varsó­ban megtartották 132. rendsze­res tanácskozásukat. Tárgyalá­suk tartalmáról nem adtak ki jelentést. KAIRÓBAN Szaúd-Arábia volt uralkodója Jemeni látogatásá­nak időpontjáról tárgyalnak, — közli az „Ahir Szaa című he­tilap. ROMÁNIÁBAN mintegy 3,7 millió állampolgár vett részt azokon a gyűléseken, amelye­ken a népi tanácsokba a már­cius 5-én megválasztandó jelöl­tek is jelen voltak. A vitákban 300 000 polgár vett részt. VELJKO VLAHOVICSOT jelöl­ték a Jugoszláv Szövetségi Szkupscsina elnöki funkciójába. A kormány (szövetségi végre­hajtó tanács) elnöki tisztségébe Mika Spiljakot jelölték. MOMBASA kenyai kikötővá­rosban bojkott fenyegeti az ázsiai származású lakosság mln­denemnű kereskedelmi tevé­kenységét, mivel nem vettek részt azokon a politikai gyűlé­seken, amelyeken Kenyatta el­nök és a kenyai kormány töb­bi tagjai tartottak beszédet. (CTK) Párizs (CTK) — Vlagyimir Kirilltnnek, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyettesé­nek, a tudományos és műszaki állami bizottság elnökének ve­zetésével tegnap szovjet kül­döttség utazott Párizsba, hogy részt vegyen a szovjet—francia tudományos, műszaki és keres­kedelmi együttműködési bizott­ság ülésén. A vegyes bizottság a világűr és az atomenergia békéscélú felhasználásában, a színes tele­vízió fejlesztésében való együtt­működésről s a szovjet—fran­cia kereskedelmi kamara létre­hozásáról tárgyal. Sukarnónak befolyása van az ifjúsági szervezetekben Djakarta (CTK) — Djakartal politkai megfigyelők behatóan tanulmányozzák Indonézia Nem­zeti Pártja szerepét, amely a Su­karnót támogató fő politikai irányzatot képviseli. A párt főtitkárának egyik leg­utóbbi nyilatkozatából ugyan kitűnt, hogy a pártvezetés nem minden tekintetben egyöntetű, de ugyanakkor elismeri, hogy Sukarno elnöknek továbbra ls nagy befolyása van különösen a párt Ifjúsági szervezeteiben. A párt főtitkára ugyanakkor azt állítja, hogy a párt az új rend­szer elengedhetetlen része, bár hangsúlyozza, hogy az új rend­szernek békés eszközökkel kell elérni céljait. A párt központi lapja tegnapi számában megállapítja: csök­kent a Sukarno-ellenes diáktün­tetések száma, mert a diákok többsége nem ért egyet az el­nök elleni éles támadások szö­vegével. Djakartában hivatalosan kö­zölték, hogy kinevezték a par­lament megüresedett helyére azokat az új képviselőket, akik a kommunista képviselők helyé­re kerülnek. Nicaraguában helyreállt a rend Managua (CTK J — Az „ellen­zéki felkelés" véres leverése után Nicaragua fővárosában helyreállt a rend. Az ellenzék vezérel elfogadták a kormány feltételeit, amelyeket magas ran­gú egyházi vezetők közvetítet­tek. Guerro elnök nyilatkozata szerint a zavargásoknak 32 ha­lálos és 79 sebesült áldozata van. Megfigyelők azonban úgy tudják, hogy ennél sokkal több­ről lehet szó. Guerro elnök egyúttal azzal vádolta meg az ellenzék vezé­relt, hogy visszaéltek az enge­délyezett tüntetés jogával és erőszakkal akarták a hatalmat magukhoz ragadni. A Grand Hotel, ahol az ellen­zék vezérel és a tüntetők tar­tózkodtak, súlyosan megrongá­lódott, vendégeket mindmáig nem fogadhat A kormánypárti lapok mintegy 150 000 dollárra becsülik a kárt. Afrikai javaslat az ENSZ-ben New York (CTK) — Nigéria ENSZ-küldötte kedden négy af­rikai ország (Etiópia, Szenegál, EAK és Nigéria) nevében kér­vényt juttatott el a Délnyugat­Afrika igazgatására alkuit vi­lágszervezeti különbizottsághoz, hogy az ENSZ mellett alakítsa­nak egy külön igazgatási szer­vet Délnyugat-Afrika számára. A négy afrikai állam emlékira­ta több pontot javasol, miként járjanak el egy ilyen intéző bi­zottság megalakításánál. Többek között megemlíti a Délnyugat­Afrikának nyújtandó gazdasági segély kérdését, továbbá a vi­lágszervezeti bizottságnak Dél­nyugat-Afrikában történő elhe­lyezését és más különböző utak keresését, ami hozzájárulna en­nek az afrikai országnak a füg­getlenségéhez. Az afrikai küldöttek hangsú­lyozzák, hogy Dél-Afrika man­dátuma lejárt, és ennek az or­szágnak nincs joga ahhoz, hogy fennhatóságot gyakoroljon Dél­nyugat-Afrika felett. PAKISZTÁNBA február elején két neves román kőolajszakem­ber érkezik, hogy a pakisztáni kormány kérelmére részt vegye­nek a pakisztáni kőolajkutatás­ban. A szenzációkban bővelkedő indiai választási küzde­lem legnagyobb meglepetése Krtshna Menőn kilépése az In­diai Nemzett Kongresszus párt­ból. A neves politikus, Nehru legrégibb és legközelebbi mun­katársa független jelöltként in­dul a közelgő választásokon. Krishna Menont hagyomá­nyos választókerületében, Észak-Boinbayben már két íz­ben nagy szótöbbséggel válasz­tották képviselővé. Senki sem kételkedett benne, hogy most is könnyen megszerzi mandá­tumát. Éppen ezt akarta meg­akadályozni a reakció. Az In­diai monopoltőkéseknek és amerikai pártfogóiknak ugyan­is nem tetszik ez a közked­velt, szocialista eszméket hir­dető politikus, aki megalkuvást nem ismerve harcol a korrup­ció és minden visszásság ellen, szorgalmazza Indiai el nem kö­telezettségi politikáját, jó kap­csolatait a szocialista orszá­gokkal. Menőn az utóbbi évek­ben nemegyszer élesen elítélte az Egyesült Államok vietnami agresszióját. A reakció vezetője, a „vasúti katasztrófák miniszterének" csúfolt S. K. Patil közlekedés­ügyi miniszter, aki Bombayben teljesen kezében tartja a Kong­resszus párt tartományi bizott­ságát, gáncsot vetett Menon­nak. Az amerikai főkonzul ls beavatkozott, s mint kiderült, már egy héttel a jelöltlista nyilvánosságra hozása előtt ——- megkapta egyik másolatát. A QjjJ főkonzul kijelentette, hogy „Menőn jelölése kedvezőtlenül befolyásolhatja az amerikai élelmiszer-szállításokat". Ezt az I 2 6 arcátlan zsarolást Patil még azzal a fenyegetéssel ls támo­3 gatta, hogy a párt valamennyi bombayi jelöltje visszalép, és a monopóliumok megvonják tá­mogatásukat a Kongresszus párttól, ha a vezetőség egyet­ért Menőn jelölésével. A tiltakozás orkánja Miután ez a cselszövés kitu­dódott, az észak-bombayl vá­HARRY SICHROVSKY LEVELE: India a választások küszöbén lasztók megalakították a NO­BOVOCO szervet (Észak-Bom­bav Választási Bizottsága), és „Menont akarjuk!" jelszóval kampányt Indítottak. Tíz nap alatt kétszázezren írták alá a miniszterelnökhöz és a Kong­resszus párt elnökéhez Intézett folyamodványt. Funkcionáriu­sok, szakszervezeti vezetők, filmsztárok, orvosok, jogászok levélben, táviratban követelték Menőn jelölését. Gandhi asz­szony, a miniszterelnök, Kama­radzs pártelnök s más vezetők kiálltak Menőn mellett, ám a párt központi választási bi­zottsága mégis ellenezte Menőn jelölését. Igy a tapasztalt poli­tikus nem tehetett mást, mint félszázados tevékenység után kilépett a pártból, és független felöltként indul. A baloldal és a Kongresszus párt haladó funkcionáriusai lelkesen fogad­ták Menőn elhatározását. A párt hatszáz bombayi aktivis­tája, valamint Aruna Asaf Ali asszony, volt delhi polgármes­ter Menont támogatja. „A Menőn elleni állásfogla­lás nem véletlen, hanem a köz­ponti vezetőség mély válságá­nak a jele" — írta a Bombay Blitz, India legnagyobb heti­lapja. A NOVOBOCO elnöke pedig egy nagygyűlésen kije­lentette: „Nemcsak Menonról van szó. A körülötte támadt vihar tulajdonképpen a haladás és a reakció, a szocializmus és a monopoltőke, a szuverén el nem kötelezettség és a neoko­lonlallsta rabság, a független Indiai és az egykori brit Kelet­indiai Társaság örökébe lépő Johnson Társaság harca." A megosztottság végzetessé válhat India a választások küszöbén húszéves független életének legmélyebb válságát éli át. Öriásl területeken rendszeres az éhínség, lassul az Iparosí­tás, a tervek csak papíron ma­radnak. Amerikai nyomásra az ország cselekvési szabadságába ütköző intézkedéseket kellett foganatosítani, mint amilyen a rúpia devalválása volt. A val­lási fanatizmus sötét reakciós erőinek előretörését jelentette a ,jzent tehenek" vágási tilal­mának kikényszerítésére Indult mozgalom. A korrupció még a kormánykörökben is dívik. Az el nem kötelezettségre épülő külpolitika eléggé Ingatag, s a különösen égető vietnami kér­désben passzív. Mindez aláásta a Kongresszus párt tekintélyét, s még a derűlátó megfigyelők is nagy szavazatveszteségeket jósolnak a pártnak. Az elége­detlen tömegek gyökeres válto­zásokat követelnek. Sajnos, a baloldali ellenzék az egység hiánya miatt képte­len az előretörés esélyeinek ki­használására. Két kommunista párt ls van, az egyik a hivata­los Indiai Kommunista Párt és egy — magát marxistának jel­lemző — Peking-barát szaka­dár párt, amely nem hajlandó választási szövetséget kötni az IKP-val. Nyugat-Bengáliában, a baloldal egyik fellegvárában ez a szakadár párt üzelmeivel már eleve lehetetlenné tette a győ­zelmet, viszont Keralában, ahol létrejött a baloldalt egység­front, reális kilátás nyílik az abszolút többség megszerzésére. A szocialisták is több pártra szakadtak. Mind a kormány­párt, mind az ellenzék sorainak megosztottsága a népámító fan Sangh és az Amerika-barát Su>atantra Jobboldalt pártok malmára hajtja a vizet. A Kongresszus pártot és a jobb­oldali pártokat pénzelő tőké­ÍÍS :<>.'•> 'v. ? íj: KRISHNA MENŐN sek ezúttal már nem a színfa­lak mögül irányítják kiszemelt politikusaikat, hanem képvise­lőkként maguk is aktívan részt vesznek a politikai életben. A maharadzsák százával Jelöltetik magukat képviselőnek. Az IKP kijelentette, hogy to­vábbra is a baloldali egység erősítésére fog törekedni, és a szakadárok obstrukciója ellené­re sem tekinti ellenségének a másik kommunista pártot vagy a többi szocialista pártot. Vá­lasztási programjában a hazai és az idegen monopóliumok, a bankok, a kőolajipar és a külkereskedelem államosítását követeli. A bürokratikus ötéves tervet egy operatív népi terv­vel akarja helyettesíteni, amelynek kidolgozásában aktí­van közreműködnének a szak­szervezetek és a nagyüzemi munkások. A közellátási válsá­got egy átfogó földreformmal és az amerikai függőség meg­szüntetésével kívánja orvosolni. Követeli a nagytömegek adójá­nak leszállítását, az áremelés megtiltását, a nemzeti kisebb­ségek politikai és nyelvi egyen­lőség egyenjogúságát, a külpo­litikában a béke és az el nem kötelezettség irányvonalát, a nyílt állásfoglalást a vietnami nép mellett az amerikai agresz­szorokkal szemben, végül a taskentl egyezmény maradékta­lan végrehajtását és az NDK elismerését. A nemzeti demokratikus for­radalmat tovább kell fejleszte­ni. Egv Ilyen nagy országban, mint India, ahol a földkerek­ség lakosságának csaknem egy­hatoda él, a választások nem jelentenek tisztán belügyet, mert eredményeik befolyásol­hatják Ázsia és a világ sorsá­nak további alakulását.

Next

/
Thumbnails
Contents