Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-15 / 345. szám, csütörtök

S Z U L Ö K, NE VELŐ K F Ó R U M A önuralommal. türelemmel SZÜNTELENÜL NYUGTALANÍTÓ nevelési kérdés a fiatalok magányérzése, egyedüllét komplexuma, elzárkózásuk közvetlen és távolabbi környezetüktől. Az első tünet a családdal való kapcsolat fellazulása, ami ellenséges, makacs, sőt gyűlölködő magatartásig fajulhat. A leggyakoribb előfordulási forma a magányosság érzete és rz ebből fakadó zárkózottság. Jó tisztáznunk, honnan ered ez a magatartás, milyen körülmények között jön létre. Ismert tény, hogy a serdülőkor fordulatot előidéző egyik jelensége, amikor a fiatal rádöbben arra, hogy „én vagyok én", tehát tudatára ébred saját egyéniségének. Rájön arra, hogy mindenki mástól különbözik, ^legközelebbi rokonaitól is, s eddigi kapcsolata az emberekhez válságba jut. Meggyőződésévé válik, hogy életének fontos döntéseiben magára marad, személyi felelőssége teljes súlylyal ránehezedik, eltölti őt a magára utaltság érzete. Ez kelti fel benne a magány * érzetét és ha ezt idejekorán nem tudja áthidalni megfelelő baráti kapcsolatokkal, az elhagyatottság és az elidegenedés lesz úrrá rajta. Később ugyan tapasztalatai rávezetik, hogy környezetében vannak bizalmat ébresztő, megértő emberek, akikkel megoszthatja gondolatait, megvitathatja ügyes-bajos dolgait, akiktől tanácsot, okos, megértő, gyakorlati segítséget is kaphat. A serdülő bizonyos ideig ennek ellenére sem tud szabadulni magára utaltsága, egyedülléte béklyóitól, s ez a szenvedés az e fejlődési korszakot nem értő felnőttek szemében morcos, makacskodó, puszta megjelenésével ingerültséget ébresztő kellemetlen lénnyé teszi. Pedig kevés kivételtől eltekintve ezek a tünetek csaknem általános jellegűek, hiszen a természetes fejlődés velejárói a serdülőkor bizonyos szakaszában, sőt azután is. BÁR A CSALÁDDAL VALÓ KAPCSOLAT, az emberekkel való érintkezés fellazulásának mértéke esetenként különböző és jellemvonások szerint differenciálódik, mégis egyöntetűen mondhatjuk, hogy ezekben az esetekben szükség van a felnőttek tapintatos beavatkozására. Ez a beavatkozás irányuljon a fiatalok bevonására a társaságba, tegye lehetővé Intim barátságok szövődését, emelje kl az ifjút vélt elszigeteltségéből, magaválasztotta zártságából, hiszen ebben a korban az eddiginél több felkarolásra van szüksége, őszinte jó barátra, magához illő fiatalok vidám körébe vágyik, amelyet azonban sokszor ő maga képtelen kezdeményezően létrehozni. Sokszor viszont élettapasztalatai hiányoznak ahhoz, hogy megválassza társaságát és elszigeteltségéből menekülve, meggondolás nélkül veti magát esetleg egy romantikát ígérő veszélyes kalandba. A tapasztalt és résen álló, gyermekét józanul féltő szülő megfontoltan, ős mintegy a háttérből irányítva úgy rendezheti fia vagy leánya dolgait, hogy a hirtelen kialakuló, vagy előrelátással szőtt baráti kapcsolatok — esetleg a más nemű fiatalok iránt ébredő vonzalom — ereje áthidalja életük e buktatókkal terhes, akadályokkal és gátlásokkal teli, nehéz időszakát. Az említett időszak azonban nem csupán az egyéniségre ébredés furcsa következtetésekre indító és ezekből nehezen kiláboló serdülő ifjúság időszaka, hanem az önálló szellemi élet kifejlődésének és minőségi fellendülésének ideje is. A fiatal gyakran már meg sem elégszik azokkal a szellemi javakkal, amelyeket környezete nyújthat, s másutt keresi az utat egyéniségének Ilyen irányban történő kibontakoztatására. A SZÜLŐI HÁZ LÉGKÖRE ugyanis sok esetben nemcsatc korlátozhatja, hanem meg is béníthatja a fiatal szellemi kibontakozásának lehetőségeit. A szülők olykor észre sem veszik, hogy akaratlanul útját állják gyermekük erkölcsi és világnézeti előrehaladásának. A szülők beszélgetnek, vitatkoznak, veszekednek és a gyermek, akiről azt hiszik, mit sem ért meg, figyel. Megfigyeléseit és következtetéseit természetesen fel is dolgozza. A serdülő fiatal pedig már pontosan érti, hogy mit jelentenek a ki nem mondott szavak, befejezetlen mondatok. Megfigyeli, milyen hangsúlllyal beszélnek a szülők munkájukról, munkahelyükről, hogyan szapulják feletteseiket, miként nyilatkoznak a hivatalokról, megjegyzik a napi- és időszaki sajtó cikkeihez fűzött kommentárokat, a rádió vagy a televízió műsorairól mondott véleményeket. A szülők állásfoglalásának kifejezésére az állandóan ismétlődő kifejező kézmozdulatok, félszavak, ingerültségük is elég. De a családi körben általában feszélyezettség nélkül nyilatkoznak rokonokról, Ismerősökről, elég gyakran tanítókról és nevelőkről is, anélkül, hogy észre vennék a „zsindelyt a háztetőn". Gyakran kiteregetik a gyermek, az ifjú által ismert egyén ügyeit is, ügyes, okos embernek titulálják a közvagyon szarkáit, eldicsekszenek azzal, hogy milyen összeköttetés révén szerezték be ezt vagy amazt, „kiismeri magát a dörgésben" állítják meggyőződéssel az olyanokról, akik a közrend és a törvény szélén tán colnak. Így tudja meg a gyermek, kinek van becsülete a család szemében. Még veszélyesebb hatással van rá, amikor szemtanúja lesz a megromló családi élet kirívó eseteinek, és éppen az ellenkezőjét tapasztalja otthon annak, amit az iskolában tanult, hallott. Kétlakiság, képmutatás, hazudozás nehezedik rá, csoda-e tehát, ha törés, csalódottság, kiábrándulás, szkepticizmus és közöny lesz úrrá rajta, fejlődése zsákutcába kerül ... Szándékosan soroltam fel a felnőttek magatartásának lehetséges negatívumait, hogy annál jobban kidomborodjék a pozitív hatás emberformáló ereje. A fiatalok helyes erkölcsiségét, világnézeti fejlettségét, szociális magatartását nagymértékben elősegítik azok a szülők, akik lehetőséget nyújtanak gyermekeiknek, hogy az ő magatartásukból vehessenek példát, megfontolt hangvétellel tárgyalják előttük a mindennapi élet ügyes-bajos dolgait. A kétlakiság, a képmutatás beláthatatlan károkat okoz a fiatalok jellemében. Igaz, nem könnyű bánni a serdülő fiatalokkal. Ezek a fiatalok szertelenek, kevés az önfegyelmük, gyakran tesznek fel kellemetlen kérdéseket, hirtelenkednek, sokszor szemtelenek, vitatkozásuk túlzottan éles, kultúrálatlan. De a szülőnek tudnia kell, hogy a gyermeket nem hagyhatja magára, hiszen irányításra szüksége van. Csakhogy ez a szülőktől rengeteg önuralmat és türelmet igényel. A SZÜLŐNEK AZT IS SZEM ELŰTT KELL TARTANIA, hogy nevelő beavatkozása ne történjen állandó rendreutasítás, korholás, az unalomig ismételt erkölcsi prédikációk formájában. Mert ezekkel a módszerekkel még inkább elidegeníthetjük magunktól a fiatalokat, s ez kihat a felnőttekhez való viszonyukra, egész Jövőbeni magatartásukra. H L A karácsonyi könyvvásár újdonságai Fenyves György budapesti levele N

em tudom másutt hogy van, Budapesten a karái csony a legfőbb szezon a könyvkiadásban. A legtöbb könyv az év utolján jelenik meg, s a vaskos könyvcsomagok már hoszszú évek óta egyre előkelőbb helyet foglalnak el a fényesen kivilágított karácsonyfák alatt... Előttem vaskos katalógus, több mint ezer címmel — az ünnepekre készült könyvjegyzék —, több mint egynegyede most megjelenő új műveket tartalmaz. A mai magyar költők közül Bárányi Ferenc jelentkezik új kötettel, amelynek elme „Az a merészség". A könyv érdekessége, hogy könyvkiadásunk tör ténetében első Ízben hangiémezmellékletet adnak a kötet hez, amelyen a költő saját verseiből szaval. Fiatal költő Soós Zoltán is, aki „Gorombakovácsok" című versciklusában a hajóépítők munkájának hősiességét örökíti meg. A mai széppróza világában nagy érdeklődésre számottartő újdonság Benjámin László „Kis magyar antológia" című műve, amely Irodalmi karikatúrák gyűjteménye. A korábban költőként már igen népszerű szerző, néhány hónap alatt szatirikus íróként is befutott — s karikírozott írőtársai tapsoltak neki legjobban ... Az évtizedekig emigrációban élt, majd idehaza elhunyt jelentős költő, író műfordító, szatiri kus Gábor Andor „Doktor Senki" című regénye, a ferenejózsefi idők karriertörténeteinek hol vidám, hol tragikus hangot megütő szatírája gyönyörű új kiadásban került az olvasók kezébe. Murányi—Kovács Endre, a kitűnő művészettörténész és író, élete nagy élményéről, a francia ellenállásról emlékezik meg ,flét álnév" című munkájában. Kalandos úton hét ember kerül össze, sorsuk alakulása a regény cselekménye, s mire az olvasó a felszabadulás boldog óráiig jut, megismeri ezt a hét hőst és megtudja Igazi (igen jócsengésűj nevüket ls. Végül az idős, kitűnő költőnő Várnai Zseni: „Egy asszony útla" című önéletrajzi trilógiájáról kell megemlékeznem, amely hű tükre egy a nőmozgalomig jutott asszony életútjának, s egyben fontos kordokumentum, remekül megírt, sokszor felejthetetlen részletekkel. A fiatalok számára is sok érdekességet hoztak a kiadók. Az évről évre megjelenő Fiúk és Lányok Evkönyve minden eddiginél gazdagabb tartalommal, sokszínű nyomásban látott napvilágot. Stein Aurélról a híres magyar Belső-Ázsia utazóról Ha lász Zoltán írt regényes életrajzot, amelynek címe „Romvárosok a sivatagban" s az nemcsak a kutatóutakkal, de azok tudományos és történeti eredményeivel ls megismerteti az iíjú olvasót. Titkos Ervin magyar tudós egy esztendőt töltött a „Mirnij" szovjet sarki kutatóállomáson, s élményeiről most színesen megírt érdekes könyvben számol be. Vámos Magda pedig „Rasid effendi" című regényében a kalandos életű magyar Ázsia-kutató Vámbéry Ármin utazásainak történetét dolgozza fel. Balogh Jolán: „A művészet Mátyás király udvarában" című tudományos körképe szinte mindent összefoglal, ami Mátyás király udvarában művészeti vonatkozásban történt: ez a mű tulajdonképpen a világhírű műremekekben gazdag, magyar reneszánsz első teljes monográfiája. Nemzetközi szempontból is a művészeti élet egyik legkiemelkedőbb eseménye az idős mester Barcsay Jenő harmadik művészeti tanulmány-tárgyú kötete, a „Forma és tér". Az eddig már több mint ötven országban megjelent „Festészeti anatómia" és „Ember és drapéria" folytatását jelentő munka máris a nemzetközi művészeti élet érdeklődésének középpontjában áll és rövidesen Idegennyelvű kiadásai ls elhagyják a nyomdát. Wilndez, persze, csak kos' " toló az újdonságok legérdekesebbjeiből. A teljes lis tát lehetetlen lenne felsorolni. Ha pedig a számok oldaláról nézzük a dolgot — egy sajtótájékoztató adatai szerint — 1966 karácsonyán több mint négyezer könyvárusító helyen közel 40 millió kötet várja az olvasókat. íme, a bizonyság, hogy az idén különösen gazdag a könyvkarácsony Magyarországon, ^ r •.•^••VÄVvlRv Karácsony aBlElA LABUT-fon < OF-745 Megkezdődött a karácsonyi vásárunk • Bő választék ajándéktárgyakból^ j'áték-kiállítás, karácsonyfadíszek eladása # Minden emeleten külön részleg az alkalmi vásárlók számára • A kötöttáru és férfi konfekció osztály vásárlói tárgysorsjáték-szelvényt kapnak ® Ajándékcsomagoló szolgálat ® Tízórai és ebéd a kávé-, házban # Vasárnap is nyitva van BILA LABUÍ TELJESÍTSE GYERMEKE KÍVÁNSÁGÁT, ajándékozzon babátl Gazdag választék a JÁTÉKÜZLETEKBEN (HRAČKY) Ne halogassa a vásárlást! 2 HÉT MÚLVA KARÁCSONY UF-773 AGYERMEKEK KEDVENCE: Ä BEFŐTT, ••••^•MMMMMMIMBHBB az ünnepi a<;z*"1 n«M'""

,l«i!hetetlen tartozéka. BÖ VALASZTÉKOT TALAL MINDEN ÉLELMISZERÜZLETBEN ÚF-764 1966. -III. 11.