Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-21 / 21. szám, szombat

K

arol Šmidke ma. Január 21-én töltötte volna be 70. életévét. Karol Šmidke meg nem ért Jubileuma alkalmából beszélnünk kell nemcsak arról, amit tett, hanem arról is, hogy milyen ember volt. Természetesen anélkül, hogy tévedhetetlenséggel és tökéletességgel öveznénk személyiségét. Nevét — bár a CSKP alapító tagjáról és áldozatkész forradalmárról van szó — leggyakrabban a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészületeivel és lefolyásával kapcsolatban emlegetjük. Teljesen jogosan, mert neve szorosan egybefonódik a szlovákiai antifasiszta mozgalomnak ezzel a hatalmas méretű betetőzésével, és érdemei itt a legszembetűnőbbek. Karol Šmidke a háborút követő években szívesen emlékezett meg a felkelést megelőző illegális munka időszakáról, moszkvai útjáról a felkelés előestéjén, valamint a párt tevékenységéről a hegyi partizánharcok idején és a felszabadulás első napjaiban, éveiben. A forradalmárt mindig örömmel tölti el az a tudat, hogy erejét nagy ügy sikeréért áldozza, s maradéktalanul szolgálhatja a népet, amelyet jól ismert és megértett, a szlovák nemzet és a köztársaság szempontjából oly komoly és a megújhodástól terhes korban. Karol Šmidke tettel az ellenállási mozgalomban és a felkelésben gazdag emberi életet, a kommunista életét meghaladó áldozatkészségről tanúskodnak. Igen, ember és kommunista volt, és aki személyesen ismerte, nehezen talál más szavakat személyiségének jellemzésére. V

alóban alkotó módon és sikeresen szervezte meg s váltotta valóra a tömegek akaratát. Személye az olyan forradalmár típusát képviseli, aki a néppel együtt mélyen átélte annak gondjait és örömeit, s aki a „köznapi" céltudatos politikai tevékenységben érvényesítette a cseh és a szlovák társadalom alapos és közvetlen ismeretét. Ilyen politikai munka nélkül nem köszöntöttek volna ránk azok az ünnepnapok, amelyeken a szlovák nép nem képviselői közvetítésével, hanem önmaga közvetlenül lépett a tettek útjára, és céltudatosan formálta saját történelmét. Karol Šmidke jól ismerte a szlovák dolgozó nép, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a partizánok és a katonák érzéseit, vágyait, törekvéseit. Ezért meg tudta őket nyerni az antifasiszta mozgalomnak és az adott feladatoknak és szükségleteknek megfelelően ki tudta választani a közös ügyhöz hű és bármily áldozatra kész embereket. Ebben rejlik az ő nagysága. Erre épült történelmi érdeme felszabadulásunkban, a kommunista párt sikerében. Karol Šmidke tehetséges és érett forradalmár, kialakult jellemű ember, a párt programjának helyességéről meggyőződött kommunista, becsületes, bátor és hős harcos volt már a felkelés idején. Személyiségének nagyságát és jelentőségét azonban csak akkor értékelhetjük Igazán, ha tevékenységét szélesebb összefüggéseiben vizsgáljuk. Ezért ma érintenünk kell azokat a körülményeket is, amelyek között Karol Šmidke személyisége kialakult. Rá kell mutatnunk arra is, hogyan fejlődött, hogyan edződött. V

ítkovicén született, gyerekkorát szüleivel együtt Jugoszláviában töltötte, ahol már 15 éves korában belépett a szociáldemokrata pártba. Mint a haditengerészet katonája élte át az első világégés borzalmait. 1919-ben tért vissza hazájába. Banská Štiavnicán részt vett a szlovák dolgozó népnek a Csehszlovák Köztársaság szocialista irányzatáért vívott első küzdelmeiben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi megszabták további életútjának irányát. A szovjetek országát első ízben 1930-ban kereste fel, és ekkor személyesen győződött meg az első ötéves terv sodró iramáról. Ez elmélyítette érzéseit a Szovjetunió iránt és a szocialista eszmébe vetett hitét. A forradalmárok azon nemzedékének jellegzetes képviselője lett, amely személyesen megismerte a tőkés uralom minden árnyoldalát: a kizsákmányolást, a szociális, az osztály- és a Számára törvény volt a nép és a nemzet akarata Karol Šmidke, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hőse meg nem ért 70. születésnapjára Irta: ALEXANDER DUBČEK, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, az SČLKP Központi Bizottságának első titkára nemzeti elnyomást. Ez a nemzedék elszántan haladt az engesztelhetetlen harc útján, amelynek célja a burzsoázia hatalmának megdöntése és a proletariátus diktatúrájának uralomra juttatása volt. Ezért e jubileum alkalmából köszönetünket, elismerésünket és nagyrabecsülésünket fejezzük ki nemzedéke valamennyi kommunista tagjának, akik K. Gottwaid elvtárs irányítása-. val a győzelmes szocialista forradalomra vezették népünket. Karol Šmidke tevékeny részt vállalva az új társadalmi rendszerért vívott forradalmi harcból, először Liptovský Mikuláson, majd Trenčínben volt a kommunista pártszervezet titkára. Később, miután visszatért a moszkvai Lenin iskoláról, a Banská Bystrica-i területi pártvezetőséget irányította, a szlovákiai Vörös Szakszervezet titkára volt. Politikai munkásságáért gyakran üldözték és több ízben bebörtönözték. SzloVákiában sajátos jellege volt a párt forradalmi munkájának. A München előtti köztársaság ugyan felszámolta a Monarchia félfeudális viszonyait és több demokráciát érvényesített az életben. Nem szüntethette meg azonban az akkori köztársaság alapvető szociális és nemzetiségi ellentmondásait. Ezeknek megoldására programszerűen törekedett minden haladó erő, elsősorban a kommunisták. Karol Šmidke a vítkovicei munkás, meggyőződéses híve volt a csehek, a szlovákok és a többi nemzetiségek testvéri együttműködésének. A szlovák néppel novelkedett, tudta és ismerte problémáit, vágyait, célkitűzéseit. Ez formálta őt forradalmárrá, aki úgy érezte, hogy személyes kapcsolatban áll a szlovák nemzet sorsával, s ezért elkeseredetten viselte a szociális és nemzetiségi elnyomást. Ereje teljéből küzdve a cseh és a szlovák burzsoázia diktatúrája ellen, nem egyszer élére állt a sztrájkharcoknak. Ugyanakkor tudatosította a cseh és a szlovák nemzet s a többi nemzetiség haladó erői tevékeny egységének objektív szükségét. Ebben látta a köztársaság fasizmus elleni sikeres védelmének egyik legfontosabb feltételét, s egyben a csehek és a szlovákok nemzeti és igazságos osztályalapokra fektetett közös államának feltételét. Erélyesen védelmezte ezért a Kommunista Internacionálé 1935. évi VII. kongresszusának határozatait és minden dolgozó akciőegységének megvalósítására törekedett. Szakszervezeti titkárként a fasizmus elleni küzdelem demokratikus bázisán igyekezett egyesíteni a szakszervezeti mozgalmat 1935 júliusában, vagyis két esztendővel Csehszlovákia Kommunista Pártja Szlovákia gazdasági és kulturális fellendítésére vonatkozó ismert tervének közzététele előtt, kezdeményezően javasolta a szlovákiai dolgozók életszínvonalának emelését célzó program kidolgozását. 1937-ben tüntetést szervezett a köztársaság nemzetei és nemzetiségei testvéri kapcsolatainak elmélyítésére, 1938-ban pedig a fasizmus ellen irányuló és a demokrácia védelmében kiálló nagy népgyűlést szervezte meg. A szélső jobboldal reakciós erői, a henleinisták, a fudákok, az agrárpártiak, az eszterháziak támadásba lendülése idején a kommunista funkcionáriusok voltak a köztársaság legaktívafib védelmezői. Azt a köztársaságot védték, amely nemegyszer oly mostohán bánt velük. A müncheni döntés és az azt követő események kihatottak Karol Šmidke sorsára ls. Különösen a második világháború idején kifejtett tevékenységére. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának illegális vezetősége először a morva kerületek inštruktori tisztségét bízta rá, majd 1939 augusztusában, mint az egyik legbeváltabb pártmunkást, kiküldte Moszkvába, ahol elvégezte a felső fokú Lenin-iskolát. Tanulmányai és azok a viták, amelyeket a cseh és a szlovák kommunisták folytattak a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságában, jól felkészítették az új feladatokra, megszilárdították internacionalista meggyőződését és hazafias érzelmeit. Sokoldalúan felkészülve, a Klement Gottwald elvtárs által irányított moszkvai pártvezetőség megbízásából rendkívül válságos helyzetben vállalkozik arra, hogy visszatér Szlovákiába, s részt vesz az SZLKP vezetősége egységének felújításában, az antifasiszta mozgalom szervezésében, a haza felszabadítása érdekében a fegyveres felkelés előkészítésében. A

z első pillanattól kezdve igazolta szervezőképességeit. Rövid időn belül helyreállította a központi pártvezetőség kapcsolatát a területekkel és a járásokkal, felújította Szlovákia Kommunista Pártjának szervezeti hálózatát. Šmidke elvtárs irányította a párt számos területi, járási, sőt helyi funkcionáriusát is. Ez a munkássága döntő fontosságú volt a partizánegységek felkészítése és ezzel a Szlovák Nemzeti Felkelés megszervezése szempontjából. A tömegek körében végzett szervező és politikai munkának ezt a részét nagyra kell becsülnünk, és azt nem azonosíthatjuk csupán a központ tevékenységével. Ez a szervező-politikai munka dönti el ugyanis a forradalmi fegyveres mozgalom sikerét. Šmidke elvtárs jelentős részt vállalt a Szlovák Nemzeti Tanács létrehozásában is. Mint mondotta: 1943 karácsonyán sor került az egységes politikai platform, a Szlovák Nemzeti Tanács programja kidolgozására és egyöntetű jóváhagyására. Ez az egységes platform a szlovák nemzet Csehszlovák Köztársaság iránti hűségére épült. A szlovák nemzet a Csehszlovák Köztársaságban a szuverén és a cseh nemzettel egyenjogú nemzet helyzetébe került. Gazdasági és szociális viszonylatban ez a platform haladó elvekre épült." Csak ilyen valóban haladó alapon lehetett kialakítani a fasizmus elleni tömeges ellenállási mozgalom szervezésének feltételeit. Már nemegyszer szó esett Šmidke érdemeiről a szlovák nemzetnek ebben a nagy erőfeszítésében. Mégsem becsültük fel megfelelően ezeket az érdemeket. Karol Šmidke személyes vUzsirjjnléke^éi?! J szlovák nemzet legdicsőbb napjaira, arról tanúskodnak, hogy politikai tisztánlátással alkalmazta a CSKP moszkvai vezetőségének utasításait a szlovákiai viszonyokra. A „Zeng az ég a Tátrán" című kiadványban például az SZLKP 1941—1942-ben kiadott irányelveiről ír, amelyik a kommunistákkat arra ösztönözték, hogy együttműködjenek a többi demokratikusan gondolkodó szlovákokkal. Ez az együttműködés akkoriban helyes mederben haladt, de az üldözés újabb nagy hullámai akadályozták a hazai nemzeti ellenállási mozgalom igéretteljes kibontakozását. Ez még annak idején volt, amikor a front alakulása nem bíztatott gyors fordulattal a második világháborúban és ezért a hazai ellenállási mozgalom tevékenysége kimemlt az általános ellenszenvben. Šmidke tudta, hogy a fegyveres felkelés megköveteli a tömegek forradalmiságának bizonyos fokát, ezért az egész illegális pártmunkát arra irányította, hogy kialakítsa az egész nemzet fasizmus elleni aktív felsorakozásának eszmei és szervezési feltételeit. A

Szlovák Nemzeti Felkelés idején egyesült minden valóban haladó erő. Szlovákia Kommunista Pártjának és a szociáldemokráciának egyesítő kongresszusa 1944. szeptember 17-én Karol Šmidke elvtársat választotta meg Szlovákia egyesült kommunista pártjának elnökévé. Ez bizonyltja, milyen szerepet vitt az akkori politikai életben. Közvetlen munkatársai, de politikai ellenfelei is elismerték, hogy Karol Šmidke a felkelés idején Szlovákiában „a kommunista mozgalom lelke" volt. Tisztségével élve sikeresen szervezte a felkelést. A Szlovák Nemzeti Tanács elnökeként igyekezett minden erőt felzárkóztatni az SZLKP egységes vezetése alá. A partizánmozgalom vezérkari főnöki tisztségében hozzájárult a partizánmozgalom fellendítéséhez, és mint a katonai tanács tagja azért harcolt, hogy a hadsereg bekapcsolódjon a felkelésbe. Intenzív tevékenysége Šmidke elvtársat országos jelentőségű személyiséggé avatta. A felszabadulás után új korszak nyílt az ő életében is. A felkelés idején rábízott tisztségek mellett további kötelességek hárultak rá. A külföldi kommunista ellenállási mozgalom, vagyis a CSKP moszkvai vezetősége, a CSKP londoni szervezete, valamint a párt hazai képviselőinek 1945 április 8-án Košicén megtartott ülésén Klement Gottwald vezetésével megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártjának ideiglenes Központi Bizottsága. Karol Šmidke a párt alelnöke lett, és ebben a funkcióban minden erejét a felszabadult haza szolgálatába állította. K

arol Šmidke személyi értékeiről tanúskodik kitartó harca, sok esztendős munkássága. Keserűen gondolunk életének utolsó éveire, de sorsához ezek az évek is hozzátartoznak. A pártmunka lenini normáinak és a szocialista törvényességnek megszegése idején, logikátlanul és bármiféle bizonyíték nélkül, szlovák burzsoá nacionalizmussal vádolták meg. Súlyos megpróbáltatás volt ez számára, de semmit sem vonhatott le érdemeiből. Mint a bratislavai Tesla üzem igazgatója haláláig kommunistaként dolgozott és élt, s tudta, hol az igazság és mindig annak pártján állt. Karol Šmidke az öreg kommunista funkcionárius — ahogy azt az SZNF 19. és 20. évfordulója alkalmából rendezett tt'infipségeken hangsúlyozták — becsületes ember volt, aki bátran és céltudatosan dolgozott és harcolt a nép érdekeiért. Töretlenül kibírta a forradalmi idők teherpróbáját és ezért személyét és munkáját mindenkor nagy tiszteletben tartjuk. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a XII. kongresszus határozatát teljesítve, felülvizsgálta a burzsoá nacionalista elhajlás bírálatát az SZLKP vezetőségében és Karol Šmidke nevét is megtisztítva visszaadta neki pártos becsületét. T

egnap, az el nem ért jubileum előestéjén a párt központi bizottságának javaslatára a köztársasági elnök Karol Šmidkének in memoriam a Csehszlovák Szocialista Köztársaság hőse címet, a legnagyobb állami kitüntetést adományozta. Karol Šmidke a szerény, de energikus és a munkában fáradhatatlan ember típusa volt. Munkája és személyi tulajdonságai mindenkor példaként állnak a kommunisták előtt és az ifjú nemairedék nevelésében. Kiérdemelte elismerésünket, a társadalom és a Csehszlovákia Kommunista Pártja érdekében egész életében végzett áldozatkész munkájáért, s ezzel kijáró helyet biztosítunk neki nemzetünk, köztársaságunk és pártunk történetében. MM^vX:;.;.; v., s JÉ - J V ji I ^ÍSfeSl : /_ J- 4' ggg&g&S 1 * : KriWÉÉ I SL^agaMI jj$# i ) lllii llľ^ Bir lllll SBgil |jff jBsP Mlr ' HEGESZTŐ (Hasko felvétele!