Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-31 / 360. szám, szombat

* félszemű klgyóbüvölő** vei Dahomeyben találkoztam. Egy Ouidah nevű kisvárosban él. Rá ls érvényes az a mondás, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja. A róla és nagy kígyőgyüjteményéről hallott elbeszélések késztettek arra, hogy felkeressem. Maga a félszemű kígyóbűvölő valóban felkeltette az érdeklődésemet. Ami igaz, igaz. Kezében kezes báránnyá válnak az afrikai csúszómászók. Hanem, ami magát a gyűjteményt illeti, ebben alaposan csalódtam, összesen öt közepes hosszúságú hüllőt „tudott produkálni". Ezek is fölöttébb álmosak voltaik. Vagy talán lusták. Ogy kellett birizgálni őket, hogy mozogjanak egy kicsit fényképezőgépem lencséje előtt. Így ls csak ímmel-ámmal tették. A 'híres kígyóbűvölő pedig, miután bevasalta tőlem is az előirt „kígyőpénzt", flegmatikusán közölte, hogy a többi kígyója elcsászkált valahová. — Mennyi kígyója van öszszesen? — kíváncsisikodtaim. Rövid fejszámolás után kibökte. Vaj ami kétezer. — Kétezer? — hitetlenkedtem. — Igen uram, kétezer. Tovább nem faggattam. Kutya legyek, ha elhiszem neki, hogy 1995 kígyó csak úgy császkálhat egy kisvárosban. Hiszen a városnak is alig valamivel tölbb a lakosa. Azért békében váltunk el. S ha afrikai különlegességekre hajlamos isinerősökkel találkozom, én ls készségesen ajánlom nekik, tekintsék meg a dahomeyi kígyóbűvölő gyüj teményét. Van neki valami kétezer kígyója. I ágosban rengeteg az utcai árus. Egyszer megállít az egytk. Vegyen svájol órát uram. S az orrom alá bök egy gyanúsan arany színű szerkezetet. Az órára éppen csak rápillantok, mert elhűl bennem a vér attól, amit látok. Karján méteres kígyó tekergőzik. Észreveszi meghökkenésemet. — Ne féljen uram. Szelídített kígyó. Igy könnyebben fel tudom kelteni a vevők érdeklődését. Köszönöm szépen. Fura filozófiája van az afrikai utcai árusnak, ha azt hiszi, hogy kígyóval üzletre lehet serkenteni a gyanútlan vevőt S egy Idő óta különben sem nagyon bízom a klgyóbűvőlőkben. Rhy kaoni kígyóbűvölő elvétette a rigmust, mire a hatalmas nézősereg szerint teljesen szelíd kígyó gondolkodás nélkül megmarta. A nézők először azt hitték, hogy ez ls a mutatványhoz tartozik. Csak aikkor kezdtek pánikszerűen menekülni, amikor látták, hogy a kígyóbűvölő holtan esik ttszsze. Az egész utcát tűvé kellett tenni, hogy tizenkét elszabadult kígyót összeszedhessenek. C urcsa jelenség Afriká* ban, hogy az emberek nem törődnek különösebben a rohamosan szaporodó kígyókkal, melyeknek a többsége mérges. Ha az úton látják, kikerülik, ahelyett, hogy agyonvernék. Csalt olyan esetekben lépnek fel tetlegesen a kígyók ellen, ha azok embert. vagy állatot marnak meg. Akkor is csak ímmel-ámmal teszik. Egy ghanai kisvárosban hirtelen azt vették észre az űtmenti vendéglő előtt tereferélő emberek, hogy megvadul a szembejövő autóbusz és minden figyelmeztetés, vagy szemmel látható ok nélkül belerohan a vendéglő falába. A balesetnek három halálos áldozata volt. S az ok: egy másfél méteres zöld kígyó, amely az ördög tudja hogyan, felmászott a vezetői fülkébe. Amikor a sofőr észrevette, félelmében teljesen elveszítette önuralmát. Órákkal az eset után, amikor a rendőrségen kl akarták hallgatni, csaik egy szót hebegett: — Kígyó, kígyó... gyakori eset, hogy a piac™ ra menő afrikai szülő otthon hagyja a gyermekét, s mire hazamegy, holtan találja. Kígyó marta meg. Nemrég két kislány lett a kígyó áldozata Nigériában. Az anya jajveszékelésére összefutott szomszédok rövid kutatás után a halott gyermekektől néhány méterre megtalálták a fekete kobrát. Megölték és a gyermekekkel együtt temették el. Az anya csak ennyit mondott: „Allah így akarta, áldott legyen az ő neve." Accra újságolvasó lakossá** ga napokon át derült a következő eseten, t. NyugatAfrikai Bank éjjeliőre észrevette, hogy egy négyméteres óriáskígyó be akart hatolni a bank rábízott épületébe. Fogta a furkősbotját és emberül nekitámadt a fenevadnak. Mire az méltóságteljesen elvonult Hanem a következő éjjel ismét előkerült, s megint csak be akart csúszni a bankba. Az éjjeliőr ezúttal szerencsésebb volt. Egyetlen jód Irányozott ütéssel szétzúzta a bankrabló-Jelölt fejét. Több napon át közszemlére volt kitéve a bank előtt a hatalmas kígyó. Az emberek elismeréssel beszéltek a bátor éjjeliőrről. ' |\e nemcsak a kígyók ve" szélyesek az afrikai emberre. Az is előfordul, hogy csimpánzok rabolnak el gyermekeket. Ghana nyugati tartományában egy gyanútlan anya karjai közű! ragadta ki kétéves kislányát a vad erdei majom. Mire kiszedték karmai közül, a gyermek halott volt. A csimpánzt azonban futni hagyták. A rendőrségnek kellett kivonulni és lelőni a veszélyes állatot. A kelet-nigériai Ezzlkwo vá** roska lakosait napokon át rettegésben tartották a városon áthaladó Abonyl-folyó krokodliusai. Hirtelen ötven ragadozó lepte el a különben kis folyó vizét. Senki sem tudja, honnan Jöttek. Csak akkor derült ki, mennyire veszélyesek, amikor a fél város szeme láttára felfaltak egy 19 éves leányt. Rendőrök és katonák közreműködésével sikerült csak megszabadítani a helységet a krokodil seregtől. Az emberhúsra éhes dögök közül valami tizet leterítettek a katonák golyói, mire a többi kereket oldott. A felfalt leány szülei vi szont nem a vadállatokat hibáztatták. Ok nem tehetnek róla, Allah így akarta .,. D

elhi egyik főutcáján az autósor nagy ívben megkerüli az út közepén álló élő akadályt Szent tehén. Már csak hálni jár belé a lélek. Az ember azt hinné, hogy csok a bőr tartja öszsze csontvázát. Nincs kedve, talán ereje sem, hogy elmozduljon az útból, amelyen már vagy 15 perce mozdulatlanul áll. Nem tudni, hogyan tévedhetett el olyan helyre, amelyen tenyérnyi fű sincs. Ha sikerül az utca csendes zugában meghúzódnia, nyugodtan bevárhatja a lassú éhhalált. A vallás tiltja ugyan a tehén leölését, de szerencsére senkinek sem teszi kötelességévé az állat etetését. Előbb ugyanis az éhező embereket kell táplálni. JARMILA NEMEČKOVÁ J ÚTI JEGYZETE |j őket. A szent tehén a piacok éiősdljévé válik, igyekszik egy kis zöldséget, banánt vagy más Jó falatot elcsenni. A szemétdombok lakója lesz, s itt lassan rághatja a kidobott rongyos zoknikat, rongyokat, vagy amit talál. Néha kóborkutyák kergetik el; ők tartják magukat a szemétdombok urainak. Nehéz a szent tehenek sorsa. A szentséget azonban csak az élet örömeiről való lemondással lehet kivívni. Ezért a hithű hinduk egyáltalán nem éreznek könyörületet a szent tehenekkel szemben. Indiában természetesen, más felekezeteknek is vannak hívei. Vannak hentesüzletek is, ahol marhahúst mérnek, vannak modern jarmok, amelyeken egészségileg ellenőrzött marhát tenyésztenek, vannak korszerű tejgazdaságok gyönyörű mintapéldányokkal. A bombayt tejgazdaság például ázsiai méretben egyike a legmodernebbeknek. Mi sem gátolhatja • haladást. A Jan Sangh pártnak az a követelése, hogy tiltsák be a tehénvágást, amivel rendszerint választások előtt lép fel, s nehézségeket, zavargásokat okoz az országban, ellentétben van az indiai kormány politikai elveivel. Nemcsak gazdaságilag ártana, hanem más felekezetek híveit is érintené, akik az indiai alkotmány értelmében teljesen egyenjogúak. A reakció saját célját eléréséhez használta ki az emberek tudatlanságát. Sem céljai, sem eszközei nem szentekI Az erőszakot mellőző hindu jilozójiával ís ellentétben vannak, amit a Jan Sangh párt szervezte tüntetések, halálos és sebesült áldozatokat követelő lefolyása is bizonyít. Egyesek követelik, hogy nyilvánítsák a tehenet nemzeti állattá. Ez rendben volna, ha sikerülne visszaadni a tehénnek régi küldetésetj azt, hogy ne szent mártír, hanem életfenntartó legyen. HAGYOMÁNYOK BÉKLYÓJÁBAN (A szerző fedvételeL] A tavalyi aszály következtében több vidéken felütötte fejét az éhínség. A Times oj India szomorú riportban számol be arról, hogy Patna közelében Gayá vidékén harmincötén haltak éhen. „Dussehra ünnep óta egy szemernyi rizst nem láttunk" — panaszkodott a riporternek egy falusi aszszony. Itt a rizs a fő táplálék, mint más vidéken a köles vagy a csápáti, vagy más gabonaféle. Húst nem esznek, nem azért, mintha hiány volna benne, hanem egyszerűen azért, mert a kaszt törvényei tiltják. Apáink, nagyapáink sem ettek húst — mondogatják. Tejet igen, de teheneink keveset adnak. Lehet, hogy azért, mert romlottak az erkölcsök, s vannak Indiában olyan emberek is, akik fittyet hánynak szent törvényeinknek; hús élvezetével, sőt tehenek leölésével sértik az isteneket. Ezzel érvel a jan Sangh nevű reakciós, soviniszta politikai párt propagandája. Ez a párt szervezte nemrégen a tehénölési törvényjavaslat szorgalmazásával kapcsolatban kirobbant zavargásokat. A tej valaha az indiaiak egyik fő tápláléka volt. Természetesen a tejtermékek is. Ismert a ghee, amellyel az Indiaiak a mai napig ízesítik és zsírosltják ételeiket. A tehéntrágya hideg téli éjszakákon keresett fűtőanyag volt, s ma is az. A tehenek segítettek költözködéskor is, amikor az Indiaiak termékenyebb országrészekre vándoroltak. A nép fokozatosan isteni teremtményekként kezdte tisztelni a sokoldalúan hasznos teheneket, amelyek ellen nem lehet erőszakot elkövetni. A nép nem ölte le a teheneket, így aztán lemondott húsuk élvezéséről, a szigorúbb kasztok tagjai pedig bőrcipőt sem viselnek. Á SZENT TEHÉN A mélyen gyökerező vallási elképzeléseknek katasztrofális következményeik vannak. Elsősorban elsatnyult a marhaállomány, mert szaporodásánál nem érvényesül a kiválasztás régi szabálya. A marhaállomány szaporodásával fordított arányban csökken a takarmány, s bár Indiában van világméretben a legtöbb szarvasmarha, az Indiai gyerekek mégis tejhiányban szenvednek. JÁMBORSÁG? NEM, TUDATLANSÁG! A semmilyen hasznot nem hajtó kivénhedt tehenek a

z utcákon kóborolnak, mert tulajdonosuk nem ölheti le, ugyanakkor képtelen etetni Hessegetik a tehenet a banánoktól. Hogyan ünnepelték régen az Újévet ? Az Újév, az új esztendő elad napjának megünneplése nagyon régi szokás. Eredete az Időszámítás kezdetével esik egybe. Igaz, hogy nem minden nép ünnepelte egyidőbeu. Például a földművelő szlávok az ősz első napján, viszont a rómaiak ugyanúgy, mint mi január elsején ünnepelték az Ojévet. Franciaországban 1558-ig húsvét ünnepén, Angliában pedig 1752-ig március 26-án ünnepelték az ú| év első napját. Ax óperzsák viszont a tavaszi napéjegyeniőségkor ünnepelték az Ojévet, amelyet „a bor és a rózsák napjának" neveztek, s ezt a szokást a mohamedánok a mai napig őrzik, és Novruz ünnepét vidáman és zajosan megülik. ősi perzsa legenda szerint Dzsemsld perzsa uralkodó hajdan tavaszi napéjegyenliőségkor tűzijátékot rendezett és az élet születését jelképező tyúktojásokkal ajándékozta meg a hozzá közelállókat. Az Ojévet finnep16 irániak most is tojással ajándékozzák meg egymást, lövöldöznek, tűzijátékot rendeznek, lisztből, e»korból, gyümölcsökből és olajból készült különleges édességet ajándékoznak egymásnak. (A Nyegyelja nyomán: L. L.l Készül a világnaptár Már jó néhány esztendeje foglalkoznak az új világnaptár tervével, amelyben egységes lenne az időszámítás rendszerei hogy valamennyi ország használhassa, anélkül, hogy megfeledkezne ünnepeiről, hagyományairól és szokásairól. Ilyen naptáron dolgoznak az Egyesült Nemzetek Szervezetében is, s már alighanem hamarosan befejezik elkészítését. Az új naptár szerint az év egyforma negyedévekre oszlik, amelyek mindegyike 91 napig tart. Minden negyedév első hónapja 31 napos, a két következő pedig 30 napos. A negyedév első napja mindig vasárnap, az utolsó pedig szombat. A négy negyedév összesen egy 364 napos évet tesz ki. Az eddigi megkülönböztetés azonban a 365 napos év és a 366 napos szökőév között továbbra is érvényben marad. Ám a fennmaradó napoknak nem lesz dátumuk és nem is fogják őket jelölni a hét valamely napjával. Mivel az új világnaptárban az esztendő mindig vasárnappal fog kezdődni, az év 364. napja, tehát december 30-a mindig szombatra fog esni. Az utána következő nap vasárnap lesz o következő év január elseje. E két nap között lesz még egy a 365., ám dátum és név nélltüli nap. Azt javasolják, hogy ezt a napot a „Béke napjának" nevezzék el. A szökőévben ugyancsak lesz egy olyan nap, amely a béke napja nevét fogja viselni, mégpedig június 30-a, szombat és július elseje, vasárnap között. Az új világnaptól bevezetéséről most az Egyesült Nemzetek Szervezete fog dönteni, amelynek számos tagja már ig66 beleegyezését adta a naptárreformhoz. Ez természetesen megköveteli, hogy a Gergely-naptár szerint január elseje vasárnap- xn. a ra esséflc. Erre az 1967. évben kerül sor. Ha viszont ezt oz alkal- < mot nem Használják fel, úgy az új naptár bevezetésére csu- ma f pán 1978-bon kerülhet sor. I L