Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-28 / 357. szám, szerda

TUDNIVALÓK AZ ÚJ BIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNYRŐL (Folytatás az 1. oldalról) ez a két törvény közötti egyik különbség — a biztosítás kö­telezettségét nemcsak a szö­vetkezetekre terjeszti ki, ha­nem az állami gazdaságokra és a többi állami mezőgazdasági szervezetre is. A további el­térés a kötelező biztosítás korlátozásában rejlik, úgy hogy az csupán az épületek­re, készletekre (termékekre), valamint a leltárra vonatko­zik. A szövetkezetek üze­meltetésével járó szavatosság, az állatállomány és a gépko­csi-balesetek biztosítása a mezőgazdasági üzemek önkén­tes elhatározásától függ. • Mivel magyarázható a kőtelező biztosítás korlá­tozása? — A legfőbb indok az, hogy a szövetkezetek gazdasági helyzete 1953 óta lényegesen megváltozott. Ma már anyagi­lag is megerősödtek, önállób­bak tettek. Azok a károk, amelyekre a kötelező biztosí­tás nem vonatkozik, gazdasá­gi eredményeiket nem befo­lyásolhatják érzékenyen. • Milyen előnyökkel lár tehát a mezőgazdasági üze­mek kötelező biztosítása? — Aránylag csekély biztosí­tási díj ellenében leveszi a ta­gok válláról a kiszámíthatat­lan és szeszélyes időjárás koc­kázatával járó gondokat. Em­lékezzünk csak vissza a Dél­Szlovákiát ért tavalyi árvíz­katasztrófára. Az Állami Biz­tosító Intézet a törvényes biz­tosításból eredő Igényeknek teljes mértékben eleget tett. • Mi az úl törvény je­lentősége az Állami Bizto­sító Intézet szempontjából? — Szerveink eddig a kerü­leti és a járási nemzeti bizott­ságok területi szervezéséhez alkalmazkodtak. Ezentúl szol­gáltatásaink az egész köztár­saság területére, sőt a hatá­rainkon kívül eső területekre is kiterjednek. Ezekben a szol­gáltatásokban, melyeknek egyes fajtái: a vagyoni, a gépkocsi-balesetek elleni sza­vatossági, az élet- és a bal­esetbiztosítás, ugyanúgy ré­szesítjük majd a szövetkezete­ket, az állami gazdasági szer­vezeteket, mint pr'leárainkat. KARDOS MARTA Ceyloni államférfi Csehszlovákiában (CTK) — G. G. Ponambalan, az ENSZ-közgyűlés 21. üléssza­kán részt vett ceyloni küldött­ség vezetője, közismert ceyloni politikus New Yorkbői hazaté­rőben látogatást tett Csehszlo­vákiában. A december 21—27-ig tartó látogatása alatt beszélge­tésre jött össze Ján Bušntak mérnökkel, a külügyminiszter helyettesével. Romáin Rolland özvegye Prágában (CTK) — Romáin Rolland hír­neves francia író özvegye teg­nap Prágába érkezett, hogy szerdán megtekintse a Kamara­színházban Rolland Szerelem és halál órája című színdarabjának előadását. A darabot Alfréd Ra­dok érdemes művész rendezte, főszerepeit Ota Skleníčka, Ni­na Jiránková, fosef Zíma és Ru­dolf Deyl érdemes művész ala­kítja. Romáin Rolland özvegye be­szélgetésre jön össze a rende­zőkkel s a darab szereplőivel. Csehszlovák—albán árucsere és fizetési egyezmény (CTK) — FrantiSek MareS, a külkereskedelmi miniszter he­lyettese és Vasil Kati, az albán kereskedelmi miniszter helyet­tese tegnap FrantiSek Hamouz külkereskedelmi miniszter Je­lenlétében aláírta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Albán Népköztársaság közötti 1967—1970. évi árucsere és fize­tési egyezményt. A két fél kép­viselői ezzel egyidejűleg aláír­ták az 1967. évi árucsere Jegy­zőkönyvét. Csehszlovákia főleg vasnikkel­ércet, krómércet, rézből öntött gyártmányokat, aszfaltot, do­hányt, cigarettát, friss gyümöl­csöt és zöldséget vásárol Albá­niától, ahová gépeket, teher­gépkocsikat, pótalkatrészeket, gumiabroncsokat, fémlemez csö­veket, hengerelt árut, vegyipari gyártmányokat és különböző közszükségleti árucikkeket szál­lít. Korszerűsítik a bártfai múzeumot (CTK) — A jövő évben lesz a Bártfán gazdag gyűjtemények­kel rendelkező Sárosí Mú­zeum megalapításának 60. év­fordulója. A múzeum dolgozói az évforduló ünnepségeire tett előkészületek keretében átszer vezik a múzeum történelmi és természettudományi osztályát, a néprajzi osztály gazdag gyűj­teményeit pedig a bártfai gyógyfürdő területén levő Rá­kóczi-házban helyezik el. A néprajzi osztály gyűjteményét számos érdekes kiállítási tárgy­gyal egészítik ki, s a Rákóczi­ház helyiségeinek átépítése és korszerűsítése után, a jövő év szeptemberében átadják rendel­tetésének. A gyógyfürdő területén nem­sokára befejezik egy Skansen építését, amely Szlovákia első szabadtéri — népi építőművé­szed — múzeuma lesz. A sza­badtéri múzeum területén már jelenleg is húsz, tipikus felső­sárosi faház s gazdasági épület áll. A Skansen gyöngye a Zboj községből Bártfára szállított pravoszláv fatemplom. A Boj­kovszkij típusú gót-barokk stí­lusban épített XVIII. századbe­li templom gerendákból össze­ácsolt három helyiséget számos értékes ikon díszíti. Vasúti baleset Spišské Vlachy és Krompachy között (ČTK) — A Spišské Vlachy és Krompachy közötti vasúti pályatesten tegnap délután 13.52 órakor a 618. sz. személy­vonat mozdonya nekiment egy acélöntvény-bugának, amely a szomszédos vágányon haladó 4451. sz. tehervonatból esett ki. A buga kisiklatta a személyvo nat mozdonyát, postaszállító kocsiját és két személyszállító kocsiját. Az utasok közül sen­ki sem sebesült meg. Az anyagi kár az előzetes becslések szerint mintegy 100 ezer korona. A pályatesten le­állt a forgalom s a vonatok — mind a két Irányban — a szom­szédos vágányon közlekednek. Az illetékes szervek kivizs­gálják a baleset körülményeit. KERESETT TERMÉKEK A DéCIn melletti Mikulášovl­cében már 170 éve gyártják a közismert késeket. Az ottani üzem egykori alapítója aligha sejtette, hogy olyan termékek gyártását indítja meg, amelyek ma a világ 40 országában kere­settek. Tudni kell ugyanis, hogy a mlkulášovlcei MIKOV nemzeti vállalat ez évi termelésében 2 800 000 zsebkés, 15 millió da­rab alumínium evőeszköz, 700 ezer kézművesipari kés, továbbá a sokféle ollók és irodaeszközök széles skálája szerepel. Nagy­részük kivitelre készül. A MIKOV vállalat az 1960. év­től 53 százalékkal növelte a termelést. Nagymértékben hoz­zájárult ehhez a tökéletesebb munkaszervezés és a műszaki fejlesztés is. Jóváhagyták Románia jövő évi tervét és költségvetését Bukarest (CTK) — A Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének tegnapi ülé­sén egyhangúlag jóváhagyták az ország 1967. évi állami tervét és költségvetését. Az ülés mai napirendjén az új nyugdíjbizto­sítási törvény megvitatása sze­repel. A Trybuna Ludu az egyház állítólagos veszélyeztetésérő I Varsó (CTK) — Lengyelor­szág ezeréves fennállásának ün­neplése alkalmából a templo­mok szószékeiről gyakran hang­zottak el olyan kijelentések, amelyek az egyház valamiféle veszélyeztetéséről szóltak az állam részéről. Az egyház veze­tői azt állították, hogy az egy­ház Lengyelországban nem fog rendelkezni elegendő számú fiatal pappal. A Trybuna Ludu keddi számá­ban „A tények szava" című cik­kében foglalkozik a helyzettel. Leszögezi, hogy a papneveldé­ben a leendő papokat államel­lenes irányzatban nevelték. A lap hangsúlyozza, hogy az említett felügyelet csupán a vi­lági oktatást illette. Hat szemi­nárium rektora ennek ellenére nem engedélyezte az iskolaügyl hivatalok dolgozóinak belépését az iskolákba. Ennek folytán négy szemináriumot adminiszt­ratív úton be kellett zárni. A Trybuna Ludu cikke végén leszögezi, hogy a lengyel népi állam minden polgára számára biztosítja a szabad vallásgyakor­latot. Ezzel szemben viszont ter­mészetes, hogy az iskolaügyi szervek kötelessége, hogy fel­ügyeletet gyakoroljanak minden intézmény felett, amelyben az állam leendő polgárait oktat­ják. Ez az elv vonatkozik a ka­tolikus szemináriumokra is. Jugoszlávia a gazdasági fellendülés útján Belgrád (CTK) — A Jugo­szláv Szocialista Szövétségl Köztársaság Szövetségi Szkups­csinája jóváhagyta a jugoszláv gazdaságpolitika 1967. évi alap­elveit tartalmazó határozatot. A gazdaságpolitika iránya a minőségi változás támogatását, és ezáltal a jugoszláv gazdasá­gi élet stabilizációs folyamatá­nak fejlesztését jelenti. A ha­tározat hangsúlyozza, hogy meg kell teremteni az össz­hangot a kereslet és a kínálat között és ezáltal mind a gaz­dasági szervezetekben, vállala­latokban, mind a társadalmi­politikai egységekben növelni kell az anyagi és a pénzügyi tartalékokat. Az 1967. évi gazdaságpolitika egyik alapvető célkitűzése be kapcsolni a fugoszláv gazdasá­got a nemzetközi munkameg­osztásba. A hitelpolitikát a határozat szerint arra kell irányítani, hogy meggátolja az árak emel­kedését és az elfekvő készle­tek felhalmozását. Az elfogadott intézkedések, amelyeket természetesen egész reformsorozat követ, január 1-én lépnek életbe. Kiesinger újabb szigorú intézkedéseket jelzett Bonn (CTK) — Kiesinger, az új nyugatnémet kancellár az Echónak adott interjújában úlabb szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba a nyugatné­met költségvetés kiegyenlítésé­re és a gazdasági fejlődés biz­tosítására. Kijelentette, hogy a kormány jövő évi legfontosabb feladata kiegyenlíteni a költ­ségvetés hiányát." Szavai sze­rint ez a feladat megköveteli, hogy újból átgondolják a NATO céljait és feladatait, miközben külön gondot kell fordítani Nyugat-Németország, Francia­ország és az Egyesült Államok kapcsolataira. Kiesinger kormánya már el­rendelte a benzin, a dohány és a szeszes italok adójának eme­lését. A költségvetés az Intéz­kedések ellenére még mindig 3,6 milliárd márka hiányt mu­tat ki. I ALEKSZEJ KOSZIGIN befejezte törökországi látogatását (Folytatás az 1. oldalról) laltunk el a nemzetközi köte­lezettségek betartásának, az ENSZ megszilárdításának, az európai országok kapcsolatai fejlesztésének, a török—szovjet kapcsolatok, a nemzeti függet­lenség, az egyenjogúság, a te­rületi sérthetetlenség és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás kérdésében." Demirel befejezésül megelé­gedését fejezte ki afölött, hogy a Szovjetunió a jövőben segít­séget nyújt Törökországnak gazdasága fellendítésében. Alekszej Koszigin törökorszá­gi látogatásáról tegnap Anka­rában szovjet—török közle­ményt adtak ki, amely többek között megállapítja: Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke és kísérete a Török Köztár­saság kormányának meghívásá­ra december 20—27-én hivata­los látogatást tett Törökország­ban. Koszigint december 21-én fogadta Cevdet Sunay török elnök. Szulejman Demirel török és Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök tárgyalásokat foly­tattak. A baráti légkörben le­zajlott tanácskozások során kicserélték nézeteiket a szov­jet—török kapcsolatokról és az Időszerű nemzetközi problé­mákról. A Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és a tö­rök miniszterelnök kifejezték elhatározásukat, hogy a teljes egyenjogúság, a más országok belügyeibe való be nem avat­kozás, a függetlenség, a szuve­renitás és a területi sérthetet­lenség kölcsönös elismerése alapfán tovább feflesztik köl­csönös kapcsolatalkat. A nemzetközt helyzetről tár­gyalva a tárgyaló felek hang­súlyozták, hogy a szovfet, vala­mint a török kormány ts a többi békeszerető országgal ar­ra törekszik, hogy hozzáfárul­janak a nemzetközt feszültség enyhítéséhez, a világbéke meg­szilárdításához és a háborús veszély kiküszöböléséhez. Ál­lást foglaltak amellett, hogy az államok közti vitás kérdése­ket békés úton oldják meg. A tárgyaló felek síkraszáll­tak amellett, hogy a Közel- és a Közép-Kelet a béke és bizton­ság övezetévé vállon. Leszögez­ték, meg kell erősíteni az ENSZ-et, hogy hatékonyabban teljesíthesse a béke szavatolá­sának feladatát. A tárgyaló fe­lek aggodalmaikat fejezték ki a délkelet-ázsiai helyzet miatt. Kijelentették, hogy a vietnami problémát az 1954. évi genfi megállapodás szellemében kell megoldani. A tárgyaló félek a ciprusi kérdést is megvitatták. A török miniszterelnök részletesen is­mertette Törökország álláspont­ját. A Szovjetunió miniszterel­nöke megerősítette a szovjet kormánynak a ciprusi kérdés­ben elfoglalt álláspontját, me­lyet már a régebben kiadott szovjet nyilatkozatban és a szovjet—török közös nyilatko­zatban is ismertettek. A tár­gyaló felek leszögezték, hogy minden országnak tartózkodnia kell az olyan akcióktól, melyek még bonyolultabbá tennék a ciprusi helyzetet. A két miniszterelnök meg­tárgyalta a szovjet—török ke­reskedelmi és gazdasági kap­csolatok kérdését. Megelégedés­sel nyilatkoztak a szovjet—tö­rök árucseréről. Megegyeztek abban, hogy az árucsere növe­lése megfelel mindkét ország érdekelnek. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg a sze­mélyes kapcsolatok hasznossá­gát. Koszigin a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovfet kormány nevében hivatalos látogatásra hívta meg Sunay török köztársasági elnö­köt, A szovjet kormány nevé­ben meghívta Szulefman De­mirel török miniszterelnököt ls, látogasson el a Szovjetunió­ba. Mtndkét meghívást elfogad­ták. A látogatások Időpontját később határozzák meg. A fegyvernyugvás után kiújultak a harcok Dél-Vietnamban Sztrájk a saigoni kikötőben • A VDK légvédelme ame­rikai kémrepülőgépet lőtt le Hanoi fölött • Amerikai újságíró Észak-Vietnam bombázásáról Saigon (CTK) — Binh Dinh tartományban Bong Song köze­lében a felszabadító hadsereg katonái megtámadták az ame­rikai csapatok hadállásait. A hazafiaknak sikerült a hadállá­sokat elfoglalni, miközben az első amerikai gépesített hadosz­tály csapatai súlyos veszteséget szenvedtek. A partizánok a had­állásokban négy ágyút meg­semmisítettek. A helyszínre azonnal helikoptereket vezé­nyeltek és 25 perces harc után a hazafiakat kiszorították had­állásaikból. Az amerikai repülőgépek folytatták Észak-Vietnam elle­ni támadásaikat. Dien Bien Phutól keletre elpusztítottak egy hidat. A VDK légvédelme Hanoi fölött lelőtt egy ameri­kai pilóta nélküli kémrepülőgé­pet. Ezzel az Eszak-Vietnam fölött lelőtt amerikai repülő­gépek száma 1615-re emelke­dett. A saigoni kikötőben 9000 dél-vietnami kikötőmunkás sztrájkol. Az amerikai hatósá­gok 1500 katonát vezényeltek a kikötőbe, ők azonban csak 9 hajó rakományát képesek partra szállítani, míg a kikö­tőben 29 hajó vesztegel. A Reu­ter hírügynökség szerint a sztrájk oka a dél-vietnami szakszervezetek és az ameri­kai nagykövetség közti viszály. A dél-vietnami fővárosban új kikötőt akarnak építeni, s az építkezés idején a vietnami munkásokat amerikai, valamint Fülöp-szigeti, japán és dél-ko­reai munkásokkal akarják he­lyettesíteni. Thanh Huyen, a saigoni szakszervezeti központ elnöke sajtóértekezletén kije­lentette, hogy szükség esetén felhívja a többi szakszerveze­tet: általános sztrájkkal támo­gassák a kikötőmunkások sztrájkját. A munkások azt kö­vetelik, hogy valamennyi sai­goni kikötőbe érkező hajót ki­zárólag vietnami munkások rakjanak kl. Marrison Salisbury, a New York Times főszerkesztő-helyet­tese, aki a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságban tartózko­dik, a lapban tegnap közölt cik­kében leszögezi: Johnson elnök állítása, hogy az amerikaiak Észak-Vietnamban elsősorban vasból és betonból épült léte­sítményeket bombáznak, nem felel meg a valóságnak. Salisbury első észak-vietnami beszámolóját vasárnap tette közzé a New York Times. Cik­kében arról számolt be, milyen súlyos károkat okoztak az ame­rikai repülőgépek Hanoiban. A külügyminisztérium e cikk miatt közleményt adott ki, melyben újból azt állítja: meg­tettek minden intézkedést an­nak érdekében, hogy a légitá­madások során ne essen kár a polgári lakosság életében. Le­hetetlen azonban kikerülni, hogy a lakott területek ne ron- j gálódjanak meg. Bern — A svájci kormány 250 000 svájci frankot ajándé­koz a VDK-nak, elsősorban a háború miatt szenvedő észak­vietnami gyerekeknek. Róma — Olaszországban a karácsonyi ünnepek alatt szá­mos akciót valósítottak meg a vietnami békéért. Bologná­ban béketüntetést rendezték, melynek résztvevői felszólítot­ták a parlamentet, követelje a konfliktus békés megoldását. Palermőban röpiratokat terjesz­tettek, melyek szintén a viet­nami háború befejezésére hív­tak fel. New York — A New York Times által közzétett közvéle­ménykutatás eredménye szerint a Demokrata Párt vezető funk- Rffi cionáriusalnak majdnem a fele elégedetlen Johnson elnök po­litikájával, különös tekintettel lg66 a vietnami fejleményekre. A megkérdezett vezető demokra- xil. 28 ták 43 százaléka úgy véli, + hogy Johnsont nem kellene Je­lölni az 1968-as elnökválasztá- M sokra.

Next

/
Thumbnails
Contents