Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-08 / 308. szám, kedd

Bűntudat és lelkiismeretébresztés KORUNK sülyos problémái úgy látszik előbb vagy utóbb betörnek az írástudók elefánt­csonttornyába, félrelökik a lé­lektani, a varakat véresre va­karó és a szellemi demobllizá­cíót ránktukmáló, reménytelen­séget hirdető irányzatokat, hogy aztán — legalább öt perc­cel tizenkettő előtt — megkö­veteljék a felelősségvállalást és az elkötelezettséget a dráma­irodalomban is, aJiol Brecht el­távoztával hosszú ideig a zűr, igaz színes zűr, uralkodott. P. Sartre legutolsó drámái, Rolf Jíochhuth Helytartója, P. Weiss Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkoltatása cfmű darabja, csakúgy mint legújabb drámai műve A Vizsgálat, sőt még Max Frlsch Kínai fala is, ahol az el nem kötelezett értelmiségi nézelődő bői lett forradalmár a lázadó tömegekkel vesz részt a zsarnok palotájának megost­romlásában, az európai szellem bizonyos radikálizáiódásárói, balratolódásáról tesz tanúbi­zonyságot. S ezt a faltevést látszik Iga­zolni a londoni Royal Shakes­peare Company Aldwych szín­házának nemrégiben tartott be­mutatója is. Peter Brook, a társulat három igazgatójának egyike és a kiváló rendező, aki éppen P. Weiss Maratjávai ara­tott nagy sikert a közelmúlt­ban, ezúttal az ismeretlen Den­nis Cannan szövegkönyvéből készült US című, valóban bűn­tudatot ébresztő darabbal szól a hűvös és nézelődőnek marad­ni kívánó liberális angolok lel­kiismeretéhez. A darab, amelynek címe (US) szójáték, és nemcsak az Egye­sült Államokat jelenti, hanem egyben a minket (mi) kifeje­zést is, nehezen nevezhető drá­mának, mivel a brechti drámá­tól egészen az antidrámáig és az abszurd színházig, a kortár­si színházirodalom minden po­zitívumát és negatívumát felvo­nultatja, igaz, elfogadható szin­tézisben. Az US úgyszólván tel­jes egészében Norman Morri­son, a Pentagon épülete előtt önmagát elégető és Washington vietnami agressziója ellen ily módon tiltakozó amerikai paci­fista halála előtti gondolatain épültek fel, s tulajdonképpen ©gy hatásos, megdöbbentő új­nak nevezhető, amely Viet­namról szól és rólunk, (igaz el­sősorban angolokról ós ameri­kaiakról ) isi A SZÍNPADOT, ahol a díszle­teket tönkretett hadifelszerelés, tört fegyverek, kilyukadt pneuk, benzineskannák helyettesítik, egy fantasztikus amerikai ejtő­ernyős gigantikus alakja tölti be, akinek szájában cigaretta fityeg, egyik szeméből pedig nyílvessző mered, s aki véres balkezével egy feketébe öltö­zött, benzinnel leöntött boncra mutat. Es ennek a fantasztikus, lődörgő amerikai parának az árnyékában, ismert és ismeret­len színészek kiváló művészet tel és nagy szenvedéllyel - mu­tatják be a vietnami háború ke letkezését és történetét, szóval mimikával, tánccal, songokkal, balettal és az emberi fájdalmat, szenvedést megjelenítő, úgyne­vezett plasztikus mozgással alá­festve. Az emberkínzás „művé szetét" elsajátító és gyakorló amerikaiak, gyűlölettel teli vietnamiak kavalkádja kavarog a színen, férfiakat és nőket megerőszakoló és felkoncoló katonák, síró és átkozódó civi­lek, haldokló aggok és harco 16 asszonyok meg gyerekek, megalázottak és megcsonkítot­tak tántorognak ritmusban egy láthatatlan karmester vezényle­tére. A két óra hosszat tartó első felvonás végén a fejükre húzott papírzsákokkal, nyüszítve a fájdalomtól ront a néző kö­zé a megkínzottak serege. A reflektorok kegyetlen hideg fé­nye pedig végigpásztázza a né­zőteret, s önkéntelenül is fel­idézi azokat a háborús éjszaká­kat, amikor a brit légvédelmi fényszórói Hitler bombázóit ke­resve darabokra szabdalták London egét. A második felvonás a vietna­mi tragédia rejtett motívumait boncolgatja, majd a darab az angoí középosztályhoz tartozó baloldali értelmiségi szenvedé­lyes és szívet remegtető kitöré­sével végződik, aki elkeseredé sében azt kívánja, hogy a hábo­rú lángjai perzseljék meg az angol nép hajlékát is, hogy hal jon el a közöny, kirívóbb le­gyen a brit liberális polgár képmutatása és, hogy — még­pedig legelsősorhan — egyre növekedjen az Amerika-ellenes hangulat. Peter Brook és színészei el­érték azt, amit akartak. A da­rabot sikerre vitték és valójá­ban belemarkoltak az angol polgár szunnyadó lelkiismereté­nek üstökébe. Mert még azok is, akiknek nem tetszett az US kíméletlen őszintesége, azok ís, akik felháborodva tették fel a kérdést, mit akar Peter Brook és a szerző tőlünk, hisz mi is átéltük a második 'világháború bombázásait, erkölcsileg elma­rasztalták Johnsont, de nemcsak az amerikai Johnsont, hanem a brit Harold Wilsont is, aki Rho­desiában, Adenben és általában a Szueztől keltre hasonló mód­szereket használ. LEHET, hogy Peter Brook ez­úttal még nem gyújtotta fel a Themzét, de egy Ismeretlen szerző segítségével és kiváló színészeivel kétségtelenül bebi­zonyította, hogy napjainkban az elkötelezett irodalom, az elkö­telezett — mármint brechti ér­telemben — dráma reneszánsza már megkezdődött. BARSI IMRE Hegyi Géza zenekari estje Bratislavában november első bérleti hangversenye színes, mozgalmas est volt. Már a mű­sor első száma lebílencselte a hallgatóságot: Stravmszklj ze­ne- és énekkarra komponált Zsoltárszimfóniája került elő­adásra. Korunk zenéjéhez hozzászól­ni szövevényes feladat, értéke­léséről nem is beszélve. Ennek a kérdésnek teljes érvényű el­döntése az utókorra vár. De ez­zel a művel kapcsolatban bát­ran kimondhatjuk: a Zsoltár­szimfónia századunk muzsiká­jának magasan kiemelkedő al­kotása. „A zeneköltő zsoltárzenéjét a partitúra szerint „Isten dicső­ségére" ... s valószínűleg nem képmutatóan írja — mondja Sztravinszkij életrajzában Fá­bián László —, de bizonyos, hogy nem Ismeri a tömjénfüs­tös áhítatot. Átforrósodott, alá­zatos fohászokat is hiába ke­resnénk nála. Műve sem a ka­tolikus, sem a görögkeleti li­turgiába ... és szellemiségbe nem Illik bele". A kompozóció zenekari össze­tétele rendkívül érdekes. Sztra­vinszkij ezúttal mellőzi a he­gedűsöket, a vonóskart csak csellók és nagybőgők képvise­lik, a zenekari hangzás Jelleg­zetességét két zongora, hárfa és az ütőegyüttes adja meg. Ha­talmasan előretörő ritmus, né­hol. dlsszoniacia,.erős színekben. fénylő hangszerelés alapzatán épül a tisztult, fennkölt nyu­galomban hullámzó vonalveze­tés. Az est szólista vendége, He­gyi Géza Liszt A-dúr zongora­versenyével mutatkozott be. A bratislavai származású, Svájc­ban élő művészben kitűnő fel­készültségű pianistát, érett, ki­forrott művészegyéniséget Is­mertünk meg. Hegyi Géza virtuóz tudású, de nem virtuóz beállítottságú mű­vész. Kapcsolata a muzsikához mély és bensőséges, ez határoz­za meg előadásmódjának beszé­des jellegét. Zenei mondaniva­lóját — és Hegyi Gézának van mondanivalója — lényegre tö­rő egyszerűséggel és háttel ad­ja elő. Zongorahangjának tónu­sa tartalmas, élő, mert őszin­te élményeket tolmácsol. For­téi acélosak, de amellett min­den erőszakosság nélkül, tisz­ta zeneiséggel „hangzanak", melegen kitáruló lírájának el­beszélő alaphang ad sajátos, na­gyon vonzó színezetet. A sikerült hangversenyt Schu­mann IV. szimfóniája zárta be (d-moll, op. 120). Dr. Rajter ki­tűnő formában, őszinte muzsi­káló kedvvel állt a hajlékonyan reagáló zenekar élén és vérbő, dinamikus Schumann tolmácso­lással örvendeztette meg hálás hallgatóságát. H-A V A S M AXT A IHlllf Meteorológusok a levegő tisztaságáért Mi befolyásolja a légszennyező anyagok terjedését? • Rendszeres rádió­szondázás ® A magyar meteorológusok újdonsága: a matematikai model! A Műszaki Élet egyik számában érdekes tá­jékoztatást olvastunk arról, hogyan vizsgálják a magyar meteorológusok a légszennyező anya­gok terjedését és milyen segítséget nyújtanak az ipari üzemek létesítésekor. Eddig csupán a szélviszonyokra vonatkozó felvilágosításokat kaphattak a tervezők az Országos Meteoroló­giai Intézettől. Ipari üzemek telepítése során például ennek alapján határozták meg a kémé­nyek magasságát, a lakótelepek elhelyezését, a városrendezést, és ennek figyelembevételé­vel igyekeztek a minimumra csökkenteni a lég­szennyeződési viszonyok káros hatását. Most azonban már más fontos adatokkal ls szolgál­hatnak, mert több éves kutató és fejlesztő munkájuk eredményeképpen sikerült a meteo­rológus szakembereknek egy különleges mo­dellt elkészíteniük, amelynek segítségével fel­világosítást nyújthatnak a légszennyező anya­gok terjedési viszonyairól. A légszennyező anyagok terjedési vizsgálata Közismert dolog, hogy a légszennyező anya­gok terjedését és ritkulását csakis meteoroló­giai tényezők befolyásolják: a szélirány, a szél­sebesség és a hőmérsékleti rétegeződés, vagyis más néven a légköri stabilitás. A szélre vonat­kozóan már régóta vannak adataink, amelyeket azelőtt megközelítő eszközök pl. szélzsákok segítségével mértek. Magyarországon körülbelül 10 esztendő óta 15 állomáson író műszerek rög­zítik állandóan a szélviszonyok (Irány, sebes­ség, széllökés, és turbulencia) adatait, amelye­ket aztán pontosan ki tudnak értékelni. Mint­egy három év telt el azóta, mig végre ezeket ŰZ adatokat lyukkártyák segítségével sikerült statisztikai vizsgálat alá venni. A légköri stabilitás befolyásúnak vizsgálati módszere új magyar eredmény. Külföldön már közel 30 éve folynak ez irányú elméleti kuta­tások és gyakorlati légszennyeződési vizsgála­tok, amelyek alapján hat-hét éve állították fel a légszennyező anyagok terjedését leíró matema­tikai képleteket. Ahhoz, hogy ezeket az ún. turbulens diffúz egyenleteket Magyarországon is alkalmazhassák, hosszadalmas meteorológiai mérésekre, az adatok kiértékelési módjára volt szükség. Az alsó légréteg hőmérséklete a magasság­gal száz méterenként 0,65 C fokkal csökken. Ha a nyugvó levegő hőmérséklete ennél ereseb­ben csökken (pl. 1 C fokkal), akkor a levegő könnyen átkeveredik: a légrétegeződés labilis. Ellenkező esetben — ha emelkedik a hőmér­séklet —, a légkör keverő mozgása minimális, ami lehetővé teszi, hogy a kibocsátott szennye­ző anyagok hosszú ideig nagy koncentrációban maradjanak. Ezért fontos a hőmérséklet verti­kális változásainak ismerete, amire számos or­szágban 3—400 m magas tornyokon (esetleg tv-tornyokon) elhelyezett műszereket alkalmaz nak. Magyarországon a pestlőrinci aerológiai obszervatóriumban évek óta naponta négyszer végeznek rádió szondázást, s ezzel az ország nagy részére érvényes adatokat nyújtanak. Matematikai modell A meteorológusok arra törekedtek, hogy gyakorlati felhasználásra alkalmas formába hozzák a turbulens diffúziós egyenleteket, hogy mérési eredményeiket behelyettesíthessék. így nyílt lehetőség arra, hogy a meteorológiai té* nyezőknek a levegőt szennyező anyagok terje­désére gyakorolt komplex hatását matematikai lag értékelhessék. Ezt követően végül elkészít tették elektronikus számítógép segítségével 4 gyorsan megoldható modellt. Ennek segítségé­vel most már ki tudják jelölni — elsősorban az erős szennyező források (pl. hőerőművek) 1Ü0 kilométeres körzetében — a sok év átlagá­ban várható legnagyobb mértékben károsan be­folyásolt területsávokat, és lehetőség nyílik a kéménymagasság, és a kiáramló füstgáz sebes­sége közötti arány meghatározására. Az Országos Meteorológiai Intézet az eddig elért sikereken felbuzdulva várhatóan az egész országra érvényes módszert dolgoz ki, amely­nek alapján gyorsan adhatnak az igénylőknek részletesebb adatokat. Ezek az adatok sík terü­letre vonatkozóan valóban gyorsan állnak majd rendelkezésre, hegyes-völgyes vidéken azonban ezután is legalább egyéves helyszíni mérésekre lesz szükség ahhoz, hogy a meteo­rológusok megbízható eredményeket tudjanak kidolgozni. AZ ELSŐ SZOVJET TURBINÁS MOZDONY Moszkva közelében végzik az első szovjet tur­binás mozdony próbáit. A 3500 lóerős turbina­hajtómű 150—160 kilométeres sebességgel vontat­ja a vonatszerelvényt. A „GP 1—0002" jelzésű új mozdonyt 10 000 kilométeres próbaút után osztják be rendes vasúti szolgálatra. A szovjet mozdony­tervezők még ennél is erősebb hajtóművek kifej­lesztésén dolgoznak. A képen a turbina-hajtómű ellenőrzése üzembe helyezése előtt. TUDOMÁNY KUTATAS TECHNIKA A BÁLNÁK NYOMÁBAN A tengeri halászattal és óceánográfiával foglalkozó össz­szövetségi kutatóintézetben ez év elején egy új szakosz­tályt létesítettek, amely az arktiszi és szubarktlszl öveze­tekben élő tengeri állatok állo­mányainak vizsgálatával foglal­kozik. Ez a tudományos köz­pont a jövőben átveszi a leg­fontosabb szovjet bálnavadász­hajók — a Szovjetszkaja Ukra­jina, a Szlavia, a Szovjetszkaja Rosszija és a Jurij Dolgoruki — felderítő tevékenységének tu­dományos Irányítását. A köz­pont egyik fő feladata a bálna­vadászatra legalkalmasabb he­lyek kitűzése, a bálnák állomá­nyának meghatározása, és a vándorlásuk törvényszerűségei­nek a felderítése lesz. A szov­jet tudósok ily módon hozzá akarnak Járulni e becses tenge­ri emlősök jelenlegi állomá­nyának fenntartásához. PNEUMATIKUS VEZÉRLŐBERENDEZÉS A polietilén gyártási folya­matainak vezérlésére a Szovjet­unióban egy „Antooperátor" el­nevezésű pnenmatikns beren­dezést szerkesztettek. A beren­dezés egyszerre két termelő­sort képes vezérelni, biztosítja a reaktor üzembe helyezését, szabályozza a polietilén meny­nyiségét az egyes termelőrész­legekben, ellenőrzi a termelési folyamat főbb műszaki jellem­zőit, s ugyanakkor fény- és hangjelekkel hívja fel a figyel­met a termelési folyamat során bekövetkezett zavarakra. A ké­pen a kiváló műszaki újdonság vezérlőasziala. ENERGIAÁTVITEL VEZETÉK NÉLKÜL Szovjet tervezőintézetekben megkezdődtek a szibériai Léna folyó alsó szakaszán felépítésre kerülő gigászi vízi erőmű ter­vezésének munkálatai. Az új erőmű-óriás teljesítménye négy­szer akkora lesz, mint az ugyan­csak hatalmas krasznojarszkl, vízí erőműé, az energiát hasz­nosító Ipari területek pedig nem csak néhány száz, hanem több ezer kilométernyire lesz­nek -az energia termelési helyé­től. Többek között ezek a kö­rülmények teszik elkerülhetet­lenné, hogy a szovjet fizikusok és mérnökök figyelme a tech­nikusok régi álma, a vezeték nélküli energiaátvitel problémá­ja felé forduljon. Ahhoz, hogy nagyfrekvenciájú áram segítsé^ gével óriási energiamennyisége­ket lehessen nagy távolságokra átvinni, két problémát kell megoldani. Egyrészt a kisfrek­venciájú rezgéseket Jó hatás­fokkal kell nagyfrekvenciájú rezgésekké átalakítani, más­részt pedig olyan berendezése­ket kell létrehozni, amelyekkel ezek a rezgések nagy távolsá­gokra átvihetők. A jelek arra vallanak, hogy a szovjet kuta­tók Jó úton haladnak a feladat sikeres megoldása felé. 196B. XI. 1966.

Next

/
Thumbnails
Contents