Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)
1967-01-20 / 20. szám, péntek
A franciák többsége hasznosnak tartja a kommunista part szerepét 1967. I. 20. SZIDORENKO szovjet föklkutatásügyi miniszter, a Szovjet— Pakisztáni Kulturális Társaság elnöke tegnap a pakisztáni kormány meghívására Karachiba érkezett, hogy megismerkedjék a pakisztáni geológusok munkájával. VUKMANOVICS-TEMPO, a Jugoszláv Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke befe jezte 12 napos japáni látogatását, s tegnap hazautazott Belgrádba. A LOOK című amerikai képeslap szerdán a hamburgi bíróságnál vádat emelt a Stern nyugatnémet hetilap ellen. A Look főszerkesztője követeli, hogy a Stern szüntesse be William Manchester „Az •elnök halála" című könyvének folytatásos közlését, mivel ez nagy port vert fel az Egyesült Államokban. JOHNSON amerikai elnök *elfogadta John T. Conner kereskedelmi miniszter lemondását. Helyére Alexander B. Trowbridget nevezte ki. ABDUR RAHMAN malaysiai miniszterelnök kijelentette, hogy országa hajlandó felvenni a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval, ha ezt a másik fél is óhajtja. PIRZADA pakisztáni külügyminiszter bejelentette, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter meghívására február végén a Szovjetunióba látogat. ARTHUR DA COSTA E SILVA 6} brazíliai elnök bufejezte egyhetes hivatalos japáni látogatását, s Tokióból külünrepülögépen Honoluluba utazott. BRAZÍLIA kongresszusa szerdán 182 szavazattal 143 ellenében elutasította az új alkotmányjavaslat függelékét, melyben az ellenzék azt követelte, hogy 1970-től Brazíliában újítsák fel a közvetlen elnökvá lasztást. N A DÉL-KOREAI HADÜGYMINISZTÉRIUM bejelentette, hogy az észak-koreai partvédelmi ütegek tegnap elsüllyesztettek egy dél-koreai őrnaszádot, mely valószínűleg behatolt Észak-Korea felségvizeire. G O A, ÜAMAÖ ÉS DIU volt por tugál gyarmatok lakossága szavazás útján azt a kívánságát fejezte ki, hogy ez a terület továbbra is a központi kormány fennhatósága alatt maradjon, s ne csatolják a szomszédos indiai államokhoz. T. E. DONGES dél-afrikai pénzügyminisztert Javasolják a Nacionalista Párt elnökének. Mivel a párt a dél-afrikai par lamentben döntő többséget élvez, nagyon valószínű, hogy Donges nemsokára átveszi Charles Swart köztársasági elnök tisztségét. A NYUGATNÉMET KÜLÜGYMINISZTÉRIUM levéltára csü törtökön könyvet adott ki a Weimari köztársaság külpolitikájáról. A kiadvány 300 doku mentumot tartalmaz az 1925— 1933-as évekből. PEYREFITTE francia tudományos kutatásügyi miniszter és Gerhard Stoltenberg, nyugatnémet miniszter Grenoble ben egyezményt írt alá a francia-nyugatnémet kísérleti atomreaktor felépítéséről. KAIRÚBAN január 30-án ül össze a Közép-Keleten működő japán diplomaták értekezlete, hogy japán és az arab államok kapcsolataival foglalkozzék. Japán az utóbbi időben tért akar hódítani az arab piacon. MADRIDBAN egy bíróság 16 havi börtönre és 10 ezer peso pénzbírságra ítélte Evarist Martinez Fernandezt, mert tagja a betiltott szocialista szakszervezeteknek. WILSON angol miniszterelnök és Brown külügyminiszter elhalasztotta tervezett luxemburgi látogatását, amit azzal indokolnak, hogy az eredeti időpont nem felel meg, mivel február 6-án Koszigin szovjet kormányfő látogat Nagy-Britanniába. (CTK) RÓBERT KENNEDY szenátor tv-beszédében újból határozottan kijelentette, hogy az 1968. évi elnökválasztáson Johnson elnöki és Humphrey alelnöki jelölését fogja támogatni. Róbert Kennedy 1970-ben, megbízatásának lejárta után ismét a szenátori tisztségre fog pályázni. A Francia Közvélemény-kutató Intézet felmérést végzett arról, hogyan vélekednek a franciák a Francia Kommunista Pártról — írja a. Népszabadság. Arra a kérdésre, hasznos volt e az FKP szerepe a jelszabadulás óta, 51 százalékos igen, 21 százalékos nem és 28 százalékos tartózkodás volt a válasz. Arra a kérdésre, hogy kedvezően fo gadnának-e a jövőben kommu nista minisztert a kormányban, 40 százalék igennel, 24 százalék nemmel válaszolt, 27 százaléknak mindegy, 9 százalék nem válaszolt. Egy másik kérdés így hangzott: a következő évben milyen politikai csoportok fognak elő retörni vagy veszteni? A válaszok 44 százaléka szerint a kommunisták előretörnek, 23 százaléka szerint a jelenlegi pozíciójukban maradnak, 16 százalék nem válaszolt. Érdekes, hogy a gaulle-isták veszteségét 52 százalék jósolta, a szélsőjobboldalét 47 százalék. Ez a közvélemény-kutatás — mint általában a szondázások — sok vitalehetőséget hord magában, adatai azonban erősen megközelítik a valóságot. Ez az oka annak, hogy a mai francia belpolitikai élet ieg többet vitatott kérdése a szondázás eredményeinek közzété tele. A kommunisták befolyásának erősödése láttán bizonyos polgári körökben amiatt aggód nak, hogy a franciák nem félnek a kommunistáktól, és emiatt igyekeznek riadót fújni, mert — mint mondják — a márciusi választások előtt ez igen veszélyes. Indonéziában járt szovjet újságírók az 1965. szeptember 30i események hátteréről (TASZSZ) — Két szovjet újságíró, Sz. Szavcsenko és B. Szmirnov nemrég Indonéziában járt, és tapasztalatairól cikksorozatot készített a Novoje Vremja című külpolitikai hetilap számára. Az első cikket most közli a folyóirat legújabb száma. A cikk rámutat arra, hogy Indonézia népe a második világháború nyomán lerázta magáról a gyarmati igát és fegyverrel a kézben vívta ki magának a jogot a szabad, önálló fejlődésre. A Szovjetunió testvéri segítséget nyújtott az indonéz nép harcához, ez a segítség anyagi és erkölcsi segítség volt. — Az 1965 októberi események és további fejleményeik — folytatják a cikkírók — Indonézia nemzeti tragédiájává váltak. Az indonéz nép haladása súlyos károkat szenvedett. Többször hallottuk azt a véleményt — írja a két újságíró —, hogy Untung alezredes fellépését, amelyet az Indonéz Kom munista Párt egyes vezetői támogattak (ha ugyan nem sugalmaztak), két oldalról provokáltak ki: a nyugati hírszerző szervezetek és Peking. „Nem ti tok — mondották nekünk Indonéziában —, hogy Peking nagy befolyást gyakorolt az Indonéz Kommunista Párt vezetőségére, és igyekezett rákényszeríteni a párt vezetőire és a pártot tá mogató baloldali erőkre a ma ga kalandor irányvonalát. Ez előmozdította, hogy az Indonéz Kommunista Párt beugrott az imperialista provokációnak". „Mások, akikkel beszélgettünk, nem érintették ugyan a provokáció lehetőségét, mindamellett az indonéziai tragikus eseményeket összefüggésbe hoz ták a kínai vezetőknek az ország belső ügyeibe történt közvetlen beavatkozásával". A szovjet újságírók véleménye szerint „a baloldali erők szétverésében érdekelt nyugati hírszerző szervezetek aknamunkája és a nemzetközi kommunista mozgalom szakadár j ainak nyomása egyaránt előmozdította, hogy Indonéziában létrejött az általános bizalmatlanság és gyanakvás légköre, fokozódott a belpolitikai feszültség, szét húzás támadt a nemzeti hazafias erők között, eltávolódtak a szabad és virágzó Indoné ziáért való együttes harc elvé tői". A jelenlegi indonéziai helyzetről szólva az újságírók rámutatnak arra, hogy „a felszínen mutatkozó stabilitás kuliszszái mögött Djakartában éles politikai harc dúl. Folyamatban van a különböző politikai csoportosulások polarizációja és átszerveződése ... Szemmel látható az ls, hogy Indonéziában felütötték a fejüket a szélső jobboldali elemek és mind erősebb befolyást igyekeznek gyakorolni az ország politikai életére." Kiesinger beszámolt a Bundestagban párizsi tárgyalásairól Kiesinger kancellár a Bundestag ülésén beszámolt párizsi tárgyalásairól. A tanácskozás legfontosabb része egy európai keleti politika megbeszélése volt. Kifejtettük, hogy célunk megjavítani az NSZK viszonyát a Szovjet unióhoz és a többi szocialista országhoz. De Gaulle helyeselte ezt a célt: Megértjük — folytatja Kiesinger —, hogy Keleten néha kétkedéssel és kritikával fogadják kijelentéseinket, hiszen sok olyasmi történt a múltban, ami ezt jogossá teszi. Azonban a nagy persf>ektívába beleágyazott békés, jó kapcsolatok létesítése a keleti szom Az NSZK közeledik az arab országokhoz Kairó (CTK) — Az NSZK élénk diplomáciai tevékenységet fejt ki az arab országokkal kapcsolatban. Ez kitűnik a kairói Al Massa híréből, amely szerint valószínűleg valamelyik nyugatnémet miniszter New Yorkba utazik, hogy Hasszunával, az Arab Liga főtitkárával az arab államok és az NSZK diplomáciai kapcsolatainak felújításáról 'tárgyaljon. Az arab államok többsége 1965 májusában az Izraelnek küldött nagyarányú titkos nyugatnémet fegyverszállítások leleplezése után megszakította kapcsolatait az NSZK-val Minden erőfeszítés eílenére, az NSZK-nak eddig nem sikerült e helyzeten változtatnia. szédokkal, és ebbe beleértve a német kérdés megoldását, generációnk legnagyobb feladata. Kieslnger a továbbiakban üdvözölte Brezsnyev legutóbbi gorkiji beszédét, amelyben az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kijelentette, hogy a Szovjetunió minden olyan lépést támogat, amely erősíti a békét. Bulgáriában már mfikSdik az az autógyár, amely a legújabb mintájú Moszkvicsok szerelésével foglalkozik. (CTK felvétele) TEVÉKENYKEDNEK a pekingi „vörös gárdák" A kínai parasztok gazdasági követelésekkel lépnek fel • A pekingi kormány nem engedi be az Unita tudósítóját Tokio (CTK) — A Mao-barát „pekingi forradalmi szervezetek bizottsága" szerdán megszállta a pekingi városi pártbizottságot, és reá is kiterjesztette ellenőrzését — jelentette a Jomturi Japán lap tudósítója. A Kiodo hírügynökség pekingi tudósítója arról számolt be, hogy kedden a Politikai és Jogtudományi Akadémia „vörös gárdái" a biztonsági erők „forradalmi lázadóival együtt hasonlóan átvették az ellenőrzést a városi közbiztonsági hatóság fölött. Ezt a szervet azonnal átalakították. Az új vezetőség első utasításában követeli a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága hatpontos dokumentumának érvényesítését — ennek értelmében a „kulturális forradalom" összes ellenségeinek, Mao Ce-tung és Lin Piao rágalmazóinak, a népgazdaság szabotálóinak, „ellenforradalmi propaganda" terjesztőinek, kémeknek stG. azonnali letartóztatását és szigorú megbüntetését. A bizottság irányelvei szerint ezentúl senki sem támadhatja a közbiztonsági minisztériumot és szerveket. A pekingi közbiztonsági ha tóság „forradalmi bizottsága" támogatja a „sanghaji forradal mi lázadóknak" azt a követelését, hogy az ország más részein is vezessék be a városi hivata lok és a termelés „népi ellenőrzését". A régi pekingi városi közbiztonsági hatóságot azzal vádolja, hogy több mint tíz éven át ,purzsoá diktatúra eszköze" volt. Pekingi falragaszok szerint a „vörös gárdák" támadják Pao ľang Ping-hut, a Renmin Ribao központi pártlap újonnan kinevezett főszerkesztőjét, és „áruló elemként" szégyenszemre végighurcolták a városon Hu Hiht, az Űj-Ktna sajtóiroda új igazgatóját. Más falragaszok megtiltják a gyárakban érvényes bérrendszer megváltoztatását, követelik az elbocsátott munkások és alkalmazottak visszafogadását, egyes üzemek munkáslétszámának növelését. A Renmin Ribao arról számol be, hogy a kínai parasztok gazdasági követelésekkel kapcsolódnak be „a kulturális forradalomba". Egyesek állítólag uszítják az „elvakult tömegek" egy részét, hogy rendkívüli anyagi előnyöket követeljenek az idei termésbetakarításból. A Sanghaj környéki népi kommúnákban a most folyó zárszámadásokon állítólag nagy összegeket osztanak ki a parasztok a közös és a termelési alap rovására. A kínai kormány visszautasította az Unttá című olasz kommunista központi lap szerkesztőségének kérését, hogy adjon beutazási engedélyt a lap tudósítójának. Közben kitudódott, hogy Pekingben az Olasz Kommunista Pártból kizárt elemek Mao-barát frakciója Nuova Unttá című lapjának tudósítója fog működni Pekingben. Budapesten megkezdődött a nyilas tömeggyilkosok pere Budapest (CTK) — A Budapesti Fővárosi Bíróságon tegnap megkezdődött Krösil Vilmos és 18 társának pere. A vádiratból kitűnik, hogy a nyilas pártszolgálatosok 230 embert gyilkoltak le, és valószínűleg nvég számos más személy halála is terheli lelkiismeretüket. 1944 utolsó hónapjai. ban — a nyilasok uralomra jutása után — halálra kínozták őket. A tömeggyilkosok 22 éven át bujkáltak, többnyire álnév alatt, az igazságszolgáltatás elől, de végül mégis a vádlottak padjára kerültek. A több hétig tartó per folyamán 150 tanút hallgatnak ki. MÁS LAPOKBAN OLVASTUK Johnson, a texasi nagybirtokos Ha majd egyszer Johnson elnök végleg elhagyja a Fehér Házat, az egyik legnagyobb texasi nagybirtokos lesz. Négyszáz (1 acre = 40.5 ár) acre nagyságú gazdaságát hét év alatt összesen 14 ezer acre kiterjedésű öt farmmá fejlesztette. Azt a 400 acres farmot, amelyet az elnök nagyanyja 1882-ben 500 font sterlingért vett, ma 150 ezer fontra becsülik. Ezt állapította meg Jeffrey Blyth, a Daily Mail New York-1 tudósítója, s fellebbenti a fátylat L. B. Johnson magánvagyonának határtalan gyarapodásáról, s azok. ró! a módszerekről, amelyekkel az amerikai kormány ezt elősegítette. Amikor Johnson 1961-ben alelnök lett, vagy személyesen, vagy a családja tulajdonában levő társaságok ügynökei révén nagyszabású földvásárlást bonyolított le. Mintegy 450 ezer fontért 12 848 acre földet vett, az elnöki hivatalba lépése óta pedig 150 ezer fontért további 3192 acre telek tulajdonosa lett. A hét év alatt sokan bírálták a texasi hivatalokat az itteni országutak javítására fordított kiadásokért. Az elnök birtokai Közép-Texas hegyvidékén terülnek ei tehát félig aszályos és csak vadászatra alkalmas vidéken. A helyzet azonban változni kezdett azóta, hogy a központi kormány a Colorado folyón felépített egy duzzasztógátat. Johnson eredeti farmján egy kis kőház állott. Ezt impozáns rezidenciává alakították át. A kastélyhoz kerekded fürdőmedence, továbbá részben állami pénzen épült magánrepülőtér és műtrágyagyár tartozik, amely gyártmányával bőségesen gondoskodik arról, hogy az elnök tehénállományának mindig legyen friss füve. Johnson 1961-ben a később róla elnevezett tó partján 4500 acre nagyságú farmot vásárolt. Ebből tavaly 242 acret 117 ezer fontért eladott egy általa ellenőrzött társaságnak, amely e földterületet 257 kis farmra parcellázta és eladásra kínálta. A texasi országútépítési hivatal befejezte a kis farmokat a főútvonallal összekötő hosszú műutat. A texasi állam tavasszal hidat készül építeni a johnsontó fölött. Az 1200 láb hosszú híd lényegesen kihat a szomszédos telkek árának emelkedésére, és az új Johnson-társaság legalább 250 ezer font beruházást eszközölhet. A texasi nemzeti parkok és rezervációs területek védelmére felügyelő hatóság, amelynek há. rom tagja Johnson elnök közeli barátja, szintén felvásárolja az LBJ-ranccsal szomszédos telkeket. Árukat természetesen szigorúan titokban tartják. Blyth végül megjegyzi, hogy az állami hivatalok hangoztatják: „az országútjavítás nem az elnök kedvéért, vagy kívánságára történt". Lehet hogy fgy van, de akkor ez a körülmények különleges találkozása. . (Daily Maill