Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-13 / 343. szám, kedd

Kiállítass jegyzetek Milan Gašpar képei a Majermk Galériában „SZERETEM A SZIKLAKAT, a vizeket, a földet," — vallja M. Gašpar. Szereti Vágbeszterce táját, a vörösköl völgyet, ahol az élet első s maradandó benyomásait kapta. S az otthoni táj harmóniája máig sem vesztett vonzerejéből. Ez a vonzat lom mégsem lírai aláfestésű, hagyományos tájképekben nyer kifejezést. Gašpar 1944—48 között Sokol, Milly, és Mudroch tanítványa volt, majd mint ösztöndíjas látogatja a Krakkói Akadémiát. Hazatérve aktív tagja tesz a C. Majerníkről elnevezett csoportnak. Ez a tény is rávilágít újatakarására, haladó művészeti szemléletére. Az, amit ma a 41 éves művész kétévtizedes festői munkálkodás után első, önálló tárlatán bemutat, se nem szokványos, se nem szabványos. Nálunk valóban új, s egy a maga hangjára talált művész közvetlen és egyéni megnyilatkozása. Gašpar a természeti folyamatok értő-érző megfigyelője. Értelmét s fantáziáját a kozmikus jelenségek izgatják. — Eternitlapokon, falemezeken különleges szintétikus anyagokkal, lakkokkal, homokkal, fémesen csillanó szemcsés matériával dolgozik. Kevés színnel, szürkék és fakóbarnák árnyalataival, itt-ott feketével, ezüsttel s arannyal, a gesztikus festésre is emlékeztető, szerteágazó és ismét találkozó, vagy hullámzó vonalakkal érzékelteti a mindenség törvények szabályozta jelenségeinek változásait. S mikor a színeket a lemezre felrakja szinte „pszichikailag leplezi le élményeit". — A „Világok" tompa alapszínéből sejtelmesen ragyog elő a Tejutak ezernyi csillaga, Naprendszere. Az „örvény" s az „Áramlás" mozgásának, ritmusának absztrahált elképzelését rögzíti, úgy, hogy nemcsak a szem követi a vízben munkáló erők útját, hanem a fül is érzékeli a folyó zúgó áradását. FESTŐNK KERESÉSEI nem elszigeteltek. A kiállítást megnyitó dr. T. Strauss szerint a francia újrealizmus úttörőjének, Yves Kleinnak kísérletei hatottak ösztönzően Gašparra. BÁRKÄNY JENÖNÉ Bauer Szilárd-kiállítás a Kelet-szlovákiai Képtárban A Kelet-szlovákiai Képtár új termeiben elsőként Bauer Szilárd (1893—1928) gyűjteményes kiállítását rendezték meg. A kifinomult Ízléssel és hozzáértéssel kiválasztott anyag — Bauer Szilárd fennmaradt jellegzetes festményeinek, pasztelljeinek és grafikájának seregszemléje — időbeli sorrendben. A nézők a művész mintegy 80 alkotását szemlélhetik a tárlaton. Bauer Szilárd Kassán élt és dolgozott. Már fiatal korában Capekért, Spáláért, Kubistáért rajongott. Akárcsak kortársai, foglalkozása mellett (mérnök volt) ő is a Krón-festőiskolában fejlesztette látókörét, ott csiszolta képzőművészeti ismereteit. Autodidakta volt — majd egyike lett a kelet-szlovákiai expresszionista irányzat legjelentősebb képviselőinek. Foltýn Ferenccel, Schiller Gézával dolgozott mindnyájukat a szociális' témakör foglalkoztatta. Az lelkesítette, ösztökélte a beteges, csalódott, törékeny testű festőt, amikor állványát a külvárosi utcákban állította fel, hogy képein meglátásait, szorongó érzelmeit és az ember iránti ragaszkodását rögzítse. Dinamikus, nyugtalan vonalvezetése érzékelteti benső világát. Témaköre: régi házak, háztetők, a peremnegyedek sikátoros utcasorai. Festményein többnyire lebontott városrészek elevenednek fel, melyek csupán az idősebbek emlékeiben élnek — és már javarészt dokumentációs értékkel bírnak. Ilyenek „A peremnegyed", „A cigánytáborban", „Utca a téglagyár felett", „A Tímár utca". Bauer Szilárd gyakran és előszeretettel örökítette meg vásznain a munkások életét, küzdelmeit, a proletárcsaládok világát. Nem szépített, nem túlzott. Egy kort igyekezett csupán megörökíteni ez a fiatalon elhunyt, haladó szellemű, forradalmi eszméktől áthatott festőművész — gyorsan, lázasan, mintha csak érezte volna, hogy kevés ideje adatott rá. „A népszónok", „A sztrájk", „ítélet a börtönben", „A menekülők", „A nyomorgók", „A Bastille lerombolása", valamint nagyméretű vászna — „A kivándorlók" — szenvedélyes tanúságtétel. Bauer Szilárd aránylag egyszerű kézírással, kifejező eszközökkel örökítette meg Košice életét ás emberét a század első kát évtizedében. A Kelet-szlovákiai Képtár dolgozóinak pedig sikerült ezt a légkört a tárlaton felevenítenl. TÄNZER IVÁN JULIUS KATCHEN ZENEKARI ESTJE JULIUS KATCHEN, amerikai zongoraművész már többször vendégszerepelt nálunk, és mesen összehangolt művészetével mindannyiszor elbűvölte a bratislavai hangversenyközönséget. Ezúttal Mozart d-moll zongoraversenyét (K. 466.) adta elő. Katchen zongorajátéka maga a technikai tökély. A pergő részletek káprázatosak. Billentyűkezelés! technikájáról tanulmányt lehetne írni. Mozart tolmácsolásában mégsem ezek a tényezők jelentették a legtöbbet, és nem ez volt a lényeg. Művészi kifejező eszközei, egész előadásmódja mintugy reflektorként világítottak rá arra, hogy ebben a műben már nem a „napos" Mozarttal találkozunk, a d-moll verseny már nem elragadóan könnyed, szellemes társasági csevegés: a zeneköltő kilépett a rokokó „charmejának" aranyozott keretéből. Sőt ml több, áttörte a konvenció falát, mert a d-moll versenyben feszülő érzések ábrázolása nagyon távol állt kora művészetétől. Katchen világosan érzékeltette a szenvedélyes hullámokat keltő belső történés összefüggéseit, és mélységesen komoly művészi beleéléssel feltárta a Mozart-mű értelmi sűrűségét, és leheletszerűen gyöngéd, álomszerű, megindítóan „mozarti" hangokat talált a Románc tündöklő békevilágának érzékeltetésére. A hallgatóság lelkes ovációjára vendégművészünk Brahms Intermezzójának felejthetetlen előadásával ajándékozott meg bennünket. Ladislav Slovák karmester Ián Gtkker „Zenekari tanulmány egy színjátékhoz" című művével nyitotta meg a hangverseny műsorát. A kompozíciót, amely eredetileg Dürrenmatt Fizikusok című színművének egyes Jelenetelt aláfestő vázlatokból állt, Cikker egységbe fogott zenekari darabként bocsátotta hangversenyútjára. Ladislav Slováknak érezhetően szívügye a mai, és különösképpen a mai szlovák zene hiteles tolmácsolása. Valóban úgy éreztük, hogy autentikusan szólaltatta meg Cikker drámai mozgalmassággal bonyolódó eseménydús muzsikáját. Befejezésül, élvezetes előadásban, Schubert IV. szimfóniája hangzott el. C-MOLL SZIMFÓNIÁJÁNAK Schubert később a „tragikus" címet adta, de a tizenkilenc esztendős zeneköltő, akinek életében akkor — a szó rideg, meztelen értelmében — még nem fordultak elő tragikus események, e művében a tör tlen ifjúság bájával, erejével és átmeneti gyöngéivel muzsikál. Ladislav Slovák szabadon daloltatta az Andante üdén lírai, ábrándos melódiáit, jellegzetesen szólaltatta meg a hatásos Scherzót, és kellemes kicsengést jelentett az ifjúkori „tragikum" szimfóniájának jóformán felhőtlenül átvonuló zárótétele. HAVAS MÁRTA imm s Elektronikus nyomozó a vasműben Az első dolog, amit kinyomoztattak vele — egy elektromotor volt. A Trineci Vasműben ugyanis mintegy 25 000 villamos motor működik s megtalálni köztük az igazit, azazhogy mintegy „kapásból" rámutatni — ez bizony nem kicsiség. A dolog úgy adódott, hogy a vállalatban megrongálódett az egyik kulcsi fontosságú villamos motor. A termelés megszakadása veszélyeztette a gyárat s a könyörtelen idő azt diktálta: halaszthatatlanul pótgépet kell találni! De van-e egyáltalán a raktárakban ilyen elektromotor? Ki futja végig a lehető legrövidebb idő leforgása alatt a kartotékokban szereplő 2S 000 bejegyzést? Kl állapítja meg, hol keressék a megfelelő pótberendezést? Főszereplőnk nem halogatta a dolgot. Habozás nélkül megkezdte a feladat megoldását. Az „emlékezetében" elhelyezett számtalan utasítás közül ezekből indult ki: 1. Kl kell keresni és meg kell határozni 10 kívánt tipusú elektromotort. 2. Ki kell keresni és írásban Jelenteni kell egy meghatározott gyártásszámú és egyéb jellemzőknek is megfelelő motort. Mihelyt megkapta ezeket az információkat, le lehetett nyomni a szükséges gombokat... Két három másodpere múlva a távgépiró lekopogtatta az első adatokat. Az elektronikus detektív teljesítette a feladatát. A keaesett pótmotort rekordidő alatt megtalálták! A MINSZK 22 Így kezdte meg szereplését a Trineci Vasmű új detektívje, a szovjet gyártmányú közepes teljesítményű MINSZK 22 önműködő számítógép. Országunk-i ban már ugyan 15 ilyen berendezés működik, a tfinecl mégis elsőként kezdett tevékenykedni a csehszlovák kohóiparban. Beszerzése a szereléssel együtt kb. 6,5 millió koronába került, egy hasonló teljesítményű angol LEO 803-as számítógépért azonban devizákban kb 13 millió koronát kellett volna fizetnünk. A tflneciek becslése szerint új számítógépük beszerzési költségei legkésőbb két éven belül megtérülnek. A MINSZK 22-ben körülbelül 30 000 félvezető elemet (tranzisztort és diódát) talál lünk. A nyomtatott áramkörök lemezke alakúak. A számítógépbe való behelyezésük egyszerű: az előkészített dugaszaljazatba tolják be őket. Ha netán a gép valamelyik tranzisztora megrongálódna, az egész lemezkét kl lehet cserélni, az időbeli kiesés tehát minimális. Ami a teljesítményét illeti, a MINSZK 22 átlag 5—6000 műveletet végez el másodpercenként. A művelet alatt például összeadást, szorzást stb. kell értenünk. A gép egyébként több mint száz műveletet különböze tet meg. Két tízszáinjegyű szán mot megközelítően 100 milliomod másodperc alatt ad Össze. Ennek az időtartamnak a rövidségéről úgy alkothatunk némi elképzelést, ha tudatosítjuk, hogy a 110 km/óra sebességgel száguldó autó 100 milliomod másodperc alatt csupán 3 millimétert tesz meg. A mondabeli Sessa Ibn Daher vezír, a sakkjáték feltalálója azt kérte jutalmul a királytél, liogy ajándékozzon neki annyi búzaszemet, mint amekkora szám jön ki akkor, ha a sakk-, tábla első kockájára egy búzaszemet, a következőre kettőt, a harmadikra négyet, a negyedikre nyolcat és így tovább mindig kétszeres számú búzaszemet tesznek a következő kockára. Tudjiuk, hogy ily módon '-— számos szorzási művelet után szédületes szám jön ki: 18 billió 446 744 milliárd, 73 709 millió 551615. A MINSZK 22 ezt a feladatot, az eredmény kinyomtatását Is be-: leszámítva, kb. egy másodperc alatt oldja meg. A gyökvonás, logaritmusok, sinusok, kosimn sok, integrálok, egyenletek stb. úgyszólván kicsiségek a számítógép számára. Csodálatos emlékezőtehetség A számítógép belső memóriájába helyezik el a [eladatok megoldásához szükséges belépő információkat s az ún. programot, vagyis az adott feladat megoldására vonatkozó utasítások összességét, összesen 8192 szó a számítógép befogadóképessége. Egy szó alatt 10 számjegyet, vagy 6 betűt kell érteni. Maga a belső memória mintegy 300 000 ferrit-magocskából tevődik össze, mégis könnyű-* szerrel beférne egy kisebb bőröndbe. Ami gyorsaságát illeti: 24 milliomod másodperc alatt adja át további feldolgozásra a memóriában elhelyezett számot. Van a gépnek ún. külső memóriája is. Ez ugyan lassúbb, viszont óriási kapacitású — 1600 000 szó fér el benne. Ez a memóriaegység némileg a magnetofonra emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy itt a magnószalagra nem zenét, hanem — elektromos impulzusok formájában — bizonyos módon rejtelmezett számokat rögzítenek. A magnetofon-gépezet olvasóképessége 2000 szó másodpercenként. A Tŕinec ben felszerelt számítógép egyébként nemcsak lyuk-i szalagról dolgozhatja fel az adatokat, hanem a megszokott kártyákról is, amelyeket a klasszikus lyukkártyás teclmii ka használ. Eredmények — gyorsnyomdából A számítógép kinyomtatva közli az eredményeket. Erre a célra egy beépített speciális gyorsnyomda szolgál. A MINSZK 22 keskeny nyomdája akár 1200 sor percenkénti sebességgel is árasztja az eredményeket. Széles sorú nyomdája nemcsak számokat, hanem latiin- és cirillbeiűket, valamint különféle segedjeieket Is nyomtat percenként 400 betű sebességgel. Az eredményeket lyukszalag segítségével mindjárt a számítás elvégzése után távgépíróval — anélkül, hogy az eredményeket át kellene írni — az üzem szükséges helyeire lehet továbbítani. Mindez teljesen am tomatikusan történik. A MINSZK kezelő személyzetét a legigényesebb feladatok megoldásába is beavatták és előkészítették. A számítási eredmények megbízhatósága természetesen megköveteli az eredeti nyilvántartás jobb minőségét. Ezen a téren is úttörő munkát végeztek a Trineci Vasmű dolgozói. Az önműködő számítógép beszerzéséről hozott döntéssel egyidejűleg ugyanis megkezdték az információk feldolgozásának Intenzív műszaki elő* készítését s úgyszintén javítani kezdték az operatív műszaki nyilvántartás adatainak a rög-i zítését is. Már a MINSZK 22 üzembe helyezése előtt olyan gépszerkezetet helyeztek üzembe, amelyek távgépíró segítségével továbbította a tájékoztatás adatalt. Most fejezik be annak a távgépíró központnak a szerelését, amely egyidejűleg tíz helyre fogja közvetíteni az információkat, vagyis a vállalat tíz érdekelt (vezető) dolgozója ugyana-bban a pillanatban kapja meg a központból kiadott adatokat. Sokoldalú segítőtárs Mi mindent fog számolni egyik legfontosabb kohászati kombinátunkban a MINSZK 22? Elsősorban a vállalat operatív irányításának területén igyekeznek hasznosítani, vagyis a műszaki nyilvántartás, a termelőegységek tervezésének és ellenőrzésének stb. feldolgozására. Ez idő szerint, a többi kö^ zött ilyen programok elökészn tésén fáradoznak számára: az üzemen belüli szállítás operatív műszaki nyilvántartásának és az elektromotorok műszaki nyilvántartásának az automatizálása, a folyamatos finomhengermű termelésének operatív tervezése ós ellenőrzése, a kombinát négy acélműje műszaki paramétereinek feldolgozása, a számlázás automatizálása, a nagyolvasztó töltésének kiszámítása stb. A MINSZK 22 egyik legközelebbi nagy akciója az üzemen belüli szállítás ún. vontatópálya-számlájának a kiszá-t mítása lesz, ami a többi kö-< zött a „tartózkodási" norma, a prémiumok és az álláspénz kiszámítását, továbbá az ezzel összefüggő operatív nyilvántartást jelenti. Ezt a munkát, amelyet ez ideig kézi művele, tekkel 10 dolgozó egy egész hónapon át végzett, a MINSZK — az előkészítési műveleteket is beleszámítva — hat óra alatt elvégzi. Maga a számítás mindössze néhány percig fog tartani! Nem kevésbé kecsegtető az a tény is, hogy a MINSZK 22 sokoldalú s úgyszólván csodálatba ejtő teljesítménye ellenére — a Tfineci Vasműben nem lesz maradéktalanul ki-* használva. A kombinát sokrétű feladatait akár egy műszak alatt is teljesítheti. Szoka"-n kapacitása ezért lehetővé teszi, hogy más vállalatok és intézmények is igénvbe vegyék segítségét. Érdeklődőkben már ma sincs hiány. , (djl RAKÉTALÉPCSÖBÖL - ÜRFÜLKE Az USA-beli Hubtsvillban működő űrkutatási központ szakemberei az ApoIIo tervezet előkészületein dolgoznak. A többi között felvetették a gondolatot, hogy a jövőben a Saturn-rakéták kiégett részeit az űrhajósoknak a kozmoszban való hosszabb tartózkodására lehetne felhasználni. A Saturn (S IVB) utolsű fokozatának módosítását tervezik, amelyhez valamiféle „előszobát" kellene szerelni, hogy lehetővé váljon az űrhajósoknak a légüres térbe való kilépése, illetve visszatérése. Az űrhajósok maguk építenék át a rakétarészt s ily módon az Apollo-terv keretében akár egy hónapot is az űrben tölthetnének. A képen a Saturn IS-IVB) rakéta utolsó fokozatának makettje; elöl a hozzászerelt „előszoba". XII. i-