Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-10 / 340. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! 1IJSZ0 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. december 10. Szombat • XIX. évfolyam, 340. szám • Ára 50 fillér Koszigin miniszterelnök elbúcsúzott Franciaországtól A SZOVJET KORMÁNYFŐ ÜJRA MOSZKVÁBAN ORSZÁG KAPCSOLATAINAK FEJLŐDÉSÉBEN FONTOS SZAKASZ A KÉT Párisi (CTK) — A KOSZIGIN «lnlssterelaök által vezetett uor|tt kormányküldöttség • tegnap délelőtti érákban elutazott Páiicsbél. Aa O r i T repülőtéren POMP1DOÜ miniisterolaök, COUVE DE MURVILLE külfigymlnUztur, a kormány tagfai és AILLERET tábornok, vezérkari íőnök búcsúzott a küldöttségtől. A szovjet küldöttség a repülőtér tofiadótermében folytatott rövid baráti bessélgetéi; ntán beszállt a repülőgépbe. Beszédek nem hangzottak •I. Párizsban sio v Jet—francia nyilatkozatot adtak kl Alaksiej Koasiginnak, a Sxovjetaolé Miaiai tortanácsa elnökének látogatásáréi. Kossigia a délntánl órákban megérkaaatt Moszkvába. Alekszej Koaaigla a repülőgépről üdvözlő táviratot küldött DE CAULLE-nak, Hangsúlyozza, hogy a szovjet—francia baráti kapcsolatok ás együttműködés továbbra is fejlődni fog. A távirat megállapítja, hogy a legntébbl szovjet— francia tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két ország együttműködésének elmélyítéséhez. Szovjet — francia nyilatkozat Párizsban pénteken délután Kosztgin szovjet miniszterelnök látogatásának befejeztével szovjet—francia nyilatkozatot tettek közzé. A nyilatkozat megállapítja, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök, aki De Gaulle tábornok francia köztársasági elnök meghívására december 1—9. között tartózkodott Franciaországban, több megbeszélést folytatott Párizsban és Rambouillet-ben De Gaulle tábornokkal, találkozott Pompidou francia miniszterelnökkel. A baráti légkörű megbeszélések alkalmával foglalkoztak a nemzetközi politikai problémákkal és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének kérdéseivel. A megbeszélések megerősítették azt az egyetértést, amely SZOVJET-FRANCIA KONZULI EGYEZMÉNYT KÖTÖTTEK Csütörtökön konzuli egyezményt kötöttek a Szovjetunió és Franciaország között. Az egyezményt szovjet részről Andrej Gromiko szovjet, francia részről Couve de Murville francia külügyminiszter írta alá. már Brezsnyev, Koszigin, Podgornij és De Gaulle moszkvai tárgyalásait is jellemezte. A jelen tárgyalások újabb nagy jelentőségű lépést jelentenek a tekintetben, hogy a szovjet— francta kapcsolatok a még szorosabb együttműködés, egyetértés és barátság kapcsolataivá váljanak. Koszigin és De Gaulle tábornok első helyen az európai problémákat tekintette át az 1966. június 30-őn kiadott szovjet—francia nyilatkozat szellemében. Az európai államok közötti kapcsolatok kívánatos fejlődésének első fontos szakasza a feszültség enyhítése. E tekintetben már megmutatkoznak az első pozitív eredmények. A felek meggyőződése szerint ezt minden területen és minden európai ország között a kapcsolatok fejlődésének kell követnie, annak az együttműködésnek a példája nyomán, amely a Szovjetunió és Franciaország között alakult és fejlődött ki. Ez a fejlődés megteremthetné a legégetőbb európai problémák megvitatásának, végső soron pedig a megoldásukra kötendő megállapodásnak kedvező előfeltételeit. Ilyen formán kialakulhatna a tartós béke, amelyben tiszteletben tartják a nemzeti szuverenitást, a területi sérthetetlenséget, az erőszakról való lemondás és az államok belügyeibe való be nem avatkozás alapelveit. Megvitatták azt a kérdést ís, hogy az európai biztonság és együttműködés problémáinak tanulmányozására a jövőben európai értekezletet kellene öszszehívni. A leszerelés problémájával foglalkozva kívánatosnak tartják, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok vitassák meg, milyen módon lehet biztosítani a tényleges atomleszerelést, tekintve, hogy az atomproblémák rendkívül fontosak nemcsak e fegyverfajták elterjedésének megakadályozására, hanem gyártásuk betiltása és a felhalmozott készletek felszámolása szempontjából ls. A tárgyalófelek eszmecserét folytattak a békét fenyegető délkelet-ázsiai helyzetről is. A két kormány újra megállapítja, hogy a vietnami hadműveletek egyre fokozódnak, egyre több anyagi és emberáldozatot követelnek. A helyzet, amelynek súlyossága a külföldi beavatkozás tényéből fakad, veszélyezteti a Vietnammal szomszédos államo(Folytatás a 2. oldalon) Összehívták a Nemzetgyűlést A Nemzetgyűlés 1966. december 14-én és 15-én megtartandó 13. plenáris ülésszakának napirendjén a következő pontok szerepelnek: A mezőgazdasági adóról szóló törvényjavaslatot dr. R. Dvoŕák pénzügyminiszter indokolja meg. Az alkotmányjogi, a nemzeti bizottságokkal foglalkozó, a tervés költségvetési, valamint a mezőgazdasági bizottság együttes jelentéséről P. Žilinský képviselő tart beszámolót. A szövetkezetek és egyéb szervezetek jövedelmi adóját tárgyaló törvényjavaslatot ugyancsak dr. R. Dvoŕák pénzügyminiszter Indokolja meg. Az alkotmányjogi, a nemzeti bízottságokkal foglalkozó, a terv- ós költségvetési, az élelmiszer- és közszükségleti-ipari, a helyi gazdálkodási és a kereskedelmi bizottságok közös üléséről J. Cer~ ný képviselő tart beszámolót. A gyermekekről való gondoskodás elmulasztásával foglalkozó törvénytervezetet B. Kozelka képviselő indokolja meg. Az alkotmányjogi, a nemzeti bizottságokkal foglalkozó, a kulturális és egészségügyi bízottságok együttes üléséről szóló beszámolót A. Mtková képviselő tartja. A Nemzetgyűlés elnökségének és bizottságainak a Nemzetgyűlés legutóbbi ülésszaka óta kifejtett tevékenységéről szóló jelentést B. Lastovička, a Nemzetgyűlés elnöke Ismerteti. -km* A Szovjetunió államügyészségének küldöttsége Bratislavában (ČTK) — A Szovjetunió államügyészségének küldöttsége Roman Andrejevics Rugyenko főügyész vezetésével tegnap Prágából Bratislavába érkezett. A küldöttség további tagjai: Genagyij Afanaszijevics Tyerehov, a A

CSEMADOK IX. országos közgyűlésének küldötteit köszöntjük, akik a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában ma kezdik meg kétnapos tanácskozásukat. A kultúra követeiként jöttek, hogy megtárgyalják a VIII. közgyűlés óta végzett munkát, s azokat az újabb feladatokat, melyek a CSEMADOK-szervezetekre várnak. Lapunk hasábjain az elmúlt hetekben, s hónapokban több ízben foglalkoztunk a CSEMADOK-szervezetek munkájával. Nem szeretnénk felesleges ismétlésekbe bocsátkozni, hadd hangsúlyozzuk mégis, áldásos és hasznos az a munka, melyet a CSEMADOKszervezetek kifejtenék, s elismeréssel szólhatunk arról az önzetlenségről és ügyszeretetről, ahogy a CSEMADOK-tagok tízezrei tevékenykednek. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete a VIII. országos közgyűlésen legfontosabb feladatként a fejlett szocialista társadalom felépítésének hatékony segítését tűzte a szervezet elé. Most, amikor a közgyűlés összegezi az elmúlt négy és fél év munkáját, megelégedéssel veheti tudomásul, hogy a CSEMADOK-tagok és szervezetek túlnyomó többsége becsülettel teljesítette feladatát, mind az országépítőmunka, mind a kulturális-népnevelő tevékenység szempontjából. A társadalmi célokkal való azonosulás, a munka termelékenységének fokozása, hazánk dolgozói életének örömtelibbé tétele, s a csehszlovákiai magyar dolgozók szocialista öntudatának fokozása egyaránt jellemezte a szervezet munkáját. Az országépítő munka hatékony támogatása mellett egyik legfontosabb feladatként értelmezték népünk erkölcsi-politikai egységének erősítését. A szervezet tagjainak többsége megértette, hogy nem a múlt hánytorgatása, a nemzetiségi sérelmek emlegetése egyengeti az egy hazában élő népek között a közeledés és a megértés útját, hanem egyedül és kizárólag a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság következetes A tanácskozók (läizôntéôč érvényesítése. A nemzetgazdasági feladatokra való mozgósítás, a hagyomány és a nemzeti kultúra ápolása, a csehszlovákiai magyar dolgozók politikai, szakmai és általános műveltsége fokozásának ösztönzése, s a haladó és a szocialista kultúra terjesztése, stb., stb. ezért nem jelentett, nem jelenthetett mást, mint a társadalmi célok segítését dolgozóink szocialista és nemzeti öntudatának erősítését, s kulturális színvonalának emelését. A hasznos, eredményes munka felett érzett öröm ezeket a címszavakat, s ezenkívül még sok mást ölel fel, melyeknek mindegyikét a társadalmilag hasznos munka számláján könyvelhetjük el. Most, amikor a IX. közgyűlés küldöttei az elvégzett munka értékelése mellett a jövőbeli feladatokat is mérlegelik, hadd idézzük a küldöttek figyelmébe: pártunk XIII. kongresszusa megjelölte számunkra a legfontosabb teendőket... S a teendők szempontjából méltó; megbecsült hely vár a CSEMADOK-ra is. Ily módon ha a közgyűlés tanácskozása hasznosan akarja szolgálni közös célkitűzéseinket, aligha indulhat ki másból, mint építőmunkánk s ideológiai és kulturális tevékenységünknek eme kánonjából. Minden okos gondolat és megfontolt, értelmes szó ezért csak segítője, támogatója lehet azoknak az elképzeléseknek, melyeket a kongresszusi határodat elénk tűzött. A viták hasznosságának elvét vollva, hadd mondjuk még: szilárd meggyőződésünk; hogy csak az internacionalizmus magaslatáról közelíthetjük meg társadalmi és nemzetiségi problémáinkat. Csakis ez az alapállás lehet egyedüli biztosítéka annak, hogy az alapvető igazságokkal, s az élet felvetette problémákkal szemben ne a szubjektív szándék, hanem a valós élet értelmének igazi felmerése domináljon. Ő

szinte örömmel nyugtázhatjuk a szervezet eddigi tevékenységét, s a közgyűlés részvevőinek aligha kívánhatunk mást, mint azt: feladatuk és felelősségük tudatosításával tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a CSEMADOK a jövőben is odaadó támogatója és segítője legyen szocialista társadalmunk célkitűzéseinek; fennen lobogtassa a proletár internacionalizmus zászlaját; s a csehszlovákiai magyar dolgozók szocialista és nemzeti öntudatát erősítve minden erővel munkálkodjék a népek közti megértés és közeledés magasztos ügyén. FÓNOD ZOLTÁN főügyész tanácsadói testületének tagja és Szergej Ivanovlcs Guszev, a moszkvai terület ügyésze. A küldöttséget dr. Jan BartuSka professzor, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság főügyésze és dr. Štefan Oziny, a főügyész szlovákiai helyettese kíséri. A küldöttséggel Bratislavába érkezett Ivan Andrejevics Bolotov, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének titkára is. A szovjet vendégek először az SZLKP Központi Bizottságának székházába látogattak, ahol dr. Peter Colotka professzor, az SZNT igazságügyi megbízottja és Ivan Szemjonovics Kuznyecov, a Szovjetunió bratislavai fökonzulja jelenlétében Alexander Dubček, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára fogadta a küldöttséget. A vendégek ezt követve az SZNT székházába látogattak, ahol szívélyesen elbeszélgettek Michal Chudíkkal, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjával, az SZNT elnökével és dr. Jaroslav Bächerrel, az SZNT irodájának vezetőjével. Michal Chudík, az SZNT elnöke a szovjet államügyészség tiszteletére ebédet adott, amellyen Alexander Dubček és más vezetők is részt vettek. A vendégek délután a bratislavai Oj Városházán felkeresték Milan Hladký mérnököt, a VNB elnökét. A szovjet vendégek ma Bratislavából Banská Bystricára utaztak.