Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-10 / 310. szám, csütörtök

Mégsem ok nélkül...? Mácsonyás. A tanyavilág lakói azt állítják, hogy Itt van a világ vége. Igaz, hogy három évvel ezelőtt még nem ezt állították, mert akkor nem vezetett Idáig a köves út. Csak négy kilométerrel feljebb, Királyrévig. De hát az akkor volt. Most idáig jöhettünk a kényelmes négyülésessel. Sőt, tovább is mehetnénk, egészen Alsóhatárig, mert aszfaltsima földhányást dögönyöztek itt össze a készülő új köves útnak. Már csajk a kő és az aprókavics hiányzik erről az áttöltésről, aztán ezt is kinevezhetik országútnak. Az Orföldei Állami Gazdaság országútjának. Mert mint a feljebb említett útszakaszt, ezt Is saját erejéből építi a gazdaság. A kő és a kavics tehát még hiányzik erről az új úttestről. Nem a gazdaság illetékeseinek hanyagsága miatt várat magára az út kövezése. Inkább ennek a száraz időben sziklakemény, sok eső, vagy talajvíz idején szinte lápos puhaságé talaj ismeretéből következik a „késlekedés". Meg kell várni, hogy szilárd legyen az alap, hogy jól megkössön, befüvesedjen az árokpart. Mert a füves, a kötött árokpart jobban ellenáll a víznek, a csuszamlásnak. Ez most még nem lényeges, mehetnénk tovább, ha utunkat nem állná, amit a tanya közelében látunk. Két kerekes traktor vonszolja a háromsoros répaásót. Nem is a mély gyökerű cukorrépában, (azt a munkát már régen befejezték), hanem a takarmányrépában. Másutt a néhány centiméterre földben ülő, gyenge gyökerű takarmányrépát egy gyerek is könnyen kihúzhatja a földből. Itt meg két traktor húzza a répaásót. Hát ml ebben a gazdaságosság? Kísérőnk javaslatára közelebb kerülünk a gépekhez, illetve a traktorosokhoz, s ott Ismételjük meg a kérdést. Kifizetődik-e, hogy két traktorral húzatják azt a nehéznek egyáltalán nem mondható répaásót. Halók Sanyi, az alsóhatári születésű, egyébként a beszédesebbik traktoros előbb megtörli gyöngyöző homlokát, aztán olyan nyugodtan, mintha csak az időjárásról beszélgetne, elmond egy kacskaringós „ördögimádságot". A kifakadás oka nem teljesen világos előttem, ezért megkérem: — Árulja el, hogy a gép, a norma, a teljesítmény, illetve a kereset körül van-e valami baj. Sértődötten emeli fel a hangJát. — Nem panaszkodtunk ml sem a normára, sem a keresetre. Hiszen azt a havi 1500-at évi átlagban is megkeressük. És a teljesítmény arányában prémium is van. Csakhát Elhallgatnak. A tanyai élettől edzett fiúk ott állnak a közvetlen közelemben — pulykavörösen. Néhány méternyire tőlünk ott pöfög a két traktor. Mögöttük az eke ls pihen, csaknem mozdulatlanul. De néhány perccel ezelőtt a munkában reszkettek valamennyien, mintha a hideg lelné őket. Különösen a répakiszántó eke reszketett. Most hallgatunk. Ki erre, ki arra néz. Nekem az a „csakhát" motoszkál az agyamban. — Valahol mégis van valami hiba, ha már a menybéliekre kellett hivatkozni. Pillanatnyi szünet után hoszszabb magyarázkodás következik. Tallóstól a Kis-Duna túlsó partján fekvő, Gútához tartozó Kisszigetig húzódik az Orföldei Állami Gazdaság határa. Ez a közel negyven kilométer hoszszúságú határ olyannyira tengersík, hogy ha valahol, itt igazán ki lehetne használni a nagy teljesítményű erőgépeket. A Feketeviz bal partján, Királyrévtől egészen le Kisszigetig pedig nemcsak kihasználhatnák, hanem nagy teljesítményű erőgépekre lenne szükség a talaj miatt. A gazdaság másik részében, Királyrévtől Tallósig a traktorok teljesítménye csaknem másfélszer aijnyi, mint itt az alsó oldalon. Ott a felső részen például a kerekes traktorokkal még a talajművelő munkálatoknál is boldogulnak többé-kevésbé. Itt a szállítási munkákon kívül még az 50-es Szupernak senu sok a keresni való-. ja. _ — Akkor mégis van valami hibs a norma körül, — vetem közbe, hogy siettessem a végkövetkeztetést. '— Hát azzal nagyobb lenné a gépek teljesítménye itt minálunk, ha kisebb lenne a normájuk, mint ott a másik oldalon? kérdezik és magyarázzák. — Nem, az egyáltalán nem szülne jót, ha csak a normát változtatnánk meg. Így is eleget vitatkozunk a túloldaliakkal. Ide inkább olyan gép kellene, amelyik az itteni, nehezebb TALÁN nem is akadt ember Crficén (prostejovi járás), aki ne lett volna boldog, amikor szövetkezetükbeo átadták rendeltetésének a négysoros, 200 férőhelyes korszerű tehénistállót. Az illetékesek azonban mégis izgultak, vajon beválik-e a komoly beruházást igénylő létesítmény. Azt is mondhatnánk, hogy miközben a várható eredmények miatt izgultak, s az istálló gépesített, illetve automatizált berendezését csodálták, egy és más apróságról megfeledkeztek. Többek között például arról, hogy a korszerű istállóhoz és az automatizált berendezéshez a fejők munkaruhájának is igazodnia kellene. Amint a képen is látjuk, a fehér köpeny még hiányzik, de bizonyára rövidesen meglesz. A napi 9 literes tejhozam pedig már megvan. Es az a fontos. A fejúnők szerint is! (CTK — Nesvadba felvétele) M

IíH 1966. XI. 10. körülmények között ls felveheti a versenyt a könnyebb talajon jelenleg jól érvényesülő gépekkel. Ojra megreked a beszélgetés. Hosszúnak tűnő pillanatok után Hálák Sanyi szólal meg. — Ügy bizony, erősebb gépek kellenének ide a mácsonyásí, meg az alsóhatári földekre. Jobb híján szóba hozom, hogy a Szovjetunióban a közelmúltban forgalomba hoztak egy olyan traktort, amelyik 16 ekét vontathat. — Az országúton, — vágják rá szinte egyszerre. Nehéz az érvelés, hiszen ők már bizonyára több traktor nyergében ültek, mint jómagam. Azért megjegyzem. — A Szovjetunióban is előfordul olyan kötött talájú föld, mint itt Mácsonyás környékén. Azon a megközelítőleg 190-szer nagyobb földdarabkán, mint hazánk, talán még kötöttebb, nehezebben művelhető talaj is akad ... Szóval ezt a gépet a lehető legnehezebben művelhető területen is kipróbálták. Negyven centiméteres mélyszántásban, nyolc ekével. — De hiszen az a lánctalpas akkor a Sztalinyecnél is sokkal erőse bb. — Nem lánctalpas, hanem kerekes traktor. És 120 lóerős. A nagy táblákra és a nehéz talajra tervezték. Szóba kerül még sok minden apróság. A traktor súlya, az egy négyzetcentiméterre nehezedő nyomása, az üzemanyagfogyasztása s nem utolsó sorban a napi teljesítménye. A végeredmény, hogy Hálák Sanyi újra az „ördögimádságot" hívja segítségül. Ha a cifrábbik részét elhagyom, egészen érthető a megjegyzés, mármint a mezőgazdasági üzemek, illetve a traktorosok követelményeinek szempontjából. Nálunk is nagyon elkelne, hogy a tervezett mezőgazdasági gépeket a nehezebben művelhető talajon is kipróbálnák. Akkor .., Akkor aztán én is azon kezdtem gondolkodni, hogy mindent egybevetve nem is egészen ok nélkül mondtak „ördögimádságot" ezek a munkájukért, tettrekészségükért minden elismerést megérd^nlő tanyai emberek. HARASZTI GYULA . 0 Uj vállalat: az agroszervíz Eddig sem volt közömbös, s a jövőben még inkább nem lesz az egyetlen szövetkezet, illetve mezőgazdasági üzem szániára sem, mennyiért állítja elő a mezőgazdasági terméket. Más szóval, az új irányítás bevezetésével egyre jobban előtérbe kerül a mezőgazdaságban is a gazdaságosság. Tervbe vettük ugyan, hogy rendezzük néhány termék felvásárlási árát, ám suhasem szabad szem elöl téveszteni a népgazdaság érdekeit. Éppen ezért a mezőgazdaság felelős irányítóinak, a szövetkezet és állami gazdaság szakembereinek elsősorban a termelésben rejlő tartalékok feltárására kell törekedniük. Mennyibe kerUl? Ez lesz most, hogy úgy mondjuk a fő jelszó. Természetesen, ahhoz, hogy kevesebbe kerüljön a hús, a tej, a tojás előállítása a mezőgazdasági üzemekkel karöllve — a mezőgazdasági szolgáltatások keretében —, másoknak is lesz „beleszólásuk". Elsősorban a takarmánykeverő üzemek jönnek számításba. Ismeretes, hogy eddig is sok segítséget nyújtottak a szövetkezeteknek, de nem annyit, hogy mindenütt megelégedéssel, elismeréssel beszélnének róluk. Nem részletezzük, hiszen eléggé ismeretesek azok a hibák, amelyeket a takarmánykeverők a korábbi években elkövettek. Nem beszélve arról, hogy igyekeztek a szövetkezetek rovására minden áron indokolatlan nyereségre szert tenni. Mivel a takarmánykeverő üzemek hiányosságaival az utóbbi időben megfelelő szervek, megfelelő szinten foglalkoztak, szóljunk most arról, mit várhatnak tőlük a jövőben a mezőgazdasági dolgozók. Az már sok helyütt bebizonyosodott, hogy szakszerűen készült keveréktakarmányokkal előnyös a hizlalás. Takács Géza, a kisújfalusi EFSZ állattenyésztési csoportvezetője is elismeréssel beszél erről. Tavasszal a nagy melegek beállta előtt szép eredményeket értek el a kacsahizlalásban. Különösen azután, hogy a keverékbe Lecitin tápszert is adagoltak. Negyvennégy nap alatt 2 és tél kiló takarmányra volt szükség. S ez nagy dolog, hiszen frissen keltetett kacsákról van szó. Természetesen, ha a keverő üzem rossz takarmányt ad, nagy károk származhatnak belőle. Erre is volt már példa. A hibákat leszámítva mégis hasznos munkát végeznek a takarmánykeverők. Ezért szükséges ebbe a fontos ágba több milliárd koronát beruházni. Mit jelent ez, leginkább abból tűnik ki, hogy 1970-ben teljes egészében az ipari takarmányokból kell fedezni a szemestakarmány-keverék szükségletét. A mai nem egészen 2,5 millió tonna helyett 1970-ben ennek kétszeresét fogják gyártani. A takarmánykeverő üzemek gépi berendezését a legjobb külföldi cégektől vásároljuk. A Mestec Králové-i takarmánykeverő gyárnak is külföldről hozott gépi berendezései vannak. Teljes üzemeltetés mellett óránként 10 tonna takarmányt tud termelni. Kapacitás tekintetében a délmorvaországi hrušovanyi takarmánygyár vezet: itt 15 va gon takarmánykeverék készül műszakonként. Több új takarmánykeverő épül Szlovákiában is, például Léván, Zselízen, és másutt. E gyárak mindegyike hozzávetőlegesen évi 30 ezer tonna takarmánykeveréket fog termelni. A mezőgazdasági szolgáltatásoknak ez azonban csak egyik része. Ide tartozik még: rugalmas együttműködés a felvásárló szervekkel, gépellátás, alkatrész-biztosítás, üzemanyag-eladás, munkaruha-biztosítás és még sok minden. E célból létesült a tachovi járásban, az országban a legelső AGROSZERVÍZ. Remélhe tő, hogy a tachoviak pédája a jövőben több járásban követésre talál. (m. f.) Változatos táj, drága termelés Ha az ember szemügyre veszi Varbó község határát, azonnal megállapíthatja, hogy ez a végletek tája. A homokostól kezdve az agyagosig minden talajfajtát megtalál itt. Természetesen az is megragadja a figyelmét, hogy a határ egyik részén meredek domboldalra kapaszkodik a traktor, a másik részén pedig — különösen, ha megárad az Ipoly — alig tud a kátyúkból kievickélni. így aztán nem is csoda, ha Itt nincs állandó vetésforgó, mert hisz a nagy eltérések miatt akad olyan dűlő is, amely másutt még kísérleti parcellának is kicsi volna. Máskülönben a losonci járás* nak ezt a 946 hektáros szövetkezetét nem tartják rossznak. 18—19 koronát fizet egy-egy munkaegységért. Tavaly ugyan csak 15 korona jutott, de ezt azzal indokolták a vezetők, hogy AZ ÁRVÍZ ELVITTE az összes szénatermést. Á veszteség az első félév termelésére Is kihatott, a gazdag takarmánytermés azonban helyrebilOJ HÁZAK A Zateci Komlótermeszlő Vállalat mintegy százezer métermázsa komlót vásárolt fel az idei termésből. (O. Holan — CTK felv,) (CTK) — Az Uličské-Ubfa völgy elmaradott részeinek felújítására, javításokra és a családi házak befejezésére az állam Ruský Hrabovec, Ruská Bystrá, Podhorod, Inovce és Beňatína község lakóinak segítséget nyújtott. Ennek keretében az állam 920 ezer koronát beruházásokra fordít és hárommillió korona kamatmentes kölcsönt nyújt. Ezzel megoldódik 284 család lakásproblémája. lentette a mérleget, és számítani lehet rá, hogy az idén is elérik a 18 koronás munkaegységet. Hat liter tejet fejnek egy-egy tehéntől, ez persze még nem is számít kimagasló eredménynek. Az állatok súlygyarapodását azonban még az élenjárók Is megirigyelhetik. A szarvasmarhák naponta átlag 110 deka, a sertések pedig 63 deka súlygyarapodást érnek el. Az a furcsa a dologban, hogy e szép eredmények ellenére sem viheti sokra a közös. Talán majd ezután, hogy Nagy László személyében mérnök zootechnikust kapott a falu? Azt mondják, hogy egy fecske nem csinál nyarat, és egyelőre így vélekedik a fiatal mérnök is, aki a többi vezetővel együtt ugyancsak keresi a gazdaságosabb termelés útját. Általános az a vélemény, hogy bár a forgalom nagy, a pénz mégis kevés. Azt értik ezen a helybeliek, hogy SOKBA KERÜL A SZÁLLÍTÁS és az üzemanyag, valamint a gépek kopása is sokat fölemészt. Ez igaz is, hiszen 18 kilométerre, illetve 18 kilométerről szállítják az árut a jónak egyáltalán nem nevezhető utakon. A határ fekvése sem előnyös, sokba kerül öt kilométer távolságra a hepehupás utakon kihordani az istálló- és műtrágyát, onnan meg behordani a termést. És ezek a tények valóban a drágább termelés mellett szólnak. Van azonban egy másik oldala ls a dolognak. Például a húseladás lehetne nagyobb, és növelhetné a jövedelmet is, hiszen csak 140 kiló Jut belőle egy hektárra. Igen ám, de a hústermelés növelését egyelőre gátolja az is-! tállók befogadóképessége, 9 néha a takarmányhiány is. Szükséges lenne, hogy az idejétmúlt, kis befogadóképességű primitív felszerelésű istállók helyett újakat építsenek. Ezt Indokolttá teszi az a körülmény is, hogy EGYRE KEVESEBB A MUNKA' ERŰ IS. Korszerű felszerelés esetén kevesebb emberre lenne szükség. Szóval a vezetők látják a jelenlegi helyzetből kivezető utat, egyelőre azonban semmihez sem kezdhetnek, mivel nem tudják, hogy milyen feladat hárul rájuk a szakosítással kapcsolatban. A növénytermesztés terén már megindult a folyamat. A kertészkedéssel felhagynak, s helyette szőlőt termesztenek 20 hektáron. A feléről az idén már kóstolót is szedtek, de még nem tudják, hogy milyen más növények termelésére kerül sor. Á mérnök azt szeretné, ha az eddigi 15-féle növény helyett csak 6—7 maradna meg, mert így csökkennének a termelési költségek. Bizonyára a felsőbb szervek majd alaposabban mérlegelik a helyzetet, és FIGYELEMBE VESZIK A HELYI ADOTTSÁGOKAT IS. Szükséges lenne azonban, hogy a gazdaságokkal minél előbb tudassák feladataikat. Szeretnék ugyanis tudni, hogyan változnak az egyes termékek árai^ és az adó stb., hogy el tudják végezni az előzetes kalkulációt, ami a költségvetés kiszámításához, valamint a munkaegység értékének megállapításához elengedhetetlenül szükséges. BENYUS JÓZSEF