Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-25 / 355. szám, vasárnap

TÉL JÉG NÉLKÜL, KALÁCS MÉZ NÉLKÜL, PATAK HAL NÉLKÜL, BAJOK VÉG NÉLKÜL AZ IDŐJÁRÁS emberemlékezet óta jelentősen befolyásolja az emberek életét és munkáját. Nem csodálkozhatunk tehát azon, ha az Időjárás magára vonta elődeink figyelmét. Nemzedékek láttak természeti Jelenségeket, és megfigyeléseik alapján következtettek az Időjárás alakulására. Időjóslataik később közmondásokká változtak. Sok Ilyen közmondás hazai keletű, de ugyancsak sok, nálunk meghonosodott közmondás származik távoli országokból. Vannak tapasztalatokon alapuló közmondások, de jelentős részük csupán babonás emberek képzeletének szüleménye. Az utóbbiakkal kifejezett Időjóslat természetesen Indokolatlan, tehát értéktelen is. Számos közmondás szól a télről és a karácsonyról. A legismertebbek egyike, amely a november végétől karácsonyig tartó Időjárásra vonatkozik, Igy hangzik: „Ha Katalin napján knpog, karácsonykor tocsog", vagy fordítva: „Ha Katalin napján tocsog, karácsonykor kopog". Természetesen ez a jóslat sem indokolt. Az Időjárás földünk bármelyik pontján hatalmas légtömegek nagy térségben végbemenő köráramlásától [légáramlások rendszere) függ, amit viszont a különböző nyomású légi képződmények helyezkedése befolyásolhat. Az Atlanti-óceán s az európai szárazföld fölötti légtömegek befolyásolják például Csehszlovákiában ls az időjárás alakulását. A légáramlások ugyanis az egyik térség telől a másik [elé hajtják a hideg, illetve a meleg levegőt. Erre vezethetők vlszsza az Időjárás lassúbb vagy gyorsabb változásai. Az enyhe égövi területek fölött aránylag nagyok, de ugyanakkor rendszertelenek ls a levegő köráramlásának Ingadozásai, amit a Földön az Időjárás változékonyságaként észlelünk. Az elmondottak arra utalnak, semmi alapja sincs annak, hogy csupán egy nap tdőjárásl Jellegzetességei döntő módon befolyásolhatnák az Időjárás későbbi alakulását. Egyes években ugyan előfordulhat, hogy a népi prognózis teljesül, de ez a jelenség nem szabályszerű. Ugyanez vonatkozik további jóslatokra ls, pl. a következőkre: „Fehér karácsony, xöld húsvét; fekete karácsnny, fehér húsvét", vagy: „Amilyen az Idő ÍZ napon át szentestétfii háromkirályok napjáig, olyan lesz a következő 12 hónapban is". A TERMÉSZETI JELENSÉGEK hosszan tartó, helyes megfigyelésén alapuló, tehát indokolt Jóslatok, illetve közmondások közül ls felsorolunk néhányat: „Ha lengyel szél fáj, bundádba bújj", „A hó a vetemények meleg dunyhája", „Téltől nyárig őrizd a havat". Nálunk az északi-sarki hideg levegő beáramlását zimankós téli idő követi. Elődeinknek még nem volt tudomásuk az északl-sarkl levegő beáramlásáról, csupán azt figyelték meg, hogy a Lengyelország felől süvöltő fagyos szelrt rendszerint hideg téli napok követik. Az emberek a földmfivelés kezdete óta állandóan meggyőződhettek a hó értékéről, s a mezőgazdaság szempontjából rendkívül fontos szerepéről. A havat nyárig tárolni nem lehet, azonban hóolvadásig vissza lehet tartani. A földművesek ezért hófogókat állítanak fel a földeken. így érvényesülhet tehát az a közmondás is, hogy „Téltől nyárig őrizd a havatľ Van azonban még nébány Jó tulajdonsága a hónak. Megvédi a fagykártól az őszi vetést, mert ahol elég vastag a hótakaró, ott még a leghidegebb napokon ts csupán vékony talajréteg fagyhat át. Nos, erre a tényre figyelmezteti a földműveseket az Idézett mondás: „A hó a vetés meleg dunyhájal" Köztudomású, hogy a téli Időjárás ls hol melegebb, hol hidegebb. Amikor enyhe a tél, és különösen ha utolső heteiben meleg az Idő, a tavasz rendszerint hűvösebb, mint más években. Elődeink ezt a Jelenséget ls megfigyelték s a következő közmondásokkal fejezték kl észrevételüket: „Tél jég nélkBI, kalács méz nélkül, patak hal nélkül, bajok vég nélkül", vagy: „Ha a madár Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2.) keréknyomból ihat, márciusban jégen iOTÍPan a csőre". Hasonló a következő közmondás jelentősége ls: „A juhász Gyertyaszentelő Boldogaszszony napján szívesebben lát farkast, mint ingujjra vetkőzött parasztot". Mindezek a közmondások arra utalnak, hogyha enyhe a tél, hűvös tavasz várható, márpedig az Ilyen Idő nem kedvez a földműveseknek. NEMZEDÉKRŐL NEMZEDÉKRE öröklődött s így vált hagyományossá, hogy a vidéki ember az állatok és a madarak viselkedéséből ls következtet hideg vagy enyhe télre. Ezzel összefüggésben emlegetik a medve, a hörcsög, vagy a vadlúd „szokásait". Az a szólásmondás járja, hogy ha a vadludak kora ősszel vonulnak dél felé, korán lesz tél, nagyon hideg lesz az idő. Természetesen ez a jóslat sem mindig helytálló. A vadludak húzása ugyanis csupán annyit bizonyít, hogy északon, tehát ott, ahol nyáron tanyáztak, már megkezdődött a hideg évszak. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy nálunk is megkezdődik a tél, arra pedig egyáltalán nem utalhat, hogy kemény télre számíthatunk. A vadludak húzása azzal ls magyarázható, hogy az északi országokban általában hidegebb a tél, mint nálunk, s korábban ls kezdődik. Igy például ez Idén december első felében enyhe volt nálunk az időJárás, s a nappali hőmérséklet 2—8 fok között mozgott. Északés Kelet-Európában ugyanakkor minusz 10, mínusz 20 fokot mutattak a hőmérők. Az időjárást befolyásoló légáramlások sem mindig azonos hatásúak. Az északi-sarki hideg levegő Észak- és Kelet-Európa fölé nyomuló hullámai közül nem mindegyik éri el hazánk területét. Ide csupán azok a hideg léghullámok juthatnak el, amelyek a Kárpátok hegygerincet fölötti, tehát aránylag magas levegőrétegben terjednek. Számos jóslat és közmondás szól a termésről. Nyilvánvaló tehát, hogy a földművesek megfigyelésein alapszanak. Mivel az Időjárás különösen a földművesek munkáját és munkájuk gyümölcsét befolyásolhatja, állandóan figyelemmel követték a természeti jelenségeket. Idővel Igy jöttek létre bizonyos szabályok, amelyekhez tevékenységükben igazodtak. A TUDOMÁNY ugyan nem Ismeri el, de el sem veti a népi időjósoktól származó közmondásokat. Megfelelő magyarázattal egészíti kl őket. Viszont nem ismer el semmit, ami csupán a képzelet s a babonás tévhit szüleménye. DR. PETER FORGÄC H

a valahol külföldön új ragályos betegség üti fel a fejét, az orvosok nálunk is felkészülnek a védekezésre. Különféle megelőző intézkedésekkel igyekeznek egyrészt a ragály behatolását megakadályozni, másrészt a lakosságot védetté tenni a betegséggel szemben. Ez természetes is, mert sokkal könnyebb a kórt megelőzni, mint a már elterjedt ragályt leküzdeni. Valahogy így vagyunk a nyelvhelyességi hibákkal is. En is megelőző céllal írum ezt a cikket. Mint a bevezetőből is kitií nik, olyan hibáról van szó, amely nálunk ma még alig észlelhető, de Magyarországon már gyakoribb, s lehet, hogy holnap itt is elkezd terjedni. Azt hiszem, azzal Is segítünk e hiba felszámolásában, ha nálunk nem engedjük elterjedni. Mirfil Is van szó tulajdonképpen? Nálunk Is ismerik a műtét szót, de ke vesen használják. A szlovák nyelv latin eredetű operáció szót használja ebben a jelentésben, s ez az itteni magyarok nyelvében it segít megtartani az operáció szót. A m fi t é t ellen nincs kiiogásunk, sőt örülnénk, ha elterjedne az operáció rovására. A baj ott kezdfidik, hogy a műtét szóból már nem képez betűnk igét, tehát még képzés segítségével sem fejezhetünk kl vele igei ctelekvéstartalmat. Világosan fellsmerhetfi ugyan a szó utótagjában a tesz ige főnévi származéka: a tét, de az elfitagként szereplő m fi szót nem a t a s z - szel, hanem ennek tét származékával tettük össze. Ha tehát az operál ige jelentéstartalmát is magyar szóval akarjuk kifejezni, kénytelenek vagyunk a műtét szót egy igei jelentőségű szóval szerkezetbe állítani műtétet hajt vég Nyelvművelés UJABB NYELVI RAGÁLY re, műtétet végez, műtétet hajtanak végre rajta. Ezek a kifejezések bizonyára hosszúnak bizonyultak és talán választékosaknak hatottak az egészségügyi dolgozók mindennapi nyelvhasználatában, és a m fi t é t szóból igei jelentésű szót hoztak létre. Így született meg a m ű t ige, s így jöttek létre a származékai: műteni, műtteti magát, műtő stb. Bár nem titkoljuk, hogy nem bánjuk: nálunk még az operál ige használatos ebben a jelentésben, ennyiért még nera volna érdemet meghúzni a vészharangot. Csakhogy magyarországi tartózkodásom idején más hasonló esetekra It felfigyeltem. Egy fiatalasszony beszélgetés közben ext mondta: ,-Tegnap takarításkor leportöröltem..." A töröl ige — tárgyas igei jellegénél fogva — szerkezetbe állítható tárgyragot szóval. Port törül kifejezésünk tehát lehet. A t 8 r 6 1 igéből névszót is képezhetünk. igy hoztuk létre a t ö r 1 é t főnevet is. Ezt összetehetjük a por főnév ragtalan alakjával, t ax Így alkotott portörlés összetett szóval helyettesíthetjük a port törlés szerkezetet. Magát a töröl igét azonban nem tehetjük ötsze a ragtalan por főnévvel; összetétellel tehát nem hozhatjuk létre a portőről alakot. Viszont el sein vonhatjuk töröl -bői képeztük a portörlést, igét, mert nem az ötszetett jellegű p o r töröl -bői képeztük a portörlést, hanem — mint fentebb láttuk — a már képzett alakot ( t ő r 1 é t - t) tettük öszsze a por főnévvel (porlörlé s). Ninct tehát a köznyelvben portöröl, még kevésbé 1 e p o r t ö r ö I szóalak. Ha a portörlés műveletét cselekvést jelentő szóval akarjuk kifejezni, a por töröl szerkezetet kell használnunk. Hasonlóképpen helytelen az ü g y i n t é z á t szóból elvonással az U g y i n téz igét megalkotni („Egész nap ügyintéztem"). Ha az tt g y i n t é z é s ben kifejezett cselekvést végezzük, akkor ügyet Intézünk. Bár a számat fejt helyett inkább a számfejtést végez kifejezést használlak, ma már nem ritka a számfejt sem, tőt elfogadott szava a hivatali nyelvnek. A gépiiét -bői létrehozták a gépír igét, msrt rövidebb, mint a gépen i r kifejezés. Ebben az esetben nem tárgyas, hanem határozőt szerkezetet helyettesítenek a gépír -ral. Találkoznak az Igésítésnek más formájával is. Például azok, akik nagylakar i t a n • k , olyan ötszetett tzóbél (a nagytakarításból) vonnak al Igét, amelynek két tagja nem állítható egymással lgés tzerkezetbe. mert a nagy jelző nem vonatkozhat a takarít igére, de az ebből képzett főnévre, a laka r í t i s -ra igen. Egy szóval: űj nemkívánatos szóalkotás! mód van kialakulóban. Azt mondhatná valaki, hogy nem új jelenség ez, és nem is olyan veszélyes, hiszen még a múlt században az irodalmi nyelvben is előfordultak hasonló alakok. Vörösmarty Mihály Szegény asszony könyve című versében ezt olvashatjuk: „Ónként szoktak fik betérni, — víz' dicsérni, — bor' fecsélni". Egyet nyelvjárásokban ma Is előfordulnak a széna kaszálni, tengeri törni kifejezések. Ezek tárgyas szerkezetek, amelyekben a tárgy ragtalanul fordul elő. Petőfi már összetett szónak érezte a szerkezet két tagját, és kötőjelet tett közé, amikor A gőlya című versében ezt írta: „S góiya-várnl néha elballagtam egész — A szomszéd határba". A h á z t fi z n é z • I, vlláglátni alakokai meg összetett szóként kezeljük, és nem kifogásoljuk. E

z mind igaz. Csakhogy a mi példáink azt bizonyítják, hogy nem a ragtalan tárggyal alkotott tárgyas szerkezetek köznyelvi használatának elterjedéséről vaa itt sző, hiszen előfordultak ezek az ú| alkotások a határozót tzerkezetek (gépea Ir| rovására it, tőt nagytakaritféle It van. A gólya-vám I, háztűznéznl, vlláglátni alakok meg — bár hasonló jellegűek — egyrészt nem köznyelvi alkotások, másrészt megalkotásuk helytelen módja nem szolgálhat mintául újabb szavak alkotásának. Ezt a párat ugyanis még elbírja nyelvünk. De mi lesz, ha jön a többi: cipőtűz, kenyérkeres, gépkoctivezet, szőnyegporol, rádióhallgat. t a levizlőnéz, vacsoraeszik ttb.f Akkor aztán nyelvmfivelhetűnk. JAKAB ISTVÁN Hétfő, december 26. BRATISLAVA 9.50: Szovjet artisták között. 10.15: Mesejátékok. 11.20: Nagy mesterek muzsikája. 12.20: TV Híradó. 14.50: Tv-ftlm egy sokoldalú emberről. 15.30: Asztalitenisz-verseny. 17.35: Francimor és Edutant kalandjai, 2. rész. 18.45: Esti mese. 15.00: TV Híradó. 19.20: Sporteredmények. 19.45: A költő és a nő, III. rész. 20.05: Impressziók, tv-film. 20.30: Dámák és huszárok, színházi közvetítés. 22.10: TV Híradó. 22.20: A TV olvasóklubja. (14 éven felülieknek). BUDAPEST 9.08: Dugasz Matyi birodalma, bábjáték. S.50: Csicsóka és a moszkltók, ifjúsági tv-játék. 10.30: Monte Christo grófja. VI. rész (ism.). 11.20: Egy divatház rejtelmei, francia kisjátékfilm. 13.30: Az év mérkőzése: Magyarország—Brazília világbajnoki labdarúgó-mérkőzés felvételről. 15.10: Gusztáv jobban tud)a, magyar rajzfilm. 15.15: Nem vagyunk angyalok . . . tv-játék (Ism.). 10.50: A Szépművészeti Múzeum miniatúra kiállításának anyagából. 17.10: Riportfilm az artistaképző iskola munkájáról. 17.25: Zenés beszélgetés Antal István zongoraművésszel. 18.00: Világirodalmi magazin. 19.45: Képzőbűvétzet. 20.00: Esti mese. 10.10: Hírek. 20.15: Én, Strasznov Ignác, a szélhámos, tv-film, 2. rész. 21.05: Nemzetközi táncdalverseny közvetítése az Erkel Színházból. Kedd, december 27. BRATISLAVA 8.45: J. Pltoňák: Az aranyszűz, mesejáték 10.10: George Frledrich Teleimann: C-moll oboa- és zongoraszonáta. 10.20: Dámák és huszárok (ism.). 12.00: TV Híradó. 17.15: Fraclmor és Edutant kalandjai, III. rész. 18.00: Tv-fllm a pásztoréletről. 18.30: Autósok, motorosok. 18.50: Sazka—Športka tanácsadó. 19.00: TV Híradó 19.20: Külföldi nézetek. 19.30: 10Xfelelj. A vetélkedő 7. része. 21.00: Ars vltrarla nobilis. Tv-film az üveggyártásról. 21.30: Tv-revíl. 22.20: TV Híradó. BUDAPEST 9.00: Szünidei matiné. Szerda, december 28. BRATISLAVA 9.30: Közgazdasági és műszaki fórum. 10.00: Mesejáték. 10.50: Ars vitraria nobilis, (ism.). 11.20: TV Híradó. 17.40: A diákklubok műsora. 18.23: A kelet-szlovákiai kerület életéből. 19.00: TV Híradó. 19.20: Kulturális híradó. 19.35: Ludwlg Holberg: )eppe a hegyekből, tv-játék. 22.00: TV Híradó. BUDAPEST 0.00: Szünidei matiné. 17.03: Napról napra, kisfilm. 17.20: Angliai kirándulás, angol kisfilm. 17.40: A mi őrsünk . .. 18.10: Hírek. 10.15: Sokszemközt. Aktuális Ipari rlportműsor. 10.45: ÜJ könyvek. 18.50: Interpelláció. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Úlomglórla, magyarul beszélő francia film. 20.50: Zenélő órák. 22.20: TV Híradó, 2. kiadás. Csütörtök, december 29. BRATISLAVA 10.00: Ametisztvirág, mesefilm. 10.40: Tv-film a pásztoréletről (Ism.J. 11.10: Népművészek. 11.40: TV Híradó. 17.40: Mesejáték. 18.05: Téli képek. 18.40: Időszerű kérdések. 19.00: TV Híradó. 19.20: Az elmúlt év sporteseményei. 20.15: Nyári tntermezzó, cseh film. 21.45: TV Híradó. 22.05: CorsllI: Karácsonyi concerto grosso. BUDAPEST 8.58: Ölomg.órla (ism.). 10.00: Úttörő téli olimpia (asztalitenisz). 11.30: Szünidei matiné. 17.20: Tessék kérdezni, a nyelvész válaszol. 17.50: Hírek. 17.55: Határtalan világegyetem, tudományos kisfilm. 18.10: Telesport. 18.35: Hazai tükör. 10.40: Pablo Casals 90. szöletéinapján. 19.10: A világ térképe alőtt. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Halló, flúkl Halló, lányokl 21.20: Kl ölte meg Kennedyt7 Dokumentumműsor. 22.20: TV Hlardó, 2. kiadás. Péntek, december 30. BRATISLAVA Katonák műsora. 9.00: Ftlmmozaik a szőlőtermelőkről. 9.20: Görbe tükör. 10.35: Kanadai ftlmképek. 11.30: TV Híradó. 16.00: Slávia Praha—AIK Stockholm jégkorong-mérkőzés közvetítése. 17.25: Benjamín Brltten: A kis kéményseprő, gyermekopera. 18.25: Veteránok . . . 19.00: TV Híradó. 19.20: Az év világeseményei. 20.10: Tánczene. 21.05: Házasság feltétellel, cseh film. 22.40: TV Híradó. BUDAPEST 8.48: Tea dr. Borslgéknál, nyugatnémet film. 9.50: Az év utolsó lottósorsolása. 10.20: Ottörö téli olimpia (birkózás). 11.50: Princ a katona. IV. rész. Az első levél. 12.25: Telesport (ism ). Szombat, december 31. BRATISLAVA 9.00: Bajaja herceg bábjáték-film. Amikor a komédia király volt, amerikai flmlvlgjátékösszeállftás. 11.45: TV Híradó. 18.00: Itt a tél. 17.10: John Peoplefox kapitány, jugoszláv tv-kalózmusical. 18.35: Valaki hidegen szereti. .. fllmösszeállltás. 19.00: TV Híradó. 10.20: Szilveszter 1966. BUDAPEST 0.00: Szünidei matiné. 15.51: 100 kérdés, 100 felelet. 18.55: Hírek. 17.00: Közkívánatra ... Ez a villa eladó, magyar film. 18.15: A TV Jelenti ... 19.00: Esti mese. 10.15: TV Híradó. 10.35: Egy óra a párizsi Lidóban, varieté-film. 20.35: Nótaszó. 20.59: Kapcsoljuk a Rádió VI os stűdlójé*. B. 6. é. k., 19871 Kb. 21.35: Szilveszter, vagy amit akartok. A Televízió vidám óévl búcsúztatója a Vidám Színpadról. 0.03: Jó mulatástl Tánczenei filmösszeállítás. tfasárnap, január 1. BRATISLAVA 10.15: Aranyhajú hercegnő, mesefilm. 11.05: Filmnovellák gyerekekről. 12.00: Dvofák: G-moll zongoraés zenekari verseny. 13.00: A köztársasági elnök újévi beszéde. 14.00: Pionírok találkozója a prágai várban a párt és a kormány vezetőivel. 17.10: Egy év a Déli-sarkon. Pintér István riportja. 17.40: Filmfelvételek a hagyományos havannai karneválról. 17.50: Mesejáték. 18.45: Esti mese. 19.00: TV Híradó. 19.40: A SĽUK műsorából. , 20.00: Három tarka ló, tv-ftlm. 21.20: Intermezzó, zenés tv-fllm. 22.00: TV Híradó. 22.15: Sporthírek. BUDAPEST 9.58: Sport, zenére. Az Intervízlő műsora az NDK-ból gyerekeknek. 11.00: Sakktanfolyam gyerekeknek. 11.20: Vadászat felvevőgéppel, kisfilm. 11.40: Csárdástantázla. 11.50: Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének újévi köszöntője. 12.05: Koncert Johann Strauss műveiből, közvetítés Bécsből. 15.50: Képzőbűvészet (ism.). 18.15: Utazás jegy nélkül... Bibi Hanum nyomában. 18.45: Magyar mesterek: Gulácsy Lajos (kisfilm). 17.15: A nagy kaland, magyarul beszélő olasz ftlm. 18.30: Siker, 1966. Filmösszeállitás. 19.30: A kubai forradalom győzelmének évfordulóján. 10.50: Esti mese. 20.20: Sporthírek. 20.30: Princ, a katona. Vi. rész. Az idegenlégió. .„ 21.05: Slágerkutató. Táncfesztlvél a lombikban. 21.40: A veszedelmes labdacsok, * tv-fllm. Cl 22.35: TV Hlradő, 2. kiadás. w 01 1900.