Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-25 / 355. szám, vasárnap

A TV-ADÓHÁLÓZAT FEJLESZTÉSI =—— TERVEI — A televízió kétségkívül századunk egyik legjelentősebb találmánya. Egy kapcsolás — és sok száz kilométer távolságban lejátszódó eseménynek lehetünk szemtanúi. E hírközlési „csodatalálmány" térhódítása az egész világon óriási. A sajtó a minap adott hírt arról, hogy hazánkban már 2 328 000 tv-előfizetőt tartunk nyilván (1966. november 1-i adat). Közel van tehát az az idő, amikor nálunk minden családra jut egy tv készülék. A televízió ma már a szó legszorosabb értelmében véve közügy. Naponta milliók ülnek a készülékek elé, hogy tájékozódjanak a világ eseményeiről, szórakozzanak és nem utolsósorban művelődjenek. A tvadásban előforduló hibák — legyen az a műsorban, vagy a közvetítés műszaki részéljen — százezreket bosszantanak. Nemrégiben levelet kaptam egy észak-csehországi ismerősömtől. Elpanaszolta, hogy vadonatúj tv-készüléke van, de az nem örömet, szórakozást nyújt, hanem csupa bosszúságot okoz neki. A kép zavaros, a képernyőn csupa futkosó vonal jelenik meg. Pedig a készülék vásárlásakor kipróbálták a vételt. A képek akkor jó minőségűek voltak... Mi az oka ennek? Alkatrészhiba? Vagy a vétel" lehetőségek rosszak? Ezekre a kérdésekre a választ a Központi Postaigazgatóság Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóságán kaptam meg. „ÁRNYÉKOS" TERÜLETEK A Csehszlovák Televízió első műsorának vétele az ország területének 92 százalékán jó vagy megfelelő. Ez az eddig megépített 11 tv-adó, 10 reléállomás és több mint 350 átjátszó adó hálózata kiépítésének köszönhető. Az ország lakosságának 88 százaléka számára biztosítva vau tehát az országos műsor jó vétele. De mikor elégítjük ki az ún. árnyékos területek lakosságának tv-igényeit? Köztudomású, hogy viszonylag Szlovákiában van a legnagyobb ellátatlan terület, ahol alig vagy egyáltalában nem vehető a műsor. Csehországban pedig a nyugati és az északi peremterületeken rossz a vétel. Az észak-csehországi árnyékos terület oka újabb keletű. Ugyanis a Buková hegyen épült új tvadótorony tavaly leégett. Amíg nem épül új adótorony, addig az észak-csehországi tv-tulajdonosok bosszúsága továbbra is indokolt, mert az ideiglenes adás megszakad vagy zavaros lesz, amint 80 km-nél nagyobb a szél óránkénti sebesség" ... Az ötéves terv végére (1970) azonban az egész országban, tehát a ma még árnyékolt 8 százalék területen is, megszűnnek az I. tv-műsor vételével kapcsolatos gondok. Szlovákiában az ötéves tervben három új adót építenek: Králová Holán, a Žilina melletti Križavahegyen és az oravai Magurkán. A križavai adó építését már meg is kezdték. Az említett adókon kívül egész sor átjátszó- és reléállomást telepítenek azokan a helyeken, ahol a vétel gyengébb. A KOZOS ANTENNA A vétel minőségét javítják a jól felszerelt közös antenák is. A jövőben még szélesebb mértékben fogjuk alkalmazni a közös antennákat — nemcsak az ú| lakótömbökben, hanem a régebben épült bérházakban is. Olyan kisebb falvakban, településeken is előnyös a közös antenna, ahol nem célszerű az átjátszó törpeadó építése. A kormány már évekkel ezelőtt jóváhagyta a közös rádió- és tvantennák építését az új lakótömbökben, de az építőipari beruházók még ma is gyakran megfeledkeznek erről az intézkedésről: közös antenna nélkül adják át az ú| lakóházakat... A MÁSODIK MŰSOR A közvéleményt, elsősorban a tv-tulajdonosok hatalmas táborát az utóbbi időben élénken foglalkoztatja a Csehszlovák Televízió II. műsorának problémája. A kormány már 1965 áprilisában jóváhagyta a második tv-program távlati tervét. A második műsor adóhálózata az ország egész területét fedné. A műsor központi, azaz országos lenne. A tervezet szerint a II. műsor műszaki előkészítésekor már azzal Is számolnak, hogy az új adóhálózaton színes tvadást ts lehessen közvetíteni. Mivel az adás ultrarövid hullámon történne, a II. műsor adóhálózatának jóval sűrűbbnek kell lennie, mint a mainak. Ezért a II. tv-műsor számára 59 adót és több száz reléállomást kell építepl. A II. műsor adóhálózatának építése fokozatosan, az egyes területek politikai és gazdasági fontosságát tekintetbe véve valósul meg. A tervek szerint Bratislavában 1970-ben egy 1000 kW-os kisugárzási teljesítményű, vasbeton szerkezetű tv-adótorony továb bítja majd a II. műsort. A második műsor prágai adótornyának elhelyezéséről a közeljövőben döntenek: A Petfín-hegven vagy a Rieger-Parkban legyen-e? Ha minden jól megy, akkor a prágai adótornyot az 1971-1973-as időszakban átadják rendeltetésének. A SZÍNES TELEVÍZIÓ KIUTASAI A fejlett technikávul rendelkező országokban már évek óta folynak a kísérletek a színes tv-adással. Jelenleg három színes tv-rendszert fejlesztettek ki a világon: az amerikai NTSC-, a francia SECAM- és a nyugatnémet PAL-rendszert. A csehszlovák távösszeköttetési és televíziós kutatóintézetek már évek óta foglalkoznak az egyes színes tv-rendszerek alkalmazási lehetőségeinek kutatásával. Latolgatják, hogy hazánk feltételeinek melyik színes tv-rendszer felelne meg a legjobban. Nagyon előnyös len ne, ha az európai országok meg tudnának egyezni abban, hogy melyik színes tv-rendszert veze tik be. Az európai országok — köztük Csehszlovákia is — jelenleg intenzíven tanulmányozzák ezt a kérdést. Amint meg egyezés születik, azonnal meggyorsul a színes tv-rendszerrel kapcsolatos munkálatok üteme. Távközlési és híradástechnikai szakembereink feladata, hogy 1967-ben véglegesen döntsenek arról, melyik színes tvrendszert vezetjük be Csehszlovákiában. Előzetes számítások szerint valószínű, hogy az első rendszeres színes tv-adásra 1972-ben kerül sor. SOMOGYI MATYAS Az utazóközönség figyelmébe! (CTK) — A Kelet-szlovákiai KNB közlekedésügyi osztálya és a Csehszlovák Államvasutak ľelhívja az utazóközönség figyelmét, hogy 1966. december 28-, 29- és 30-án a KysakPrešov vasúti szakaszon 1966. december 28-án 6 óráttól december 30-án 19 óráig a ružínl vízerőmű új aluljárójának építési munkálatai miatt beszüntetik a vasúti személyforgalmat. Az említett napokon a személyforgalmat a Csehszlovák Autóbuszközlekedési Vállalat autóbuszai bonyolítják le. A díjszabás ugyanolyan, mint a Csehszlovák Államvasutak vonalain Az autóbuszok a vasúti menetrend szerint közlekednek majd. A személyi forgalom korlátozása idején néhány menetrend szerinti személyvonat indul az említett állomásokról, mépedig: az 1022, a 913 és a 903 számú, továbbá a 356 számú gyorsvonat. Ezek helyett nem közlekednek autóbuszok. A Csehszlovák Autőbuszközlekedési Vállalat járművei a kysaki és a prešovi állomásépülettől, valamint az obyšovcei megállótól közlekednek. A többi vasútállomáson, illetve megállóhelyen — LiCartovcén. Drieftovská Nová Ves-en, Kendicén és a Prešov melletti Ha niskán az autóbuszok a községi autóbuszmegállónál, nem pedig a vasútállomáson állnak meg. Ké-jük az utasokat, hogy alkalmazkodjanak a vasúti dolgozók utasításaihoz és — teKintettel az említett munkákra — legyenek megértőek. I

destova negyed százada' már, hogy kisebb játszótérnek is beillő koronáján öten-hatan is hancúroztunk. A ránk bízott tehenek, borjak közben szinte egymás elől falták a dús füvet. — Bújjunk el hamarl — kiáltott kétségbeesétten Csimre. — Bolond vagy, hisz nem jönnek a tömik — próbáltuk lecsillapítani pillanatnyi ijedtségünket. Előtte ugyanis félórával több hullámban ezüst színű csókokat rajzolva húztak a tömik — ki tudja már hányadszor — Németország felé. Ilyenkor szinte egymás nyakába ugrálva bújtunk az öreg fa korhadt oldalába, és onnan figyeltük a csíkokat, hallgattuk furcsa dübörgésüket. Ezúttal azonban más zörgést ts hallottunk. A fától száz méterre egy üres kocsi zörgött, a rajta ülő pedig egyre jobban nógatta a szundikáló derest. Az öreg kocsis is fel-felnézett a kék égre, majd rágyújtott hoszszúszárú pipájára. Amikor a fához ért, hirtelen megtorpant a 16. Az öreg lassacsskán levánszorgott az ülésről. Ml a fa odújából lestünk, és egyszerre újabb furcsa hangokat hallottunk. Felettünk húztak el a tömik, vagy harmincat olvastunk meg. — Csak ne féljetek, gyerekek, húzódjatok jól össze, hogy én is odaférhessek — szólt a pipázó Ignác bátyó. — Nem fél, bácsi? — kérdeztük. — De nem ám! Esetleg a deres félhet — és ezzel leakasztotta a két istrángot, meg a szügyelőt, aztán a fa alá vezette. — Na, mit szóltok hozzá? — törte meg a csendet, nagyot szippantva a pipájából. — Ugye jó, hogy i^em vágtam ki az öreg fát? — Hát.. . hát... ez a maga fája? — próbált tudakolódni Jóska. — Enyém bizony, én ültettem, amikor hazajöttem a fogságbóll — erősítette meg rekedtes hangját Ignác bácsi. A mindig huncut Pali közelebb húzott magához és fülembe súgta: — Ki fogta meg a bácsit? Nem tudtam mit mondani Palinak. Talán mindketten egyre gondoltunk, hogy valami lopás miatt volt bezárva. Akkor még nem tudtuk, mi az a háború, fogság, hazatérés. Csak azt tudtuk, hogy a tömik elől el kell bújni. Azt sem tudtuk, hogy amikor édesanyánk levelet kapott, miért küldött ki bennünket AZ ÖREG FÄ , HALALA mindig az utcára. Azt sem mondta meg, hogy miért sír. Csak azt tudom, hogy Ilyenkor mindig jobban szót fogadtunk. Pedig mi Is éreztük a háború terhét. Sokszor csak azért maradtunk kint majdnem délig a tehenekkel, mert bent sok munka várt ránk. Kukoricamorzsolás, favágás, dlsznóetetés a mi dolgunk volt. Egymásnak segítettünk, mert nehezek voltak a kannák. Reggel gyorsan ugrottunk kl az ágyból, amikor azt súgták a fülünkbe, hogy mehetünk legeltetni. Az első útunk mindig az öreg fához vezetett. Innen néztünk körül az egész tájon. Ha valamelyik állat a tilosba ment, mentünk téríteni. Akié többször ment, annak többször kellett téríteni is. Ignác bácsi másnap is arra jött, de csak úgy félhangosan kiáltott hozzánk: — Le ne törjétek az ágát! Jó lesz majd elbújni alatta megint ... Bizony jó is volt. Amikor a Császta partján lepottyant egy bomba, bizony vagy húszan is odabújtak a tövéhez. Ignác bácsi a háború után sem vágta ki az öreg fát. Mindig azt mondta, amikor arra járt, hogy inkább ő múljon ki előbb, mint a fa, amely annyiszor menedéket adott. — Nem szeretnék azzal találkozni, aki belevágja a fejszéjét — szokta ismételni. Kiállja Sándor a próbát? A KELET-SZLOVÁKIAI VASMŰ ipari tanulólnak iskolája és diákotthona az tdén ts megtelt fiatalokkal. Néhány hét alatt felengedett a diákotthon lakóiban a kezdeti zárkózottság, öszszebarátkoztak. Az internátus ban az egyes műszakok szerint helyezték el őket, de előfordul, hogy vegyesen laknak a műszakok tagjai. Így történt Sándorral ts. Az egyik reggel lakótársai Iskolába mentek. Sándort délutánt műszak várta. A szobában maradt, egyedül. Félre dobta a tankönyvet, cigarettára gyújtott és zavartalanul turkálni kezdeti szobatársainak dolgai közt.,. Ami megtetszett neki, magáhoi vette: töltőtollat, vonalzót, asztalitenisz-ütőt, Jelvényeket. Nagy részüket eladta, csupán néhány Jelvény maradt a zsebé ben. S ez lett a veszte ... Közben még egy hasonló eset A szövetkezetesítés után q háztájiak parcellájába jutott. — Vágd ki, Náci, sohasem tudod, kinek a barázdájához esik majd és az nem fogja kímélni — próbálták rábeszélni, — Akkor én meg az ő hátába vágom! — erősítette a borgőzös kocsma sarkában, miközben az ultizók egy-egy kézmozdulatára felszisszent. — Hát esetleg felibe, Ignác bátyám, megtesszük — szólt közbe a nem éppen jó erőben levő Lajos. — Te akarsz valamit? A sírodat sem tudnád kiásni, nem az én fámat! — hallgattatta el az újabb heccelődőt. Teltek-múltak az évek. Ignác bátyó és a fa együtt öregedtek. Mikor már csak hébe-hóba járt ki a határba, egy-egy felkéredzkedett szekéren mondta el a mellette ülőnek fája történetét. Az öreg fa már árván állt magában, körülötte mindent kipusztítottak. Amikor a jószívű szomszéd vagy koma megállt kocsijával, az öreg Ignác bátyó nagy nehezen levánszorgott a kocsiról, végigsimogatta fáját, mint egykor deres jó lovát, azután a másik kocsival hazament. Két év óta már nem tett jót a kocsikázás sem. Hírből, üzenetből tudta, hogy a Iája még él, csak az egyik felébe villám csapott. — Így van ez az öregekkel ... — mondogatta. A tavalyi árvíz elől az elsők között vitték el a faluból, biztonságosabb helyre. Nyitra mellett egy hajlékban helyezték el. Éjjelenként arra ébredtek fel lakótársai, hogy a fáját sajnálgatta. — Majd adnak helyettel — bíztatták társai. — Nekem már senkié nem kell, csak a magamé, az én öreg fám ... — Meg van, él! — kiáltott fel gyermeki örömmel, noha már 86 év nyomja a vállát. N

emrég magam is arra jártam, és láttam, hogy a jó öreg fa ugyan még ott áll az árok partján, de nem él. A több mint egy hónapos tengernyi vlz kiforrázta a tövét. Jövőre már biztosan nem fakaszt rügyet. Talán már ki is ásták volna a többivel együtt, ha nem tudnák, hogy az Ignác bátvó halálát jelentené. TÓTH GÉZA történt a diákotthonban, s az iskola vezetősége beidézte a két fiú szüleit. Pista édesapja bánatos arccal, szemében rejtett könnyekkel hallgatta, mi történt. Szégyellte magát. — Nem tudom megérteni, hogyan, de megtörtént... — saj nálkozott. — Ilyesmire többször nem kerülhet sor, igaz Pista? — fordult fiához. Pista megígérte, mindent jóvátesz... Sándor apja nagyon furcsán viselkedett. — Az én fiam nem bűnösI Jobban tsmerem, mint a nevelő elvtársak ... Alaptalanul vádolfákl — fölényeskedett. Semmiképpen sem akarta elhinni, hogy az 6 fia lopott, társait kés sei fenyegette meg. A szülői beszélgetés óta eltelt néhány hét. Pista betartotta szavát, megkárosított társat tói bocsánatot kért és azó'a valóban példásan viselkedik. Sándor viszont nem változott. Megszegi a diákotthon házirend jét. Gyakran önkényesen távozik, késő este tér vissza, kerüli a munkahelyét, s ami a legszomorúbb, semmibe sem veszt társai és nevelői jóindulatát segítőszándékát. VALAMIKOR AZ ILYEN DIÁKOT minden különösebb huzavona nélkül kipenderítették az iskolából, internátusból, sorsával nem sokat törődtek. Sándor, aki egyébként egészséges, ióeszű fiú, a diákotthonban maradt. Makacssága ellenére türel mesek vele, mert bíznak benne, hogy megjavul. Nem akarnak csaic úgy, egyszerűen „pálcát törni" egy fiatal ember felett. Ez lenne a legkönnyebb ... Ha akarja, még megváltozhat ... Az iskola közössége mindent megtesz ezért. KULIK GELLÉRT Havas eso, eső várható Karácsony előtt Európa-szerte általában télies, hideg volt az időjárás. Havazásról és kemény fagyokról érkezett jelentés a Szovjetunió északi területeiről, ahol a hőmérséklet éjszakánként 25—32 fokkal sülylyedt a fagypont alá. A Szovjetunió déli területein ugyanakkor mínusz 10, mínusz 15 fokot mutatott a hőmérő. Valamivel enyhébb volt a fagy a Skandináv-félszigeten és a balti országokban, ahol a hőmérséklet mínusz 5, mínusz 16 fok körül mozgott. Közép-Európában nagyobbak voltak a hőmérsékleti különbségek. Szombat reggel Délnyugat-Szlovákiában mínusz 4, mínusz 6 fokot, másutt mínusz 12, mínusz 18 fokot mértek. Mínusz 21 fokos fagyról Zvolenból érkezett jelentés. A levegő jelentős lehűlését természetesen a hótakaró is erősen befolyásolta. A közép- és a kelet-szlovákiai síkságokat 6—15 centiméter vastagságú hó borítja, s a hegyekben — a tengerszint fölötti magassághoz viszonyítva — áka-Iában még több a hó. Jelenleg a Kőpataki-tó mentén 65 cm, a Csorba-tó mellett 71 cm, a Lomnici-csúcson 107 cm és a Chopopon 136 cm a hótakaró vastagsága. Szombatra virradó éjszaka Délnyugat-Szlovákiában ls havazott. A havazást a reggeli órákban helyenként havas eső váltotta fel. Nyugat-Európában általában enyhe az időjárás, 3—10 fokos nappali hőmérséklettel. A langyos légtömegek szombatra virradó éjszaka Közép-Európa nyugati területét is elérték, minek következtében a hőmérséklet kissé emelkedett. Az enyhe tengeri levegő beáramlását egy nagyon alacsony nyomású légköri képződmény segíti elő. Ez a ciklon a Skandináv-félsziget déli része fölött elhaladva északkeleti irányban nyomul tovább. Hátsó szegélye mentén ugyanakkor Izland felől hideg levegő áramlik Skócia fölé, s onnan az európai szárazföld irányába. E hideg levegő egyes hullámai időnként Közép Európa fölé hatolnak. Ez év utolsó hetében általában bizonytalan időjárásra, felhős égboltra, időnként megismétlődő havazásra számíthatunk. Délnyugat-Szlovákiában ugyanakkor eleinte havas eső, később időnként esők várhatók. Éjszaka a hét elején mínusz 6, mínusz 12 fok hőmérsékletre, Délnyugat-Szlovákiában mí íu z 2, mínusz 6 fokra, napközben Délnyugat-Szlovákiában 0—3 fok hőmérsékletre, másutt mínusz 1, mínusz 4 fokra számíthatunk. A jövő hét folyamán mind a nappali, mind az éjszakai hőmérséklet általános sülvlyedése várható. P. F.