Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-17 / 347. szám, szombat

1988. XII. 17. A város életéből... • A város lakálnak száma Jelenleg: 6525. Ebből 3275 a férfi és 3250 a nö. Jellemző egyébként, hogy a népszámlások adatai mindig férfi-többletet bizonyítottak. • A műkedvelő színjátszás terén a CSEMADOK-szervezet sok kellemes percet szerzett a lakosságnak. A bemutatott színdarabok (Állami áruház, Pettyes, Szabad szél, Marica grófnő stb.) nagy közönségsikernek örvendtek. B A Jednota önkiszolgáló üzletének évi terve 2 millió 800 ezer korona. December elejéig 3 millió korona volt a bevételünk, s még hátra van a karácsonyi vásári • A Könyvesbolt ebben az évben 15 ezer darab könyvet adott el, összértékben kb. 220 ezer koronaért. •A városban 970 tv-készüléket és 1411 rádiót tartanak nyilván. Tehát minden negyedik lakosra jut egy tv-készülék, te minden 2,5-re egy rádió. • Egy harminc évvel ezelőtti csendőri jelentés arról számol be, hogy a városban 249 hivatalosan nyilvántartott munkanélküli volt. Ma sok helyen munkaerőhiány mutatkozik. • Az énekkari kultúrának méltó hagyománya van a városban. Az első énekkar a múlt század végén alakult, Igényesebb munkáról azonban csak a későbbi évek adnak számot. Az énekkart kultúra érdekében Bartal Mór, Tibor János, Hencz Pál munkásságát kell kiemelni. A népdal-kultúra megszerettetése elsősorban Hencz Pál érdeme. Az elmúlt években e téren Kulcsár Rezső és Agh Tibor végzett eredményes munkát. • A város könyvtárának könyvállománya pillanatnyilag 13 575 darab könyv. A kölcsönzés évente 13—14 ezer körül mozog. A legszorgalmasabb olvasója Bors KSroly bácsi, akinek évi „könyvszükséglete" — hatvan-hetvenet tesz kl. Az oldalt összeállította Gyüre Lajos és Fonod Zoltán Helytállásért — Munkaérdemrend A szocialista mezőgazdaság A város mindig mezőgazdasági jellegű volt, s Iparral a múltban egyáltalán nem rendelkezett. A városban többségében kis- és középparasztok, meg a diószegi Cukorgyár nagykiterjedésű bérelt földjeIn dolgozó mezőgazdasági munkások laktak. A város fejlődésére ez rá ls nyomta bélyegét. Csak a felszabadulás után történnek lényeges változások a város életében. A változások között mindenekelőtt a nagyüzemi mezőgazdaság útjára térés tényét kell említenünk. A bérharcokból, sztrájkokból Ismert kisés középparasztság megértve az idők szavát, az elsők között volt, akik a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. 1948-ban gépszövetkezetet alakítanak, a nagybirtok államosításából pedig létrejön az állami gazdaság. Majd 1952-ben a város minden földművese tagja lesz a korábban megalakuló egységes földművesszövetkezetnek. Az első évek nehézségei, helyenkénti kudarcai után a nagyüzemi mezőgazdálkodás gyökeret vert. A szövetkezet kétezer hektárnyi területen gazdálkodik, s az aktív dolgozók száma 280. Az idénymunkák idején azonban 340 embert ls foglalkoztatnak. A tagság átlagos életkora: 48 év. A szövetkezet útján rohamos fejlődését 1962-től számíthatjuk. A gépesítés térhódítása könnyebbé tette a paraszti munkát, ugyanakkor a szövetkezeti tagok jövedelme is lényegesen nagyobb lett, mint a korábbi években. A szövetkezet ez évi pénzügyi terve csaknem tizenegy millió korona. A bevétel eddig Jóval meghaladja ezt az összeget A tagság elégedett, becsülettel végzik munkájukat. Ennek eredményeként növekszik a hektárhozam, a gazdasági állatok hasznossága, s ezzel együtt a tagság jövedelme Is. A VAROS ÖTSZÁZÉVES TÖRTÉNELMÉRE emlékezve nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy néhány szót váltsunk a VNB elnökével, LAPOS FERENC elvtársai. Bár Ilyen nem mindennapi jubileumra készülődés idején — de máskor is — meglehetősen körülményes az elnök zsúfolt teendői között ,,helyet csinálni" terven felüli programnak, a város érdekében — mint látható — ez Is elérhető volt. MŰLT i mm H J OVO Beszélgetés Lapos Ferenccel, a VNB elnökével <9 MINDENEKELŐTT AZZAL KEZDENÉNK, HOGYAN VETŐDÖTT FEL AZ ÖTSZAZÉVES JUBILEUM MEGÜNNEPLÉSÉNEK GONDOLATA? vonulás és táncmulatság mind műsoron szerepel. Hadd tegyem bozzá, a „kereten" klvUl szerepelt ünnepség megszervezéséi járási és kerületi szerveink anyagi segítsége tette lehetővé. — A Jubileumi ünnepség kapcsán említem meg azt Is, hogy a lakosság kérésének eleget téve felettes szerveinknél kérvényeztük, hogy a város kapja vissza régi nevét. Eddig mindenütt kedvező Ígéretet kaptunk, már csak a Szlovák Nemzeti Tanács döntésére várnnk. • ÉS MILYENNEK LATJA AZ 500 ÉVES JUBILEUMOT ÜNNEPLŐ VAROS JÖVŐJÉT? — Sokszor a véletlennek is nagy szerepe van! Valahogy mi is Igy vagyunk. Az egész ott kezdődölt, hogy a református egyház lelkésze, Végh Dániel, egyházi iratok között rábukkant a 400. évről készült jegyzőkönyv egyik másolatára, s ezt Átadta a VNB nak. Ennek alapján Indította el a VNB a városi pártbizottsággal és a CSEMADOK-szer vezeítel karöltve az 500. év megünneplésének gondolatát. ® ÉS MIT TETTEK A TÖRTÉNETISÉG FELDERÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? — Megkezdtük a kutatást. Munkánkat a bratislavai, a nyitrai, komáromi, győri, pannonhalmi levéltárak adatai és részben a helyben megtalálható források segítették. • A VAROS MENNYIBEN SEGÍTETTE EZT AZ AKCIÓT? — A lakosság körében gyűjtést szerveztünk, régi Iratokat, néprajzi tárgyakat kerestünk, a munkánk Igen eredményesen végződött. Előkerült például Bethlen Gábor oltalomlevele 1620-ból, I. Ferdinándnak a Mátyás adománylevelét megerősítő oklevele 1534 bői, azonkívül a város takácscéhére vonatkozó adatok, hogy csak a legértékesebbeket említsem. A VNB — bár kevés Idő állt rendelkezésire — erkölcsi kötelességének tekintette az ünnepség megrendezését, melyet a 400. évfordulókor a jegyzőkönyvben feladatul adták a városnak. e MIT TARTOGAT AZ ÜNNEPNAP? — Különböző bizottságokat alakítottunk az évforduló megrendezésére. A bizottságok munkája nyomán elkészült példánl a város rövid történelme, történelmi és néprajzi kiállítást rendezünk, sőt a történelmi forgatókönyv alapján történelmi játékot tervezünk. Gazdag kulturális műsor • VNB ünnepi tanácsülés., tel— Terveink nagyok ... Néhányat, melyet a közeljövőben szeretnénk megvalósítani, megemlíthetek. Mindenekelőtt a város főtérét akarjuk fitépíteni. A mostani földszintes, régi városháza épületét, a mellette levő Önkiszolgálót és más üzlethelyiségeket már január-februárban lebontjuk. Egy nagy építkezési folyamatot kezdünk itt, mely egészen más arculatot ad majd a városnak. Helyébe egy háromemeletes áruházat és szállodát építünk. A helyi kommunális üzem már építi a szolgáltatások házát. A szabóság, borbély, virágüzlet stb. mellett ez az épület egy komplexnmot képez majd a nemrég épült gőzfürdővel. Ugyanakkor megkezdődik a régóta tervezett bölcsőde te 6voda építése is. t ES A KULTÜRA TERÉN? — Átépítés alá kerül a kul tárház ls. Modern színpaddal lfitjuk el, ugyanakkor új helyiségekkel is bővítjük. Igy akarjuk segíteni a klubélet, elsősorban az ifjúsfig kulturált szórakozásának kibontakozását. Itt helyezzük el a szélesvásznú mozit Is. ® MIVEL SZÁMOLNAK MÉG ...? — Befejezzük az új sporttelep építését. Az új Idényben már Itt kezdünk. Rengeteget költünk az ntcák karbantartására és a kanalizáclóra. Mivel az altalaj futóhomok, százezrekbe kerül, mire elérjük, hogy a csövek „megállapodjanak". A portalanítás és a közművesítés aTorban állandó feladatunk — Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a város szépítése nemcsak a VNB, hanem a lakosság feladata is. Ezt jobbára meg is értik, és segítenek nekünk. A város ugyan „öregnek" mondható, a maga 500 évével, ml azonban büszkék vagyunk rá, hogy vfirosnnk képe mindig fiatalabb lesz. Ezen munkálkodunk! Harcos múlt { A haladó, forradalmi esz! mék az első világháborút követően éreztették hatásukat. A munkásság tudatos harca a kapitalista kizsákmányolás ellen az 1918—19-es években kezdődött. Sztrájkokat, tüntetéseket szerveznek a városban, s 1923. augusztus 12-én megalakítják a kommunista ; párt helyi szervezetét. Ettől S az Időtől kezdve még erőtel! jesebb lesz a munkások, szegényparasztok harca. Komárom és Gúta mellett Nagymegyer volt a csallóközi mezőgazdasági munkűsmegmozdulások egyik központja. Ezek közül a legjelentősebb az 1932. február 10-1 éhségmenet volt. Az éhségmenet szervezőjét. Árva y Józsefet a párt funkcionáriusát véresre verték. Mint később kiderült, az éhségmenet időpontjáról értesítették a karhatalmat. A besúgó egy pár bakancsot kapott az árulásért. A tavalyi árvíz emlékezetes lesz a város életében. Az újságok szinte naponta adtak hírt arról a hősles küzdelemről, melyet a város lakéi vívtak az elemek ellen. A cslcsól gátszakadást követően néhány óra alatt közvetlen veszélybe került Nagymegyer ls. A kiürített városban maradó férfilakosság hősies kitartással építette a gátakat, s a körgát-rendszer segítségével megvédték a várost a mindenünnen szorongató árvíz pusztítása elöl. Rövid 48 óra leforgása alatt 13 kilométer hosszúságú, helyenként 3 méter magas gfitat építi tettek. A helyreállítási munkák után t a kormány Munkaérdemrenddel tüntette ki a várost, te egy új üzemet, a BAVAKO-t adta ajándékként. A várostól fb egy kilométernyire épült fel az ország egyik legnagyobb és legfiatalabb tejüzeme. Az 1964-ben megindult özem naponta 200 ezer liter tejet dolgoz fel. Az üzem korszerű, főként holland gépekkel dolgozik. Évi felvásárlási tervét az üzem november 7-én, gyártási tervét pedig egy nappal később — teljesítette. Képünkön Kocsvár Éva a vaj víztartalmát ellenőrzi. (Foto: CTK felv.) • • Ö

TSZÁZ ÉV — az idők végtelenjében elenyésző Időszak — egy város életében számottevő jubileum: Történelem, mely nemcsak önmagát, a város sajátos életét tükrözi, hanem egy kissé a társadalmi történést, annak mozgásait is. Nagymegyer (Calovo) esetében is így van valahogy. Elég a régi korok krónikáiba, okirataiba belapozni, hogy a történelem levegőjét, a fejlődő változó élet kezenyomát érezzük, mely korról korra vitte előre az emberi haladás ügyét. Bár a város keletkezéséről nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok, tényként könyvelhetjük azonban el, hogy már a honfoglalás korában is lakott település volt. A monda szerint a város a nevét Árpád fejedelem egyik alvezérétől, Megerétől kapta, aki népével együtt Csallóközben telepedett le. Hogy a mondából mi az Igazság, nehéz eldönteni, tény azonban, hogy IV. Béla király 1268-i oklevelében komáromi várföldként, Villa Meger alakban szerepel. A mostani jubileum azonban későbbi eseményhez kapcsolódik. A Nagyszombatban tartózkodó Mátyás király — Zsombok Osvald megyeri bíró folyamodványára — 1466. december 15-én mezővárosi rangra emelte, sőt három országos vásártartási napot és pallosjogot ls engedélyezett. A történelem viharai nem kerülik el a várost. Királyok, fejedelmek, uralkodók és várparancsnokok újra és újra elismerik kiváltságaikat, aszerint, mikor melyik fél oldalán hadakoznak. A „megmaradás" érdekében a város ural nem egyszer a hatalommal szövetkeznek, a szabadság izét — példaként a Rákóczinak hódolást és a szabadságharcot említenénk — azonban kóstolgatják. Török csapatok, Habsburg-uralom, tűzvész és kolerajárvány pusztít a városifan, a város azonban él mintha jobb korok érkezésére várna ... Ojkori történetének aranyfejezete 1945 április első napján kezdődik. A jelszabadító szovjet hadsereg az élet és élniakarás érzését lopja a szívekbe. Bár sok még a — háború miatt — fájó, vérző seb, s időközben újabbak is ejtődnek, 1945. áprilisa az emberhez méltó élet útján indítja el a város lakóit, köztük azokat a százakat, akik annak idején „éhségmarsokkal", tüntetésekkel és sztrájkokkal tiltakoztak egy embertelen világ igazságtalanságai ellen. Könyveket lehetne írni a város történetéről, hisz eseményekben sohasem szűkölködött. Mi azonban inkább néhány keresetlen sorral mutatnánk be a várost, mely 500 éve ellenére most érzi magát igazán fiatalnak, erősnek, izmosodónak.