Új Szó, 1967. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1967-01-14 / 14. szám, szombat

1987. I. 14. 4 Turisták, turisták mindenütt Évről évre világszerte növekszik a turistaforgalom. Nincs talán a földkerekségnek egyetlen zuga sem, ahová el nem jutnának az élményekre éhes, vagy pihenni vágyé, fényképező-, fiimezőgéppel felszerelt turisták. 1964-ben kb. 120 mllliő ember kelt útra, hogy megismerjen más országokat, világtájakat. Sok országban csak most döbbennek rá, hogy a turisztika nagyszerű jövedelmi forrás, és a leggyorsabban megtérülő befektetés. Az európai országoknak csupán 1964 ben 5,5 milliárd dollár bevételük volt a turisztikából. A turisztika azonban nemcsak jövedelmi forrás, hanem a népek kölcsönös megismerésének eszköze is. A személyes élmények többet jelentenek, és meggyőzőbbek, mint a legtökéletesebb filmek, könyvek. Ezért vetődött fel az idegenforgalmi izervexetek mexikói értekezletén az a gondolat, az idei év legyen a turisztika éve. Ezért terjesztett 18 ország javaslatot az ENSZ elé, hogy 1967 legyen a nemzetközi idegenforgalom éve. Az idén vízum nélkül utazhat mindenki Jugoszláviába Jugoszlávia valóban szép eredményeket ért el a turisztika fejlesztésében. Az idegenforgalmi DUBROVNÍK a fehér kő városa. Kőből épültek oz évszázados történelmi műemlékek csakúgy, mint a korszerű villák, lakóházak. (Lásd felvételünket), Fehér kőből faragták a város milliónyi lépcsőjét, oz utcák kövezetét, a kerítéseket. Felbecsülhetetlen ajándék ez a kő, amelyet kimerithetetíen mennyiségben szolgáltatnak a parton emelkedő Hegyek. Az építészek mesterien használják fel ezemyi formában: négyszögű, ötszögű, lapos, gömbölyű és lei győzné még felsorolni milyen alakban építik be a falakba. Néhol simára csiszolják, máshol ripacsossá kalapálják, majd bordássá vésik. A kő könnyen formálható, mutatós, és sokkal olcsóbb, mint a tégla. Tartós és a tikkasztó nyári melegben hűsít. Nemcsak Dubrovnik, hanem Budva, Kotor Hercegnovi, Split és a többi Adria parti város is ilyen fehér kőből épült és épül. AZ ADRIA festői zugában, Budvától néhány kilométernyire, Becsicsiben épült a csehszlovák szakszervezeti szövetség szép üdülője. Közvetlenül a műút mellett fekvő, a képen is látható főépületben csupán az ebédlő, a konyha és a társalgó van, a lakószobák a mögötte parkosított hegyoldalban négyesével, hatosával egymás fölött helyezkednek el. A teljes kényelemmel berendezett szobákból gyönyörű kilátás nyílik a tengerfe, a közeli Sveti Stefan szigetére, amely talán az Adria Jegfényűzóbb nyaralója. Eddig 200 férőhelyes volt a csehszlovák üdülő, de az idei idényre kibővítették és már kétszer annyi csehszlovák szakszervezeti tag élvezheti a tengert és a napfényt. A csehszlovákiaiak Titogradig repülőn ^taznak^onna^jed^ .j i ORBÁN reggelenként így sorakoznak a különböző irányba induló autóbuszok. A jugoszláviai autóbuszokról érdemes egy-két szót írni. Érthető, hogy a lakosság és a turisták szívesen utaznak a kényelmes és gyors buszokon. Érdekes, hogy az elmúlt évben már az outóbuszvállalatok ugyanannyi utast szállítottak, mint a vasutak. Az természetes, hogy mindenkinek ülőhelye van. A kísérők cukorkával, keksszel és hosszabb utakon feketekávéval kínálják az utasokat. Az ülőhelyek hátrabillenthetők, mint a repülőgépen, és a hajmeresztő, kanyargó szerpentineken, legalább annyian kapnak tengeri betegséget, mint a repülőgépen. Ha a Nisi vállalat buszával megérkezel egy vérosba, 4-5 mikrobusz várakozik, amelyek elvisznek a megadott címre. Ez is benne van a jegy árában. szakemberektől szerzett adatok szerint 1957-ben még csak egymillió külföldi turista járt az országban, 1965-ben pedig az átmenőforgalommal együtt számuk elérte a 16 milliót, ami az államnak 746 millió új dinár hasznot jelentett. (73 százalékkal többet, mint tavaly. Az idén még ezeket az eredményeket is túl akarják szárnyalni, és 20 millió turistát várnak as országba. Ezt megkönynyiti a parlamentnak az a határozata, amely lehetővé teszi, ~7ord tél van, reggelenként a rádió hosszú hójelentésekben számol be arról, merre járhatatlanok az utak, hol képződtek hótorlaszok, hány száz ember és mennyi korszerű gép dolgozott eltakarításukon. Esténként a tv-képernyőjén megjelennek a mostoha időjárással birkózó hóeltakaritók. Tombol a tél, de a hosszú estéken a meleg szobában már számos családban felvetődik a kérdés: hol töltjük a nyári szabadságot, merre megyünk? Tervek születnek, ki északra, ki délre, vagy a világ más deléig 100 új botel nyitja meg kapuit. A campingekben 22 000 férőhellyel lesz több, és magánházakban is körülbelül ugyanennyi szállás várja a látogató' kat. A szakemberek júliusban és augusztusban még Így ts túlzsúfoltsággal számolnak. Ez még nem minden. A szállodákba nemzetközi szinvonalt személyzetet kell szerezni. A zavartalan áruellátás megszervezése igényes feladat, hiszen Csehszlovákia, egész lakosságánál jóval több turista élelmezé•auMMBMRw&ininnMtRHSR hogy érvényes útlevéllel, vizűm nélkül a világ bármely országának állampolgára Jugoszláviába látogathat. Már eddig is 18 országgal szfint meg a vízumkényszer, de a tartózkodási engedély csak 30 napra szólt. Az idén 90 napot lehet vlznm nélkül Jugoszláviában tölteni. A rendelet már jannár 1 tői érvényes. Szállodák, campingek, benzinkutak Természetesen ilyen őrlési arányú turisztikának meg kellett teremteni ai alapjait. A korszerű és nltramodern szállodák százai épültek fel az elmúlt években és újabbak épülnek. Amerre jártam, minden városban láttam egy-két befejezés előtt álló szállodát. Az új idény kezsét és ellátását kell biztosítani. Képzeljük el, hogy kb. 8 millió gépkocsit várnak. Ezért szükségessé vált közel 200 új benzinkút felépítése. Jugoszlávia a legkeresettebb Az üdülési lehetőségek választéka gyorsan bővül hazánkban, mégis talán a legnagyobb érdeklődés Jugoszlávia iránt mutatkozik. Mióta bejelentették, hogy jelentkezni lehet egyéni turista utakra, tömegével áramlanak a devizakérvények a bankba. Az Adria népszerfiségére elég megemlíten< annyit, hogy az elmúlt évben 156 000 csehszlovák állampolgár járt Jugoszláviában. Az idén ez a szám minden bizonnyal sokká' nagyobb lesz. tája felé készül. Kérem, ezért ne tekintsék elkésettnek, sem túl korainak e sorokat a százszínü Adriáról, amely valóban nemcsak azúrkék, ahogy a képeslapok megörökítik, hanem zöld, barna, szürke, sőt néha egész fekete, mint a tuss. De ki győzné felsorolni az. árnyalatok sok-sok változatát. Nemrég végigbarangoltam a déli partvidék nagy részét és megismerkedtem azokkal a hatalmas tervekkel, amelyeken egész fugoszlávia dolgozik. A NAGYMOLTO dalmát tengerparti városok érdekessége, hogy két részből állnak. A város keskeny sikátorszerű utcáinak negyedét fal választja el az új városrésztől, ahol az új, korszerű szállodák épültek. A jó humorú városatyák Széles utcának nevezték el ezt a képen látható alig másfélméteres budvai sikátort. Persze minden viszonylagos. Ar igaz, hogy vannak ennél sokkal keskenyebb utcák is. beliek azt állítják, hogy e szűk utcák megv a hideg tengeri szelektől. M neiydik őket EGYIK LEGISMERTEBB NYARALÓHELY. BUDVA.