Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-08 / 338. szám, csütörtök

Ä szakszervezetek VI. országos kongresszusának előkészületei Mintegy két három hónapja szokatlanul felélénkült a szakszervezetek és tagjainak tevékenysége. A Forradalmi Szakszervezett Mozgalom alapszervezetei szeptemberben és októberben taggyűléseket tartottak, lezajlottak a szakszervezetek járási és kerületi konferenciái, a szakszervezeti szövetségek kerületi bizottságainak értekezletei. Jelenleg folyamatban vannak az előkészületek a szakszervezetek szlovákiai konferenciájára. Mindezek az összejövetelek, értekezletek, tanácskozások szervesen összefüggnek a szakszervezetek VI. országos kongresszusának előkészületeivel. Az országos kongresszus már azért is mérvadó, mert érdemleges választ adhat számos jelenleg vitatott kérdésre, és irányt mutathat a szakszervezetek további tevékenységének, még jobban kidomboríthatja társadalmi szerepüket. 1986. XII. 8. A szakszervezeteik országos kongresszusát megelőző mozgalmas napokra különösen az jellemző, h-ogy A DOLGOZOK FOKOZOTT ÉRDEKLŐDÉST TANÚSÍTANAK a szakszervezeti politika iTánt. A taggyűléseken, a járási konferenciákon s a szakszervezeti szövetségek konferenciáin elhangzott beszámolók elsősorban arra utalnak, hogy a szakszervezetek az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban mit tetteik és milyen tevékenységük eredménye. Így I,I. a komáromi kikötőben megtartott taggyűlés résztvevői örömmel értesültek arról, hogy bár a kikötő 1966-ra tervezett teljes jövedelme 11 877 000 korona, az említett címen háromnegyed év alatt elkönyvelt 11 486 535 korona a tervfeladatok túlszárnyalásának rendkívül kedvező feltételeit bizonyítja. Ez másszóval annyit jelent, hogy a kikötő vezetősége tervszerűen tehet eleget a kötelező átutalásokkal s az átlagbérek színvonalával kapcsolatos kötelességeinek. A havonként és dolgozókként tervezett 1711 korona bér helyett 1986 első felében 1755 koronát s a harmadik negyedévben már 1305 koronát tartott nyilván. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kikötő gazdasági veaetői, de a pártszervezet s a szakszervezet is fokozott figyelemmel gondoskodik az új Irányítási rendszer bevezetése kedvező feltételeinek megalapozásáról. SOK JÚ EREDMÉNYRE ES KÖVETÉSRE MÉLTÖ PÉLDÁRA mutattak rá a szakszervezetek Járási konferenciáinak küldöttei is. Így pl. a losonci járást konferencián szó volt aTról, hogv i szakszervezetek járási tanácsa a termelés fellenc'tését szem előtt tartva, rendszeresen támogatta az üzemi szakszervezetek tevékenységét. Részben ennek is köszönhető, hogy a járás üzemei a legutóbbi két évben 15,6 százalékkal növelték a teljes termelést, 12,8 százalékkal aiz árutermelést, 7,6 százalékkal a munkatermelékenységet, és a dolgozók igy az említett időben átlag 3,4 százalékkal nagyobb keresetet érhettek el. Indokoltan érdemel dicséretet a dolgozók kezdeményezése, amely különösen a dolinái és a nagykürtös! bányában volt gyümölcsöző. E bányák dolgozói állandóan kimagasló eredményeket mutathatnak fel, és az 1964—1985 években terven felül 35 ezer tonna szenet fejtettek. A losonci járás üzemei sikeresen teljesítették az Ided év első felére előirányozott tervfeladatokat, és a tervezettnél több mint 13 millió koronával nagyobb teljes jövedelmet sikerült elérniük. A központilag irányított vállalatok terven felüli teljes jövedelme az emlíválasz olvasóinknak JÁR E KtiLÖNÉLÉSI PÓTLÉK ÖNKÉNTES MUNKAHELY-VÁLTOZTATÁS ESETÉBEN? Szako István szentesi olvasónkat munkaadója saját kérelmére helyezte it a vállalat egy másik, messzebb fekvő üzeméhez. Olvasónk kfirdi, jár-e neki különélés! pótlék? A Tt 1964/100 sz. rendelete a különélési pótlékra csak azok jogát ismeri el. akiket üzemeltetést vagy más hasonló okokból helyeznek Ideiglenesen más munkahelyre. Munkaadója azonban önként engedélyezhetné az említett juttatást. Dr. F. J. tett idő alatt 9 179 000 korona, a nemzeti bizottságok által irányított vállalatoké pedig 3 millió 863 000 korona volt. A losonci járás üzemei az exportfeladatokat 100,4 százalékra teljesítették. A košicei járás ipari és építőipari, helyi gazdálkodási, valamint szolgáltatási üzemei ugyancsak PÉLDÁSAN TELJESÍTIK FELADATAIKAT A legutóbbi két évben több mint 48 millió koronával csökkentették a termelés önköltségét és 106,5 százalékra teljesítették a munkatermelékenység 'tervét. Ami pedig az exporttervet illeti, a teljesítés épp oly kedvező és biztató, mint a losonci járásban. A košicei járás ipari üzemei 1963 óta 59,3 százalékkal növelték a termelést s az 1965-ben előállított termékek értéke mintegy 2,5 milliárd korona volt. Ez a lendületes fejlődés elsősorban azzal magyarázható, hogy az említett időben üzembe helyezték a Kelet-szlovákiai Vasmű néhány részlegét Ez a hatalmas ipari kombinát jelentősen befolyásolja a járás ipari termelésének eredményeit. Két számadat is elegendő az előbb mondottak megindoklására. Míg a járás Ipari üzemei 1984-ben csak 350 millió korona értékű teljes termelést értek el, az e címen ez idén elkönyvelt öszszeg már eddig 1 milliárd 595 millió korona. A szakszervezetek járási konferenciáin elhangzott beszámolók nemcsak a jó eredményeket méltatták, hanem A FOGYATÉKOSSÁGOKRA IS RÁMUTATTAK Igy pl. a košicei járásban nem minden üzemben hasznosítják egyaránt a termelőképességet, sokhelyütt rosszul gazdálkodnak a munkaidővel, másutt pedig a munkaszervezés, a technológia, s a munkafegyelem kifogásolható. Néhány járási konferencián azt bírálták a szakszervezeti küldöttek, hogy a szocialista munkaverseny sokszor formális, néhol nem teljesítik a kollektív szerződést, másutt pedig nem eléggé színvonalas a szakszervezet, illetve szerveik munkája. Sok vitára adnak okot A DOLGOZÓKRÓL VAL0 GONDOSKODÁS terén még mindig megismétlődő hibák és fogyatékosságok: Márpedig a CSKP Központi Bizottságának dokumentumai s a szakszervezetek programja arra utal: minden vállalat, illetve üzem vezetőségének gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozók egészséges környezetben és biztonságosan végezhessék munkájukat Az illetékes szervek szembeötlő fogyatékosságokat állapítottak meg a Keletszlovákiai Gépgyár 1962-ben üzembe helyezett košicei új öntödéjében. Már akkor megállapították, hogy ez az üzemegység túl poros és zajos, a WC-k, a ruhatárak, a mosdóhelyiségek nincsenek megfelelő helyen és szellőztető berendezésük sincs. Hasonló a helyzet a medzevi Tatrasmalt üzemben, a Szlovák Magnezit Művekben és a helyi gazdálkodási üzemek túlnyomó részében is. Indokoltan sok bírálat hangzott el az üzemi étkezdékben észlelt fogyatékosságok s a dolgozók megoldatlan lakásproblémái miatt. Šalkovský elvtárs, a surányi cukorgyár dolgozóinak szakszervezeti küldötte elmondotta, hogy üzemükben nincs kellőképpen felszerelve a konyha, silány az étkezde berendezése, a dolgozók közül többen egészségtelen lakásban laknak s a vállalatnak nincs elegendő pénze, hogy kölcsönt folyósíthasson szövetkezeti lakások, illetve családi házak építésére. Valószínűleg másutt is felmerültek hasonló problémák. E szakaszon is sok tehát még a tennivaló, amiből a szakszervezeteknek is ki kell venniük részüket. A szakszervezetek járási konferenciáin tanácskozó küldöttek és funkcionáriusok ily tárgyilagosan, konkrétan méltatták a jó eredményeket, és bírálták a fogyatékosságokat. Ez is a szakszervezeti tagok és funkcionáriusok politikai öntudatosságát bizonyítja. A szakszervezetek járási konferenciáján jóváhagyott határozatok célja az új irányítási rendszer minél előbbi, minél eredményesebb életbeléptetése, a dolgozókról való gondoskodás terén észlelt hibák gyors kiküszöbölése s a naponta felmerülő problémák céltudatos, ésszerű megoldása. JÄN KUCHARIC, a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács dolgozója S Z ÜLŐ K, N E V E L Ő K FÓRU M A . .. ,„•• - -J- . _ A '"> -V • ÜNNEP A CSALÁDBAN A CSALÁDI ÜNNEPEK a család minden tagjának legszebb, legmaradandóbb élményt nyújtó eseményei. Már hetekkel előtte tolyik a készülődés, s az öröm szerzés lázában ég az egész család. Bizonyára mindnyájunk előtt ott lebeg egy-egy meghitt, agyonlzgult, várva-várt családi ünnep emléke. A családi ünnepek a legtöbb helyen bizonyos hagyományok szerint folynak le. A gyerekek tudatában az ünnepekkel kapcsolatban azonban elég zavaros képek élnek, mert az ünnepekre vonatkozóan más magyarázatot kapnak az iskolában és sok esetben mást otthon. Az iskoléba, vagy az óvodába a télapó hozza a karácsonyfát, otthon viszont a Jézuskát várják a gyerekek. Persze, vannak olyan családok is, ahol — igen helyesen — a gyerekek előtt nem titkolják a szép zöld karácsonyfa és az ajándékok eredetét, sőt a gyerekek is részt vesznek a karácsonyfa díszítésében és meglepetésként maguk is alárakják apró ajándékaikat a szülők, a nagyszülők, testvérek részére. S ez semmivel sem csökkenti örömüket. Az ünnep így a karácsony és a családi közösség összetartó ereje, egymás megbecsülése és az egymás iránti szeretet jelképe. Az ünnep igazi varázsa már a készülődésben van. Mindenki izgatottan várja a nagy napot, a szülő az ajándékozás, a gyermek az ajándékvárás boldogságával. A harmonikus családi közösségben természetesen az ajándékozás kölcsönös. Jó, ha a gyermek ezt a szép szokást már kiskorában elsajátítja, ha megtanulja, hogy valakinek ajándékkal kedveskedni ugyanolyan öröm, mint ajándékot kapni, hiszen ezek a szokások majd egész életén át elkísérik. Az ajándék okozta öröm nem függ az ajándék pénzbeli értékétől. Ezt bizonyltja az ls, hogy a gyermeknek nem mindig a legdrágább ajándék a legkedvesebb. IGYEKEZZÜNK az ajándékozásban is betartani a gyerek korának megfelelő sajátosságokat. Mert ha idősebb gyermeknek való ajándékot adunk a fiatalabb, szellemileg még nem elég érett gyermeknek, — az a játék nem szórakoztatja, hanem inkább untatni fogja. Az iskoláskorú gyermek legszebb ajándéka a jó könyv. De Itt még hatványozottabban szem előtt H osszű kirándulás Sok minden befolyásolja egy ember sorsának alakulását. Többek között a barátai is. Ez utóbbinak kiváltképpen ifjú korban van nagy jelentősége, amikor az ember még nádszálként hajlítható jobbra is, balra is, jóra is, rosszra is. Két fiatalember dolgozott az ostrava—karvinai kokszolóban. Karel Maceček, az idősebbik huszonhárom éves volt, Jindrich Effemberger, a fiatalabbik éppenhogy átlépte a felnőttkor hivatalos határát, a tizennyolcadik évet. A nagy üzem kiterjedt vágányrendszere volt a munkahelyük, tolató munkásokként üres és teli vagonok százalt kapcsolták naponta össze. Nem volt ez unalmas munka, Jindfichnek tetszett, megelégedetten végezte, felettesei is elégedettek voltak vele, munkatársai megbecsülték, kedvelték. Egyszóval jó híre volt. Annál rosszabb hírnév övezte Karéit Nem szerelte a munkát, csak kényszerből dolgozott, sokat mulasztott. Néhány év alatt kétszer került bíróság elé. Az ember rendszerint nem maga választja ki munkatársait, barátai megválasztásáról azonban saját maga dönt. Jindrich Effemberger nagyon rosszul tette, mikor Karel Macečekkel összebarátkozott. Az idősebbik hamarosan rábeszélte a tapasz talatlan fiatalabbat: hagyják ott a munkát, s költözzenek Szlovákiába. Autóstoppal utaztak. A cél Rőce volt, ahol Maceček egy lányismerőse lakott. Kettőjüknek együtt több mint háromezer korona készpénzük volt. Gondtalanul teltek a kirándulás első napjai. Vidám órákat töltöttek különböző helyeken, többek között Bratislavában is. Banská Bystricán tartózkodtak hőseink, amikor egy szép napon megállapították: elúszott az utolsó koronájuk is. A vállalkozó szellemű ifjak ebben a helyzetben sem csüggedtek el. Hamarosan megtalálták a pénzszerzés módját. Effemberger az éj leple alatt, nyitott ablakon keresztül behatolt egy élelmiszerboltba, mialatt társa odakint őrködött. A gondatlan üzletvezető másnap nyolcszázötven korona készpénz és ötszáz korona értékű árucikk ellopását jelenthette a rendőrségnek. A bűnös úton szerzett anyagiak lehetővé tették a kirándulás folytatását. Az ifjak csakhamar Rőcén tűntek fel. Macečeket lányismerőseinek szülei lányuk udvarlójaként szívesen fogadták A két szédelgő fiatalember azzal ámította el a hiszékeny embereket, hogy szabadságukat töltik Szlovákiában. Heteken át vendégeskedtek náluk. Amikor „letelt a szabadságuk", Maceček és Effemberger egy erdei szállásra tette át székhelyét. Az anyagiakról megint lopással gondoskodtak. Előbb a gombaszögi menedékházba hatoltak be, feltörték a szekrényeket és csaknem ezernégyszáz korona értékű árut loptak el. Néhány nap múlva Lubeníken egyetlen éjszaka két betörést követtek el. A nyitva hagyott ablakok mindenütt megkönnyítették a betörők dolgát. A Cech vendéglőből ezer korona összegű, a 120. számú élelmiszerboltból pedig ötezer korona összegű zsákmánnyal távoztak. A gazdag zsákmány további gondtalan élete' biztosított hőseinknek. A Magas-Tátrába utaztak, s könnyelmű lányok társaságában vidám szórakozással teltek napjaik. De nem sokáig. A közbiztonsági szervek hamarosan kiderítették a betöréssorozat tetteseit, és a smokoveci szállodában lefülelték őket. A két fiatalember kirándulásának további időtartamát a Rozsnyói járásbíróság büntető tanácsa állapította meg. Karel Maceček vádlottat huszonhat hónapi szabadságvesztésre, Jindfich Effemberger vádlottat pedig tizenhárom hónapi szabadságvesztésre ítélte. Karel Macečeknek ezenkívül az előző büntetéséből felfüggesztett tíz és fél hónapi börtönbüntetést is le kell töltenie. kell tartanunk, hogy korának megfelelő könyvet adjunk a gyermek kezébe. Ellenkező esetben a gyermek nemcsak unni fogja a könyvet, hanem könnyen elmegy a kedve magától az olvasástól is, ami súlyos következményeket vonhat maga után. Nagyon hálás ajándék a különféle sportfelszerelés ls, s természetesen örömet szerez a gyermeknek a ruha, a cipő, az új iskolafelszerelés stb. l.S. Nem elég azonban a puszta tény, hogy a szülő örömet szerez gyermekének. Az ajándék kiváltotta örömet, az érzelmi hatást a nevelés szempontjából is ki kell tudni aknázni. Elsősorban azzal, hogy az ajándék ne vonja el a gyermek figyelmét a tanulástól. Mert Így célt tévesztünk, s bár örömet szereztünk, ártottunk a gyermeknek. Ugyanígy káros az is, ha túlzásba visszük az ajándékozást, mindennel elhalmozzuk gyermekünket, mert ilyen esetben már nem tudja értékelni az ajándékot. Az ilyen agyonajándékozott gyermek számára az új játék nem öröm, hanem megszokott dolog, amihez nem fűzi érzelmi kapcsolat. De ha az ajándékot valamilyen feltételhez kötjük, ha megkívánjuk, hogy a gyermek kiérdemelje az ajándékot, ezzel elősegítjük a gyermek akaraterejének erősödését. A CSALÁDI ÜNNEPEK bőven nyújtanak lehetőséget arra is, hogy a gyermek a maga érezte öröm hatására megtanuljon másnak is örömet szerezni, apró ajándékokkal kifejezni figyelmességét, szeretetét és ragaszkodását. Például apukával megbeszélik, hogy anyukát meglepi egy tábla csokoládéval. Ezt természetesen senkinek sem szabad megtudnia, nehogy valahogy anyuka fülébe jusson, mert az ajándék csak akkor teljes öröm, ha meglepetés. S a gyermek megtanulja a titok megőrzését, de ezenkívül még a csokoládé árát ls össze keli gyűjtenie, miközben megtanul egyről-másról lemondani. S ha ez így van, a családi ünnep egy újabb színfolttal gazdagodott, mert a gyermek érzi, hogy ő is hozzájárult a család öröméhez. Még egy valóban figyelemre méltó motívuma a családi ünnepeknek, hogy ilyenkor együtt van az egész család. A mai rohanó, világban a gyermek érzi leginkább a meghitt családi együttlét hiányát. A derűs, harmonikus családi együttlét melegét nem pótolhatják sem a barátok, sem a játékok, semmi a világon. Arra törekedjünk tehát, hogy a családi ünnep minden perce valóban az egész családé legyen. A gyerekeknek külön örömet jelent a közös finnepi ebéd. A legtöbb családban erre csak ritkán kerül sor. Nem jelent nagy fáradságot, ha az ünnepi közös étkezést ünnepélyesebbé tesszük. A terített asztalnál, a közösen elkészített „otthoni ebéd" hangulata mély érzelmi hatást vált ki a gyermeknél. A gyermek ilyenkor átérzi, hogy az együvé tartozást, a gondtalan, boldog perceket, kellemes biztonságérzetet, a forró szülői szeretetet, csak a családban kaphatja meg. S ezzel észrevétlenül szinte beleoltjuk gyermekeinkbe a boldog, harmonikus családi élet utáni vágyat. S nem túlzás azt állítani, hogy erre a gyermeknek nagyobb szüksége van, mint a szép, csillogó, drága játékokra. A CSALÄDI ÜNNEP akkor értékes, akkor nyújt maradandó, mással nem pótolható élményt, ha az egész család boldog, önfeledt feloldódását hozza, ha messzire beragyogja az ember dolgos hétköznapjait. Ezzel gazdagodik a gyermek érzelmi világa, szilárdul benne a ragaszkodás szeretteihez, megtanul esetleg lemondás árán is örömet szerezni, s az ilyen boldog ünnepnapokra szívesen gondol vissza még felnőtt korában is A családi ünnepek Igy válnak erőforrássá, a családi fészek igazi otthonná, ahová erőt gyűjteni felnőtt korunkban is szívesen vissza-viszszatérünk! P M.