Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-28 / 357. szám, szerda

ISKOLÁN KÍVÜLI NEVElfS A TREBISOVI JÁRÁSBAN A művelődés nagyobb céltudatosságáért A terv csupán elképzelés, még nem eredmény A népmüvelés legfontosabb feladatai közé tartozik a dol­gozók Iskolán kívüli képzése. Talán szükségtelen hangsúlyoz­ni a szakmai és az általános képzettség növelésének fon­tosságát, ami nemcsak a munkahelyen, hanem társadalmi életünk valamennyi területén a jobb érvényesülésre vezet. A trebišovi járásban az után kutattam, milyen eredménnyel folyik a dolgozók iskolán kí­vüli nevelése, s közben akarat­lanul felelevenedett bennem JÁGER JŰSKA ESETE Régen, nagyon régen történt, még amikor együtt jártunk a betűformálás műhelyébe. Jóska jóeszű gyerek volt, sokra vihet­te volna, ha folytatja tanulmá­nyait. Akarata ellenére, korán kimaradt az iskolából. Édesap­ja gyógyíthatatlan betegségbe esett, nem bírta a munkát a Jármos ökrök körül. Az „ura­ság" Intézője behívatta Jóska édesanyját. — Jágerné, vagy beáll Jóska a férje helyére, vagy keresse­nek máshol munkát, no meg lakást ts ... — De intéző úr, hiszen a fiam még iskolás — csuklott el Jágerné hangja. Minek annak az iskola, anélkül ts elvezetheti az ökröt — intette le az intéző ... Ogy vélem, ez a példa nem kíván különösebb magyaráza­tot, mindennél Jobban érzékel­teti az akkori idők Íratlan tör­vényét: a tanuláshoz nem volt mindenkinek egyenlő joga és lehetősége. A társadalmi fejlődés nálunk eltiporta ezeket a „hagyomá­nyokat" s egyben szabad utat nyitott a tudás, a magasabb képzettség felé mindenki szá­mára. Ifjúságunknak a külön­böző fokú Iskolákban, az Idő­sebbeknek azon kívül is lehető­ségük van a továbbképzésre. Milyen eredménnyel használ­ják ki ebben a járásban ezt a lehetőséget azok, akik már el­hagyták az iskola padjait? A tapasztalatokat összegezve elöljáróban le kell szögeznem: a dolgozók iskolán kívüli kép­zése itt kevés kivétellel CSUPÁN A MŰVELŐDÉSI OTTHONOK ÜGYE. Minden évben pontosan el­készül a járás egységes népne­velési terve s azt jóváhagyják az illetékes szervek. Határoza­tilag kötelezik az alsóbb fokú nemzeti bizottságokat, a műve­lődési intézményeket a felada­tok teljesítésére. Trebišovon tavaly mintaterveket is kidol­goztak és azokat megküldték minden községnek. Sajnos, azt már nem állíthatjuk, hogy a falvak túlnyomó részében a helyt adottságoknak megfelelő tervek készültek s azok alap­ján mindenütt érdemleges nép­nevelő munkát végeztek. Természetesen, igazságtalan­ság lenne általánosítani azt a tényt, hogy a járásban hiányos az iskolán kívüli nevelés és nincs érdeklődés iránta. Ugyan­is a jól elkészített, színvonalas előadásokat, rendezvényeket nagy számban látogatják a já­rás dolgozói. Például az 1965/ 66-os tanévben az előző évvel szemben sokkal több, 821 elő­adáson közel negyvennégyez­ren vettek részt. Rendkívüli lá­togatottságnak örvendtek a né­pi akadémiák keretében rende­zett mezőgazdasági szakelőadá­sok a bodrogszerdahelyi, mi­chaľanyt, bélyi, szomotori, úpo­ri állami gazdaságokban, a le­leszi, perbenyiki, kiskövezsdi, sečovcet szövetkezetben. Említést érdemel az a nyolc szlovák tanfolyam, amelyen százhuszonhatan vettek részt, a Trebišovon, Plešanyban, Čier­na nad Tisou-ban, Bolyban, Le­leszen és Nagykövezsden, ösz­szesen 328 asszony részvételé­vel rendezett szabászati-, és a Királyhelmecen, Trebišovon, Battyányban, Nagytárkányban, Polyányban, V. Ruskovon, No­vosadon szervezett főzőtanfo­lyamok, melyeket 286 nő láto­gatott. AZ EDDIGINÉL EREDMÉNYESEBBEN INDULT az idei iskolán kívüli nevelés. A Járás székhelyén 375 dolgo­zó látogatja a különféle tanfo­lyamokat. Van itt német nyelv­tanfolyam, gépíró-, szabó-, var­ró-, főző-, továbbá mozgáskul­túra és tánctanfolyam. Sikeres szlovák nyelvtanfo­lyamot szerveztek Királyhelme­cen, Nagykaposon, Kistárkány­ban, Bodrogszerdahelyen, Szol­nocskán, Örösön és Vajánban. Ezenkívül huszonnégy egyéb tanfolyam folyik a járásban. Nagyon meglepő, hogy Se­čovcén, a volt járási székhe­lyen egyetlen tanfolyam sem indult, pedig ehhez itt meg­vannak a kedvező feltételek, de nincs aki kézbe vegye szer­vezésüket és irányításukat. Akárcsak SeCovcén, a járás többi városkájában, a nagyobb falvaJs mindegyikében, de már a kisebb községek túlnyomó részében ls modern, ízlésesen berendezett — néhány helyen talán túlméretezett — kultúr­ház van. Nem lehet elhallgat­ni azt a tényt, hogy kihaszná lásuk körül nincs minden rend­ben. A trebišovi járás dolgozói sikeresen teljesítik gazdasági feladataikat. A népnevelő mun­ka terén azonban nem dicse kedhetnek hasonló eredmé nyekkel. Pedig vannak kultúr­házak, a nemzeti bizottságok költségvetése biztosítja a szük­séges anyagi eszközöket, jelen­tős számú képzett szakember, ügyes tanító él a falvakban. Beköszöntött a téli időszak, amely nagyon alkalmas arra, hogy a helyi adottságokkal, társadalmunk adta lehetőségek­kel élve Javítsuk a népnevelő munkát. Ehhez azonban az szükséges, hogy a helyi nem­zeti bizottságok és szerveik a társadalmi és a tömegszerve­zetekkel karöltve támogassák, segítsék a művelődési otthonok dolgozóit az iskolán kívüli ne­velés terén végzett tevékenysé­gükben és ne hagyják őket magukra. Ez nem csak az ő ügyük, hanem társadalmi feladat is. KULIK GELLÉRT Somorja vegyipari jövője Az utóbbi időben, különösen a negyedik ötéves tervvel kap­csolatban, egyre gyakrabban emlegetik Somorját Mit keres ez a gazdaságilag meglehető­sen elmaradott község a nép­gazdasági dokumentumokban? Mit tervez számára az ország, mit vár tőle a társadalom? A dunaszerdahelyi járás — s konkréten Somorja — foglal­koztatottsági statisztikája azt bizonyítja, hogy itt még so­kat kell tenni annak érdeké­ben, hogy a lakosság széles ré­tegei bekapcsolódhassanak a termelőmunkába, ne kelljen munka után utazniuk, s külö­nösen a női munkaerő lakóhe­lye közelében kapjon munkát. Ezt a lehetőséget kívánja meg­teremteni a Somorjába terve­zett vegyipari kombinát, amely a környék sok száz lakosának ad új munkalehetőségeket. Már évek óta beszélnek ar­ról, hogy Somorja közelében vegyipari kombinátot létesíte­nek. Sok szempontból megvizs­gálták, tanulmányozták, megvi­tatták ezt a kérdést, míg nem­régiben végül a Vegyipari Mi­nisztérium kollégiuma is jóvá­hagyta a beruházást. Számos ellentétes és vitás álláspontot kellett közös nevezőre hozni, ma már azonban olyan stá­diumban vagyunk, hogy a be­ruházó rövid időn belül — a reszort közvetítésével — a kormány elé terjesztheti a be­ruházási feladatot. ELSŐ SZÁMÚ KÖVETELMÉNY Mi hátráltatta ez ideig a be­ruházás elvi jóváhagyását? Nem csupán az építkezés nagy­arányúsága és gazdasági vo­natkozásainak felülvizsgálása, hanem a többi között az is, hogy a kombinát Somorjába való telepítését a tervezett du­nai erőműrendszerrel ts össz­hangba kellett hozni. Bár a kombinát építéséről már elő­zőleg több alkalommal komo­lyan tárgyaltak, számos köl­csönös összefüggés tisztázása sokáig váratott magára. A víz­gazdálkodási szervek — na­gyon helyesen és következete­sen — a szennyvizek megfele­lő tisztítását követelték. A köz­egészségügyi szolgálat és a mezőgazdasági szervek részle­tesen elemezték az exhalációk befolyását nemcsak a lakosság­ra, hanem a környék növény­zetére is. Erre is komoly okuk volt: nem örvendetes ez irányú tapasztalataik vannak például Bratislavából és Žiar nad Hro­nomból. A beruházási feladatnak a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottságban történt meg­vitatása során ugyancsak meg­ingathatatlan állásfoglalással találkoztak a beruházók (a vegyipari üzemek szakágazati igazgatósága és a bratislavai Chemoprojekt): a közigazgatási szervek is követelték a levegő tisztaságának biztosítását, a szennyvizek maximális tisztítá­sát s azt is, hogy a ktgőzölgé­sek a lehető legkevésbé befo­lyásolják hátrányosan a kör­nyéket. Mindez arra kényszerí­ti a beruházót, hogy jóelőre gondoskodjon olyan technoló­giai berendezésekről, amelyek minden szempontból megfelel­nek a követelményeknek. A z Egyesült Államok egyik legnagyobb Ipari köz­pontja, Pittsburgh, az utóbbi húsz év alatt a felismerhetet­lenségig megváltozott. Húsz év­vel ezelőtt nemegyszer délelőtt 11 óráig ls világítaniuk kellett az utcai lámpáknak, nehogy a lakosok eltévedjenek a sűrű ködben és füstben. Nem lehe­tett itt fehér inget hordani, mert a munkaidő leteltéig sem maradt tiszta. Az emberek me­nekültek a városból, amely a helyi legerősebb iparág — az acélipar — rossz kilátásai miatt 'már nem biztosított szá­mukra jövőt. Pittsburghnak és környéké­nek az apokaliptikus remény­telenségből világos és tiszta várossá való átalakulása a cso­dával határos. Az ipar alapítá­si idejéből származó katasztro­fálisan szennyes külsőjét mo­dern városrendezési tervek sze­rint megváltoztatták. A háború után csaknem 00 új fénylő felhő­karcoló épült acélból, aluml­Pittsburghi metamorfózis niumból és üvegből, a régi házak egynegyedét lerombolták. A vá­ros ma is fejlődik. A most ké­szülő tervek 450 millió dollár beruházással számolnak. A levegő tisztaságáért folyta­tott harc kezdetén elsősorban arra kényszerítették az ipari üzemeket, a vasutakat és a la­kóházakat, hogy tartsák be az új egészségvédelmi törvényeket és rendeleteket. A megtisztítá­si folyamat élén egy aránylag kisszámú közigazgatási appará­tussal rendelkező, de nagyon hatékony magántársaság, az „Allegheny Conference" állt. Vezetőinek nyilatkozata szerint csupán a helyi ipar több mint 250 millió dollárral járult hoz­zá a levegő tisztántartásához. A szennyező anyagok kiküszö­bölésére szolgáló technológiai találmányokat és berendezése­ket közvetlenül az érdekelt iparágak konstruktőrei fejlesz­tették kl. A vasutaknak kizáró­lag Diesel-elektromos vontatás­ra kellett áttérniük. A kezdeti nehézségek után megkezdődött az építé­szeti tevékenység. A régi fel­hőkarcolókat, amelyeket nem kellett lebontani, több mint 3 millió dollár költséggel „meg­mosdatták". A város fokozato­san egészen új és derűs jelle­get kapott. A háziasszonyok ma Ismét kiteregethetik a kert­ben a kimosott fehérneműt. A világ nagy ipari országai pedig Pittsburghba küldik szakembe­reiket, hogy tanulmányozzák az életkörnyezet Javítását célzó módszereket és otthon érvénye­sítsék az ott szerzett tapaszta­latokat. Nem ártana, ha tőlünk is- ellátogatnának oda megta­nulni, hogyan lehetne tisztábbá tenni városaink levegőjét. SOKOLDALÚ ELŐNYÖK Az új somorjai vegyipari kombinát tervezésénél nem csu­pán a foglalkoztatottság növe­lése játszott szerepet. Az ide­telepítés mellett számos továb­bi előny is szól. Megemlíthet­jük például, hogy itt tekinté­lyes beruházási költségeket le­het megtakarítani. Nagy előnyt jelent a Duna közelsége ls (ipari vízzel látja el a kom­binátot s elvezeti a szennyvi­zet). Az üzem sík, szellős vidé­ken fog állni, tehát nem áll fenn a gázkigözölgések halmo­zódásának a veszélye. A kom­binát építését kevésbé termé­keny területen tervezik, ezért nem veszélyezteti komolyabban a helyi mezőgazdasági terme­lést. A kombinát kedvező fek­vése lehetővé teszi azt is, hogy közvetlenül bekapcsolhassák a vasúti, a közúti és a vízi köz­lekedésre. A több száz milliós befekte­téssel felépülő kombinát tehát sok olyan előnyt kap útrava­lóul, amelyek lényegesen elő­segíthetik felvirágzását. Haté­konyságát nagymértékben befo­lyásolja majd a közeli Slovnaft is, amely félkészárut fog szál­lítani számára. MIT FOG TERMELNI? A kombinátot szakaszonként kívánják felépíteni. Már az el­ső szakasz is gazdaságilag na­gyon előnyös termelőegységet fog képviselni. A termelési program struktúrája hazai fel­tételeink között s világviszony­latban is nagyon hatékony és fejlődésképes. A kombinát elő­nyének tarthatjuk azt is, hogy míg nem lesznek saját szak­munkásai, a bratislavai Dimit­rov Vegytgyár segítheti ki dol­gozókkal. Az üzem fő küldetése az lesz, hogy Javítsa a viszkóz­szálak minőségét saját szük­ségletünk és az export számá­ra s új műszálak termelését biztosítsa vegyipari üzemeink részére. Fokozatosan ide tele­pítik majd át Bratislavából az egész nehézvegyipart. Somorja tehát országos viszonylatban is fontos vegyipari központtá válik. (dósa) A polietilén segíti a fogamzásgátlást A fogamzásgátlásról nemrég lezajlott országos értekezleten a hormonális antikoncepción kívül a terhesség megelőzésé­nek egy másik (bevezetésre váró) módszeréről is szó esett. Erről dr. Juraj Šráček, a fo­gamzásgátlás brnói kutatócso­portjának vezetője nyilatkozott munkatársunknak. Az anyaméhbe helyezett fo­gamzásgátló testecskék törté­nete több mint két és fél ezer éves. Már az ógörög Hippok­ratész is említést tesz róla mű­veiben. A tudományos világ­ban azonban e probléma fele­désbe ment, s a kutatók csak a múlt század közepe táján tértek kl rá újból. A kísérletek eredményei azonban nem min­dig hoztak tartós sikert. Grä­fenberger arany, illetve ezüst­spiráljait a gyakori gyulladá­sos komplikációk miatt 1935­ben betiltották. Ota, japán nő­gyógyász azonban már 1930­ban sikerrel alkalmazta fogam­zásgátlási eszközként a polie­tilént. A műanyagból készült és az anyaméhbe helyezett fo­gamzásgátló testecske alapos tudományos vizsgálatához azon­ban csak 1959-ben kezdtek hoz­zá az Egyesült Államokban és Japánban. Napjainkban a fogamzásgát­lás e módszerének lényegét kétféleképpen magyarázzák. A legelterjedtebb nézet szerint az anyaméhbe behelyezett po­lietilén testecske gátolja a megtermékenyült petét abban, hogy az befészkelhesse magát a méh falának nyálkahártyá­jába. Mások szerint a fogam­zásgátló polietilén a pete éré­sét akadályozza meg és meg­gyorsítva annak útját a pete­vezetékben (normális idő 6—7, nap) lehetetlenné teszi a meg­termékenyülést. Ezért képezi az antikoncepciő e módszeré­nek lényege a tudományos ku­tatás tárgyát mindmáig. A hazánkban folyó kutatások az említett amerikai-japán kí­sérletekből indultak ki. A fo­gamzásgátló testecske alakját masni-formájúra módosították. A kétféle (Dana-1, Dana-2) méret változataiból jölt létre a Dana Super 1—4, tehát a testecskék olyan formája, amely az anyaméhet a legna­gyobb mértékben kitölti (75 százalékban). A polietilén az egészségügy­ben már bevált. Ártalmatlan­ságáról számtalanszor meggyő­ződtek. A fogamzásgátló tes­tecskét azonban még radiációs sugárzással fertőtlenítik. (Ha­zánkban ezt hamarabb alkal­mazták mint az Egyesült Álla­mokban.) Az óvszer előállítá­sát a KOH-I-NOOR dalečinyl üzeme végzi évi 500 ezer kapa­citással. S a testecskék első sorozata (70 ezer darab) az Egészségügyi Minisztérium ha­tározata alapján már elkészült. Az említett országos értekezle­ten az óvszer kísérleti alkalma­zásának eredményeiről is be­számoltak. Huszonhat kísérleti állomáson 5708 nő alkalmazta. Az eredmények kedvezőek. Az esetek 4,5 százalékában a méh nem fogadta be a polietilén­testecskéket. A nők 3 százalé­kánál pedig el kellett tekinte­ni a kísérlet befejezésétől és ugyanannyi esetben az óvszer nem mutatkozott hatásosnak. Múló nehézségekről csak a nők 15 százaléka panaszkodott. A felsorolt számok (Dana­1—2) csupán globális adatokat szolgáltatnak. Meg kell monda­nunk, hogy a Dana-2 megbíz­hatóbbnak bizonyult, hatékony­sága 92 százalékos. Ezt azon­ban még fokozni lehet az óv­szer szuper-típusával. A Dana Speclálnak előállítása is folya­matban van. A fogamzásgátlás e módsze­re csak a szakorvos hozzájáru­lásával alkalmazható, leginkább közvetlenül a havi ciklus után. A műtét egy általános nőgyó­gyászati kivizsgálásnak felet meg. A testecske behelyezése a legtöbb esetben nem vált kl különösebb nehézségeket, a szervezet hamar megszokja. Néha ugyan okozhat vérzést, ekkor tanácsos felkeresni a szakorvost. Ellenőrzésre az el­ső esetben a következő menst­ruáció után kerül sor, majd három és hat hónap múltán. Az óvszer két évre biztosít fo­gamzásmentességet, de általá­ban nem szünteti meg a meg­termékenyülési képességet. Ke­vésbé alkalmas azonban e módszer lányok és olyan nők számára, akik még nem szül­tek. A fogamzásgátlás e módsze­rének előnyei bizonyítottak, ál­talános szabadalmazásra azon­ban mégsem került sor, bár bevezetését július l-re Ígérték. Nem állapították még meg a műtét díját sem. Egyelőre 100 korona egyszeri díj lefizetését Indítványozzák, amit megújítás esetén újra kell fizetni. Végezetül még annyit: a fo­gamzásgátlás e módja elejét vehetné a nem kívánatos ter­hesség egyre fokozódó arány­számának. ). S. US írni 1966 XII. 2 f DANA SUPER testecskétőL. (Foto: — jš— J

Next

/
Thumbnails
Contents