Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-14 / 344. szám, szerda

Az SZKP Központi Bizottságának határozata BREZSNYEV ELVTÁRSNAK „A SZOVJETUNIÓ KÜLPOLITIKÁJA ÉS AZ SZKP HARCA A KOMMUNISTA MOZGALOM OSSZEFORROTTSÁGÁÉRT" CÍMŰ BESZÁMOLÓJÁHOZ Koszigin Törökországba látogat Moszkva (ČTK) — A Szovjetszkaja Rosszija c. moszkvai lap tegnapi számában közli M. Szircevnek a törökországi helyzettel és a török—szovjet kapcsolatokkal foglalkozó cikkét, mely összefüggésben áll Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének december 20-i törökországi hivatalos látogatásával. Szircev visszaemlékezik azokra az időkre is, amikor Törökországban „még komolyan vették az imperialista propagandát". A verbális szuggesztio sem hathat örökké, így Törökországnak is rá kellett jönnie arra, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista országok a teljes egyenjogúság, a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján el akarják vele mélyíteni baráti kapcsolataikat. „Alekszej Koszigin látogatásával először valósul meg a szovjet—török kapcsolatok történetében az, hogy a Szovjetunió miniszterelnöke Törökországba utazik" — hangsúlyozza a lap. Nyilatkozat a francia külpolitikáról Párizs (CTK) — Couve de Murville francia külügyminiszter a nemzetgyűlés keddi ülésén elmondott beszédében a francia kormány külpolitikájával foglalkozott. Beszédének két fő pontja, Koszigin franciaországi látogatása utáni francia—szovjet viszony és a német kérdés volt. A két ország közötti kapcsolatok jelenlegi fejlődési fokát nagyon kedvezőnek tartja a miniszter. Megállapította, hogy a szovjet kormányküldöttségnek a francia képviselőkkel folytatott közelmúltbeli tárgyalásai során sok kérdéssel foglalkoztak, elsősorban azonban a kölcsönös kapcsolatok és együttműködés problémáival, a nemzetközi helyzettel, az európai értekezlettel, leszereléssel, s végül a vietnami kérdéssel foglalkoztak. Az európai értekezlet egybehívásának „a jelenlegi folyamat lezárását, nem pedig a kezdetét" kellene jelenteni. A német kérdéssel kapcsolatban a szovjet és a francia fél elvileg megegyezik abban, hogy e problémát kizáróan békés úton kell rendezni. Az amerikaiak Elutazott hazánkból újabb veszteségei a Szovjetunió államügyészségének küldöttsége (CTK) — A Szovjetunió államügyészségének küldöttségét R. A. Rugyenko főügyész vezetésével tegnap a délutáni órákban V. Koucký, a CSKP Központi Bizottságának titkára fogadta. A szovjet vendégeket dr. |. Bartuska professzor, csehszlovák főügyész kísérte. A szovjet delegáció tagjai tegnap B. Laštovifikával, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjával, a Nemzetgyűlés elnökével és V. Dávid külügyminiszterrel is találkoztak. Szovjet vendégeink tegnap befejezték csehszlovákiai látogatásukat és az esti órákban visszautaztak Moszkvába. Hanoi (CTK) — A hanoi rádió tegnap hírt adott arról, hogy a Hanoi és környéke elleni bombatámadások során ismét lelőttek négy amerikai repülőgépet. A repülőgépek személyzetét foglyul ejtették. Hanoiban megnyílt a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front állandó irodája. Vezetője Nguyen Van Tien a felszabadítási front központi bizottságának tagja. New York — A köztársasági párt vezetői támogatásukról biztosították Johnson vietnami politikáját, de egyúttal bírálták és az adóemelésre vonatkozó tervei miatt. Azt javasolták inkább, hogy a nagyszabású társadalomfejlesztési programját csökkentse, hogy ezen az úton az adók emelését elkerülhessék. MEGKEZDŐDÖTT AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZOK szakszervezeti kongresszusa (CTK) — Prágában tegnap megkezdődött az Egészségügyi Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének IX. kongresszusa, amelyen a küldöttek Jaroslav Kőtárnak, a Szakszervezeti Szövetség elnökének beszámolója alapján három napig tanácskoznak egészségügyi problémákról, megoldásuk lehetőségéről s a legidőszerűbb feladatokról. A kongresszuson dr. FrantiSek Kriegl, a CSKP Központi Bizottságának tagja vezetésével (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolható kocsik különfélék — trailer, fagyasztó kocsi és lapos kocsi. Mindegyik része külön kapható majd, úgyhogy a bevásárlás olcsóbb, a felhasználás sokoldalúbb lesz. A Tatra negyedik típusa — rakétahordozó. Az eddigi billenőszerkezet a kilövőpályát emeli majd, a gumifejü rakétát önműködően három négy méterre kilövi, majd viszaereszkedik. N o v y se diák konstruktőr egy lendkerekes kisautón dolgozik, Rudolf S k yb a Igazgató pedig minintűr mosógépek j igazán kimossák a babaruhát) gyártását szorgalmazza ... Olcsó és tökéletes legyen A piacon nemrég feltűnt egy csehországi, fátékgyár motor nélküli vdntató teherautója, 25 koronáért. Két napon belül már nem volt kapható az üzletekben. Megkérdem az Igazgatót, mi a véleménye ezekről az olcsó, ám motor nélküli játékokról amilyeneket sem a műhelyekben, sem a kísérleti osztályon nem láttam. részt vesz a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége. Jaroslav Koláf a többi között arról is tájékoztatta a kongresszust, hogy eleget tettek az Egészségügyi Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottsága közös javaslatának, s jóváhagyták, hogy az egészségügyi alkalmazottak fizetésrendezését egyszerre hajtsák végre, ne pedig további két szakaszban, ahogy azt eredetileg tervezték. A fizetésrendezésre kitűzött határidő 1967 április 1. — A szívemből beszél — mondja az igazgató. — Már két éve igyekszem motor nélküli autó gyártására, a kereskedelem mindig visszautasítja, mert szerinte legalább lendkerekes motornak kell benne lennie, így hát motoros játékokat gyártunk. Természetes, hogy darut, kotrógépet, akadály előtt kitérő autót nem lehet motor nélkül gyártani. De ezek kis sorozatok, hiszen ilyen drága játékot ritkán vesznek az emberek. Egy kotrógépnek például 130 alkatrésze van, minden alkatrész három, néha öt műveletet igényel. Tehát vagy ötszáz műveletre kell szerszámokat készíteni^ a legtöbbet a motorra. Kis sorozatokban ez egyáltalán nem fizetődik ki. Ilyen játékok gyártását párhuzamosan gyártott tömegcikk teszi csak lehetővé. Ezért szorgalmazom legalább egy-két egyszerű játékfajta gyártását. Lesz-e pótalkatrész? A rentabilitás problémáját az üzem egy ulapť.y. sokféle módozatának gyártásával igyekszik megoldani. Az úf, jövőre gyártásra kerülő autó menMoszkva (CTK) — Moszkvában kedden nyilvánosságra hozták az SZKP Központi Bizottsága plénumának azt a határozatát, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkára által december 12-én a Szovjetunió nemzetközi politikájáról és az SZKP-nak a kommunista mozgalom egységéért vívott harcáról szóló referátumával kapcsolatban fogadtak el. A TASZSZ hivatalos jelentése megállapítja, hogy a plénum teljes mértékben jóváhagyta az SZKP Politikai Bizottságának politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét, amely a párt XXIII. kongresszusának határozataiból indul kt mind a külpolitika, mind a kommunista világmozgalom terén. A plénum határozata a továbbiakban megállapítja, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány az imperializmus agresszív erői ellen folytatott harcban a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének lenini politikájával tovább növelte a Szovjetunió tekintélyét a világban. A Szovjetunió ezzel jelentősen hozzájárult a világbéke és a népek biztonságának védelméhez, a szabadságért, békéért és szociális haladásért küzdő tömegek harcához. A nemzetközi helyzet normalizálása és a béke megszilárdítása elé azonban komoly gátakat emel az imperialista hatalmak agresszív politikája elsősorban az amerikai imperializmus, valamint az NSZK . revansista köreinek politikai irányvonala. A Szovjetunió véleménye szerint továbbra is elkerülhetetlenül szükséges határozottan visszautasítani az imperializmus háborús uszító erőit, a más országokba való beavatkozás politikai aszpektu sait és a fegyveres válságok kirobbantását szorgalmazó tö rtkvéseket. Az SZKP Központi Bizottságá nak plénuma jóváhagyta a Politikai Bizottság és a szovjet kormány állásfoglalását a vietnami kérdésben. Múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy továbbra is sokoldalú segítséget nyújtsanak az amerikai imperialista agresszió ellen hősiesen küzdő vietnami népnek. — Rendkívül fontosnak tartjuk az európai biztonság megszilárdítását — hangsúlyozza a továbbiakban a plénum határozata. Véleményünk szerint a kommunista és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai és a Varsói Szerződés kormányainak részvételével megtartott varsói és bukaresti tanácskozások okmányaiba foglalt alapelvek megvalósításáért folytatott harc nagyon fontos feladat. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma különösen hangsúlybzza, hogy a jelenlegi nemt ő -, szervizkocsi, t ű zolt ó- és rendőrautó alakjában készül majd, e g yf or ma alapelemekből, de különféle szereléssel és színezéssel. Erről eszembe jut, hogy egy elrontott rendőrautót, majd az elrontott mentőkocsi alkatrészével javíthatom meg fiaimnak ... Meg ls kérdem: — Pótalkatrészeket nem gyártanak? Mert sok mindent az apák, vagy a nagyobb gyerekek otthon ts meg tudnának javítani... — Ez idáig csak a brnói Chemoplast-tal van ilyen szerződésünk, és szállítunk a kisipari javító üzemeknek ts pótalkatrészt. Szívesen küldünk közvetlenül a gyárból a vásárlónak is, ha kér ... Itt az Igazgató abbahagyja, de látom, ott harapta el a szót, ahol el kellett volna mondania, hogy: ha mindenki kijavítaná a régi játékokat, ki vásárolna újat? Pedig én tudom, hogy csak alkatrészek gyártása is rentábilis lehet annak, aki ismeri az apákat. Mi ugyanis — valljuk be — játékjavítás ürügyén szívesen eljátszunk fiaink játékaival... VILCSEK GÉZA zetközi helyzetben sokkal fontosabb mint valaha a szocialista világrendszer erőinek szilárd összefogása a szocialista országok politikai és gazdasági együttműködésének fejlesztése, a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának erősítése, a gyarmati elnyomás és az újgyarmatositási törekvések ellen harcoló népek támogatása és a nemzeti felszabadítási erőkhöz fűződő kapcsolatok következetes megszilárdításaAz SZKP Központi Bizottságának plénuma teljes mértékben egyetért a Politikai Bizottságnak és a Szovjetunió kormányának irányvonalával és gyakorlati tevékenységével az SZKP és a Kínai Kommunista Párt, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kölcsönös kapcsolatait illetően. A legutóbbi kínai események a Kínát Kommunista Pán Központi Bizottsága VI. plénumának határozata arról tanúskodnak, hogy Mao Ce-tung és csoportja nagyhatalmi, szovjetellenes politikája új, veszedelmes szakaszába lépett. Az a vonal, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetőt a nemzetközi politikában érvényesítenek, a szocialista országokkal szembeni politikájuk, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió ellen folytatott ellenséges kampányuk, romboló akcióik a nemzetközt kommunista mozgalomban semmiképpen sem egyeztethetők össze a marxizmus—leninizmussal. Ez a politika csak árt a szocializmus, a nemzetközi munkás- és felszabadító mozgalom ügyének, valamint magának a kínai nép szocialista vívmányainak. Ez a politika és ezek az akciók objektíve az imperializmust támogatják. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma Ismét leszögezi, hogy az SZKP barátságban akar maradni a Kínai Kommunista Párttal. Erről tanúskodik az SZKP nemzetközi szolidaritásának vonala a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság iránt. Ezzel egyidejűleg azonban szükségesnek tartjuk, hogy erélyesen rámutassunk a mai kínai vezetők Lenin ellenes nézeteire és nagyhatalmi nacionalista vonalára. A marxizmus —leninizmus védelméért vívott harc megerősítése a fő irányvonal, amelyeket az 1957. és 1960. évi moszkvai tárgyalásokon dolgoztak ki. A mai helyzetben egyre nagyobb jelentőséget nyer az a harc, amelyet valamennyi kommunista és munkáspárt összefogásáért vívunk a marxizmusleninizmus elvi alapján. Az SZKP Központi Bizottsága egyetértéseinek ad kifejezést a testvéri marxista—leninista pártok azon nézetével, hogy a jelen időszakban kedvező feltételei nyíltak a kommunista és munkáspártok képviselői új nemzetközt értekezletének, amelyet a pártok közti kölcsönös és előzetes konzultációk során jól elő kellene készíteni. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma határozatainak végén felhívja a pártszervezeteket és valamennyi szovjet dolgozót, hogy alkotó munkájukkal sokszorozzák meg hazájuk gazdasági és katonai erejét, eredményesen valósítsák meg a kommunista építés azon nagy terveit, amelyeket a párt programja, valamint az SZKP XXIII. kongresszusának határozatai tűztek ki s így méltóképpen fogadják hazájuk 50 esztendős jubileumát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Ismertették az új bonni kormánynyilatkozatot (Folytatás az 1. oldalról) sőnek a francia—nyugatnémet viszonyról szólt. Hangsúlyozta, hogy az NSZK-t és Franciaországot „különösen nagyfokú" „érdekközösség" köti össze. Franciaországgal együtt az NSZK Igyekszik előmozdítani a nyugat-európai országok szövetségének megszilárdulását, amelyet „elengedhetetlennek" tekint. A nyugatnémet—francia együttműködés nem irányul más nép ellen, hanem az európai egységpolitika „kristályosodási pontjául" szolgál. „Rendkívül fontos a nyugatnémet—francia együttműködés lehetőleg minél több területen a kelet-európai szomszédokhoz fűződő viszony megjavításának szempontjából" — mondotta Kiesinger. Mindezeknek a fényében a kormány „a lehető legkézzelfoghatóbb an igyekszik kihasználni a nyugatnémet—francia szerződésből adódó lehetőségeket". Kiesinger hangoztatta, hogy a jövőben is lesznek néhány kérdésben nézeteltérései a két országnak, de a két nép érdekei átfogó „gazdasági, technológiai, kulturális, katonai és politikai együttműködést tesznek mindenképpen szükségessé". Ezután arról beszélt, hogy az NSZK kormányának hő óhaja az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok megszilárdítása és fejlesztése. Az NSZK Jét fontosságúnak" tekinti az Egyesült Államokkal és a többi NATO-országgal fenntartott szövetséget az Egyesült Államok is számít szövetségeseinek megértésére és támogatására, — mondotta. A továbbiakban hangoztatta, hogy a bonni kormány „következetesen folytatja a nyugateurópai gazdasági közösség fejlesztését". A Közös Piac nyitva áil minden európai állam előtt. A nyugatnémet—szovjet viszonyt értékelve a kancellár azt állította, hogy a német egység megoldatlan problémája „még teherként nehezedik" ezekre a kapcsolatra. Remélhető — mondotta — hogy fokozatosan megjavul a kölcsönös bizalom, javulnak a két ország kapcsolatai is. Kiesinger magát a szovjet—nyugatnémet együttműködés szorgalmazójának tüntette fel, mondván, hogy 1955 ben ő sürgette nyugatnémet részről, hogy az NSZK és a Szovjetunió között létesüljön diplomáciai viszony. A két ország viszonya fejlesztésének alapjául Kiesinger a szovjet—nyugatnémet „gazdasági, szellemi és kulturális" kapcsolatok előmozdítását je lölte meg. Kijelentette, hogy az NSZK meg akarja javítani viszonyát a többi szocialista országgal is „gazdasági, kulturális és politikai" szinten és „amennyiben a körülmények megengedik, kész diplomáciai kapcsolatra lépni velük." Ebben a vonatkozásban külön megemlítette Csehszlovákiát és Lengyelországot. Az NSZK kormánya „óhajtja a megbékélést a lengyelekkel, akik végre már biztosított határok között akarnak élni... és a németek ma jobban megértik ezt az igényt, mint valaha". Szavaiból azonban kitűnt, hogy a bonni kormány továbbra sem ismeri el az Odera—Neisse határt, mert — mint mondotta — az „egységes Németország határait" külön egyezményben kell majd rendezni. Csehszlovákiáról szólva kijelentette, hogy a nyugatnémet kormány „elítéli Hitler politikáját", amely Csehszlovákia állami létének megsemmisülésére irányult. Elismeri azt is, hogy az „erőszak árnyékában kikényszerített müncheni egyezmény immár nem érvényes". Mindazonáltal az NSZK és Csehszlovákia között még vannak „meg oldatlan problémák". A német kérdésről szólva Kiesinger megismételte azt a korábbi hivatalos bonni álláspontot, miszerint az NSZK kormánya az egész német nép kép viselőfének tekintt magát. Megjegyezte, hogy Bonn igyekszik fejleszteni az „emberi, gazdasági és szellemi kapcsolatokat" az NDK-val, de ez bonni részről nem jelenti „egy másik német állam elismerését". A kormánynyilatkozat elhangzása után a szövetségi gyűlés ülését elnapolták. (MTI) A GYERMEKÁLMOK VILÁGÁBAN