Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-06 / 336. szám, kedd

AZ ÉLET BONYOLULTSÁGAI SZŐTTÉK A MÜVET... LE CORBUSIER POSTHUMUS KIÁLLÍTÁSA PRÁGÁBAN A „KÖLTEMÉNY A DERÉKSZÖGRŐL" című önvallomásszerű versében írja a fent Idézett szavakat Le Corbusier, a híres urbanista, építész, festő, szobrász és költő, akinek életművét valóban „az ^let bonyolultságai szőtték meg". Ezt különben nemcsak a „Költeményt" illusztráló eredeti színes fametszetek sorozata, hanem a tárlatteremben kiállított képek, szobrok, faliszőnyegek (tapisseriák), fényvárosainak makettjei és fényképei, valamint a kis terem falára vetített színes Dia-filmkockák ls bizonyítják. Le Corbusier élete és alkotása ellentmondásokkal van teli. Pályafutását mint festő kezdte, s jóllehet Ozefanttal együtt egy új, a kubizmus elleni művészen ti iránynak, a purizmusnak lettek az apostolai, mégis a „Piros csésze" (1919), a „Csendélet hegedűvel" (1920) című festményei, hogy csupán néhányat említsek, a szintetikus kubizmus hatását tükrözik, csakúgy mint néhány később keletkezett és itt látható mííve ls, amelyekből határozottan az „Osztrigaszedő lány" (1935) nyerte el legjobban a tetszésemet, s amely szerintem mind a kompozíció, mlndpedig a mondanivaló szempontjából a legérdekesebb. Festményein, rajzain, de szobrain is megfigvelhető, hogy Picassónak a kortársa, noha mindig a saját útját járta és kiforrott művészegyéniség volt. Műveit nézve az emberben önkéntelenül felötlik a kérdés, hogy lehet az, hogy Le Corbusier műve, akit ismerősei és megértői századunk Leonardo da Vincijének neveztek, hoszszú éveken át hozzáférhetetlen volt számunkra, és hogy nagyon sokan még máié seim ismerik valódi nevét annak az embernek,- aki forradalmat idézett elő századunk építészetében, akinek a két háború kön zött nélkülözés, megaláztatás volt az osztályrésze, és akinek tragikus halála után tetemét — akárcsak annak idején a lázadó Zoláét — a franci'a hadsereg díszszázada vitte ki nagy pompával a Pantheonból örök nyughelyére. CHARLES EDOUARD JEANNERET volt a családi neve. Űsei a vallásháborúk Idején menekültek francia földről Svájcba. La Chaux de Fondsban, a svájci órások ősrégi városkájában született, innen indult el világhódító útjára, amely rögös volt és tövises. Huszennégy éves ko-i ráig Európa leghíresebb építészeinél inaskodik, Behrensnő! Berlinben, Perretnél Párizsban, Hoffmannál Bécsben, s. közben fest, Ozefanttal közösen kiadja a purizmus manifesztumát, lapot szerkeszt, amelynek Apollinaire a „L'Esprit Nouveau" nevet adja. Az első világháború után Párizsban telepszik le, s unokatestvérével Pierre Jeannerettel közösen építészeti irodát nyit, majd felveszi a Le Corbusier nevet. Így lép aztán Charles Edouard Jeanneret purista fes

j tő helyére Le Corbusier építész, a beton, a fém és az üveg, a fény és az árnyék költője, aki azonban ecsetéhez, s vésőjéhez sohasem lesz hűtlen. Harmincöt éves, amikor 1922-ben a párizsi Űszi Szalonban kiállítja a hárommillió lakosú kortársi város makettjét és elméleti tervezetét, amelyet ugvan az Illetékesek megdicsérnek, de túl merésznek és fantasztikusnak tartanak. — Túl korán jött, mondották róla, s a garchesl Stein villán (1927), valamint a Poissy sur Seineban felépített Savoye nyaralón kívül (1931) számára Nyugat-Európában nin csen megrendelés. — Ebben a korszakban Csehszlovákia és a Szovjetunió jelentették számomra azt az erkölcsi támaszt, — mondja Le Corbusier, — amely ezeket a balsikerekben oly gazdag éveket segített átvészelni. Ezer kilencszázhuszonöt ben a prágai Mozarteumban rendezte meg a cseh építészek köre Le Corbusier nagysikerű előadását, majd a Bafa cég megrendelésére elkészíti a Nagy-Zlín városrendészeti tervét és megalkotja a még ma is üzemben levő, egykori Bafa-áruházak egységes modelljét. Huszonkilencben, valamint a következő két évben pedig a Szovjetunióban dolgozik, ahol tervei alapján és személyes ellenőrzése alatt felépítik a Centroszojúz moszkvai palotáját, sajnos az általa tervezett klimatizációs berendezés nélkül. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN, ahogyan ez a tárlat fényképanyagából is kitűnik, Le Corbusier és Pierre Jeanneret sikert sikerre halmoznak Le Corbusier műve a marselllei, a nantesi, a nyugat-berlini kollektív lakóház, a Philips cég brüsszeli Expo palotája, a tokiói Nyugati Művészet múzeumának épülete, a tourettei kolostor, a ronchampi kápolna, a beton és a kő eme pompás katedrálisa és sok más modern épület Európában és Amerikában. A legszebb és legnagyobb művét azonban a távoli Indiában, Dzsáváharlál Nehru nagyvonalú országépítő politikájának eredményeként alkothatta meg. Le Corbusier a Himalája tövében építette fel, saját elképzeléseinek megvalósításával Pandzsab állam új fővárosát — Chandigarht. A chandigarhi kapitóliuon, a kongresszusi székház, az igazságügyi palota és a lakóházak terveinek realizálásával, respektálva a táj jellegét, fénytörőinek segítségével a fény és az árny rembrandtl építészi költeményét hozta létre. Szgrafitói, freskói, színes üvegfestményei és plasztikái, amely chandigarhi, ahmenbadei és ronchampi remekműveit díszítik, s amelyeket a jelenlegi tárlaton is megcsodálhatunk, valóban a mesterek mesterének mutatják Le Corbusiert. S JÓLLEHET LE CORBUSIER nem volt az építészeti forradalom egyetlen zászlóvivője a földkerekség legkülönbözőbb tájain és társadalmaiban, a kor szellemiét azonban mégiscsak ő fejezte ki legjellegzetesebben és leghumanlsztikusabban. BARSI IMRE A Kelet-szlovákiai Képtárban a közelmúltban nyitották meg Bauer Szilárd /1893—1928) életmüvének kiállítását. A szerző Kelet-Szlovákia haladó szellemű és forradalmi eszméktől áthatott festőnemzedékének egyik Jellegzetes képvlselőfe volt. A hozzáértéssel és gonddal kiválasztott emlékkiállításon fennmaradt festményeit, pasztelljeit és néhány grafikáját szemlélhetik meg a nézők. Képünkön: Bauer Szilárd: Kivándorlók (1921). (tfl) ifflilllíf; A télről tél előtt AZ IDŐJÁRÁS INGADOZÁSAI A TÉLI HÓNAPOKBAN • A KEMÉNY ÉS ENYHE TELEK ISMERTETŐJELEI • AZ UTOLSÓ 100 ÉV TÉL-STATISZTIKÁJA A decembert általában a tél kezdetének tartjuk. A meteorológiai naptár szerint is december elsején kezdődik és február végéig tart a téli időszak (a csillagászok december 23-161 március 21-ig számítják a telet). Tapasztalatból tudjuk, hogy a fenti határidők nem minden évben egyeznek meg a valódi téli időszakkal. A telek országunkban nemcsak kezdetük ás időtartamuk, hanem a hómenynyiség és a fagyok szempontjából is változó jellegűek. A tél nálunk nagyobbrészt hidegebb és melegebb időszakokból tevődik össze, amelyek egyenlőtlen időközökben váltakoznak. A kemény és hosszan tartó tél aránylag ritka. Hasonlóképpen csak elvétve fordul elő a kimondottan enyhe, vagyis melegebb tél. A téli időjárás jellege szorosan összefügg a légkör körforgásával, a mi esetünkben a magas és az alacsony földrajzi szélességek, valamint az Atlanti-óceán és a belföld közti légzésekben, legalább nagy vonalakban bizonyos ütemességet tapasztalhatunk. A bratislavai feljegyzések szerint a múlt század második felében területünkön a kemény telek voltak túlsúlyban, századunk elején 1928lg pedig az enyhe telek. Később ismét volt néhány kemény tél. A leghidegebb hónap A hosszú éveken át megfigyelt átlagban a leghidegebb hónap nálunk leggyakrabban a Kemény tél esetén a folyókon kialakuló jégtorlaszok is komoly gondokat és károkat okoznak. tömegek kicserélődésével. Az óceán és a szárazföld két lénye, gesen eltérő éghajlati tényező. A víz olyan közeget képvisel, amelynek lassabban csökken a hőmérséklete, mint a szárazföldé. A túlnyomórészben nyugati és délnyugati légáramlások esetén ezért nálunk enyhék szoktak lenni a telek. Az óceán felől a belföld felé áramló melegebb levegő előrehaladása Közép-Európában nemcsak ol-. vadást okoz, hanem sok esetben esőzést is. Az északi földrajzi kvadránsról érkező szél ezzel szemben hideg sarki és arktikus levegőt hoz magával, amely fagyot okoz, vagyis kemény telet eredményez. KözépEurópa Ilyen szempontból az enyhe óceáni és a szélsősége^ sebb kontinentális éghajlat határán fekszik; keleti irányban általában növekszik a kontinentális befolyás. Kemény és enyhe telek A kemény és az enyhe telek átlagos jellegét a meteorológiában leggyakrabban a téli napok nulla Celsius fok alatti középhőmérsékletének összegével jellemzik. A mínusz 300 fok és nagyobb hőösszegü tél KözépEurópa síkságain a kemény telek közé tartozik. Ha a negatív hőösszeg 100 fok alatt marad, enyhe télről beszélünk. E jellemzés szerint Szlovákia területén a múlt század közepétől 18 kemény és 19 enyhe tél volt. A többi telet, amelynek középhőmérséklete az említett hőkritériumok között mozgott, normál télnek tartjuk. Bratislavában a legnagyobb negatív hőösszeget az 1939/40-as évben jegyezték fel (-503 fok). A legerősebb fagyok nemcsak országunkban, hanem egész KözépEurópában is az 1928/29-es télen voltak. Ekkor február első dekádjának végén Tátralomnicon —37 fokot, Liptovský Hrádokban és Zvolenban —38 fokot, a Zvolen melletti Víglašbaa pedig —41 fokot mutatott a hőmérő. A legenyhébb tél Szlovákiában az 1950/51-es tél volt, amikor Bratislavában csupán 30 fokot tett ki a negatív hőösszeg. A kemény és az enyhe telek nálunk elég rendszertelenül váltakoznak. Ennek ellenére, különösen a hosszú éveken át vezetett meteorológiai feljegyjanuár, ritkábban a február s csak kivételes esetekben a december. Bratislavában például a havi középhőmérsékietek Igy alakultak: december 0,2 C fok, január —1,3 C fok, február 0,5 C fok; a Kőpataki-tónál (Magas-Tátra ) december —4,4 C fok, január —6,2 C fok, február —6,1 C fok. A legerősebb fagy értéke Bratislavában decemberben —20,3 C fok (1933. december 15), januárban —24,4 C fok (1942, január 24), februárban —26,7 C fok (1929. február 10) volt. A legerősebb fagyok akkor fordulnak elő, amikor hideg, arktikus kontinensi levegő áramlik hozzánk, az égbolt kiderül, a szél enyhül, s amikor egyúttal a földet összefüggő hótakaró borítja. A szél és a felhőzet lassítja a lehűlést. A derült és szélmentes éjszakák ezért mindig hidegebbek szoktak lenni, mint a borús és szeles éjjelek. Az arktikus levegő nemcsak a kontinensről, hanem az óceán, tehát északnyugat felől is érkezhet hozzánk. Ez az úgynevezett tengeri arktikus levegő, amely a Norvég-tenger melegebb vizei felett áramlik, alsóbb rétegei tehát kissé felmelegednek. A tengeri arktikus levegő ezért az alacsonyabban fekvő helyeken nem vált kl olyan erős fagyokat, mint az észak és északkelet felől áramló kontinensi arktikus levegő. Észak- és Kelet-Európában minden évben kemény szokott lenni a tél. Európa e részeinek arktikus és sarki levegője azonban egyenes úton nem minden esetben }ut el országunk területére. Behatolását gyakran megakadályozzák a Kárpátok. Szlováklát az arktikus levegőnek csak azok a hullámai érik el, amelyek vastagabbak a Kárpátok hegyvonulatának magasságánál. Egyébként egyenes úton az arktikus levegőnek csupán kis része jut be a hágókon át. Fő árama Ilyenkor a Kárpátokat megkerülve a Fekete-tenger övezietén át a Balkán felé vezet s az eredmény: a Balkánon, bár délebbre fekszik tőlünk, sokkal hidegebb van, mint Szlovákiában. Ha tehát Szlovákiát északon nem védené a Kárpátok hegylánca, minden évben keményebb és tartósabb telünk lenne. A hótakaró Nemcsak a fagyok, hanem a hó is jellemzője a téli Időjárásnak. Tekintettel arra, hogy a hóképződés a levegő hőmérsékletéhez fűződik, a hótakaró nem tartós jellegű; alacsonyabban fekvő helyeken rendszerint csak rövidebb vagy hosszabb Időközökben fordul elő. A síkságokat csupán a normálon aluli kemény tél folyamán borítja tartósabb hótakaró. A hegyvidékeken, különösen a magasabban fekvő helyeken, a hó sokkal rendszeresebben megmarad. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy minél nagyobb a tengerszint feletti magasság, annál vastagabb a hótakaró. Vidékünkön túlnyomórészt a tél második felében szokott lenni kiadósabb havazás. Legtöbb hó akkor hull, amikor a felszín felett elterülő hideg légréteg fölé a magasban hidegebb levegő kezd áramlani. ilyen időjárási helyzet rendszerint akkor alakul ki, amikor ÉszakOlaszország felett csekély a légnyomás. Ha a kiadósabb havazás erősebb széllel jár együtt, hóakadályokat okozhat: hófúvások keletkeznek, amelyek egyes helyeken bizonyos időre megszakítják a közúti és a vasúti közlekedést. A tél és a mezőgazdaság A hónak nemcsak a téli sportok szempontjából van jelentősége, hanem a mezőgazdaságban is fontos szerepet játszik. Nagyon csekély hővezető- és jó szigetelőképessége miatt ugyanis a hótakaró meggátolja a talaj mély átfagyását s egyúttal védelmet nyújt az őszi vetésnek. A hó ezenkívül víztároló is, amelyre nagy szükségünk van a növények tavaszi vegetációs időszakában. A téli időjárás ismerete gazdasági szempontból is előnyös. Ezért nagyon célszerű lenne, ha előre tudnánk, milyen lesz a kővetkező tél. Ily módon nem. csak a tekintélyes anyagi károknak vehetnénk elejét, hanem megfelelő óvintézkedésekkel számos betegséget. A meteorológia egyelőre még nem birkózott meg ezzel a kérdéssel. Az időjárási jelenségek bonyolultsága nem teszi lehetővé, hogy prognózist dolgozzon ki egy egész évrfe. Távlati prognózisokat egyelőre legfeljebb egy hónapra előre lehet kiadni s ezek is csupán kísérleti jellegűek. A távprognózis módszerét még sehol a világon nem oldották meg. A fejlődés azonban ezen a téren is kecsegető. A modern számítóberendezések és matematikai módszerek remélhetőleg ezen a téren is legalább egy lépéssel előbbre viszne

k Dr. PETER FORGAC ALFRÉD NOBEL ÖRÖKSÉGE Az egész kultúrvilág december 10-én emlékezik meg Alfréd Nobel, a neves svéd kémikus és gyáros halálénak 70. évfordulójáról (1833. október 21-én született), aki sikeres találmányai hasznosításával a világ egyik leggazdagabb vállalkozója lett. Feltalálta az Indítógyújtást, amely a robbanóanyag energiájának teljes kihasználását teszi lehetővé. 1867-ben ő fedezte fel a dinamitot, majd 1875-ben előállította a füst nélküli lőpor alapjául szolgáló robbanózsetetint. Robbanóanyaggyáraiból és bakul olajmezőbefektetéseiből nagy vagyont szerzett. Ebből alapította a Nobel-díjat, amelyet 1901 óta évenként osztanak ki halálának évfordulóján a fizika, a kémia, az orvostudomány vagy fiziológia, jjj 8 a szépirodalom és a béke ügyének szentelt tevékenységben elért legkiemelkedőbb teljesítményekórt. 1966. 6