Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-15 / 15. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. január 15. Vasárnap • XX. évfolyam, 15. szám • Ára 40 fillér A csehszlovák tüzérség napja Kereset

t a „CHEMLON" I

Néphadseregünk egyik reaktív sorozatvetője tüzelőállásban. (Bachan felvétele) Szovjet iparcikkek kiállítása Bratislavában (CTK) — Ff odor Gorsunov, a moszkvai Raznoekszport főigazgató-helyettese Alexander Dubček elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága elnöksége tagjának, az SZLKP Központi Bizottsága első titkárának, Vojtech Daubnernak és Jdn Janiknak, az SZLKP Központi Bizottsága elnöksége tagjainak, Viliam Salgovičnak, az SZLKP Ellenőrző és Revíziós Bizottsága elnökének Jelenlétében tegnap Bratislavában megnyitotta a szovjet közszükségleti ipari kiállítást. Az ünnepélyes megnyitón Jelen volt Ivan Szemjonovics Kuznyecov bratislavai szovjet főkonzul és számos más vendég. Ott volt Nyikolaj Vahmisztrov, a Szovjetunió csehszlovákiai kereskedelmi kirendeltségének osztályvezetője és Valentyin Krivozubov, a kiállítás igazgatója is, aki szakelőadást tartott a kiállítás anyagáról. A kiállításon több mint 500 különféle terméket — bőrdíszmüárut, konfekciót, gyermekjátékot, sport- és vadászfegyvereket, szemléltető tanítási eszközöket, üvegipari termékeket, háztartási gépeket mutatnak be. A látogatók figyelmét a többi között felkelti a rigai üzem Szarma nevű hűtőpultja. A Raznoekszport vadász- és sportfegyverei iránt több országban is nagy az érdeklődés. Bratislavában a Csehszlovák— Szovjet Barátság Házában tekinthető meg január 23-lg, majd ezt követve Prágában is sor kerül a szovjet közszükségleti ipari termékek bemutatására. A kelet-szlovákiai Humennében működő Chemlon üzem ebben az évben a múlt évi termeléshez viszonyítva több mint ezer tonnával növeli a textilselyem gyártását. A közszükségleti ipar elsősorban poliamid selymet kér a gyártól. E selyem sajátos tulajdonságai, különösen nagy szilárdsága, rugalmassága, könnyű tisztítása, valamint egyszerű szárítása és vasalása nagy jövőt biztosítanak számára a textiliparban. A Chemlon üzemben 700 millió korona beruházással a közeljövőben megkezdik egy csarnok építését, amelyben — a legkorszerűbb hollandiai, NSZK-beli és svájci gépekkel — már 1969 végén megkezdik a termelést. Az új üzemrészleg évi kapacitása 6000 tonna textilselyem lesz. (CTK) Olcsóbb és biztonságosabb robbantási módszer a kőbányákban (CTK) — A stííbrói járásban a Pftovanyi Kőbányában a napokban első ízben hajtottak végre — ammoniáksalétrommal és fűtőolajjal — sikeres kamararobbantást, amely nemcsak biztonságosabb, hanem sokkal olcsóbb is a hagyományos robbantásnál. A külföldön is kipróbált új robbantási módszer azon alapszik, hogy az ammoniáksalétrom magában nem robbanó anyag, hanem csak kőolajjal, illetve fűtőolajjal vegyítve válhat azzá. Erre csupán közvetlenül a robbantás előtt kerül sor. Az új robbantási módszert — további próbák után — más kőbányákban is bevezetik. Sziktivkarban, a Komi ASZSZK fővárosában az Októberi Forradalom 50. évfordulója alkalmából leplezik le a Lenin-emlékművet, Kerbel és Bujakin Lenin-díjas szobrászművészek alkotását. (CTK — TASZSZ felvétele.) Sikertelen amerikai akciók a Mekong deltájában A szabadságharcosok eredményes rajtaütése Saigon (CTK) — A dél-vietnami felszabadító hadsereg két zászlóalja tegnap bekerítette a kormánycsapatok egyik egységét s azt teljesen szétverte. Az egység egy úgynevezett stratégiai falut védett, ahogy a saigoni hivatalok azokat a koncentrációs táborokat nevezik, amelyekben erőszakosan összpontosították a falusi lakosságot, Saigontól mintegy 520 kmnyire északkeletre. A Mekong deltájában az amerikaiak két nagy akciójukkal meg akarják semmisíteni a szabadságharcosok támaszpontjait. A két akció mind ez ideig szegényes eredményekkel Járti a „Deckhouse 5" hadművelet során — amelyben az ameriE

lőfordul, hogy egyes dolgozók kelletlenül fogadják a szakszervezeti bizalmit, amikor a tagsági díjat kéri tőlük. „Mit ad nekem a szakszervezet a befizetett díj fejében?" — mondogatják néha a tájékozatlan emberek, akik mindent csak a maguk szűk látóköréből ítélnek meg, és nem látják a dolgok összefüggéseit. Egyetlen cikk keretét messze meghaladná a szakszervezetek kiterjedt, szerteágazó tevékenységének ismertetése. Feladataik részletezésére ezért semmiképpen sem vállalkozhatunk. Pártunk központi bizottságának erre vonatkozó határozatai mélyrehatóan elemzik ezeket, s a párt irányvonala szellemében a szakszervezetek minden igyekezete teljes mértékben a dolgozók érdekeit, munkafeltételeik és életkörülményeik szüntelen javítását szolgálja. Sokrétű feladatkörükből most azzal foglalkozunk, ami közvetve is, közvetlenül ls szorosan érinti az egyént, a dolgozók széles tömegeit, egész társadalmunkat. A CSKP XIII. kongresszusa az ország további fejlődésének alapvető Irányzatait megszabó határozatában a többi között a szakszervezetek feladatául tűzte, hogy széles körű politikal-nevelőmunkájukkal a munkafeladatok teljesítésére serkentsék a dolgozókat, s növeljék a dolgozók, főképpen az ifjúság szakképzettségét. A több tudás, a nagyobb szakképzettség hatása megmutatkozik a termelőmunka eredményeiben. A képzett szakember' munkájából több haszna van a társadalomnak, ezért természetes, hogy a közösség Is magasabbra értékeli, jobban megfizeti munkáját. Az új Irányítási rendszerben ez az elv az eddiginél még nagyobb jelentőséget nyer. Érthető tehát, hogy napjainkban a legtöbb munkahelyen sokat foglalkoznak az ismeretek, a képzettség növelésének kérdéseivel. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom VI. kongresszusa előkészítésének időszakában megélénkült szakszervezeti életben még inkább előtérA fejlődés követelménye be került a politikai és a szakmai nevelés hatékonyabbá tételének problémája. Minden üzemnek lényegében olyan dolgozó gárdája lesz, amilyent saját maga kinevel. Az új irányítási rendszerben ez a tény igen komoly jelentőséget nyer, miután a termelési eredmények, a gyártmányok minősége és kelendősége, valamint az üzem jövedelme és alkalmazottainak Javadalmazása nagyon szorosan összefügg. Minderre döntő hatással van a dolgozók képzettsége. Pzámos adattal támaszthatjuk alá a szóban forgó probléma megoldásának sürgős szükségességét. A Fémipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének kongresszusán egyebek közt szó volt arról, hogy az ágazat vállalati és üzemi igazgatóinak egyharmada csak alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, a helyettesek hetven százalékának pedig nincs meg a kívánt szakképesítése. A gépiparban a mesterek negyvenkét százaléka csupán alapfokú iskolát végzett. Az építőiparban foglalkoztatott mesterek több mint negyven százaléknak és a műszakigazdasági dolgozók mintegy hatvan százalékának nincs meg a szükséges szakképzettsége. Az elmúlt években már számottevő munkát végeztünk a képesítés növelése terén, és ebben az igyekezetünkben jelentős eredményt értünk el. A nehéz és az általános gépiparban például az utóbbi hat év folyamán körülbelül egymillió 240 ezer dolgozó, köztük 200 ezer nő végezte el az esti munkaiskolát. Sajnos, itt ls aránylag csekély érdeklődés nyilvánult meg az egyes szakmák elsajátítása Iránt a tizennyolc éven felüli dolgozók körében, pedig a szakmai végzettséget megkívánó munkahelyeken ötven százalékban segédmunkások dolgoznak. Ezen a téren szép eredményekről adhattak számot a szlovákiai általános szakszervezeti konferencián. Foglalkozása mellett 17 ezer dolgozó végez főiskolai, 40 ezer dolgozó pedig középiskolai tanulmányokat. Csupán 1965-ben mintegy 300 ezer dolgozó végzett vállalati iskolát. A szakmai végzettséget megkívánó munkahelyeken 1962-ben 43 százalék volt a tanult szakmunkások aránya, most pedig elérte a nyolcvan százalékot. Az új irányítás követelményei és a további fejlődés az eddiginél még hathatósabb igyekezetet követel a szakszervezetektől és az üzemek, a vállalatok vezetőségeitől is. Nem téveszthetjük azonban szem elől az érem másik oldalát, a szakképzett dolgozóknak képesítésük és képességük szerinti elhelyezésének kérdését sem. Az állam milliókat fordít szakmunkások nevelésére, ugyanakkor a felmérések azt mutatják, hogy a kitanult szakemberek jórésze nem a szakmájában dolgozik. A tanításukra fordított pénz és Igyekezet, hiábavaló volt. S ebben a helyzetben nem mindig az egyén a hibás, hanem igen gyakran a munkahelyeken a fiatal szakemberekkel szemben tapasztalható közömbösség, meg nem értés. Ennek gyakori következménye aztán, hogy például a drága pénzen kitanított szakmunkáslány rövid időn belül valamelyik büfé pultja mögé, vagy más hasonló helyre kerül. A

dolgozók műveltsége és szaktudása növelésére s képzettségük szerinti elhelyezésére irányuló törekvésünknek összhangban kell lennie a fejlődés törvényszerűségeivel, a tudomány és a technika előrehaladásával, az irányítással szemben támasztott követelmények fokozódásával. Ennek elérése a szakszervezetek egyik jelentős feladata. GAL LÁSZLÓ kai tengerészgyalogság nagy erői vettek részt — hivatalos jelentés szerint — csupán 20 „partizán" esett el, míg a „Cedar Falls" hadművelet parancsnoksága azt jelentette, hogy a Nemzeti Felszabadítási Front fegyveres alakulatainak 288 tagját sikerült „likvidálniuk". A saigoni megfigyelők ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a megölt „partizánok" többsége nyilvánvalóan helybeli földműves. A B-52 típusú bombázók néhánynapos szünet után ismét támadást Intéztek a szabadságharcosok feltételezett állásai ellen az Észak- és Dél-Vietnamot elválasztó demilitarizált övezetben. Az amerikai szóvivő Saigonban beismerte, hogy az amerikaiak tegnapelőtt újabb két repülőgépet veszítettek, egyet Észak-, egyet pedig Dél-Vietnam fölött. A repülőgépek pilótáit felvették az eltűntek Jegyzékébe. Tegnapelőtt az északvietnami partok közelében lezuhant az amerikai tengerészet egy vadászhelikopterje. öt tagú személyzetének három tagját sikerült megmenteni, két tagja elpusztult. Nő a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem Moszkva (CTK) — „A szocialista és a fejlett kapitalista államok — tehát a Kelet és a Nyugat — között évről évre erősödik a gazdasági együttműködés és az árucsere-forgalom. A kölcsönös kereskedelmi forgalom a háború után 1965-ben lépte túl először a 11 milliárd dollárt" — írja a Szovjetszkaja Torgovlja című folyóirat. Ebből az európai szocialista országok és a kapitalista államok közötti kereskedelmi forgalom a teljes áruforgalom 70 százalékát teszi ki. A folyóirat hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi együttműködés fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak a hoszszú lejáratú kereskedelmi egyezmények. Például a szovjet—francia egyezmény az 1964—1969-es években a kölcsönös árucsere-forgalom megkétszerezését irányozza elő.